Csongrád Megyei Hírlap, 1974. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-01 / 178. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vásárhelyi kiadás ROROXA9 MEGYEI * A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Folytatják Szegeden a záportározó építését Szegeden, a tarjáni záportározó tó medrének kimélyítését, a környező terep rendezését társadalmi munkában megkezdték. A városi pártbizottság és a tanács által kezdeményezett munkák révén már kialakult a leendő csónakázó tó körvonala, s a szánkópályához szükséges föld egy részét is elhelyezték a töltésoldalban. A vízügyi igazgatóság dolgozói és gépei február 5- én kezdték meg a nehéz földmunkát, s május közepére végeztek feladatukkal. A kiemelt föld szállítását az olajipar szállítási üzemegységének és a Volánnak a dolgozói vállalták. Szabad szombatokon, munkaidőn kívül szállították el a földet. Ebben a munkában részt vettek a vízművek, a KPM Közúti Igazgatóságának és az olajipar dorozsmai telepének dolgozói is. A gépi földmunkák befejeztével most új szakaszba lépett a záportározó, illetve a tó építése. Tegnap, szerdán a társadalmi munkában részt vevő vállalatok képviselői megbeszélésen vettek részt a városi pártbizottságon, ahol megállapodtak a további feladatokban. A megbeszélésen részt vett dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára is. A megállapodás értelmében a Szegedi Tervező Vállalat dolgozói még a héten megkezdik a tó partvonalának kitűzését, hogy a jövő hét elején az olajipar fúrási üzemének egy brigádja hozzáfoghasson a finomabb földmunkákhoz, a végleges partvonal kialakításához. Ha szükséges, a városgazdálkodási vállalat dolgozói is részt vesznek ebben a munkában. Időközben a 600-as szakmunkásképző iskola tanulói — oktatóik irányításával — méretre hajlítottak 140 mázsa betonvasat, s a jövő héten a földmunkával előkészített partszakaszokon már megkezdhetik a betonozást a szakmunkástanulók. A szükséges betont és sódert a DÉLÉP adja, amivel a fiatalok burkolják majd a tó partját és alját. Felvonulási épületekről a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat gondoskodik, amelynek dolgozói szintén részt vesznek a betonozásban, s akik összesen 13 ezer társadalmi munkaórát vállaltak a tó készítésében. A szánkópálya építéséhez még szükséges földről a beruházási vállalat gondoskodik, az elektromos munkákat, a világítás szerelését pedig az áramszolgáltató dolgozói vállalták magukra. Diplomaátadás a Zrínyi Miklós katonai akadémián Szerdán ünnepélyes külsőségek között adták át a diplomákat a Zrínyi Miklós katonai akadémián az idén végzett hallgatóknak. Az akadémián rendezett ünnepségen megjelent Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Papp Dezső, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese, Trombitás Dezső miniszterhelyettes, a kormány honvédelmi bizottságának titkára. Tranzitkikötő épül Az állandóan növekvő dunai áruszállítás lebonyolítására új tranzitkikötő épül Baján. A kikötő jövő őszre készül el, és a Duna—Majna—Rajna-csatorna megnyitására már a nemzetközi áruforgalom átrakodásának egyik fontos állomása lesz. Képünkön: Előregyártott betonelemeket szerelnek. «ftrm-fotós — Karádi Imre fetvézető — 4CS] Októberre befejezik a szegedi földgázprogramot Megyénkben gyorsan nő a háztartási gázfogyasztók száma .A hazai szénhidrogénbázis sikeres feltárása nyomán jó ütemben emelkedik Csongrád megyében is a háztartási gázfogyasztók száma, illetve az egy háztartásra jutó fajlagos gázfogyasztás. Erről tájékoztatta szerdán délelőtt a sajtó képviselőit dr. Varga János, a Dél-magyarországi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat igazgatója. 330 ezer la g többi között elmondotta, hogy a lakásépítkezésekkel párhuzamosan, a kommunális szektoron belül a gázhálózat fejlesztése, a gázfogyasztók számának növekedése is gyors ütemű. A vállalat működési területén, Bács, Békés és Csongrád megyékben 330 ezer lakás gázellátásáról gondoskodnak. Ebből 44 ezer a vezetékes gázban részesül, 282 ezer pedig propán-bután gázt fogyaszt. A vállalati számítások szerint több mint egymillió főt lát el korszerű tüzelőanyaggal a DÉGÁZ. Az elmúlt évben 266 millió köbméter gázt értékesített, az év első felében pedig 152 millió köbmétert. Ezért minden valószínűség szerint az értékesítésben túlteljesítik a 296 millió köbméteres tervelőirányzatot. A fogyasztói létszám az új lakások építésével párhuzamosan a három megyében közel ötezer háztartással növekszik. Szegeden ez évben 1350 lakás bekapcsolása szerepel a tervben. Az