Csongrád Megyei Hírlap, 1975. október (20. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-01 / 230. szám
Jól halad Szegeden a partfal építése Szakmai bemutató a Tisza-parton 2 A Magyar Hidrológiai Társaság szegedi területi szervezete kedden a nagy számú érdeklődőnek bemutatta Szegeden a tiszai partfal építésének munkáit. A helyszínr ■vezetést dr. Kovács Gábor, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság termelési igazgatóhelyettese vállalta, és ismertette a közel 200 millió forintos bérutazás jelenlegi munkáit, majd válaszolt az érdeklődők kérdéseire. Elmondotta többek között, hogy eddig közel 72 millió forint értékű munkát végeztek el. Az alvállalkozóként szereplő Vízügyi Építők Vállalat elkészült a partfal építésével a Közúti híd és a Lenin körút közötti partszakaszon. Ugyanitt év végéig a felső támfal építésével is elkészülnek. A rakpart végleges aszfaltburkolatot egyelőre nem kap, mert a soron következő munkák közben még nehéz gépek közlekednek az utakon, s azok megrongálnák az úttestet. Az alsó rakparton a folyamatos munkát nehezíti a munkaerőhiány, noha a jelenlegi alacsony vízállás kedvező. Remélhető még további vízálláscsökkenés, s így se úgynevezett szivárgók az idén elkészülhetnek. A magas vízállások, áradások iszappal tömték el a szivárgókat, azokat állandóan ki kellett tisztítani. Jelenleg is ez a munka folyik. A közúti hídtól lentebb levő szakaszon folyamszabályozást végeznek. Jövőre az egész alsó szakaszon megépítik a támfalat anélkül, hogy a sétány fáit bolygatnák, rongálnák. A partfal teljes építésével 1978-ban készülnek el, ha nem jönnek közbe magas és tartós árhullámok, melyek eddig le lassították, néha hosszabb időre megszakították a munkákat. A közúti híd és a Lenin körúti részen jól halad a partrész építése Ipari szövetkezetek brigádvezetőinek tanácskozása Csongrád megye 55 ipari szövetkezetének a szocialista munkaversenyben, a brigádmozgalomban elért tavalyi, valamint az idei első félévben nyújtott teljesítményéről, a további feladatokról tanácskoztak szocialista brigádvezetők. Szegeden, a Tisza Szálló tükörtermében tegnap délelőtt megrendezett tanácskozáson részt vett és felszólalt Tömösvári András, a megyei pártbizottság munkatársa, Horváth János, a KISZÖV elnöke is. Csongrád megye ipari szövetkezeteiben a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom tavalyi, valamint az idei év első felében elért eredményeiről, a tennivalókról adott átfogó képet Jenei Lajos, a megyei szövetkezeti bizottság elnöke. A tapasztalatok összegzése során elmondotta, hogy a munkaversenyhez, a brigádmozgalomhoz kapcsolódó elvi, gyakorlati munkáról a szövetkezetek elnökeinek, a bizottságok vezetőinek értekezletet rendeztek, mert a szentesi és a csongrádi építő szövetkezetben, a kiszombori, a földeáki vegyes szövetkezetben, mérték utáni és a ruhajavító szövetkezetben a vezetők nem tartották munkájuk fontos részének a munkaverseny, a brigádmozgalmak szervezését. Ez a megbeszélés eredményt hozott, a formális vállalások ma már nem jellemzőek az ipari szövetkezetekre. Bár még előfordul, olyan vállalási pont, mely a kötelességszerűen, bérért elvégzendő feladatot tartalmazza. Az építőipari szövetkezetek munkaverseny- és brigádfelajánlásainak egyik hibája, még mindig nem kapott kellő hangsúlyt a lakosságnak végzendő építések arányának növelése. Olykor az értékelés, a végzett munka elemzése sem folyamatos: ez fordult elő a makói szabó, a szentesi építő és a földeáki vegyes szövetkezetnél. A kongresszusi munkaverseny kezdetén 36 szövetkezet 174 brigádja nevezett be a versenybe 1780 taggal. Ma már az ipari szövetkezetekben 348 brigádot 3 ezer 415 taggal számlálnak. Ugyanakkor az ifjúsági brigádok száma 56, ezek 500 fiatalt tömörítenek. A munkaverseny felajánlások tartalmának javulása, a