Csongrád Megyei Hírlap, 1976. április (21. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
Megfelelő a diákélelmezés Makón • Állapította meg TEGNAPI ÜLÉSÉN A VÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Szerdán megtartotta soron következő ülését a makói városi tanács végrehajtó bizottsága, melyen dr. Forgó István tanácselnök elnökölt. Megvitatta a testület — Varga József osztályvezető-helyettes előterjesztésében — a városi tanács vb műszaki osztálya tevékenységének tapasztalatait összegző beszámolót. A legutóbbi értékelés óta javult az osztály munkája, de ennek üteme lassú, szükséges tehát az ott folyó munka színvonalának emelése, a még meglevő hiányosságok megszüntetése. Feladataikat mennyiségileg elvégezték, a továbbiakban azonban a minőségi követelmények jobb teljesítésére kell nagyobb figyelmet fordítaniuk. A célkitűzések elérését elősegíti majd az észszerű munkaszervezés, a tennivalók arányosabb elosztása és az ellenőrzési tevékenység fokozása. Törekedni kell a dolgozók politikai és szakmai képzésének megszervezésére is. A testület megállapítása szerint gyorsabb, egyben színvonalasabb ügyintézésre van szükség. A vb-ülés napirendjén szerepelt a város középiskoláiban tanuló diákok élelmezésének helyzetéről szóló jelentés is, melynek előadói voltak Szabó László, a makói járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és dr. Pataki József, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője. Makón a négy középfokú oktatási intézményben több mint 1500-an tanulnak, s több mint 64 százalékuk részesül fő étkeztetésben, míg a diákok 28 százaléka kap reggelit, tízórait és vacsorát is. A konyhák általában túlterheltek, felszereltségük többségében elavult. A létesítmények tisztasága megfelelő, az egészségügyi előírásokat betartják. A kollégiumokban az önkiszolgálási rendszert vezették be, amely a kiszolgálást jelentősen meggyorsította, így a tanulóknak csupán néhány percet kell várakozniuk az ebéd fogyasztásának megkezdéséig. A felmérések szerint az élelmezés megfelelő, a diákok elégedettek az ellátással. A következő időszakban sem tudnak nagyobb összegeket fordítani a konyhák felszereltségének fejlesztésére. A Kállai Éva Kollégium épülő új konyhája azonban korszerű lesz, és a jelenlegi létesítményt pedig a jövőben az általános iskolai diákotthon részére biztosítják. A testület elismerését fejezte ki a középiskolás diákok élelmezését ellátó dolgozóknak lelkiismeretes munkájukért. A növekvő igények kielégítése érdekében a városi tanács vb , pénzügyi, terv és munka- ügyi, továbbá művelődési ügyi osztálya a következő ötéves tervben új központi konyha megépítését szerepelteti a célkitűzések között. A vb felhívta a kollégiumok vezetőinek figyelmét arra, hogy állítsák előtérbe a korszerű táplálkozás kialakítását, csökkentsék a jelenlegi szénhidrátdús ételek arányát a fehérjét tartalmazó ételek javára. Szükség van több szakképzett szakács foglalkoztatására s a konyhák személyzetének képzésére, továbbképzésére. A testület az előterjesztett beszámolót és a jelentést megvitatás után egyhangúlag jóváhagyta. A párt XI. kongresszusán jelentős hangsúlyt kaptak a földtulajdoni és földhasználati kérdések is. Alapvető, és elvi jelentőségű a kongresszus azon megállapítása, amely szerint: „A föld ma részben állami, részben szövetkezeti tulajdonban, részben az állampolgárok személyi, illetve magántulajdonában van. A föld azonban a tulajdonformától függetlenül, nemzeti kincs. Ennek megfelelően ... gondoskodni kell róla, hogy a föld hasznosítása az egész nép, a nemzet érdekeit szolgálja.” A kongresszus idézett megállapítása lényegében azt jelenti, hogy hazánkban ma alapvető jelentőségű kérdés — jobban, mint eddig bármikor —, hogy minden talpalatnyi föld be legyen művelve, rendeltetésének , megfelelően