Csongrád Megyei Hírlap, 1976. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-01 / 128. szám
■ VILÁG PROLETÁRJAI. EgYESÍÍLJETEK I , V , . V ~i Tt|Wif1 fi ' 1 — ^ y -- *■ ' ^ ■•'■ ' •', .*,.«- V . .4 magyar s 20'cial^sta munkáspárt lapja A fegyelmezetlenség épp olyan, mint a ragály: ha valahol kicsit engednek ennek, nyomban — mint a fertőzés — gyorsan elterjed. A kis engedékenységekből lesznek a nagy elnézések, és a munkamorál általános lazulása. Az ilyen helyeken aztán ismét rendet teremten — még szigorúsággal is — meglehetősen nehéz, hiszen az emberek „megszokják” a lazaságot is. Éppen ezért nemcsak népgazdasági károk származhatnak a fegyelmezetlenségből, de sokkal súlyosabb az a morális kár, ami a tudatban keletkezik. Az emberek nagy többsége szereti és kívánja a rendet. Elenyésző azok száma, akik szertelenek, lazítanak, lógnak. Ám — amint bevezetőben említettük — ezek száma igen megnövekedhet, ha terjedni hagyjuk a fegyelmezetlenség ragályát! Ma azt mondhatjuk, hogy az egyik legnagyobb tartalékunk a fegyelmezettebb munkában keresendő, amihez nem kell sem új beruházás, sem új befektetés, csupán egy kell: rend és követelmény! Az utóbbi időben azonban úgy tűnik, egyesek azt gondolják, hogy amikor fegyelmezettebb munkáról van szó, ez csak a fizikai munkásokra vonatkozik. Igaz, ők vannak legszámosabban, s a munkások munkamoráljától függ a társadalom munkamorálja is. De éppen a munkások azok, akik — fáradhatatlan, becsületes munkáltal — példát adnak öntudatból, fegyelmezettségből. Ez az egyik legfontosabb eszköz ahhoz, hogy a kevés fegyelmezetlen ember is észhez térjen, s általános munkamorál-javítás következzék be. A fegyelem követelménye azonban nemcsak a műnkrásokra vonatkozik : gicaiano, követelmény ez! Nem lehet olyan munkamegosztás, hogy a gyári szalagnál teljes fegyelmet követelünk, ugyanakkor az irányítók fegyelmezetlenkedhetnek. Vagy a gyári munkástól példát várunk, miközben — mondjuk — az orvosi rendelőintézetekben késve kezdik a munkát. Megrójuk az útépítőket — akiket mindenki lát —, hogy túl gyakran támaszkodnak a lapátnyélre, miközben a hivatalokban traccsolnak, a boltokban kupacba verődve álldogálnak az eladók, vagy az intézményekben munkaidő alatt névnapoznak. Felháborodni nem nehéz az ilyen jelenségek láttán, de akik felháborodnak, sokszor maguk is fegyelmezetlenek saját munkahelyükön. Ezért mondjuk, hogy a munkafegyelem általános állampolgári és morális követelmény mindenki számára. A fegyelmezetlenség nem. ** csak a munkaidő kihasználására és fényes, hanem általános követelmény. Ahol az időt — ahogy mondani szokták — „lopják”, ott mázhoz is hozzányúlnak. Ezért a vállalati belső ellenőrzést, a művezetést is szigorítani szükséges. Különben nem fordulhat elő olyan eset, hogy billenőtartályos teherkocsik — munkaidő alatt — fuvaronként kétszáz forintjával töltelékföldet hordanak — magánosok kiskertjébe. Nem mondom, nem rossz üzlet: két óra alatt tizenkét kocsi, az egyenlő: kétezernégyszáz forinttal, egy műszak maszek keresménye! Milyen lehet az a norma, amibe ez is belefér? Semmilyen! Laza, mint amilyen laza az ellenőrzés is! Általános érvényű jelenség tehát a fegyelmezettség. Tulajdonképpen a takarékosság egyik formája és nagy tartaléka. A munka nélkül töltött idő — amiért ráadásul bért is fizetnek — kárt okoz. Részint a meg nem termelt érték kiesésével olyan bért fogyaszt, ami mögött nincs munka. Vagy van — s most a szétszórt munkahelyeken javítást végzők olyan tevékenységére gondolunk, mint például a munkaidőben vállalt maszek villanyszerelés — csak éppen a közösség, mindannyiunk pénzén, magáncélokra... És mit lehet mondani akkor, ha — mondjuk — járják a városok utcáit a locsolóautók közvetlen eső után, vagy éppen esőben? Szó szerint véve: utcára kidobott pénz, benzin stb. S ráadásul a közvélemény nyomban átlátja ennek felesleges voltát, és joggal megrója az ilyen „gazdálkodást". Ez is fegyelmezetlenség, gépies, gondolkodás nélküli rutinmunka. Minden fegyelmezett munkának legalább három előfeltétele van: meg kell teremteni az értelmes és fegyelmezett munka feltételeit; rendszeresen ellenőrzni kell a munkafolyamatot, és az abban résztvevők tevékenységét, azaz meg kell szervezni az ellenőrzést, s végül: szüntelen politikai nevelőmunkával emelni kell a dolgozói öntudatot. ha ezek