brigádok áldozatkészsége a verseny első szakaszában magával hozta az elismerést is. Az OKISZ elnökségének legutóbbi állásfoglalása szorgalmazza a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer ipari szövetkezetben való bevezetését. Szükség van arra, hogy a szövetkezeti bizottságok a jövőben vezető szerepet töltsenek be a munkaverseny és a brigádmozgalom irányításában, s növekedjen a szocialista cím odaítéléséhez kapcsolódó követelmények. Emellett a fizikai, s a társadalmi munka megbecsülését sem lehet elhanyagolni. A felszólalások után Fekete László, a szövetkezeti bizottság munkaverseny bizottságának elnöke foglalta össze a vitában elhangzottakat. A brigádok munkájában elengedhetetlenül szükséges összhang hiányáról, az anyagi, erkölcsi elismerésben tapasztalható egyenlősdiről, a takarékossági intézkedési tervek széles körű megismertetéséről szólt. Az ipari szövetkezetek szocialista brigádvezetői végül úgy határoztak, hogy tiltakozó táviratot juttatnak el az Országos Béketanácshoz, melyben elítélik a spanyol fasiszta diktatúra vérengzését. A szakszervezeti mozgalomban közel hat évtizede ismerik: 1918. óta tagja az építők szakszervezetének. De ha a párttagsága keltét nézzük, akkor is elgondolkoztató, sokat mondó számot kapunk: 1922. Ha apró termetét meglátják, pattogó, ma is élénk és szenvedélyes hangját meghallják, sokan kapják fel a fejüket, sokan ismernek rá örömmel, köszös emlékezéssel: ez Oláh Miska bácsi! Először 1964. júniusában választották meg a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa elnökének a vásárhelyi veteránt. Aztán két, keményen ledolgozott ciklus következett, majd pár nappal ezelőtt újra, immár harmadszor is őt választották meg erre a tisztségre. — Milyen tapasztalatokat szerzett a tíz esztendő alatt, Miska bácsi. Mi vezérelte a szakszervezeti munkában? — Több évtizedes a mozgalom múltja, és a szakszervezeti mozgalom hajszálgyökerei ez idő alatt igen mélyen befonták az életünket. De ahhoz, hogy a sok munka gyümölcse zavartalanul élvezhető legyen, még midig sokat kell tenni. És ami ebben engem vezérelt? A szakszervezetek mindig csak a párt irányvonalának megfelelően tölthetik be valódi szerepüket. Ez szabja meg a munkát, enélkül nem lehet jól dolgozni. A párt ugyanúgy a munkásérdekekért küzd, mint a szakszervezet. A kettő ezért kell, hogy támaszkodjon egymásra, a szakszervezeti aktívának ezért kell mindig a párt politikáját tanulmányozva, azt terjesztve agitálni. A tíz év alatt miben lát fejlődést, előrelépést az SZMT munkájában? — Amikor én ebbe a tisztségbe kerültem, nagyon sokat értekeztünk. Olyan sokat, hogy nem mindig jutottunk el oda, ahol a harc tulajdonképpen eldől: az üzemekbe. Ma több az érdemi munka, értékmérője pedig a gyakorlati életre kellett látni: azzal, ha az értekezleteken egymást meggyőztük, még nem sokra mentünk a munkások nélkül. — Ma miről kell meggyőzni a munkásokat? — Például arról, hogy a szocializmus építése közben szembe kell nézni előre nem látott nehézségekkel is. Arról, hogy bonyolult körülmények között, bonyolult nemzetközi helyzetben kell építenünk a szocialista rendet, és ezért áldozatokat is vállalni kell — ifiben változtak a munkások? — Az öntudat nívójában. Ez észrevehető az aktíváink körében is. Még nem mindenütt, de egyre több helyen vállalkoznak az agitációra azok, akik értéket képviselnek, akiknél a marxi—lenini elmélet is megvan. — A szakszervezetek legfőbb funkciója az érdekvédelem. Mi ebben ma a legfontosabb? —■ Nem üres szólam, hogy ez a társadalom mindenkiről gondoskodni kíván. De ez a gondoskodás néhol még elakad, nem jut el azokig, akikért van. Ezért a mozgalomban dolgozóknak nagyon jól kell tudniuk a jogszabályokat, a rendeleteket is ahhoz, hogy az érdekvédelem ne szenvedjen csorbát. — Milyen tervekkel, elképzelésekkel indul