Csongrád Megyei Hírlap, 1974. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-01 / 256. szám
S'IIAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEKI SSUMGRAB MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA - Losonczi Pál visszaérkezett Varsóból Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke lengyelországi hivatalos, baráti látogatásának utolsó napján, csütörtökön délelőtt Varsóban, a LEMP KB székházában találkozott a lengyel párt és állam vezetőivel. A szívélyes és baráti légkörben lefolyt megbeszélésen lengyel részről részt vett Henryk Jablonski, az Államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz miniszterelnök, Edward Babiucz, a LEMP KB titkára, Mieczyslaw Jagielski miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Stefan Olszowski külügyminiszter , a LEMP Politikai Bizottságának tagjai és Tadeusz Hanuszek budapesti lengyel nagykövet, magyar részről pedig Roska István külügyminiszter-helyettes és Németi József, varsói nagykövetünk. A lengyel vezetők és Losonczi Pál egyórás eszmecseréje a magyar—lengyel kapcsolatok időszerű kérdéseire összpontosult. A LEMP KB székházában tett látogatást követően Népköztársaságunk Elnöki Tanácsának elnöke és kíséretének tagjai megtekintették a varsói „Róza Lumburg” izzólámpagyárat, amelynek elődje az 1920-as évek elejétől együttműködik a magyar iparral. Losonczi Pál csütörtökön — feleségével és kíséretével együtt — hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, Bodonyi Pálné, az Elnöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára, Roska István külügyminiszter-helyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője. Fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter és Pója Frigyes külügyminiszter. Megérkezése után Losonczi Pál az MTI munkatársának kérdéseire válaszolva elismeréssel nyilatkozott lengyelországi látogatásáról, a lengyel vezetőkkel folytatott tárgyalásairól, a magyar —lengyel testvéri barátság további erősödéséről. Megkezdődtek a magyar— Fülöp-szigeti külügyminiszteri tárgyalások Pója Frigyes külügyminiszter csütörtökön délelőtt a Külügyminisztériumban fogadta dr. Carlos P. Romatét, a Fülöp-szigeti Köztársaság külügyminiszterét, majd megkezdődtek a két külügyminiszter közötti hivatalos tárgyalások. A megbeszéléseken részt vett Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, dr. Kós Péter, a Külügyminisztérium főosztályvezetője és dr. Kázmér Zsigmond főosztályvezető-helyettes. A Fülöp-szigeti tárgyaló delegáció tagja Luis Morenco-Salcedo, a Fülöp-szigeti Köztársaság párizsi nagykövete és Felipe Mabilangen nagykövet, a külügyminiszter személyi kabinetfőnöke. A takarékossági világnap alkalmából tegnap délelőtt Szentesen, az ÉLIKER Vállalat tanácstermében megyei jellegű ünnepi ankétot rendeztek. A Hazafias Népfront városi bizottságának nevében dr. Négyesi János elnök köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, közöttük dr. Perjési Lászlót, a megyei tanács elnökét és Török Lászlót, az OTP megyei igazgatóját. Dr. Négyesi János bevezetőjében hangsúlyozta: a megemlékezés jelentőségét fokozza az a tény, hogy 150 évvel ezelőtt Milánóban nyitotta meg kapuit az első takarékpénztár, és fél évszázada annak, hogy 28 ország képviselői október utolsó napját takarékossági világnappá nyilvánították. Az ankét szónoka Labádi Sándor, az MSZMP Szentes városi bizottságának titkára volt, aki röviden áttekintette a takarékossági mozgalom múltját. Szólt a jelen eredményeiről, és a jövő feladatairól. Minden történelm korszakban — más-más tartalommal — a társadalomnak politikai és gazdasági