közül csak egy is hiányzik, nem lsz hatékony a munka. ■Ka csak az utóbbival törődünk, az emberek szemében szüntelen és hatástalan kérlelésnek ,„imádkozásnak” tűnik, hiszen talán éppen amiatt nem dolgoznak, mert hiányosak a munkafeltételek. Ha a munkafeltételek megvannak, a munkafolyamat állandó kísérőjeként bele kell építeni szervezetten a folyamat és a folyamatban résztvevők tevékenységének ellenőrzését is és így tovább. A szocialista brigádokban ** — de a brigádokon kívül is — ezrek, tízezrek tevékenykednek, akiknek életformájává vált a fegyelmezett munka. A munkaelemzések során azonban kiderült, hogy még ezek tevékenységében is tartalékok rejlenek, növelni lehetne a hatékonyságot is. Nem a munkaintenzitás fokozásával, hanem a hatékonyság tartalékainak feltárásával. A most kibontakozó szocialista munkaverseny-mozgalom vállalásai között sok gyönyörű példa akad éppen ebben a vonatkozásban. Mindebből látható, hogy a fegyelmezettebb munka mindenkinek feladja a leckét: beosztottnak és irányítónak egyaránt. S egyáltalán nem csak a munkással szemben követelmény. Általános társadalmi igény, hogy az élet minden területén előbbre lépjünk a szervezettebb, ellenőrzöttebb fegyelembe. RÁCZ LAJOS Vásárhelyi kiadás 33. ETFOUAM 128. SZÁM 1?76, június 1,, kedd Ára; 80 fillér Budapestre érkezett Mihail Leszecsko Nemcsak a kiaakást Megkezdőstt a magyar—szovjet kötelessége együttműködési kormányközi bizottság ülése Hétfőn szovjet küldöttség érkezett Budapestre, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 17. ülésszakára. A delegációt Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság szovjet tagozatának elnöke vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a bizottság társelnöke fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. * Plenáris üléssel a parlament delegációs termében hétfő délután megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 17. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegációt dr. Szekér Gyula és Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettesek, az együttműködési bizottság társelnökei vezetik. Dr. Szekér Gyula üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, s a szívélyes szavakra Mihail Leszecsko válaszolt. Mindketten hangsúlyozták, hogy az ülésszak napirendjén igen jelentős témák szerepelnek, amelyek fontosak a két ország most indult ötéves tervének sikeres teljesítése szempontjából is. Rámutattak, hogy az együttműködési bizottság csakúgy, mint a szaktárcák hatékonyan segítik a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésben rejlő újabb lehetőségek feltárását, így azoknak a megbízásoknak a teljesítését is, amelyeket a magyar és a szovjet kormányfő 1975. október 21-i tárgyalásain szabtak meg. Ezután rátértek a napirendi pontok megtárgyalására. Áttekintik az említett kormányfői megbeszélésekből adódó feladatok teljesítésének menetét; tájékoztatót hallgatnak meg öt nagy magyar, gépgyár gyártási profiljának hosszú távú meghatározásával kapcsolatos magyar—szovjet együttműködésről; megbeszéléseket folytatnak a közszükségleti cikkek gyártásában és kölcsönös szállításában, a két ország együttműködésének újabb lehetőségeiről; megvizsgálják, hogy milyen módon működhet együtt a két ország ipari üzemek teljes felszerelésének harmadik piacra való szállításában, illetve ott ipari üzemek építésében; tárgyalnak az 1975 utáni gyártásszakosítási és kooperációs egyezménytervezetek előkészítéséről, a termelési és műszaki együttműködés fejlesztését célzó távlati programtervezetről és több más fontos témáról. Dr. Szekér Gyula hétfőn este a Parlament vadásztermében vacsorát adott az együttműködési kormányközi bizottság ülésszaka alkalmából. (MTI) Irányelvek a szakszervezeti bizalmik hatásköréről A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfői ülésén irányelveket fogadott el a szakszervezeti bizalmiak hatásköréről. Figyelembe vette, hogy a kormány legutóbbi rendelete értelmében ezentúl a szakszervezetek egyetértése szükséges a dolgozókat érintő olyan eseti intézkedésekben, mint a személyi alapbér megállapítása, a miniszteri vagy magasabb szintű kitüntetésre vonatkozó javaslat a fizetett rendkívüli szabadságban vagy jutalomszabadságban részesítés, vállalati lakás vagy lakástámogatás, továbbá szociális juttatás adása. Az ezekkel kapcsolatos