neki a harmadik mandátum időszakának? — Én állandóan a mozgalom tükrébe nézek. Ha azt látom, hogy valahol egy kis torzulás van, akkor a nap minden órájában arra gondolok: ki kell javítani! És jelzem, ha valamit nem látok jónak, mert másként nem lehet előrébb jutni. Miska bácsi 77 éves. Ha nem mondaná, nem látná meg rajta senki, hogy érzi: fárad már. De akinek, mint neki, életeleme a munka, az nem erre figyel elsősorban. Már készül az SZMT októberi elnökségi ülésére, majd egy nappal később hivatalos az Építők Szakszervezetének országos kongresszusára. Tanulhatunk és tanulnunk is kell tőle! HÓDI T. JÓZSEF Élete a mozgalom Harmadszor is az SZMT elnöke SZERDA, SMS, OKTÓBER 1. Hatvanezer dolgozó 600 ezer óra társadalmi munkája — Jelentős vállalati belső tartalékok várnak hasznosításra — Nőtt a benyújtott újítási javaslatok száma — A DH-munkarendszerrel sem szabad kampányszerűen foglalkozni Hatékonyabban, ésszerű takarékossággal A kongresszusi, felszabadulási munkaverseny tapasztalatairól A MUNKÁS HÉTKÖZNAPOKON a kongresszusi, felszabadulási munkaverseny vállalásainak teljesítése közben sokszor vesszük elő a meghatározásokat: korszerűbben, hatékonyabban, ésszerű takarékossággal. Ezekre hívta fel a megyei pártbizottság mellett működő operatív bizottság a vállalatok figyelmét a verseny első szakasza eredményének értékelésekor, és jelölte meg a soron levő feladatokat. Az operatív bizottság négy hónappal ezelőtt összegezte a második szakasz felajánlásait, és megállapította, hogy a munkáskollektívák versenyvállalásaikban figyelembe vették a vállalati termelő kapacitást, az anyagellátási és létszámgondokat, a piaci helyzetet. A korábbiaknál konkrétabbak, tartalmasabbak voltak a vállalások, szem előtt tartva a hatékonyság emelését, az ésszerű takarékosságot. A megyei operatív bizottság szerdán délelőtt Szegeden tartott ülésén ismét értékelte, összegezte a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny tapasztalatait. Megállapította, hogy az üzemek figyelembe vették ez évi intézkedési terveik készítésénél a munkáskollektívák javaslatait, vállalásait, és bizakodóan nyilatkoztak a verseny várható eredményeiről. A tapasztalatok most a nemes vetélkedés utolsó hónapjaiban kevéssé biztatóak. Arról tanúskodnak, hogy visszaesett a verseny lendülete. Ugyanez mondható el a versenyt támogató agitációs, propagandamunkáról is. A vállalati versenyértékelő munkában hiányzik a rendszeresség, kevés figyelmet fordítanak a példamutató munkások és brigádok teljesítményének népszerűsítésére. A pártszervek és pártalapszervezetek ugyan törődnek a versennyel, de a vállalati életben alig találhatni operatív intézkedéseket, amelyek elősegítenék a feladatok megoldását, az akadályok elhárítását. Több helyen gazdálkodási nehézségek, anyagellátási, piaci problémák okoznak gondot Vannak üzemek, ahol a vezetés az üzem munkaverseny-felelősére bízta a szervező munkát az irányítást. Lényegesen kevesebb pénzt fordítanak az anyagi ösztönzésre is, mint a verseny első szakaszában. AZ EZ ÉVI termeléssel kapcsolatos vállalások a korábbi esztendőnél alacsonyabb termelésemelkedés elérését tűzték ki célul. A terven felüli, közel 1,2 milliárd forint értékű vállalás időarányos teljesítése az első félév végén csupán 40 százalékos volt. A legjobb eredményt az élelmiszeriparban és a bányászatban érték el, 55, illetve 54 százalékos arányt. Jelentősen elmaradt a könnyűipar 27, és a vasipar 23 százalékos időarányos teljesítése. Ebben szerepe volt a gazdálkodási körülmények nehezebbé válása mellett annak is, hogy lassú a termelési szerkezet korszerűsítése. A termelés alacsony ütemű emelkedése kihatással volt a nyereség alakulására. Az építőiparban például a nyereség 15 százalékkal csökkent Viszont a közlekedési vállalatoknál 30 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A