Csongrád Megyei Hírlap, 1975. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRD MEGYEI ★ Apró Antal látogatása Szegeden Kétnapos látogatásra csü­törtökön délután Szegedre érkezett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés elnöke, Szeged 1-es számú országgyűlési választókerüle­tének képviselője. A vendé­get dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának első titkára, dr. Perjész László, Csongrád megye tanácsának elnöke, Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára és Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnö­ke fogadta és tájékoztatta a megye és Szeged politikai, gazdasági és kulturális életé­nek fejlődéséről, helyzetéről, valamint a következő idő­szak fejlesztési, beruházási lehetőségeiről. Tegnap, pénteken reggel­re Taurus Gumigyárba látoga­tott Apró Antal, ahova elkí­sérte Török József, Papp Gyula, valamint Berta Ist­ván, a szegedi városi pártbi­zottság osztályvezetője és dr. Kakuszi László, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese. A gumigyárban dr. Bánsági Tamásné főmér­nök és Jaötzl János, a gyári pártszervezetek titkára kö­szöntötte és tájékoztatta a megjelenteket a szegedi gyár munkájáról. Elmondta töb­bek között a főmérnöknő, hogy jelenleg a gumigyárban az a legfontosabb törekvés, hogy az új termékeiket kor­szerűbbé tegyék, és egyre többet exportáljanak a tőkés országokba. Ilyen termékek: a méhfúrótömlők, a heve­derek­­és a hidraulikákhoz használati® tömlők. A hid­­­raulikus tör­lők és a mély­fúrótömlők gyártásánál sze­retnének hosszabb méretek­kel jelentkezni, ezért 60 mil­lió forint költséggel megna­gyobbítják a gyártócsarnoku­kat. Terveik között szerepel az is, hogy Makón üzemet lé­tesítenek. A beszélgetés során a gon­dokat sem rejtették véka alá a gyár vezetői. Jobb anyag­ellátást szeretnének, olykor akadozik az együttműködés a KSZV szegedi üzemeivel is, ahonnan a hevederekhez és a más termékeikhez textiliát vásárolnak. Azért is igen fon­tos volna a zavartalan alap­anyag-ellátás, mivel néhány szabadalmazott terméküket szívesen vásárolják a tőkés piacon, legutóbb például az amerikaiakkal kötöttek szer­ződést 26 ezer folyóméter acélbetétes tömlőre. S talán egyetlen számadat jól illuszt­rálja az értéket is: egy fo­lyóméter ilyen minőségű tömlőért 100—130 dollárt fi­zetnek. Apró Antal érdeklő­dött a gumigyári pártszer­vezetek munkájáról is. A párttitkár elmondta, hogy három ,alapszervezetben 113 párttag dolgozik, s a nemré­giben megtartott vezetőség­választó taggyűléseken élénk vita és pezsgő pártélet ala­kult ki a tagság körében, akik egyetértésüket fejezték ki a kongresszusi irányelvek­kel kapcsolatban. Apró An­tal és kísérete ezután megte­kintette a gyártócsarnokot, ahol több munkagépnél és gyártmánynál hosszabban el­időztek. A gyár vezetői be­mutatták azokat a mélyfúró­­tömlőket, amelyeket éppen akkor raktak vagonokba, hogy útnak indítsák Indiába és Marokkóba. A déli órákban a Csong­rád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szegedi gyárába, a vágóhídi építke­zésekhez, a vállalat új köz­pontjába látogatott Apró Antal. Az újjáépülő gyár előtt dr. Piros László igaz­gató és Bálint László, a vál­lalati pártbizottság titkára köszöntötte a v vendégeket, majd tájékoztatót adtak a kiemelt beruházásról. Dr. Pi­ros