Csongrád Megyei Hírlap, 1975. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-27 / 122. szám
A növényvédelem technológiai háttere tiatajainkban már csaknem agrotechnikai látványosságnak számít, ha valahol kiskapával verik ki a gyöktőt a soroló kultúrnövények közül. A háztáji területeket k is remüli az idő a kapa fölött, nagyüzemi gépekkel szórják ki a gyomirtó szert a földekre. El lehet mondani, hogy a negyedik ötéves terv befejező esztendejére véglegesen győzött a kemizálás a hagyományos agrotechnika fölött. Nyomatékul mindjárt ide kívánkozik a növényvédelem fejlődésének számsora. Megyénk mezőgazdasága egy évtizeddel ezelőtt 32,4 millió forintot fordított növényvédő szerekre, míg az idén 129 millió forint az AGROKER ilyen irányú tervezett forgalma, tíz esztendeje 100 ezer hektárnyi terület részesült növényvédelemben, míg az idén a legszerényebb számítások szerint 460 ezer hektár. Olyan alapon, hogy egy-egy tábla többfajta kezelést is kaphat, hiszen a megye össz szántóterülete 270 ezer hektárnyi Éres szakmai bázis A kemizálás felgyorsult, ütemű térhódításában nagy szerepet játszott az a tény, hogy egyre kevesebb szövetkezeti taggal kellett megoldani a nagyüzemekben a termelés bővítését, a gazdálkodás hatékonyságának növelését, így fordult a figye-lem a kémiai mezőgazdálkodás felé. Az iparszerű termelési eljárások kialakulásánál viszont már eleve kiiktatták a hagyományos, a kézi agrotechnikát, és minden szerepet a gépek, a ha,tószerek vettek át. Erősödött a háttér is, a hazai és a külföldi vegyipar miatt több és hatékonyabb szert bocsátott a nagyüzemek rendelkezésére. A növényvédelmi szolgálat szellemi ereje sem lebecsülendő, pillanatnyilag 125 technikust, szaktechnikust, mérnöki, szakmérnöki képzettséggel rendelkező növényvédő szakember dolgozik megyénk termelőüzemeiben. Továbbá mintegy 1300 szak, és betanított növényvédő Munkás képezi az üzemi védelmi hálózat első frontját, 700 korszerű növényvédő géppel felszerelve. Ilyen ütőképes üzemi gárda mellett mégis gyakori a panasz, hogy vagy kivitte a gyomirtószer a gyönge cukorrépát, vagy nem fejtett ki megfelelő hatást. Jó néhány helyen a nagyobb esőzések után kigyomosodtak a földek, pillanatnyilag viszont a fűszerpaprikánál hiányzik az olyan szer, aminek a hatását károsodás nélkül kibírná a kultúrnövény. Vagyis pusztul a paprika, ha gyomirtó szert kap. Minezzel összefügg, hogy a fajtaleromlás miatt gyengébb a kultúrnövény kondíciója. Ami az ütemeken múlik Mindjárt azzal lehet folytatni, hogy a fűszer, és a paradicsompaprika, vagy a cukorrépa nem károsodik azért annyira, ha az üzemek pontosan betartják a szélek használatára vonatkozó szakelőírásokat. Egyik-másik üzemi mezőgazdász ugyanis megkíséreli, hogy növelt adagot használjon, még hatásosabb legyen a gyomirtószer. Ezeken a helyeken önálló szisztéma alapján folytatják a gyomirtást, amelyik egyszer-kétszer sikerülhet is, de harmadsorra kiviheti a növényállományt az erős dózis. Olyan tapasztalattal is rendelkezik a Csongrád megyei Növényvédő Állomás, hogy egyes üzemi szakvezetők az önköltség csökkentésére kihagynak egy-két eljárást — mint például a talajfertőtlenítést, a palánta- válogatást. — a hövényvédelem technológiai sorából. Így fordult elő tavaly is, hogy 56 százalékos fertőzöttséget állapított meg az állami növényvédelmi hálózat a paprikánál, a 13 legnagyobb megyebeli kertészed tsz-ben. Szerencsére az idei vizsgálatok már csak tíz százalék alatt mutattak fertőzöttséget, de ha a megye mintegy 4,5 ezer hektáros fűszer-, 13 ezer hektáros zöld- és 1200 hektáros paradicsompaprika termőterületét nézzük. Bizony nem lényegtelen szám a tízszázalékos károsodás sem. Az igazság kedvéért szólni kell arról is, hogy amikor kizöldült a terület a vegyszeres gyomirtás után, akkor érdemes feszegetni, milyen rögös volt a talaj a hatóanyag kiszórásának időpontjában. Mert a leghatékonyabb szer sem juthat be a nagy rögök belsejébe, ahol azután háborítatlanul megmaradnak a gyomnövények magvai, s amikor jönnek az esőzések, széthull a földrög és kivirul a gyom. Az agronómus szentségei, hogy micsoda hatástalan vegyi, anyagba ölték a drága pénzt, melyen gyenge terméket produkál a vegyipar. A termelés