megyei párt-végrehajtó bizottság gazdaságpolitikai állásfoglalásában fontos feladatként határozta meg az MSZMP KB 1974. december 5-i határozatában megfogalmazott tennivalók előtérbe helyezését a munkaverseny-mozgalomban is. A kollektívák figyelembe vették ezt az útmutatást, de a vállalati intézkedési tervekben csak a takarékossági feladatokat rögzítették. Jelentős vállalásokat tettek, amelyben célul tűzték ki az ésszerű takarékosságot Az ilyen jellegű vállalati intézkedések mintegy 50 százalékát a munkaverseny-vállalások fedezik. Az év első felében időarányosan teljesítették a takarékossági célkitűzéseket, sőt több helyen túl is teljesítették, mert laza terveket készítettek a vállalatok. Például az anyag- és energiamegtakarítással kapcsolatos célkitűzések időarányos teljesítése 6 hónap múltán meghaladta a 70 százalékot. Az építőiparban és a közlekedésben már ekkor 150 százalékos teljesítésnél tartottak, viszont a bérmegtakarításra vonatkozó célkitűzések teljesítése alig érte el a 40 százalékot A mezőgazdaságban és a kereskedelemben pedig a 10— 12 százalékot. A takarékosgazdálkodásra való törekvés ellenére az úgynevezett egyéb vállalati költségek központi, igazgatási és kamatköltségek 20 százalékkal nőttek. A tervezett megtakarítás pedig az összköltségnek csupán 1,2 százaléka, és ez azt mutatja, hogy vállalataink még mindig jelentős belső, feltáratlan tartalékokkal rendelkeznek. AZ ÜZEMI DOLGOZÓK, a szocialista címért küzdő brigádok eredményesenteljesítik társadalmi munkavállalásukat Az első félévben 60 ezren 600 ezer óra társadalmi munkát végeztek, 11 millió forint értékben. Most, a verseny második szakaszában te igen számottevő a kommunista műszakok szerepe és eredménye. A közhasznú társadalmi célok megvalósítására tett felajánlások teljesítésében 25 ezren vettek részt, 200 ezer munkaórával. E társadalmi munkaakció munkabéréből 1,6 millió forintot fizettek be a városi tanácsok betétszámlájára. Óvodák, bölcsődék építésére. Jelentős volt a KISZ-szervezetek akciója és a vietnami szolidaritás számlájára befizetett összeg is. Parképítésben, szociális, kulturális intézmények megvalósításában közel 13 ezren végeztek társadalmi munkát, az üzemeken belül hasonló, munkaakcióban pedig 13 ezren vettek részt az év első felében. Több vállalatnál kezdeményezték kongresszusi vállalásaikban a brigádok a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer bevezetését, de csak a kezdő lépésekre került sor. Általában hiányzik vállalatainknál a DH- rendszer egységes értelmezése, s előkészítését kampánymunkaként fogják fel. Éppen ezért a szervezetlenség, megalapozatlanság a jellemző erre a tevékenységre. MINDENT ÖSSZEVETVE, nem kielégítő a munkaverseny-mozgalom lendülete Csongrád megye üzemeiben, csökkent a dolgozók aktivitása. Éppen ezért a megyei operatív bizottság kezdeményezte, hogy az üzemi párt-, KISZ- és szakszervezetek a közeljövőben tűzzék napirendre a versenytapasztalatok értékelését. Kéri a Hazafias Népfront bizottságait, a tanácsokat, hogy nyújtsanak még nagyobb segítséget a szocialista brigádoknak társadalmi munkavállalásaik teljesítéséhez. Érjük el, hogy emelkedjen e nemes vetélkedés lendülete, teljesítsék vállalataink, a brigádok kongresszusi vállalásaikat. Bolgár tudós előadása Szegeden Kedden Szegedre érkezett Stefan Ganev miniszterhelyettes, a bolgár művészeti és kulturális bizottság főtitkára. A délutáni órákban előadást tartott a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán. A bolgár vendéget ma délelőtt fogadja dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára. Délután előadást tart a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei szervezetének klubjában, majd Szeged kulturális intézményeivel, nevezetességeivel ismerkedik. ------------------------------3