legyen hasznosítva. Mindez azt is jelenti, hogy nem tartható tovább az az állapot, hogy évente ismétlődően, változó nagyságrendben, jelentős területek maradnak megyénkben is beműveletlenül. A legalapvetőbb termelőeszköz A termőföld védelme, a mezőgazdasági termelésre alkalmas vagy alkalmassá tehető földek védelmének és rendeltetésszerű hasznosításának szükségessége nem most fogalmazódott meg először. Már 1961-től, a földvédelmi törvény megalkotásától kezdve egyértelmű kötelessége a földtulajdonosoknak és földhasználóknak: gondoskodni azok rendeltetésszerű hasznosításáról, védeni a termőföldet, és csak a legindokoltabb, legszükségesebb esetekben engedni meg a termőföld mezőgazdasági termelésből való kivonását, más célra történő igénybevételét. A föld a legalapvetőbb termelőeszköz, melynek területe hazánkban nem növelhető, sőt, amely még az ésszerű gazdálkodás körülményei között is egyre csökken. A földvédelmi törvény gyakorlati alkalmazásában, elsősorban a földek beművelésének kötelezettségében az utóbbi években nemkívánatos jelenségek mutatkoztak. Üzemi szemléletek A racionális földhasználat fogalmán egyes üzemi vezetők azt kezdték érteni, hogy csak azt a földet kell bemunkálni, amely a gazdaság számára hasznot hoz, üzemi érdekek kerültek előtérbe és ennek hatásaként évről-évre jelentős területek bemunkálása maradt el. A korábbi szántócentrikus szemléletet a rugalmas földhasznosítás gyakorlata váltotta fel, és az évente lefolytatott tavaszi határszemlék adatai is a parlagterületek növekedését bizonyítják. Évente több ezer hektár föld maradt parlagon, elsősorban a szegedi járásban, itt is főként a szakszövetkezeteknél, de más területeken is vannak elhanyagolt, beműveletlen területek. Az egyénileg gazdálkodók földhasznosítása is egyre több problémát okoz megyénkben. A legutóbbi hónapok során egyértelműen fogalmazódott meg az igény: minden talpalatnyi földet hasznosítani kell. Ez fontos gazdasági és társadalmi érdek. Népgazdaságunk nem tudja, de nem is hajlandó elfogadni, hogy jelentős földterületek maradjanak meg műveletlenül. Alapelv, hogy hazánkban nincs olyan föld, ami semmire sem jó. Minden földterületet olyan művelési ágban kell használni, amire a legalkalmasabb. Az üzemi vezetőknek kell megkeresniök és megtalálniok ennek módját. A szántó művelési ágban nem hasznosítható területeknél élni kell a művelési ágak engedély alapján történő megváltoztatásának lehetőségével is. Az eljárások szigorítása A fokozott követelmények a földhasználók és az állami szervek részére is nagyobb feladatokat jelentenek. A beművelési kötelezettségek teljesítését ellenőrző községi tanácsok és járási földhivatalok az eddiginél jobb munkaszervezéssel derítsék fel a beműveletlen területeket, haladéktalanul intézkedjenek a mulasztók felszólításáról és a beművelés biztosításáról. A tavaszi határszemlék során elsősorban olyan területekre koncentrálják tevékenységüket, ahol a korábbi években parlagterületeket észleltek. A rendeltetésszerű földhasználat problémája nemcsak adminisztratív feladat, hanem gazdálkodási, s fontos politikai kérdés is. Ugyanakkor szükség van az eljárások szigorítására is; a mulasztókkal szemben szigorítani kell a büntetéseket, a felelősségrevonásokat Helyes, hogy ha a községi tanácsok minden parlagon maradt egyéni tulajdonú ingatlanról felterjesztést készítenek a járási földhivatalokhoz állami tulajdonbavételre, és a mulasztó üzemi vezetők felügyeleti szervéhez ugyancsak jelezzék a kötelezettség elmulasztását. Jelentős tartalékok A parlagterületek felszámolása közös érdek. Minden vállalat, intézmény és minden állampolgár jelezze, ha beműveletlen földet talál. Az egyéni ingatlantulajdonosok külterületi, belterületi és zártkerti földjeire, de még a hétvégi kiskertekre is kiterjed a bemunkálási