Csongrád Megyei Hírlap, 1975. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSOSSR.HU MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA ! Pályakezdők hava A „Riporter kerestetik” műsort figyelve, ta­lán sokan érezték úgy ma­gukat, mint akinek egyik szeme sír, a másik meg ne­vet. Mert szívből lehetett örülni a rokonszenves, mű­velt, talpraesett fiataloknak — némelyik közülük a saj­tószakma legkritikusabb tagjait is megnyerte. Annak m­ár sokkal kevésbé örül­hettünk, hogy e fiatalok csaknem valamennyien az újságírástól nagyon is tá­voli pályákon működnek: végzett mérnökök, közgaz­­dászok, és hasonló foglal­kozásúak. Aki ugyanis öt­hat egyetemi év után, dip­lomával és néhány éves f­og­­­­lalkozási gyakorlattal maga mögött, jön rá, hogy szíve, hajlamai más pályák felé vonzzák, komoly probléma elé állítja önmagát — és a társadalmat is. S ha már úgy alakul, h­ogy a fiatal csak megkés­ve eszmél rá, valójában mi­lyen foglalkozás, hivatás vonzáskörében él, akkor an­­­­nál jobb, minél hamarabb­­ vált nyerget és lovat. Ha viszont ez már statisztikai­lag is kimutatható, rendsze­resen ismétlődő, gyakori ak­tussá válik, akkor bajt je­lez: valami hiba van a pá­­lyára irányításban, a vá­lasztásban — de az is le­het, hogy a fiatal, kezdő szakemberek fogadásában és bevezetésében a munka­­helyeken. Olyan szelekció, amely a pályairányításban teljes biz­tonsággal működne, termé­­szetesen nem lesz,­­mert erős és kiküszöbölhetetlen tárgyi és alkati tényezők, véletlen elemek összegéből születik meg a pályaválasz­tási elhatározás. Ma pél­dául sokszor az dönt, hogy ki melyik egyetemre, főis­kolára jut be könnyebben, vagy melyik szakmával ke­rül kapcsolatba. Irányító erejű tényezők a szakmák presztízsrangsora, a velük kapcsolatban várt anyagi és erkölcsi előnyök, vagy kiszámítható, előrelátható hátrányok. Ha azonban nem történt túl rossz tájolás ezen a pályaszakaszon, ak­kor erős, csaknem életre szóló meghatározó tényező az egyén és hivatás talál­kozásában az első munka­hely, az­ elindulás. A Központi Statisztikai Hivatal 1971-ben vizs­gálatot végzett arra vonat­kozóan, hogy a fiatal, pá­lyakezdő szakemberek vég­zettsége és a ténylegesen betöltött munkakör milyen kapcsolatban van egymás­sal. E vizsgálat során 21 000 fiatalt talált, akinek nem volt meg a képzettsége a betöltött munkakörre, vi­szont nagyon sok olyan fel­sőfokú végzettségű szakem­bert találtak, aki képzett­ségénél lényegesen alacso­nyabb szintű munkakörben dolgozott, és tudását nem tudta hasznosítani. Egy má­sik felmérés alkalmával az egyetemi végzettségűek 22 százaléka dolgozott olyan munkakörben, amelynek betöltéséhez egyetemi vég­zettség valóban szükséges. Azok, akik foglalkoznak munkalélektannal, jól tud­ják, hogy milyen fontos mozzanat a fiatal értelmi­ségi vagy munkás identitá­sának, vagyis az üzemmel azonosuló gondolkodásmód­jának, magatartásának ki­alakulása. Gyakran talál­kozhatunk azonban fiatal mérnökökkel, akik ugyan már kezdetben igen fontos területre, például gyárt­­mányfejlesztési osztályra kerülnek, mégis elégedetle­nek, nyugtalanok, üzemi be­illeszkedésük lassan halad. Ilyenkor rendszerint kide­rül, hogy a fiatal mérnök valóban nagyon fontos hely­re került, csak éppen nem érzékeli munkájának tech­nológiai és gazdasági ösz­­szefüggéseit, nem kerül be­ szélesebb értelemben az­­ üzem problémakörébe, ha­nem megreked a látóköre annál a