László elmondta, hogy az ismert értékesítési nehézsé­gek ellenére vállalatuk ered­ményesen zárta a múlt évet. Az itt­ folyó beruházás bizo­nyítja, hogy a húsipar lépést "kívan tartani az állattenyész­tés fejlődésével, mert csak így valósulhat meg a hazai húsprogram. Tavaly a szege­di és a vásárhelyi vágóhida­­kon rekord mennyiségnek számító, 401 ezer darab ser­tést vágtak le, és dolgoztak fel. Azzal, hogy a szegedi vá­góhídon átadták az új hús­feldolgozó üzeme­t, megjavult Csongrád megye és Szeged város lakosságának ellátása Az új üzem jól bevált, na­ponta 253 vagon hús- és hentesárut készítenek itt. A szalámi gyártásában is re­kordot értek el, mivel tavaly 550 vagon Pick-szalámit ké­szítettek és adtak el a ha­zai, valamint a külföldi pia­con. A jelenleg folyó építke­zések később azt eredménye­zik, hogy évente 1000 tagon szalámit gyártsanak Szege­den. Ezzel majd növelni tud­ják az exportot, és javítani a hazai kínálaton is. Részletesen érdeklődött Apró Antal a beruházások helyzetéről, az árak alakulá­sáról, és a határidők betar­tásáról. A gyár igazgatója elmondta, hogy eddig elké­szültek a húsfeldolgozóval, a sertésvágóval, a zsírfeldolgo­zóval, az energiaszolgáltatás­sal és a szociális létesítmé-­ nyekkel. A szalámiérlelő-to­­rony építésénél viszont el­maradtak, mert induláskor tervezési hibák miatt hat hónapra leállt az építés. A 64 méter magas toronyépületet speciális eljárással készítik, s összesen 180 darab, 17 mé­ter mélyre kasanált cölöpök­re építik. Ha elkészül a be­ruházás, akkor évente 550— 600 ezer sertést vághatnak a szegedi üzemben, és termé­szetesen ezer vagon szalámit is gyárthatnak. A pártszervezetek munká­járól Bálint L­ászló adott tá­jékoztatást. Elmondta,­ hogy a pártértekezletet ma, szom­baton tartják meg a szalá­migyárban. Apró Antal kér-1Folytatás a 2. a­dolvaj A Taurus Gumigyárban. Balról jobbra: dr. Bánsági Ta­másné, Apró Antal és Török József. A Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat sze­gedi központjában az új építkezéseket tekintették meg. Az üzemeket dr. Piros László igazgató mutatta be Apró An­talnak. (Fotó: Somogyi Károlyné) Vásárhelyi kiadás 32. ÉVFOLYAM 27. SZÁM 1975. február 1., szombat Ara: 80 fillér Jelentős mértékben bővül a szovjet-magyar kereskedelem Árucsera-forgalmi jegyzőkönyvet írtak alá Moszkvában ünnepélyes külsőségek kö­zött írták alá pénteken dél­után Moszkvában Magyaror­szág és a Szovjetunió 1975. ,évi árucsere-forgalmi jegyző­könyvét, amely kereskedelmi forgalmunk újabb jelenté­keny bővítését helyezi kilá­tásba ebben az évben. A szovjet Külügyminiszté­rium Tolsztoj utcai vendég­házában Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­niszter és dr. Bíró József, hazánk külkereskedelmi mi­nisztere látta el kézjegyével a kölcsönös áruszállításokról szóló vaskos okmányt, amelynek alapján országaink 1975-ben minden eddiginél nagyobb kereskedelmi for­galmat bonyolítanak le egy­mással. A jegyzőkönyv aláírását követően nyilatkozatot tett Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter. A jegyzőkönyv aláírásával — mondotta — nagy és fontos munka fejeződött be. 1975- ben, a most folyó ötéves terv befejező évében a két or­szág a kölcsönös szállítások növelését irányozza elő. A kereskedelmi forgalom a jegyzőkönyv értelmében 8,3 százalékkal