egyetértési jogot a szakszervezetek alapszabálya értelmében a bizalmiakra, főbizalmiakra ruházzák. Az irányelvek szerint a jövőben a bizalmiak, illetve főbizalmiak egyetértése szükséges a vállalati, hivatali, intézményi és szakszervezeti külföldi és hazai üdülési beutalók személy szerinti odaítéléséhez, a beutalók térítésének részbeni vagy teljes elengedéséhez a szakszervezeti, segélyben részesülő személy meghatározásához, a szakszervezeti kitüntetésben részesülők kiválasztásához is. A bizalmiak véleményét, javaslatát ki kell kérni a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő valamenynyi kérdésben, s joga van a bizalminak arra, hogy e kérdéseket érinítő felsőbbszintű rendeletek, előírások betartását ellenőrizze. A bizalmi vétót kezdeményezhet a szakszervezeti bizottságnál, ha a gazdasági vezető a csoportját, illetve egyes dolgozókat érintő törvénysértő intézkedéseket tervez, vagy ha a szocialista erkölcsöt sértő eljárást, hibás módszert tapasztal és a kérdést a gazdasági vezetővel nem tudja rendezni. Az irányelvek hangsúlyozzák, hogy a bizalmi hatáskörébe utalt jogok is a dolgozók jogai. A csoport tagjainak érdekeit a bizalminak mindig szem előtt kell tartania, véleményüket előzetesen ki kell kérnie. Ha esetenként erre nincs lehetőség utólag tájékoztatnia kell a csoport tagjait a nevükben tett intézkedésekről. Az irányelvek azt is kimondják, hogy minden olyan alapszervezetben, ahol a tagság véleményét a döntések előkészítésekor közvetlenül nem lehet meghallgatni, ott a bizalmiak útján kell biztosítani hogy a tagság véleménye érvényesüljön a szakszervezeti feladatok kialakításában, végrehajtásában és ellenőrzésében. A most elfogadott irányelveket valamennyi alapszervezetben ismertetik a bizalmiak, főbizalmiak tanácskozásán. A SZOT Elnöksége tájékoztatót hallgatott meg a jóléti és kulturális alapképzés egyedi elbírálásáról. A SZOT Elnöksége további napirendi pontként tárgyalt a szakszervezeti segélyezi rendszer módosításáról, majd megvitatta az 1977. tagdíjbesorolást. (MTI) Úszódaru Szíriának A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében sorozatban gyártják külföldi megrendelők részére az úszódarukat. Most készült el az első, 32 tonna teherbírású daru, amely Szíriában dolgozik majd. Befejezés előtt áll a szovjet megrendelésre készített 25 tonnás is. (MTI-fotó: Bars István) Közéleti események ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Tunéziai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Habib Burgiba köztársasági elnököt. x. ifjúsági delegáció UTAZOTT BERLINBE A Szabad Német Ifjúság (FDJ) X. parlamentjére hétfőn Berlinbe utazott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációja. A küldöttséget dr. Maróthy László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára vezeti. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borbély Gábor, a KISZ KB titkára. Jelen volt Gerhard Reinert a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is. NSZEP-KÜLDÖTTSÉG A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának pártmunkás küldöttsége Elli Glöcknernek, a NSZEP KB osztályvezető-helyettesének vezetésével. KGSTBIZOTTSÁGI ÜLÉS Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével hétfőn Belgrádba utazott a KGST építésügyi állandó bizottságának 41. ülésén résztvevő magyar delegáció. Az ülésen megtárgyalják a bizottság 1971—75. évi munkájáról szóló beszámolót, valamint a KGST-tagországok által 1971—75-ben végzett építésügyi, tudományos-műszaki kutatásokról elhangzó jelentést Megvitatják a bizottság 1977. évi munkatervét, valamint az EAB munkaszervei által előkészített egyéb anyagokat és ajánlásokat. MSZBT-DELEGACIO A Szovjet—Magyar Baráti Társaság belorussz tagozatának meghívására hétfőn elutazott Belorussziába az MSZBT háromtagú küldöttsége, Regős Gábor titkár vezetésével. Az ország legnagyobb aszfaltgyára A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, az Útépítő Tröszt és Győr-Sopron megye közös beruházásában elkészült az ország egyik legnagyobb aszfaltgyára, a szigetközi Győrújfalun. A 60 millió forintos költséggel épült gyárban naponta ezer tonna aszfaltot készíthetnek. A jelenlegi próbaüzemelés után, az év vége felé érik el a napi ezertonnás termelést. A szigetközi aszfaltgyár a Győr,-Sopron megyei üzemeléseket szolgálja ki. (MTI) .