kötelezettség. Különösen sokat tehetnek e cél elérése érdekében a nagyüzemek vezetői. A sok szétszórt, egyéni táblában elhelyezkedő termelőszövetkezeti érdekeltségű ingatlannál törekedjenek önkéntes cserék lebonyolítására, a jogtalan földhasználatokat ezeken a területeken igyekezzenek megszüntetni. A termelőszövetkezeti táblákban elhelyezkedő lebontott tanyahelyek tulajdonjogi helyzetének lerendezése, termelésbe való visszaállítása is fontos gyakorlati probléma. A tanyák személyi tulajdoni jellege csak a lakóépület fennállásáig áll fenn, a lebontott tanya helyét mezőgazdasági művelésre alkalmassá kell tenni, vissza kell állítani a mezőgazdasági termelésbe. Komoly tartalékok rejlenek az árkok mellett beműveletlenül hagyott több méteres sávok, az utak melletti területek bérnövelésében, a megszűnt dűlőutak termelésbe történő visszaállításában és más, sokszor jelentéktelennek tűnő intézkedésben is. A termelőszövetkezetekre vár, hogy az egyéni ingatlantulajdonosok felajánlott földjeit, a tanácsi kezelésben levő szétszórt ingatlanokat hasznosításra átvegyék, mert a szövetkezetek az elsődleges földhasználók megyénkben. A szétszórt területek táblákba történő összevonására hamarosan lehetőség nyílik. A földfelajánlások lehetősége Évek óta gondot jelent a szakszövetkezetek földhasználata. A parlagterületek kétharmada ugyanis itt található, tehát fokozott feladatot jelent ennek felszámolása. Az üzemi vezetők a közös érdekeltségű földek hasznosításának valamennyi gondját és feladatát magukénak érezzék, ne zárkózzanak el a földjét megmunkálni már nem képes, idős tagok földfelajánlása elől, mert ezzel csak a parlagterületek növekednének. Ezeknek a földeknek az átvétele, a szétszórt területek évről-évre indokolt táblásítása nem nélkülözhető. A fentiekből kitűnik, hogy a rendeltetésszerű földhasználat összetett, bonyolult probléma, s megoldása az egyéni földtulajdonosok, üzemek, gazdaságok és az egész tanácsi szervezet közös fel DR. GÁL GYULA, a Csongrád megyei földhivatal vezetője A rendeltetésszerű földhasznosítás feladatai megyénkben CSÜTÖRTÖK, Kb. ÁPRILIS 1. Agronómusok továbbképző tanfolyama A kutató intézetek, kísérleti telepek kutatási eredményei akkor válhatnak jelentősekké, ha a gazdaságok és termelőszövetkezetek ezeket idejében megismerik, és a gyakorlatban alkalmazni is tudják. Ezért volt jelentős a tegnapi, egész napos továbbképző tanfolyam, amelyet a Csongrád megyei TESZÖV rendezett a megyei termelőszövetkezetek főagronómusai és növénytermesztési ágazatvezetői részére. A tanfolyamnak a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet adott otthont. A továbbképző tanfolyam témája a növénytermeléssel kapcsolatos időszerű kérdések és eredmények ismertetése volt. A gazdasági szakembereknek több figyelmet kell fordítani a területeik tápanyagtartalmának, gyomnövény flórájának, mikroklímájának megismerésére, hogy a termesztésre szánt fajtákat igényeik szerint termeljék. Az egész napos tanfolyamon az előadásokat konzultációk követték, amikor a kutatók speciális kérdésekre adtak választ. Nyomdaátadás Szerdán átadták rendeltetésének a dabasi nyomdát. Ezzel jelentősen enyhítenek a könyvnyomtatás jelenlegi legégetőbb gondján, a tankönyvek, jegyzetek, szakkönyvek, a kisebb példányszámú könyvek előállításának és gyors utánnyomásának helyzetén. Az új üzemnek ugyanis elsőrendű feladata e hiány pótlása. Az idén már a dabasiak készítik el az éves könyvtermelés 10 százalékát, és a tankönyvek 30 százalékát. Jelentős eredmény az is, hogy a munkaerőt nem a nyomdaipartól vonták el, hiszen a 370 dolgozó közül csaknem 330 helybeli, akik Budapesten, Kecskeméten és Svédországban sajátították el szakmájuk fogásait. (MTI) Tudományos vitaülés Szegeden Növekvő szerep a húsprogram végrehajtásában Szegeden, egy megyei agrárpolitikai tanácskozáson