részfeladatnál, amit rábíztak. Azt mondják, hogy a fiatal szakemberek­nél általában az első há­rom-négy esztendő kritikus. Statisztikailag kimutatható, hogy erre a pályaszakaszra esik a legtöbb munkahely­­változtatás. Sokan itt azzal érvelnek, hogy a munka­erőhiány következtében erős munkaerő-csábítás, fizetési ráígérés folyik, s aki többet ígér, az nyer a versengés­ben. Az anyagi indítékok ere­jét és fontosságát senki nem vitatja. Azt azonban teljes biztonsággal vitatni lehet, hogy egy egészségesen, nor­mális erkölcsi érzék alap­ján gondolkodó fiatalnál csak az anyagi indíték len­ne a mozgatóerő, és ne tu­lajdonítana nagy fontossá­got a munkája által nyert belső kielégülésnek, vagyis hogy megvalósíthatja ké­pességeit, gondolatait De ha egy mérnök vagy akár egy szakmunkás csupán egy „csavarnak” érzi ma­gát, vagy olyan fogaskerék­nek a gépezetben, amely gépiesen mozog egy szelle­mi vagy fizikai kényszerpá­lyán, akkor nehezen lehet tőle azt várni, hogy szak­maszeretet, hűség és azono­sulás alakuljon ki benne saját üzeméhez, munkahe­ly­énél Szeptember—október a pályakezdők hava. Csongrád megyében októ­ber 10-én kezdődnek a me­gyei pályaválasztási hetek. Minden jobban sikerülhet, ha a kezdet jó. RÓZSA LÁSZLÓ Jól halad az őszi betakarítás, vetés Dr. Perjész Lászlónak, a megyei tanács elnökének ve­zetésével tegnap délután ülésezett Szegeden a megyei me­zőgazdasági betakarítási operatív bizottság. A tanácskozá­son megjelent és felszólalt Szabó Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára is. Szilágyi Ernő, a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályának vezetője adott számot a bizottságnak az őszi mezőgazdasági munkákban — a be­takarításban és a vetésben — elért eredményekről. Elmondotta, hogy az im­már hetek óta tartó kedvező időjárást nagyon jól használ­tak ki a termelőszövetkeze­tek és az állami gazdaságok. A műszaki-technikai fel­készültség, ellátottság is jobb most, mint a korábbi években volt. A feltételek kedvezőek ahhoz, hogy a be­takarításra váró, még mint­egy 113­ ezer vagon termés jó minőségben kerüljön ren­deltetési helyére, és optimá­lis körülmények között fe­jeződjék be az ászi kalászo­sok vetése is. Ennek ellené­re — mondotta a megyei ta­nács osztályvezetője — van­nak gazdaságok, amelyek őszi kampányterveikben még novemberi vetést és decem­beri mélyszántást is szere­peltetnek. Ezeknek a gazda­­s­­ágoknak maximális segítsé­get kell most adni ahhoz, hogy ősai munkáikat ők is megfelelő időben, jó minő­ségben befejezhessék. A munkák ütemének gyor­sításában még mindig nagy nehézséget okoz a belvíz. Je­lenleg még 18 ezer 500 hek­tár erősen belvizes mezőgaz­dasági terület van megyénk­ben, e területeken egyelőre még semmilyen munkát sem lehet végezni. A legnehezebb a helyzet e tekintetben a makói járásban, Makón és Hódmezővásárhelyen. E he­lyeken sorrendben 4700, 2500 és 3500 hektárnyi belvíz mi­att művelhetetlen terület van. Ennek ellenére az őszi megyei helyzetkép jónak ítélhető. A burgonyatermés 80 százaléka, a napraforgó­­termés 60 százaléka, a kuko­rica 15, a zöldségfélék 80, a szőlőtermés 50 százaléka már be van takarítva. Az őszi vetéstervek teljesítése is 15 százaléknál tart. Ugyanakkor a megközelí­tően 180 ezer hektárnyi őszi búza területének több mint 50 százaléka már elő van készítve, tehát a vetés gyorsításához is igen kedvezőek a feltéte­lek. Most még inkább