első félévben 715-öt kapcsoltak be a hálózatba. Hódmezővásárhelyen a 180-ból 62, Csongrádon 210-ből 124-et, Szentesen 183-ból 41-et, Makón pedig 380-ból 160-at. Így minden remény megvan arra, hogy a vállalat teljesíti, illetve túlteljesíti a Csongrád megyei gázhálózat-fejlesztési tervét. Az ipari és mezőgazdaságiüzemek gázfogyasztása alig fejlődött az első félév során. Más ellátása Újabb nagy gázfogyasztó belépését az Alföldi Porcelángyár burkolólap-gyárának üzembe helyezése jelentette. Az elmúlt évben 271 ezer háztartásban használtak propán-bután gázt a három megyében. Évenként általában 20 ezren vártak palackra, illetve pb-gázra. Az idén 21 ezerrel bővül a pb-gázfogyasztók száma. Az első félévben kilencezer volt a növekedés. Soron kívül elégítik ki a tanyai lakosság igényét, általában egy hónapon belül megkaphatják a gázpalackot, illetve készülékeik bekapcsolásának engedélyét. Műanyag csövek — kísérletként Gyorsan bővítik a turistapalack-ellátást, kialakították a félkilós palackok töltésének gyakorlatát, a lakosság azonban általában kétkilós palackokat kér. Ehhez ugyanis nem kell engedély, és jól használhatták főzéshez, a lakásokban is. Szegeden már működik a kisebb palackok töltésére alkalmas állomás, de minden városban meghonosítják a szolgáltatásnak ezt a módját is. A külföldiek turistapalackjait egyelőre csak Szegeden tudják tölteni. Később, ha megfelelő töltőkészüléket kapnak, más városokban is lehetőség nyílik, nemcsak a magyar, hanem a külföldi palackok töltésére is. A gázhálózat bővítését az idén célcsoportos beruházásként 90 millió forintból valósítja meg a DÉGÁZ. A működési területén levő 11 városban, ahol vezetékes gázszolgáltatás van, az épülő új lakóházakhoz eljuttatják a földgázt. A gázvezeték építésében úttörő munkát végez a DÉGÁZ. Kísérletként Szegeden megkezdte a műanyag csövek felhasználását. A terv szerint az idén három és fél kilométer hosszú vezetéket építenek. Ebből az első félévben már másfél kilométernyi vezeték a földbe került. A műanyagból készült csövek szerelése meggyorsítja a munkát. Nemcsak gyorsabb lesz, hanem gazdaságosabb is, elsősorban Szegeden, ahol a város egyes területein a fémcsövek a talaj összetétele miatt gyorsan tönkremennek. A kutatóintézet véleménye szerint a polietilén csövek élettartama 50—60 évre becsülhető. Az idei vezetéképítési program Az idén Csongrád megyében 24 kilométer vezetéket építenek, ebből 17 kilométer esik Szegedre. A megyeszékhelyen jelenleg 477 fogyasztó még városi gázt használ. Októberben a szegedi gázgyártás és -szolgáltatás ity éves évfordulójára befejezik a földgázprogramot, vagyis minden háztartásban földgázzal főzhetnek, fűthetnek: ez szerepel a vállalat építőbrigádjának kongresszusi munkaverseny-felajánlásában is. Ezenkívül azt is vállalják, hogy a DÉGÁZ 1975. április 4-re, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára, működési területén bekapcsolja az 50 ezredik vezetékes gázfogyasztót is. 2,2 millió tulajdonos — 2,4 millió ingatlan Ülésezett az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Kedvező fogadtatásra, pozitív társadalmi visszhangra találtak azok a rendelkezések, amelyek az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonát szabályozzák — állapította meg szerdai ülésén az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága, mérlegre téve a paragrafusok végrehajtásának tapasztalatait. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes tájékoztatójában leszögezte: a rendeleteknek az volt a céljuk, hogy bővítsék a telek-, lakás- és üdülőszerzési lehetőségeket, ugyanakkor megakadályozzák a munka nélküli vagyonszerzési törekvéseket. A jogszabályok szinte alapelvként mondták ki: egy személy, illetőleg család legfeljebb egylakással vagy lakótelekkel, ezen felül egy üdülővel, illetve üdülőtelekkel rendelkezhet. Első lépésként hozzáláttak a valóságos állapotokat rögzítő nyilvántartások elkészítéséhez. Ennek érdekében a Pénzügyminisztérium bejelentési kötelezettséget írt elő az állampolgárok tulajdonában. Jenő ingotta- MKPam, Az elkészült statisztika szerint 1974. március 31-én az országban több mint 2,2 millió tulajdonosnak 2,4 millió ingatlana volt. Az engedélyezettnél több ingatlannal 1972- ben 185 ezren rendelkeztek (ingatlanaik száma elérte a 380 ezret) 1974-ben már csupán 160 ezren, 321 ezer „birtokkal". Csökkent a mértéken felüli ingatlanok száma is: a lakótelkeké 24 százalékkal, az üdülőtelkeké 36 százalékkal, a lakásoké 11 százalékkal, az üdülőké pedig 20 százalékkal. A legfrissebb adatok szerint