céljai megvalósításához szüksége volt a takarékosság jelentette anyagi támogatásra — mondotta egyebek között. A takarékosságra napjainkban nem a jövőtől való félelem, hanem m megvalósításra váró terveink (lakás, autóvásárlás) sarkallnak. Ennek eredménye és a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő OTP dolgozóinak munkáját dicséri, hogy évről évre gyarapszik a betétkönyvek száma. A megyében 170 ezer betétkönyvben mintegy 3 milliárd forint van. Ez azt jelenti, hogy egy főre csaknem 7 ezer forint megtakarított pénz jut. Szentesen és a járásban is emelkedett a betétállomány — ez évben 22 millió forinttal. Az OTP helyi kirendeltsége 303 lakást értékesített. 1975-ig még 170 család költözhet OTP-lakásba Szentesen, ás a járás községeiben. Egyéni hitelt 3200 esetben nyújtottak, főként áruvásárláshoz, és a családiház-építéshez adott hitel összege mintegy 12 millió forint. Mindezek az OTP-hálózat további bővítését, és Szentesen egy új székház építését teszik szükségessé. Annak érdekében, hogy a betétállomány továbbnövekedjen, a legfontosabb feladat, főként a fiatalok körében a takarékosság előnyeinek tudatosítása. Az ésszerű takarékosság nem jelent értelmetlen lemondást, hanem olyan biztos támaszt, amely segít az egyén és a közösség céljainak megvalósításában, egyben az életszínvonal emelkedésének fokmérője is. Az ország gyarapodásához pedig a gazdasági és a társadalmi élet minden területén szükség van a takarékosságra, elért eredményeink, értékeink megbecsülésére. A tanácskozás befejezéseként a résztvevők közösen megtekintették a Farkas Antal Úttörőházban a takarékossági világnap alkalmából rendezett gyermekrajzkiállítást. A takarékossági világnap jegyében AzÜnnepi megemlékezés Szentesen assemiesu mBusessi oBassteég® Vásárhelyi kiadás 31. ÉVFOLYAM 256. SZÁM 1974. november 1., péntek óra: 80 fillér Kádár János fogadta Német KP küldöttségét A delegáció tegnap elutazott hazánkból Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta a Német Kommunista Párt küldöttségét. A delegációt Herbert Mies, a párt elnöke vezeti. Tagjai: Hermann Gautier, a párt alelnöke, Ellen Eber, a vezetőség tagja és Heinz Möhlhaus, az elnökség irodájának vezetője. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón jelen volt Pullai Árpád, a KB titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A küldöttség tegnap hazautazott. A Ferihegyi repülőtéren Pullai Árpád, a KB titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta a delegációt. (Az MSZMP Központti Bizottságának és a Német KP küldöttségének tárgyalásairól kiadott közleményt lapunk 2. oldalán közöljük.) Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadja a Német KP küldöttségét. Balról: Herbert Mies, a Német KP elnöke. A munkásművelődés új formáira van szükség Ülésezett az országgyűlés kulturális bizottsága A szocialista brigádok kulturálismozgalma a munkásművelődés céljainak legkövetkezetesebb hordozója, ezért támogatásuk társadalmi jelentőségű ügy, így summázhatók azok a képviselői vélemények, amelyek az országgyűlés kulturális bizottságának csütörtöki ülésén hangzottak el. A dr. Dömötör János, megyénk képviselőjének elnökletével megtartott tanácskozáson dr. Orbán László kulturális miniszter tájékoztatta a képviselőket az iparban dolgozó szocialista brigádok művelődésének helyzetéről. A szocialista brigádmozgalom az elmúlt másfél évtizedben a munkásosztály szocialista fejlődését segítő legfontosabb tömegmozgalommá vált; céljait csaknem egymillió-háromszázezer dolgozó tette magáévá. Szocialista brigádokban dolgozik az egész munkásosztálynak