biztonságáért Meglehet, hogy a túl sok eső, vagy a nagy szárazság jócskán lecsökkenti a gyomirtó szerek hatékonyságát, de ebben egyedül a vegyipart nem lehet elmarasztalni. Az időjárás ugyanis csak egyetlen alaptényező a növény- ■ állapot és az alkalmazott szermennyiség mellett. A termőtalajok fertőzöttsége is nagyban befolyásolja a kémiai beavatkozás hatását; a fövényvédő állomás például talált tavaly a makói tervhőtáron és 46 százalékos talajfertőzöttségű táblát is. Sőt a mikroklíma szintén befolyásolja a fűszernövény fejlődését, lehet hogy a szárazabb óföldeáki oldalbort kitünően díszlik a kövény, míg a Maroshoz közeli, páradasabb területeken nagy a fertőzöttség ugyanannál a fajtánál. Óriási tehát a termőtáblák megválasztásának jelentősége. Talán arról az üzemi szemléletről sem lehet hallgatni, amely az egyes hagyományos termőtájnál dívik. Az új védekezési, gyomirtási eljárást sokkal nehezebben fogadják be a tradíciókkal rendelkező termőtájon, mert túlértékelik saját tapasztalataikat vagy elképzeléseiket, míg a szakutasításokat feltétlenül alkalmazzák ott, ahol „vendégnövény” egyegy kultúra. A makói termőtájon is korábban úrrá lettek volna a nagymaperonoszpórán, ha nem ragaszkodnak annyira az agrotech- nikai hagyományokhoz. Megfelelő adag megfelelő időben Feltétlenül kiemelkedő eredmények születtek megyénk mezőgazdaságában a kémiai gazdálkodásban, de a termelés „iparosítása" olyan szintű üzemi, technológiai jegyelmet követel meg, ami a többlettermés, vagy a termésveszteség tíz és tíz vagonjaival mérhető, s bizony megyénk, az eredmények ellenére, nem járt az élen tavaly sem a búza, a kukorica, a cukorrépa átlaghozamában, ugyanakkor egyes gazdaságok, mint például a vásárhelyi Szántó Kovács János Tsz, maga mögé utasította az ország legtöbb mezőgazdasági nagyüzemét az iparszerű kukoricatermesztésben, a holdankénti 82, mázsás átlagával. Ugyanakkor megyénkben 44,4 mázsa volt a kukorica hozatti eredménye. Ha majd nem marad ki egyetlen munkafolyamat sem a technológiai sorból, s a helyes kémiai diagnózis után a megfelelő adagú, összetételű „gyógyszert” kapja meg a növényzet — a legoptimálisabb időben —, nem lesznek akkora különbségek a megye gazdaságainak termésátlagai, s így a gazdálkodás jövedelmezősége között. tÓTH JÓZSEF A vásárhelyi népművészet sikere Tihanyban Több mint két hete, hogy a Tihanyi Népművészeti Házban Hódmezővásárhely népművészete címmel kiállítás nyílt, Vásárhely tájjellegű termékeiből. A nyitás óta változatlanul nagy az érdeklődés, sorfalat állnak a látogatók Tihanyban, a Népművészeti Ház előtt. Legtöbbjük tetszését a Háziipari Szövetkezet lakásdíszítő textíliái ■— a gazdag motívumokkal díszített térítők, szalvéták és a párnahuzatok — nyerték meg. Sokan elidőznek a festett bútorok előtt is. Mint azt a szövetkezetben elmondották, máris annyi megrendelést kaptak, hogy alig győzik teljesíteni. Az agyagipari termékek is napról napra kelnek el a Népművészeti és Háziipari Vállalat balatoni üzleteiben. Sikere van a vásárhelyi kerámiáknak, tányéroknak, köcsögöknek, korsóknak, kancsóknak és a különböző készleteknek. Még az idén Szolnokon kiállítás nyílik belőlük. Máris 50 ezer forint értékű agyagipari termékre kötött szerződést a rendező vállalat. Gyermeknap a tanácsházán Vásárhelyen, vasárnap délelőtt, a városi tanács KISZ- alapszervezetének rendezésében, a tanácsi dolgozók gyermekei számára gyermeknapi ünnepséget tartottak. Az ebédlőteremben összegyűlt mintegy 60 kislányt és kisfiút bábszínházi műsor szórakoztatta, majd vidám, zenés-táncos társasjátékkal töltötték idejüket. KEDD. laSS,MAJUS 23. ,j_|_ Rádiótörténeti bemutató A magyar rádiózás kettős évfordulója alkalmából rádiótörténeti bemutató nyílt Pécsett. Mint ismeretes, ötven éve indult meg a rendszeres rádiózás hazánkban, és harmincéves a szabad Magyar Rádió. Utcai garázda A vásárhelyi rendőrkapitányság eljárást indított Csáki István 25 éves, vásárhelyi (Almásy utca 39.) lakos ellen. A rendőrségi vizsgálatszerint Csáki megtámadott egy idős embert, akit ököllel vert, majd megrugdosott. A vásárhelyi rendőrkapitányság Csákit garázdaság miatt jogerősen 30 .napi elzárással sújtotta. Alkotó Ifjúság pályázat kiállítása Vásárhelyen, a 602. