Csongrád Megyei Hírlap, 1974. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

Gyorsul a szarvasmarha­program végrehajtása megyénkben Nagy­ találóan nevezik a mezőgazda­ság „nehéziparának” a szarvasmarha-te­nyésztést, m­ert ennek az ágazatnak a pro­s­truktúr­a határozza meg a tej-, illetve a húsellátás színvonalát, továbbá az export­igények kielégítését. A belső felvevő piac­ról elegendő annyit mondani, hogy az­­aránylag nagy, napi 3200—3300-as kalória­­fogyasztás mellett az egy főre jutó állati eredetű fehérjefogyasztás mindössze 38— 40 gramm. Az egy lakosra jutó húsfo­gyasztás az elmúlt évben 64 kilogramm körül alakult, míg a lakosság táplálkozá­sában nagy szerepet játszó tej- és tejter­mék-fogyasztás alig haladta meg a 114 li­tert, szemben a kívánatosnak ítélt 250— 260 literrel. A húsnál is a döntő százalé­kot a sertés és a baromfi adja. Marhahús­ból az egy főre jutó fogyasztás valamivel 10­ kilogramm alatt maradt tavaly. A belső ellátás gyorsabb ütemű fejlesz­tésére és az exportlehetőségek jobb ki­használására kezdeményezte kormányza­tunk a szarvasiparkaprogramot, amelynek a végrehajtása megyénkben is meggyorsult. Megyénkben a jó talajadottságok, az ön­tözővíz-ellátottság, s végeredményben a kedvező természeti viszonyok alapot szol­gáltattak a takarmánytermesztés fokozásá­hoz, amely a szarvasmarhaprogram „hát­országát” jelenti. A tenyésztői hagyomá­­n­yok viszont a tartás korszerűsítésével pá­rosultak, és így kialakultak a feltételek az ágazat előrelépéséhez. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1972 novemberében hagyta jóvá a szarvasmarhaprogram me­gyei feladatait, mintegy „adaptálva” a minisztertanácsi határozatot. A megyei programot az állattenyésztési felügyelőség dolgozta ki a vásárhelyi fő­iskolai kar, az állami gazdaságok megyei főosztálya és az állategészségügyi állomás szakembereivel karöltve. A célkitűzéseket megismerték egy tanácskozás keretében a megye tsz-einek szakvezetői is. A program lényegében az ágazatfejlesztés helyi fel­adatait összegezte, a szarvasmarha-te­­nyésztést szolgáló kedvező közgazdasági szabályzókon alapulva. Megyénk ötéves tervében egyébként a szarvasmarha-állo­mány 10—12 ezer darabos növelése szere­pel 1975-ig — támaszkodva a háztáji gaz­daságok tevékenységére is. A program végső célja, hogy a termelés összhangba kerüljön a hazai fogyasztás és az export igényeivel. Az ágazat fejlesztésének első lépéseként 28 korszerű szakosított telep építését kezd­ték meg a gazdaságok,­mintegy 500 millió forintos beruházással és 300 millió forintos forgóeszköz-szükséglettel. . A­­fogyasztók méltán tehetik fel a kér­dést: e nagy összegű, az állam által támo­gatott befektetések mennyiben hoznak ténylegesen több húst, tejet? A legutóbbi megyei állattenyésztési sta­tisztika szerint az elmúlt esztendőben 2600-zal gyarapodott a szarvasmarha-állo­­mány, és megközelítette a 94 ezer dara­bot. A húsipar vágómarhából kereken 800- zal vásárolt fel többet, mint az előző év­ben, és tejből igen jelentős mennyiséggel, 10 millió literrel értékesítettek többet a szövetkezeti és az egyéni gazdaságok, mint annak előtte. Ma már eljutottunk odáig, hogy a tej-, tejtermék-forgalmazás kor­szerűbb, biztonságosabb útjait keresi a tejipar is termékeinek elhelyezésére. A fo­gyasztók azt is tapasztalhatják, hogy rend­szeresebben és egyre nagyobb mennyiség­ben érkezik marhahús az üzletekbe. A szarvasmarha-állomány növelését, a megépült szakosított telepek gyorsabb üte­mű benépesítését célozta az a fejlesztési támogatás is, amit a tehénlétszám növeke­dése címén 69 millió forint összegben kap­tak meg tavaly a termelés állami, anyagi ösztönzéseként a szövetkezetek. A háztáji gazdaságok viszont tehén­tar­tás címén ju­tottak 12,5 millió forinthoz, szintén álla­mi dotációként. