Csongrád Megyei Hírlap, 1977. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA A teljesítménybérezés rangjáért A szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásain elhangott észrevételek nagyon sok fontos, a napi munkában megszívlelendő tennivalót tartalmaznak. Segítséget adnak a pártalapszervezeteknek, a szakszervezeti bizottságoknak, s nem utolsósorban a vállalatok gazdasági vezetőinek is. Természetesen azoknak — s tudom, hogy ők vannak többen —, akik hajlandók az ott elhangzottakat munkájukban meszszemenően számba venni. Országos tanácskozásra, mégpedig az ötödikre készülnek a szocialista brigádvezetők, tevékenykedjenek, bármelyik iparágban. A felszólalásokban minden bizonnyal újra és újra elhangzik: „A teljesítménybérezés rangját nem holnap, hanem még ma vissza kell állítani” Nagyon lényeges kérdés ez, s nem lehet eléggé bizonygatni, hogy mennyire fontos. A nyolcórás műszak alatt nyújtott teljesítmény egyértelműen, önmagáért beszél, s visszahat az adott üzemrészben dolgozó minden egyes munkás munkafegyelmére. Hiszen nem mindegy, hogy alakul a teljesítménybér, mi kerül hónap végén a borítékba. Mert, ugye, nem kerülhet több, mint ami az egyéni teljesítmény alapján jár. S nagyon sokan vannak, akik ezt tartják szinte egyedül a legjobb elszámolási rendszernek. Hiszen oly világos az egyenleg: teljesít — követel. Nincs vita, hogy az egy órára jutó órabér fejében netán többet lehetne adni, s kellene. A teljesítménybérezés viszont nem előnyös annak, akia nyolc órát szívesen eltölti ugyan az üzemben, de abból csak hat vagy öt és fél órát dolgodat... N mn is azok fogalmazták meg követelményként, akik „dolgozgatni” szeretnek, hanem azok, akik a nyolc óra minden percét munkában töltik el. Eljutottunk odáig, hogy a szocialista munkáskollektívák fogalmazzák meg igényként a teljesítménykövetelményben dolgozók számának ésszerű növelését, a műszakilag megalapozottabb normák széles körű alkalmazását. S ők képviselik a többséget! De ahhoz, hogy a teljesítménykövetelményben dolgozók száma növekedjék, elengedhetetlen feltétel a műszakilag megalapozottabb normák kidolgozása, széles körű alkalmazása. De önmagában a teljesítménybérezés még nem old meg mindent. Vállalati feladatkör, ottani elhatározás kérdése, milyen teljesítménybérezést alkalmaznak. Márpedig a bérezésnek olyannak kell lennie, hogy aki a legnagyobb teljesítményt nyújtja, az kapja a legnagyobb bért is. Nem szavakra van itt szükség, nem annak bizonygatására hogy a legtöbb és legjobb minőségű munkát X. vagy Y. tette le az asztalra, mert a teljesítmény önmagáért beszél. Nem elég hát teljesíteni, vele együtt szorosan a minőségre is adni kell. Mert minőségi munka nélkül kiugró bért a több teljesítésért sem lehet s nem is szabad adni. Ezért kerül újra és újra előtérbe a műszakilag megalapozottabb normák kidolgozása, alkalmazása. Hiszen a mennyiség sosem mehet a minőség rovására Ezek alapkérdések, melyekkel minden minkáskollektíva régóta tisztában van. A szocialista brigádvezetők ezeknek az alapkérdéseknek világos értelmezése alapján fogalmazták meg mondanivalójukat. Abból az alapállásból is, hogy a bérezés ott legyen magasabb, ahol a szocialista munkamorált betartják, a munkaidő minden percét maximálisan kihasználják. A több, jobb munkát adók élvezzenek magasabb jövedelmet. Hiszen a legtöbb kollektíva látja, tudja, kik azok, akik képesek több, jobb munkát adni. Sokszor abban az esetben is, ha teljesítményük magasabb, mint a másik üzemrészben dolgozóké, akik netán jobban járnak az órabérrel. Ezeknek a visszásságoknak a kiküszöbölése ma különösen fontos, amikor a szocialista brigádtagoktól éppúgy, mint üzemeink, gyáraink többi munkásától pluszteljesítményeket várunk. Mert bizony pluszt kell annak a kollektívának adnia, ahol az V. ötéves terv első évében adósak maradtak. Ma a munkaversenyben a követelmények szigorításán a sor. Az idei évben már azt mérlegelik, hogy a négyes követelménynek — szocialista módon dolgozni, tanulni, élni és tanítani — melyik