az ingatlantulajdonosok 7 százaléka birtokolja az összes ingatlanok 13 százalékát, kettőnél több ingatlana 34 ezer tulajdonosnak van. A megállapított mértéket lényegesen meghaladó számú ingatlannal még mindig körülbelül 3000 tulajdonos rendelkezik. A vitában — amelyből kitűnt, hogy társadalmi rétegződés szerint a lakóházak és lakótelkek tulajdonosainak aránya megfelel a népesség különböző rétegei közötti arányoknak —, felszólalt Juratovics Aladár, megyénk országgyűlési képviselője is. M. ÉVFOLYAM 178. SZÁM 1974. augusztus 1., csütörtök Ára: SO fillér Felmentések, kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lőrincz Imre nehézipari minisztériumi államtitkárt tisztségéből — érdemeinek elismerése mellett — felmentette, egyidejűleg Gór Nagy Sándort nehézipari minisztériumi államtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács Menyhárt László nehézipari miniszterhelyettest e tisztsége alól — más fontos állami megbízatása miatt — felmentette, dr. Halász Tibort, a Mátraaljai Szénbányák igazgatóját nehézipari miniszterhelyettessé kinevezte. A kormány Havrán Istvánt, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökét — érdemeinek elismerése mellett — e tisztségből, valamint miniszterhelyettesi rangja alól felmentette, és egyidejűleg Menyhárt Lászlót az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökévé kinevezte. Hazaérkezett Katona István Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, aki Mihail Zimjanyinnak, az SZKP Központi Bizottsága tagjának, a Pravda főszerkesztőjének meghívására néhány napot Moszkvában töltött, szerdán hazaérkezett Budapestre.I ti MAI TÉMÁNK Pozitív dúlások ura cím elismert rém, s meglepődhet rajta az olvasó. De el is gondolkodhat azon, milyen szóösszekapcsolásokra hajlamos az újságíró, hogy lapja olvasóinak felkeltse a figyelmét. Pedig korántsem ilyen mesterségbeli fogásról van szó. Másról akar szólani, egy jelenségről. Talán e néhány sor megmagyarázza, mire is gondolt A gépkocsi napokon ᣠrótta országútjainkat a ki nem mondott „Ismerd meg hazánkat !”-mozgalom keretében. Az utas — könyvhöz szokott ember — mivel üthette agyon idejét az eseménytelenség óráiban. Olvasott. Történetesen Nemeskürthy Istvánnak a XVI. századról szóló köteteibe merült el, s csak akkor kapta fel — sajnos elég gyakran! — a fejét, amikor azokat a helységeket érintették, ahol ádáz csaták, pusztító dúlások zajlottak le akár a főnemesség, akár a törökök jóvoltából, de a Dózsa-féle lázadás előzménye vagy utóhatásaként. Nyugodtan illethetjük ezeket negatív dúlásoknak, mert a szenvedő fél minden esetben a néptömeg volt... Közben városokon, nagyközségeken haladtunk át, illetve szerettünk volna áthaladni a megengedett sebességgel. Képtelenség volt. Országszerte mindenhol terelőtáblákba ütköztünk, vagy egyirányú forgalmi előírás akadályozta előrehaladásunkat. Volt, amikor megadóan leste a vezető a múló tízperceket volt, amikor dühösen kifakadt." De amikor kiszálltunk városnézésre, akkor sem volt más a helyzet. Lépten-nyomon „Gyalogos közlekedés a túloldalon” vagy „Zsákutca” szövegű táblák hívták fel a figyelmet egy-egy ház restaurálására, avagy éppen egy-egy új bérpalota építésére — ha nem vettük volna már régen észre. Az új lakótelepekről nem is szólva, melyeknek előhírnökeiként jelentkeznek a csatornázási munkálatok, a kábelfektetések, az útépítések. Kimondhatjuk: feldúltak városaink, nagyközségeink, olykor kisebb falvaink is. Szóljunk Miskolcról, Leninvárosról, Székesfehérvárról és a többiekről, hogy szépséges fővárosunkról ne is essék név szerint szó? Felesleges. Szegedhez hasonló valamennyi. De vajon van-e alapunk és jogunk e „dúlások” miatt kifakadásokra? Aligha. Emlékezzünk, mennyit bosszankodtunk, amikor a Vásárhelyi Lenin úton — valóban — alig lehetett közlekedni. Emlékezzünk a szentesi, a makói, a csongrádi aggályoskodásokra. Gondot okozott valamennyi, melyekre Oláh Mihály vásárhelyi veterán frappánsan jegyezte meg, de szívesen vállaltuk volna ezeket a gondokat a 30-as években, vagy a 40-es évek elején. És milyen igaza volt! Mert mi lett az eredménye ezeknek a „dúlások”-nak? Vásárhelyen, Makón, Csongrádon a főutca, Szentesen a központ új arculata, hogy az új lakónegyedekről ne is szóljunk. Sok főúri, török és a népre kényszerített dúlások után most mi dúljuk fel városainkat, de önmagunk és a jövő érdekében. Ezt az örvendetes jelenséget akarta az olvasó figyelmébe ajánlani az újságíró — pozitív dúlások címmel, ami szocialista építőmunkánk nagyszerű tény© és bizonyítéka. SZABÓ ENDRE :