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben rendezték meg az Alkotó Ifjúság pályázat városi kiállítását. Kerekes István, a városi KISZ-bizottság szervező titkára köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük Földesi Gyulát, a városi pártbizottság osztályvezetőjét és Ottó Józsefnét, a városi tanács elnökhelyettesét. Megnyitó beszédében elmondotta, hogy a pályázatot a KISZ KB felhívására az éves akcióprogram feladataként hirdették meg, és az első értékelésre, illetve a helyi kiállításokra a Forradalmi Ifjúsági Napok ünnepségsorozatában került sor. A mostani kiállítást pedig a legjobb művek és munkák kiválogatásával rendezték meg. Ezután átadta az ifjú alkotóknak a pályázati okleveleket és jelvényeket. A kiállítás színes és sokrétű anyagából leginkább a képzőművészeti és iparmű-űvészeti munkák tűntek ki. A festmények, grafikák, tusrajzok, kisplasztikák egy-egy darabjai ígéretes fiatalok művészi tehetségéről árulkodnak. A majolika dísztárgyak, faliképek szép és ízléses formájukkal méltán kiérdemelték a kiállítást megtekintők elismerését. A HÖDIKÖT szakkörének modern és divatos kötöttárui, valamint a bőrdíszíűtű szakkör elegáns vonalú női táskái is nagy tetszést arattak. Szerszámok, gépek és alkatrészek kiállítása dicséri a szakmunkás fiatalok ügyességét, akárcsak a HÖD-MODELL szakköri munkája, a bemutatott, többféle, színes orkándzseki is. Számos érdekes és jól komponált fotóalkotást is megtekinthettek a látogatók. E pályázat keretében helytörténeti, néprajzi, szociográfiai tanulmányok is születtek és vettek részt a kiállításon Az Alkotó Ifjúság pályaműveinek városi kiállítását a közeljövőben Budapesten megrendezendő országos pályázat követi. Ünnepi könyvét Vásárhelyen írt művekkel, kiadványokkal zsúfolt könyvesbolti kirakatok is hirdetik, hogy június első hetében a könyv ünnepe kezdődik. Sok-sok új, érdekes és értékes, magyar és világirodalmi alkotás került a boltokba, de nemcsak a könyvek bőséges választékával, hanem számos rendezvénnyel ie az ünnepnek tisztelgünk. Vásárhelyen, a városi könyvtár szervezésében, június 2-án kezdődik az első irodalmi műsor: a 602. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói író-olvasó találkozón Kárász Józseffel ismerkedhetnek meg. Június 4-én Szakonyi Károly látogat el Vásárhelyre. Délelőtt a Kossuth Zsuzsanna Ipari Szakközépiskolában tart rendhagyó irodalomórát, délután 3 órakor pedig Kárász Józseffel együtt író-olvasó találkozón vesz részt a HÖBIKÖT művelődési házában. Fél 4-kor a könyvesboltban műveit dedikálja. Ugyanezen nap, este 6 órakor a MÁV Művelődési házába látogat Szakonyi Károly, az ott is megrendezendő irodalmi est vendégeként. Június 8-án este 6 órakor a városi könyvtár olvasótermében a zentai írók irodalmi estjére kerül sor. Vásárhely testvérvárosának írói, költői és irodalmárai másnap, idén délelőtt, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában rendhagyó irodalomórán vesznek majd részt. Színpompás tornaÜnnepély „Erős, edzett ifjúságot” — Hirdettett felirat, amely elsőként feltűnt a stadionban, s hirdette: a fiatalok erősek, edzettek. Több mint kétezren színpompás tornát temutatott is gyönyörködtették a szépszámú, mintegy nyolcezres nézősereget a hódmezővásárhelyi stadionban. A lelátón helyet foglalták a táros párt- és tanácsi vezetői is. A közel négyórás műsorban, melynek újvári József testnevelési szakfelügyelő volt a fő szervezője, bemutatták gyakorlataikat a táros általános, közép- és szakmunkásképző iskoláinak fáttatói, valamint a honvédség sportolói is. Az egymásután pörgő műsor sokszor késztette tapsra a nézőket. Az ünnepély záró akkordja vált az örvösök,pedagógusok mérkőzése, amelyet az Utóbbiak 3:2 arányban nyertek meg. A kék-sárga mezes Frankel Leó szakközépiskola tanulói nyitották meg a középiskolások serit. A sportolók Lehmann István mb. általános tanácselnök- helyettes nyitó beszédét hallgatják. A 602-es Ipari Szakmunkásképző Iskola tanulói gyakorlatuk bemutatásához vonulnak. A József Attila Általános Iskola ugrócsapata a repülőguruló átfordulást (tigrisbukfenc) mutatta be. Nagy tetszést váltott ki az általános iskolások közös szabadgyakorlata is. (Fotó: Süli József.) 5