a ta­laj-előkészítésre esik — he­lyesen — a nagyobb hang­súly a gazdaságokban. Kemény bírálatként me­rült fel, hogy miért nincs elegendő fémzárolt vetőmag Jubilenaja fajtájú búzából, amikor ez a szovjet fajta igen jól bevált a megyei köz­­termesztésben, szeretik, ezért keresik a gazdaságok. Azért nincs ebből elegendő vetőmag — derült ki a vita során —, mert vetőmag­előállításra voltak ugyan ele­gendő számmal jelentkező gazdaságok, de nem kaptak megbízást az illetékes vető­­magellátó vállalattól. Szó esett arról is, hogy az eddig minőségi ellenőrzésre a ve­tőmag-felügyelőséghez­­ be­küldött vetőmagmintáknak csupán a 47 százalékát talál­ták kifogástalannak. A legélénkebb vita a cu­korrépa átadása és átvétele körül alakult ki. A termelő gazdaságok naponta a több­szörösét szeretnék átadni an­nak a mennyiségnek, amit a mezőhegyesi és a szolnoki cukorgyárak jelenleg fogad­nak. 17 ezer vagon cukorrépa van még földben a megye területén, s mindössze 2711 vagon termést vettek át eddig a gyárak, ebből 2100 vagonnyit a me­zőh­egyesi gyár fogadott. A termelő üzemek reklamáció­ját is­ jogosnak ítélte a Bi­zottság, miközben a gyárak gondjai iránt is megértést tanúsított. Dr. Perjési László javasla­tára az operatív bizottság ar­ra az álláspontra helyezke­dett, hogy a gyárak ismétel­ten vegyék fel a kapcsolatot termelő partnereikkel, s a magasabban fekvő területek termésének betakarítását ütemezzék későbbi időpont­ra, ahonnan — ha az időjá­rás esősre fordulna — köny­­nyebben megoldható aZ &­SZállít­áSa.­ • Számos iskola, magasabb fokú tanintézet keresi most az újabb kapcsolatokat a gazdaságokkal, hogy — bár az eredetileg tervezett idő lényegében már felért — továbbra is részt vehessenek a fiatalok az őszi munkákban, hogy ha rosszra fordulna az idő, mi­nél kevesebb munka marad­jon hátra. A konzervipar képviselője szóvá tette, hogy más me­gyék vállalatai, nagy meny­­nyiségű árut elsősorban a szegedi gyár részére leszer­ződött paprikát­­ szállíta­nak ki most a megyéből. Olyannyira felhajtották már az árakat, hog­y azokkal a szegedi gyár versenyezni nem képes. Erre a bejelentésre Szabó Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára válaszolt. Jogos­nak ítélte, hogy­ a zöldség­­termesztő gazdaságok a leg­többet fizető vállalatnak ad­ják el termésüket. Ezt a nyáron elszenvedett nagy mezőgazdasági károk enyhí­­tése is indokolja. A helyzet javításának lehetőségeit az egyenlőségen­ alapuló part­neri kapcsolatok javításában jelölte meg. Vásárhelyi kiadás SSL ÉVFOLYAM 830. SZAJM 1975. október Ára: 80 fillér Lázár György fogadta B. Befejeződtek a magyar-kubai gazdasági és mű­szaki­ tudományos egyik­­működési bizottság tárgyalásai Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke kedden hiva­talában fogadta B. Castilld., a Kubai Köztársaság mi­niszterelnök-helyettesét, a magyar-kubai gazdasági és műszaki-tudományos együtt-,­működési bizottság kubai ta­gozatának elnökét A szívé­lyes, baráti eszmecserén részt ■ vett dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­­se, az együttműködési bi­zottság magyar tagozatának elnöke, Tordai Jenő külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes, a tagozat elnökhelyette­se, valamint H. Rodriguez Lampart, az együttműködési bizottság kubai tagozatának elnökhelyettese. A tárgyalások jegyzőköny­vének aláírásával véget ért Budapesten a magyar—ku­bai gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bizottság ötödik­ ülésszaka. A Parlament delegációs termé­ben kedden délután írta­tla a záróokmányt dr. Széket Gyula és B. Castilla minisz­terelnök-helyettes, a bizott­ság két társelnöke. r . B. Castilla tegnap eluta­zott hazánkból. Elutazott hazánkból az Indiai Köztársaság elnöke Kedden délelőtt elutazott Magyarországról Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köz­társaság elnöke és felesége. A Ferihegyi repülőtéren ünnepi külsőségek között, meleg baráti szeretettel bú­csúztatták az indiai nép kép­viselői. A búcsúztatáson megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és felesége, Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke. Felcsendült­ a magyar és­­ az indiai him­nusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le az indiai államfő tiszteletére. Fakh­ruddin Ali Ahmed — Lo­sonczi Pál társaságában — ellépett a díszegység arc­vo­nala előtt Fakhruddin AB Ahmed a beszállás előtt baráti kézfo­gással szívélyes búcsút vett Losonczi Páltól. Néhány perc múlva a magasba emelke­dett a különgép, amelyet a magyar légierők vadászgép­­köteléke a határig kísért. ♦ Az indiai köztársasági el­nök látogatásáról kiadott kö­zös közlemény egyebek kö­zött hangsúlyozza: a tár­gyalásokon kifejezésre jutott, a magyar nép azon őszinte óhaja is, hogy­ India népe Indira -Gandhi kormánya vezetésével tovább halad­jon előre a haladás, a­­jólét, a társadalmi­ igazságítóság, a nemzetközi béke és bizton­ság felé vezető úton. Az indiai köztársasági el­nök látogatásra hívta meg Losonczi Pált és feleségét, akik a meghívást köszönettel elfogadták. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége befejezte magyarországi látogatását Kedden elutazott Buda­pestről a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának küldöttsé­ge, amely a magyar ország­­gyűlés meghívására hivata­los, baráti látogatást tett ha­zánkban. A küldöttséget Pjotr Mironovics Maserov, az SZKP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Legfelsőbb Tanács elnökségének tagja, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára vezette. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnö­ke, Inakai János és Péter János, az országgyűlés alel­­nöke, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, valamint Marjai József kül­ügyi államtitkár búcsúztat­ta. Ott volt az országgyűlés számos tisztségviselője, to­vábbá V. J. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagyköve­te és B. P. Ivanov vezérez­redes, a hazánkban ideigle­nesen állomásozó szovjet dé­li hadseregcsoport parancs­noka. Tarján és Felsővá­ros Mind nagyobb területet hódítanak el Szeged új városi­­részének házai az öreg Felsővárosból is, ahol ünnepre ké­szülnek a munkáscsaládok. A jövő­ hét végén adják át a Felsőváros 107-es épületet, s ezt követően, egy hét múlva, a 108-ast, majd azt­­ követően a 109-es épületet. Összesen 90 lakásba költözhetnek be azok, akik állami támogatással, vállalati segítséggel kapták meg ezeket a munkásoknak épülő lakóházakat. Az építők még az idén további 30—30 lakásos házakat adnak át rendeltetésének, a Felsőváros 19-est, 21-est és 36-ost. Az ezekben levő, összesen 90 lakást is munkások kapják. A kiutalót minden bizonnyal még az idén meg­kapják, és reméljük, hogy karácsonyra vagy újesztend­ napjára be is költözhetnek új lakásukba. Csínyénl Zoltán felvételei

Next