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-ek szarvasmarha-tenyészté­sének támogatására 5,3 millió forintot for­dított az állam­­az 1973-as évben. A szakosított tehenészeti telepeket létre­hozó gazdaságok jócskán kimerítették fej­lesztési lehetőségeiket, sőt néhány helyen a beruházások átmeneti pénzügyi feszült­séget okoztak. Az érintett szövetkezetek az építkezésekhez, s azok többletköltségeihez többlethitelt voltak kénytelenek felvenni, és így túlterhelték fejlesztési alapjaikat. Ez azzal járt, hogy az új kombinátokhoz nem tudták megvásárolni a jószágokat. Olyan furcsa helyzet teremtődött, hogy ké­szen volt az épület, csak nem volt ben­ne szarvasmarha. Ezért volt szükség köz­ponti intézkedésre, amely fordított ezen a visszás állapoton. Az elmúlt év végén fe­lülvizsgálta a megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztálya a szakosí­tott szarvasmarha-kombináttal rendelkező szövetkezeteknél a pénzügyi helyzetet. En­nek során 16 tehenészeti és 12 sertéstelep­nél tettek lehetővé forgóalaphitel-felvé­­telt, mintegy 51 millió forint összegben. E hitelfolyósítás az idén 66 millió forint kö­rül alakul. A telepek komplettírozásához, a technológiai cserék végrehajtásához to­vábbi 50 millió forint hitel áll rendelke­zésre. A fejlesztési alapok túlterheltségé­nek csökkentésére 160 millió forint össze­gű banki hitel prolongálására, az esedé­­kességi határidő módosítására került sor. A szarvasmarhaprogram végrehajtásánál számos kisebb, nagyobb részletkérdés is szerepel, mint például a tej-, illetve a hús­irányú szakosodás, a telepek „utógondozá­sa”, a berendezések szervizének megoldá­sa, de ami a legfontosabb: kormányzatunk következetesen áll az állattenyésztési ága­zat fejlesztésére törekvő, a program célki­tűzéseinek megvalósítását elősegítő mező­­gazdasági nagyüzemek mellett. Nemcsak az építési jellegű beruházásokhoz nyújtott ártámogatást és adott ezzel termelésfej­lesztési ösztönzést, hanem a beruházási kölcsönök prolongálásával, az újabb hitel­keretek megnyitásával most már megte­remtette a szakosított telepek nyereséges működéséhez szükséges anyagi feltételeket. Ma már e kombinátok több mint 75 szá­zalékában termelik a húst, a tejet és a ki­váló törzsállomány, a korszerű technoló­gia, a magasabb szintű szakismeretek bir­tokában kerülnek elérhető kezelésébe az európai színvonalú, mennyiségű tejterme­lésnek és az eddiginél jóval jövedelmezőbb húselőállításnak. E kombinátok — a ház­táji gazdaságokkal együtt — biztos garan­ciáját adják a hazai és a külföldi fogyasz­tói piac teljesebb ellátásának. (t. r­) Az elismert jó munka jutalma A festőbrigád vezetőjének „aranya" Imre bácsi! ... Balooogh!... meeeerreee vagy?... Keres­nek,! — visszhangzik a kiál­tás a DÉLÉP Újszeged Odesz­­sza városrészi építkezésén. A­ 207-es számú épület B lépcsőházában dolgozik az a szobafestő és mázoló brigád, mely az aranyplakett meg­szerzése után tavaly elnyer­te a vállalat Kiváló brigádja címet is. Balogh Imre 9 éve már, hogy ennek a brigád­nak a vezetője. Náluk a jel­szó : a munka becsületbeli ügy­, mindenki képessége sze­rint dolgozzon. És ezt teszik. Maga Balogh Imre mahol­nap 25 éve dolgozik már ugyanannál a vállalatnál. Munkája ellen­­ eddig nem volt kifogás. A szakmát is itt­ tanulta, 1950-ben szaba­dult. Akkoriban — bár még utá’is áll ez — nagyon nagy szükség volt szobafestőkre. Ezért „gyorsított” tanfolyam elvégzése után tehetett­­szak­munkás vizsgát . Az­­illési, tanyavidékről vágtam neki az életnek — emmlékszik vissza a 40 éves, még fiatalnak mondható em­ber a múltra. —­ Hetediknek szü­lettem. Édes­anyám kilenc gyermeket szült. Hárman csecsemő­korban meghaltak. Úgy mondják, hogy akkori­ban mindennapos