növekszik 1974-hez képest, értéke pe­dig meghaladja a két és negyedmilliárd rubelt. Az elmúlt évek tapasztala­taiból ítélve azonban a két ország külkereskedelmi vál­lalatai tovább keresik majd a forgalom bővítésének lehető­ségeit évközben is és ennek a jó hagyománynak a figye­lembevételével teljes biz­tonsággal elmondhatjuk, hogy a tényleges kölcsönös szállítások mértéke öt év alatt csaknem egymilliárd rubellel lesz több, mint amennyit az 1971—1975. évi hosszú lejáratú megállapo­dás előirányzott. Patolicsev a továbbiakban rámutatott: köztudott dolog, milyen nagy jelentőségű ma­napság bármely ország­­szá­mára üzemeinek fűtőanyag- és nyersanyagellátása. A most aláírt jegyzőkönyv ér­telmében idén Magyarország ezekből a­­ termékekből jelentős mennyiséget kap a Szov­­jetunióból. Egyebek között 6 millió ton­na olajat, mintegy 650 ezer tonna olajterméket, 4,2 mil­liárd kilowattóra villamos­­energiát, 750 ezer tonna kok­szot, 2,2 millió tonna vasér­cet (ferrotartalomban kife­jezve), 550 ezer tonna hen­gereltárut, 240 ezer tonna nyerővasat, 44 ezer tonna ferroötvözetet, 33 ezer ton­na rezet, 120 ezer tonna alu­míniumot, több mint 500 ezer tonna műtrágyát, 20,5 ezer tonna műgumit, 1,1 mil­lió köbméter faanyagot, 850 ezer köbméter fűrészárut, 44 ezer tonna gyapotot. A szovjet miniszter ezt követően részletesen ismer­tette azoknak az árufélesé­geknek a listáját, amelyek szállításával hazánk járul hozzá 1975-ben a szovjet népgazdaság fejlesztéséhez és a szovjet lakosság fogyasztá­si cikkszükségleteinek telje­sebb kielégítéséhez. Együttműködésünk egyre sokoldalúbb jelleget ölt. Az együttes tevékenység legfon­­tosabb területeinek egyike jelenleg a két ország népgaz­dasági terveinek koordiná­lása, amelyet a tervhivatalok a külkereskedelmi szervek közreműködésével végeznek. Patolicsev itt utalt arra, hogy az új hosszú lejáratú keres­kedelmi megállapodás előké­­szítése már javában folyik, s a tervek szerint aláírására még ebben az évben sor ke­rül. A szocialista gazdasági in­tegráció fő irányainak egyi­ke — jelentette ki a Szov­jetunió külkereskedelmi mi­nisztere — a termelés szakosításának és kooperációjának to­vábbfejlesztése. Ezt a munkát jól meg kell szervezni, különösen a gépiek és berendezések gyártása te­rületén. Nyikolaj Patolicsev vége­zetül emlékeztetett arra, hogy jelenleg mind a Szovjetunió­ban, mind pedig Magyaror­szágon serény munka folyik az SZKP 24. kongresszusán, és az MSZMP 10. kongresz­­szusán elfogadott­ határoza­tok végrehajtásáért. Meg­győződésünk — mondotta —, hogy­­ a Szovjetunió és Magyar­­ország aktív együttműkö­dése lehetővé teszi a nem­zetközi szocialista munka­­megosztás előnyeinek még teljesebb kihasználását, elősegíti ■ a tudományos-mű­szaki haladás meggyorsítását, a szocialista és kommunista építés feladatainak megoldá­sát. A szovjet külkereskedel­mi miniszter köszönetet mon­dott a magyar kormánykül­döttségnek és személy sze­rint Bíró Józsefnek, vala­mint a szovjet szakemberek­nek azért a nagy felelősség­tudattal elvégzett munkáért, mely az 1975. évi árucsere­forgalmi jegyzőkönyv előké­szítése érdekében folyt. Nyilatkozatot tett a jelen­levő szovjet - magyar szak­emberek, valamint a két or­szág sajtójának nagyszámú képviselője előtt dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, a