hirdette meg a MÉM 1968- ban a kormány húsprogramját, s ezt követően 27 szakosított tehenészeti és 13 sertéstelep létesült vidékünkön a nagyüzemi húskibocsátás, tejtermelés fokozására. Kezdettől fogva kiemelkedő szerepet vállalt tehát Csongrád megye az ország élelmiszerellátásából, az exporttervek teljesítéséből, és a kialakult termelői bázis alapján a jövőben is az átlagosnál nagyobb mértékben kell az állattenyésztési ágazatnak hozzájárulnia a népgazdasági feladatok megoldásához. Tegnap Szegeden, a Technika Házában a Magyar Agrártudományi Egyesület és néhány megyei szerv által rendezett állattenyésztési vitaülésen is arról beszélt dr. Magas László címzetes főiskolai tanár, a MÉM főosztályvezető-helyettese, hogy a megye állattenyésztéssel foglalkozó nagyüzemei kettős feladatot kell, hogy megoldjanak a jövőben. Egyrészt visszaállni az 1974-es termelési szintre — mert tavaly megfogyatkozott a szarvasmarha- és sertésállomány —, másrészt teljesíteni a megye ötéves tervéből adódó állattenyésztési feladatokat. — A lakossági ellátás szintjét 1980-ra — mondotta többek között az előadó — egy főre számítva 78 kilogrammos hús-, 155 kilogrammos tej- és tejtermék-,17,7 kilogrammos tojásfogyasztásban állapította meg a népgazdasági terv, és emiatt növelni kell a meglevő nagy- és kisüzemi kapacitások kihasználását, javítani a termelés, a forgalmazás és feldolgozás összhangját. A vitában több figyelemre méltó megállapítást tettek a gazdaságok képviselői, a nagyüzemi állattenyésztő szakemberek. A szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatban azt fejtegette Barna Mihály, a mindszenti Tiszavirág főállattenyésztője, hogy igen nagyok még a különbségek a szakosított tehenészeti telepeken az egy tehénre jutó éves hozamoknál, és ezért szükséges ismételten napirendre tűzni a tenyésztői munka színvonalát, s az ágazaton belül a munka- és üzemszervezés javítását. Rakonczai János, a Gorzsai Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese az üzemi tapasztalatokat adta közre a háztáji sertéstenyésztés támogatásával kapcsolatban. Az agrárüzem vállalkozói szerződéseket köt a kisüzemi gazdaságokkal a sertések hizlalására, amelyeket évi 5000 körüli mennyiségben a saját vágóhídján dolgoz fel. Negyven kilogrammos súlyban átveszi a süldőket a háztájiból, majd a további hizlalásokhoz 3 mázsa vegyes takarmányt és 3 mázsa tápot ad sertésenként. A termények kiszállításáról, a hízók elszállításáról a gazdaság gondoskodik, és a sertéstartás ösztönzésére kilónként 3,60 forintot fizet eszköz-elhasználat címén a háztáji állattenyésztőknek. Az anyagi támogatással a tőkeszegény kistermelők is nagyobb arányokban tudnak sertéseket hizlalni. A baromfi- és kisállattenyésztéssel kapcsolatban olyan kérés hangzott el többek között Gorcsa János, a vásárhelyi kisállattenyésztő ÁFÉSZ elnöke részéről, hogy tartsák be a megállapodásokat a naposbaromfit előállító keltetőüzemek, mert nagy hullámzások vannak a naposcsibe-,libaforgalomnál, ami csökkenti a háztáji produktumát. Nem célszerű felszámolni a meglevő, de kisebb kapacitású keltetőket, mert más célra nem lehet alkalmazni a termelőberendezéseket, és a kapacitás csökkentése kihat a beruházás gazdaságosságára. Ballabás Sándor, a megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója végül olyan bejelentést tett összefoglalójában, hogy a háztáji kocakihelyezési akciónál szigorúan ellenőrzik, hogy jó, az előírásoknak megfelelő minőségű tenyészállomány kerüljön ki a nagyüzemekből a háztájiba továbbtenyésztés céljára. Nagy teljesítményű olajfúró torony (Fotó: Páljok Péter - MTI-KS) Az Alföldön üzembe helyezték a DHR 800-as típusú, 800 tonnás olajfúró tornyot. Az ország első nagy teljesítményű berendezését a Ganz-MÁVAG és a Nagykanizsai Gépgyár fejlesztette ki és helyezte üzembe 3