volt a cse­csemőhalandóság a magunk­fajta ágrólszakadt szegények­nél, napszámosoknál, jeles­bérlőknél. Magam is ott szü­lettem valahol a Forráskút és Üllés közötti tanyavidé­ken. Tanyai iskolában tanul­tam, s közben pásztorkod­­tam, kerestem a ruhára, ci­­pőre valót. Hiszik, nem hi­szik, de így volt ez akkori­ban, az 1945 előtti időkben. Apám a 6 gyermekre öt hold földet kapott a felszabadulás után a Wolf féle birtokból, és 50 éves létére új élethez kezdett. Ez az öt hold kevés volt a hat családnak és a két szülőnek. Ahogy nőttünk, úgy mondtunk búcsút a ta­nyai életnek, s ki-ki szakmai lakhelyet választott magá­nak. "Szétszóródott a család.­­ A testvérek kö­zül ma már csak öten élünk. Jó apám, aki 81 éves, mindig a becsü­letes munkára ta­nított, megköve­telte a szófoga­dást, elvárta a tiszteletet. Csalo­gatom én most magamhoz, de nem akar jön­ni, pedig már megépítettem új Petőfitele­­pen részére a harmadik szobát. — Amim van, azt munká­val kerestem. A házat köl­csönnel építettem 1963-ban. Adósságom még van, nem több mint az egy évi kerese­tem. Beszélgetünk. Elevenedik a múlt, keveredik a jelen­nel, a sok-sok gonddal. Mert nem könnyű egy brigád jó vezetése. A legfontosabb megteremteni a közösségi szellemet, a jó munkahelyi közérzetet. És ha ez meg­van, akkor a megtett vállalás törvénnyé válik, melynek végrehajtása nem szenvedhet csorbát. Napi kilenc és fél órát dolgoznak, minden szom­batjuk szabad. Persze néha akad túlóra, de ez ritkán fordul elő. Ha dolgozni jön­nek szombatonként, akkor társadalmi munkát végez­nek. Kommunista szombatot tartanak, s keresetüket a Ta­bán utcában épülő óvoda költségeihez adják.­­ Az igazgató hozzájárult ahhoz, hogy szakmám mel­lékfoglalkozásként is folytas­sam. Ez amolyan látszat-bor­ravaló a keresethez. Tavaly egész évben 6 ezer forintot kerestem mellékfoglalkozás­ként. Mondom, hogy borra­való, mert az évi keresetem a pótlékokkal együtt majd­hogynem 50 ezer forint. A brigád tagjai is jól keres­nek. Mi nem panaszkodunk. Amikor szóba kerül kor­mánykitüntetése, a Munka Érdemrend arany fokozata, hosszú ideig hallgat. Arcán és szemén látszik még ma is a megilletődöttség. — Apám még nem is tud­ja. Vasárnap megyek hozzá és megmutatom neki. Szinte hihetetlen, hogy egy volt mezítlábas parasztgyerek, egy egyszerű szobafestő és mázoló, ekkora elismerésben részesülhet. Én azt hittem, hogy az Építőipar kiváló dol­gozója miniszteri kitüntetés­nél nincs is nagyobb. Az érdemrendeket igazgatóknak, vállalatvezetőknek adják. Úgy látszik, tévedtem. A tény bizonyítja: a magamfia,' pártonkívüli melós is kan’: • ilyent, fiatalon, 40 évesen... FÖRGETEG SZILVESZTER 4 Májusban: BNV Az idén már két ízben, ősz­szel és tavasszal rendez sza­kosított nemzetközi vásárt a HUNGEXPO. Május 18-tól 26-ig a beruházási javak, és szeptember 14-től 22-ig a fo­gyasztási cikkek szakvására nyílik az új Budapesti Nem­zetközi Vásárközpontban. Mint ismeretes , a kormány határozata szerint —■. 1974- ben át kell adni a Városligeti­­ Vásárváros területét, amely park, játszó-, sétáló-, sport-, szórakozóhely lesz ismét Budapesten 1842 óta ren­deznek vásárokat, s 1900 óta a nemzetközi vásárok hagyo­mánya a Városligethez fűző­­­­dik. S bár a liget méltán kapta a „világ legvonzóbb vásárterülete” címet — szűk­nek és elavultnak bizonyult. Ezért a vásárt ezentúl az Al­­bertirsai úton, a volt mező­­gazdasági vásár területén rendezik, ahol kellő terület áll a kiállítók rendelkezé­sére. Javában folyik az építke­zés. Az új terület ugyanis csak szakosított vásárok szín­helye lesz , s ezért az ed­digi szétaprózott kis csarno­kok helyett nagy­ pavilonok építése vált szükségessé. Fel­építették már azt a 23 ezer négyzetméteres, óriás alumí­nium falakkal osztható csar­nokot, amely