magyar kereske­delmi kormányküdöttség ve­zetője is. A most lezárult tárgyalá­sok — mondotta dr. Bíró József — ismét azt bizonyít­ják, hogy ki tudjuk használ­ni gazdaságaink növekvő le­hetőségeit, következésképp együttműködésünk tovább bővíthető. Tárgyalásainkat az internacionalista szellem jellemezte. Amikor a szük­ségleteket és a lehetőségeket vetettük össze, akkor mind­két fél érdekeinek figye­lembevételével zártuk le a kérdéseket Hazánk életében 1975 ki­emelkedő esztendő — állapí­totta meg a miniszter. — Ez év tavaszán ünnepeljük fel­szabadulásunk 30. évfordu­lóját, ugyancsak tavasszal kerül sor az MSZMP XI. kongresszusára és idén fejez­zük be a negyedik ötéves tervet. Felszabadulásunk évfordu­lója egyben a magyar­­szovjet kereskedelem há­romévtizedes jubileumával is egybeesik. A külkereskedelmi minisz­ter a továbbiakban részlete­sen beszélt arról, hogy a szovjet áruszállítások a ma­gyar gazdasági élet vala­mennyi területére kiterjed­nek. Méltatta a behozatalra kerülő nyersanyagok és fű­tőanyagok, gépek és beren­dezések szerepét népgazdasá­gunk fejlődésében, s utalt arra is, hogy egyre kereset­tebbek hazánkban a szovjet fogyasztási cikkek, például a személygépkocsik, fényképe­zőgépek.­­ A most folyó ötéves tervben Magyarország és a Szovjetunió még szorosabbra fűzte a gazdasági szálakat. Kereskedelmi forgalmunk 1975-ben várhatóan mint­egy 56 százalékkal múlja felül az 1971-es szintet. Dr. Bíró József a gazdasági együttműködés kiemelkedő példáiként említette az ole­fin programot, a Testvériség gázvezetéket, a­ Barátság olaj­vezetéket, az épülő 750 kvo­­wattos nagyfeszültségű elekt­romos távvezetéket. Gazdasági együttműködé­sünknek különösen nagy je­lentősége van a jelenlegi világgazdasági helyzetben, amikor nyugaton válságje­lenségek érezhetők. A Szov­jetunió hazánk gazdaságában meghatározó erőt jelent, s igen nagy szerepe van abban, hogy a külső inflációs hatá­sokat minimálisra tudjuk csökkenteni, vagy teljesen ki­védhetjük — állapította meg a miniszter. Mindennek tük­rében értékelhetjük a most aláírt jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy a magyar ipar és a mezőgazdaság vál­tozatlanul hozzájuthasson a szükséges alapanyagokhoz, energiahordozókhoz, termé­keink pedig továbbra is meg­felelő piacot találhassanak a Szovjetunióban. A most alá­írt megállapodás ilyenfor­mán nemcsak gazdasági, bánen politikai szempontból­­ nagy erőt jelent a kong­resszusra való felkészülés közepette. Biztosítékot nyújt ahhoz, hogy hazánkban a gazdasági élet a politikai fejlődéssel összhangban haladhasson előre. Dr. Bíró József ezt köve­tően részletesen ismertette az idei évre előirányzott magyar behozatal tételeit. A már említett tételek mellett jelen­tősen bővül gépimportunk. A légiközlekedés fejlesztésére 3 TU—154-es típusú repülő­( Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megvi­tatta az állampolgársági, va­lamint az egyéni kegyelmi ügyekkel kapcsolatos 1974. évi tevékenységét. Megállapí­totta, hogy az ügyeket előké­szítő szervek az Elnöki Ta­nács iránymutatásait figye­lembe véve végezték munká­jukat. A hozott döntések felozájárultais ai szocialista törvényesség további erősí­téséhez. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és vá­lasztott meg, végül egyéb ügyeket tárgyalk CMTII

Next