brigád hogyan tett eleget. S amikor a követelményeket szigorítjuk, a munkaversenyre építünk, mely ma is tartalékaink aranybányája — vissza kell állítani a teljesítménybérezés rangját. Az ehhez vezető utat minden gazdasági vezetőnek, munkáskollektívának mielőbb meg kell jelölnie. VARGA EDIT T - HAT TRAKTOR — három ekével szánt a baksi Magyar tavaly másodvetésű silókukorica hozott jó termés, azon aBolgár Barátság Tsz-ben. Burgonya alá forgatják a talajt táblán, ahol dolgoznak. Késő ősszel takarították be a takar- Tóth János, Gémes Béla, Bánfi János, Antal Béla, Tánizmánynövényt, s emiatt csak most év elején kerülhetett sor Ferenc és Molnár Ede erőgépvezeték. Napi tíz órát men az újabb talaj-előkészítésre nek. Ködös időben találkoztunk velük, • elmondták, hogy *bv*ó: Kaczürt Miles Minies Budapesten Megkezdődtek a magyar –jugoszláv külügyminiszteri tárgyalások Hétfőn délután Budapestre érkezett Milos Minics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányának elnökhelyettese, külügyminiszter, aki Pója Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tesz Magyarországon. A Ferihegyi repülőtéren a jugoszláv vendég és kísérete fogadására megjelent Puja Frigyes, Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Hétfőn délután a Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar—jugoszláv hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló csoport vezetője Pója Frigyes külügyminiszter, a jugoszláv tárgyaló csoportot Milos Minics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányának elnökhelyettese, külügyminiszter vezeti. Magyar részről a tárgyalásokon részt vett Roska István külügyminiszter-helyettes, Tóth Elek, a Külügyminisztérium csoportfőnöke, Halász József, hazánk belgrádi nagykövete, dr. Petrán János és Zegnál János külügyminisztériumi főosztályvezetők. Jugoszláv részről jelen volt a tárgyalásokon dr. Vitomir Gasparovics, a JSZSZK budapesti nagykövete, Miodrag Krdzsics külügyminisztériumi főosztályvezető, Slavko Lukovics, a külügyminiszter kabinetfőnöke és Milenko Nebrigics, a jugoszláv Külügyminisztérium magyar referense. mWWNimnUNGIWCSWWTOKTOW wink ' ' papamnn 1.1 ■ i l tárgyalóasztalnál: jobbról a Fuja Frigyes vezette magyar, balról pedig a Milos Minics vezette jugoszláv delegáció januártól áprilisig : 750 ezer tonna áru „utazik” Kedvezményeket kínál a MÁV az előszállíttatóknak A MÁV Szegedi Igazgatóságának áruszállítási feladata évről évre számottevően növekszik. Tavaly például 1s,6 millió tonna áru elfuvarozásával rekord eredényt értek el. De idei feladataik sem lesznek kisebbek. Ezért már megkezdték az előkészületeket. Dél-Alföld fuvaroztatói közül tizennyolccal kötöttek szerződést az előszállításokra. A szerződést aláíró vállalatok januártól április végéig közel 750 ezer tonna kavicsot, követ, kohósalakkövet, cementárut, vasbetonféleséget, s más termékeket szállíttatnak. Az előszállítás egyaránt kedvező a vasútnak és a vállalatoknak. Hiszen az év elején általában csökken a szállítási igény, nincsenek kellőképpen kihasználva a vásári kocsik. Az év második felében a mezőgazdasági Termények szállításánakbeinduásával viszont gondot okoz az üres kocsik dobén történő biztosítása. Csongrád megye vállalatai közül eddig fát kötött, szerződést , az előszállíttatásra, így például a DÉLÉP 157 ezer tonna áru fogadását vállalta. A hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalatnak 118 ezer tonna, az ugyancsak Vásárhelyen levő Közúti Igazgatóságnak pedig 41 ezer tonna árut szállít az év első négy hónapjában a MÁV Szegedi Igazgatósága. Hétfőn a TÖT elnöksége ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese is. Az elnökség megtárgyalta ■a mezőgazdasági szövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásának tapasztalatait és az idei feladatokat. Mint megállapították: bár az elmúlt évi gazdálkodás eredményeit összegező zárszámadó közgyűlések még ezekben a hetekben zajlanak országszerte, az előztes adatokból már levonhatók a főbb következtetések. Az elnökség