az ország leg­nagyobb kiállítási létesítmé­nye. Ebbe és a többi hasonló méretű pavilonba kamionok is bejárhatnak — könnyítve ezzel az áruk ki- és beraká­sát. A pavilonok egy része fűt­hető, és ezért télen is hasz­nosítható. Ennek megfelelően a vásárközpontban évente kétszer nemzetközi­ vásárt tartanak, ötévenként kerül sor az Országos Mezőgazda­­sági és Élelmiszeripari Kiál­lításra. Évenként ismétlődően lesz AGROMAS-EXPO né­ven nemzetközi Mezőgazda­­sági és Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállítás, a HUN­­GAROPLAST Nemzetközi Műanyagipari Szakkiállítás, OTTHON Nemzetközi Lak­­berendezési és Bútorkiállí­tás. Kétévenként rendezik a BUDAPACK Nemzetközi Csomagolási­ és Anyagmozga­­tási, az AUTOSERVICE, a HUNGAROKORR (korrózió­­védelmi), valamint a nem­zetközi építőgép kiállításokat. Az idén 11 nemzetközi kiál­lításnak ad helyet az új vá­sárközpont. A korszerűség jegyében épül a vásárváros energiael­látására alkalmas fogadó- és transzformátorállomás. Hi­szen a teljes üzemű BNV ka­pacitásigénye 15 megawatt, annyi, mint egy tízezer la­kosú településé. A vízellátást az új víztorony felépítése oldja meg. Sokat költenek a csatornázásra is, s a­ telefon­hálózat biztosítására. Jövőre készül el az a 14 emeletes to­ronyház, amelyben a vásár szolgáltató részlegei, a kiál­lítók által bérbe vehető iro­dák, bemutató- és konferen­ciatermek kapnak helyet. A reprezentatív termekben szá­mos, a vásárral nem össze­függő konferenciát is tarthat­nak majd. Különösen akkor, ha, felépül a tervezett 400 ágyas szálloda is. Milyen lesz a tavaszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásár? — A beruházási javak szakvá­sára címen megrendezett be­mutatón felvonul majd a könnyűipar, a gépgyártás, a vegyipar, a bányászat, a­ mű­szer-, a híradástechnikai ipar, az energiatermelés és villamos gépgyártás, a fém­­megmunkáló ipar, a keres­kedelmi és vendéglátóipari gépgyártás. A legújabb meg­oldásokat vonultatja fel az irodagép- és­­számítástechni­kai, a közlekedés- és anyag­­mozgatási kiállítás. Az­ épí­tőipari és klímatechnikai be­rendezések is bizonyára fel­keltik a szakemberek érdek­lődését. A szakosított kiállításon a látogatók egymás mellett lát­hatják a világ számos orszá­gából felvonuló — azonos használatú, de különböző technikai megoldású­­ gé­peket, árukat. KÁDÁR MÁRTA A vásárközpont makettje Özv. Roykó La­­josné, Szentes, Be­rek 47. szám alat­ti lakos kérdezi szerkesztősé­günkhöz írott le­velében, hogy a levélszekrényes külterületi postai kézbesítés beve­zetésével miként oldják meg a nyugdíjasok és rokkantak járulé­kainak eljuttatá­sát, illetve mi lesz a televízió- és rádiódíjak befize­tésével? A szentesi 1. számú postahiva­talnál a következő felvilágosítást kaptuk kérdésére, mely — úgy vél­jük — több kül­területi lakost is foglalkoztat. — Szentes vá­ros külterületi ré­szein a­ nyári hó­napokban kerül sor az úgynevezett levélszekrényes kézbesítői rend­szer bevezetésé­re. A kijelölt cso­mópontokat rend­szeresen látogat­ják a postai gép­kocsijáratok és itt annyiban bővül a szolgáltatás, hogy pénzt, táviratot és csomagot lehet fel­adni. Ilyen ügy­ben jelenleg a külterületiek­nek be kell jön­niük a postára Ugyanilyen for­mában történik majd a helyszí­nen a nyugdíjak és egyéb járulé­kok kézbesítése, azután a televí­zió-, rádió- és új­ságelőfizetési dí­jak beszedése. A járni nem tudó, vagy beteg nyug­díjasok számára a családtagnak vagy a szomszédnak adott meghatalma­zás útján folyó­sítjuk a pénzösz­­szeget. Egyébként minden külterületi lakos — lakcímére küldve — részle­tes, írásos tájé­koztatást kap az új postai kézbe­sítési rendszer tudnivalóiról, már a közeljövő­ben. Szentesen : Jobb lesz a külterületiek postai ellátása SZERDA, »74. MÁJUS .

Next