mintegy fele, a nagyüzemi munkásságnak körülbelül 65 százaléka. Művelődési helyzetüket több tényező határozza meg, s ez nagymértékben befolyásolja a körükben folytatható kulturális munkát is. A szocialista brigádok tagjainak 75 százaléka vesz részt politikai, főként szakszervezeti oktatásban, s tanul marxista—leninista középiskolákban. Jelentős számban hallgatják a marxizmus —leninizmus esti egyetem előadásait, s az iskolai oktatás különböző formáiban továbbtanuló brigádtagok aránya 40 százalékkal magasabb a munkásság átlagánál. Az előterjesztést követő vitában a képviselők,de a meghívott szocialista brigádvezetők nagy felelősséggel keresték, kutatták az újabb lehetőségeket, hogyan lehetne a munkásművelődés legjobb formáit megtalálni. A vitában részt vett Máté Zsuzsa, a HÓDIKÖT Ady Endre ifjúsági szocialista brigád vezetője is. MAI TÉMÁNK Üzemi közélet Ki a megmondhatója annak, hogy hol húzható meg a választóvonal a közéleti és az üzemi munkaköri tevékenység között? Az a munkás, aki a termelési értekezleten javaslatot tesz, hibákat ostoroz, egyszersmind vállalati közéleti tevékenységet is végez. De vajon lehet-e más jelzővel illetni azt a tevékenységet, amit most a kongresszusi felajánlások teljesítéséért végeznek szocialista és e címért küzdő brigádok, párt- és szakszervezeti aktivisták? Ki tudná megmondani, meddig politika és honnan „csak” termelőmunka ez a nemes vetélkedés, amellyel dolgozóink köszöntik majd hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját? Mindaz, amit összefoglalóan üzemi demokráciának nevezünk — a munkások beleszólása az üzem gazdálkodásába, az irányításba, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésébe — nem vezetési, módszerbeli kérdés csupán. Igaz, hogy sok helyen leszűkítve értelmezik mindezt, pedig valójában ez hatalmi kérdés, a munkáshatalom egyik lényeges kifejezője. Csongrád megyében is sok minden történt az üzemi demokrácia érvényre juttatásában. Olyan képviseleti formák jöttek létre, amelyek a dolgozók százainak nyújtanak lehetőséget kezdeményezésre, javaslatok, bírálatok, vélemények elmondására. Mégsem állíthatjuk, hogy az üzemi demokráciában rejlő lehetőséget mindenütt kiaknáztuk. Mind többen vannak az olyan munkások, akik nemcsak szót kérnek, hogy javaslataikat elmondják, hanem készülnek is arra, hogy részt vállalhassanak az irányításban, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében. A hozzáértés, a tudás kiérdemli az elismerést. Ilyen elismerés az, hogy — például — a Szegedi Ruhagyárban vezetőmunkásmunkakört hoztak létre. Ezzel elismerik azok tevékenységét, akik mindig készek bővíteni szakmai ismereteiket, hogy többet, jobbat tudjanak adni a mindennapi munkában. Több mint nyolcvan vezetőmunkást tartanak nyilván a vállalatnál köztük 42 szegedi, 16 bácsalmási, 6 szentesi, a többi más munkahelyek kiemeldolgozója. Azok közül kerültek ki, akik tanulnak, gyarapítják szakmai ismereteiket, képesek arra, hogy magukkal ragadják kezdeményezéseikkel munkatársaikat, és jó példával járulnak elő. Olyan emberek ezek, akik közül egy újabb lépcsőfokra lépve vezetők lesznek. Ezekre a dolgozókra megkülönböztetett figyelmet fordít a vállalat személyzeti osztálya is. Párt- és kormányhatározat írja elő, hogy a személyzeti munkát ki kell terjeszteni a mnkások legjobbjaira. ’áttabb osztályszemléletű kidermunkával, a képzés továbbképzés és tanulási lehetőségeik gondosabb megszervezésével ebből a forrásból is biztosítani kell a közép- és felsőbb szintű vezetői utánpótlást. Éppen ezért figyelemre méltó kezdeményezés a vezetőmunkás-munkakör kialakítása. NAGY PÁL