leszögezte: a szövetkezetek az elmúlt évben fegyelmezett munkával komoly erőfeszítéseket tettek a tervcélok teljesítésére, és az ez évi feladatok megoldásához szükséges megfelelő felkészülésre, összesen 14,5 milliárd forintot -s az előző évinél két milliárddal többet — fordítottak beruházásokra, ebből 8,2 milliárd forint jutott a gépesítés korszerűsítésére. Az ágazatokelmúlt évi eredményeit vizsgálva az elnökség megállapította: kedvezően értékelhető a közös gazdaságok állattenyésztésének fejlődése. Állati termékekből a tervezettnél is nagyobb mértékben, mintegy 6,3 százalékkal növelték az üzemek termelésüket 1976-ban. A növénytermesztésben azonban —főként a zöldség- és gyümölcstermelésben — a szélsőséges időjárás káros hatásai miatt lemaradás mutatkozott 1977-ben — az előző évhez képest változatlan áron számítva — 8,7 százalékkal magasabb termés elérése a mezőgazdasági szövetkezetek feladata. . A háztáji gazdaságok termelését 7,4 százalékkal kell emelni. A növénytermesztés szerkezetében alapvető változtatásokra nincs szükség. A termelési tervekben meghatározott mennyiséget döntően a termésátlagok növelésével kell elérni. A fontosabb növények közül országosan búzából 38,5 mázsa, kukoricából 46 mázsa, cukorrépá- fából 350 mázsa, burgonyából 140 mázsa, vöröshagymából 190 mázsa, paradicsomból 250 mázsa hozamot kell hektáronként elérni. A hazai igények maradéktalan kielégítése megköveteli a burgonya vetésterületének és hozamának növelését. A hazai ellátás és az exportigények kielégítésére a zöldségtermelés nagyobb — mintegy 40 százalékos —fejlesztése szükséges — állapította meg a TOT elnöksége. Különösen fontos a vöröshagyma, a zöldpaprika- és a paradicsomtermés mennyiségét A zöldségszükségletek kielégítéséhez a háztáji gazdaságok termelése is alapvetően fontos, ezért a termelőszövetkezeteknek törekedniük kell a háztáji zöldségtermelés megszervezésére. Az idei terv a sertéshústermelés 5 százalékos növelését irányozza elő. Az 1977-es évi tervfeladatok teljesítésére és a gazdasági tevékenység javítására a TOT elnöksége felhívással fordult a mezőgazdasági szövetkezetekhez. Ebben egyebek mellett arra hívja fel a szövetkezeti kollektívák figyelmét, hogy üzemi terveiket adottságaikhoz igazítva úgy határozzák meg, hogy az egyben az országos célok teljesítését is szolgálja. Ezzel összefüggésben az elnökség tudomásul vette a mezőgazdasági szövetkezetek munkafelajánlásairól szóló tájékoztatást. A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet szocialista brigádjainak kezdeményezésére felhívással fordult a téeszekben és a társulásokban dolgozó brigádokhoz, ágazati és munkáskollektívákhoz, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére további felajánlások vállalásával és teljesítésével járuljanak hozzá az 1977-es népgazdasági tervekeres teljesítéséhez. Jól szervezett munkával: ____________________________ Teljesítheti a mezőgazdaság ez évi feladatai Ülést tartott a TOT elnöksége 34. ÉVFOLYAM 26. SZÁM 1977. február 1., kedd Ara 80 fillér Vásárhelyi kiadás Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége hétfőn ülést tartott. Megtárgyalta a szocialista munkaverseny értékelési és elismerési rendszerének tapasztalatait, valamint a továbbfejlesztés tennivalóit. Második napirendi pontként a testület megvitatta és jóváhagyta a SZOT 1977. évi költségvetését. Parlamenti küldöttségünk látogatásai Lengyelországban A magyar országgyűlés küldöttsége, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodik Lengyelországban, vasárnap Skiemiewice vajdaságba látogatott el. A magyar vendégek előbb Lowicz nevezetességeivel ismerkedtek, majd Zelazowo Wolaban, Fryderyk Chopin szülőhelyén tettek látogatást és koncerten vettek részt. Apró Antal, az országgyűlés elnöke és az általa vezetett magyar parlamenti küldöttség hétfőn délelőtt Varsóban folytatta hivatalos tárgyalásait Stanislaw Gucwával, a Szejm elnökével és a lengyel parlament elnökségének tagjaival. A két küldöttség első megbeszélésére szombat délelőtt került sor.