Csongrád Megyei Hírlap, 1977. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

Április 4. tiszteletére A hideg még nem okozott károkat L­épéselőnyben a tsz-ek A hirtelen jött hideg előtt, március 28-ig jelentősen elő­rehaladtak tavaszi munkáik­kal a vásárhelyi tsz-ek. Ez a fogalmazás kicsit pontat­lan: április elsejétől ugyanis felügyeleti hatóság szempont­jából a mártélyi Fürst Sán­dor Tsz is Vásárhelyhez tar­tozik, így az ő eredményeik, munkájuk is a város mező­­gazdaságának megítélésébe tartozik ezután. A legjelentősebb ered­ménynek elsősorban azt könyvelhetjük el, hogy a hasonlóan belvizes esz­tendők közül az idei okoz­ta a legkisebb kárt a vá­sárhelyi határban. Ez annak köszönhető, hogy a szövetkezetek soha ekkora erővel nem védekeztek még, mint az elmúlt hetekben. Az összesítések szerint a közel 10 ezer hektárnyi gabona­vetésből így csak 53 hektá­ros kipusztulás volt. A kár persze ennél nagyobb, hi­szen több mint 800 hektá­ron állt hosszabb-rövidebb ideig víz, és ahol kipusztu­lás nem volt, terméskiesés­re, -csökkenésre ott is szá­mítani kell. Egészében véve azonban a helyzetet mégis jónak kell ítélnünk, mert a vetések 71 százaléka minősült jónak a múlt heti határjárások so­rán. Sőt, a gabonák fejlett­sége kitűnő, szinte már túl jó. Ennek következménye, hogy a tavaszi fejtrágyázást igen rövid idő alatt kellett be­fejezni, sőt, el kellett kez­deni a gyomirtást és a nö­vényvédelmet is. A dús állományú gabonák­ban már most is számottevő taposási kárt okoznak a gé­pek, de repülőgépes növény­­védelemre csak néhány tsz­­ünknek van lehetősége. Tény viszont, hogy a taposás csak töredékét okozza annak a kárnak, ami a védekezés el­maradása esetén következ­ne be. A márciusi meleg napok során nagy területeken került földbe a tavaszi vetésű nö­vények magja. A Rákóczi és a Szántó Ko­vács János Tsz teljes vetés­­területén, összesen 430 hek­táron, a Marx Tsz ugyancsak a teljes tervezett területen, 150 hektáron vetette el a cu­korrépa magját. A kelés sze­rencsére csak kis területen indult meg a hideghullám előtt, így várható, hogy nem lesznek jelentős károk. A Marx Tsz közös és közösen művelt háztáji területén ösz­­szesen 102 hektáron már a burgonyavetéssel is végzett. A közösen művelt háztáji te­rületeken a város közös gaz­daságaiban összesen körül­belül 150 hektáron ültettek, vagy ültetnek még burgo­nyát, várható, hogy a város ellátásába ezzel már jelen­tősen besegítenek. Hasonlóan jól állnak tsz-eink a kender vetésével. A jó időt, kihasz­nálva a megszokottnál majd­nem két héttel hamarabb földbe került a most már 1020 hektárnyi vetésterület 80 százalékán a mag. Úgy tűnik, végre előrelé­pés következik be az idén a lucernatermelésben is. Tava­szi telepítésre összesen 512 hektárt jelöltek meg a szö­vetkezetek, ezzel szemben 528 hektáron létesült új lucerna­­ültetvény. Tavaszi, bár zömében még később időszerű munka a különböző zöldségfélék ve­tése vagy palántázása is. Tsz-eink közül eddig a Dó­zsa vetette el 122 hektárra tervezett konzervborsójának körülbelül felét, a Rákóczi Tsz-ben pedig végeztek a fűszerpaprika talajelőkészí­tésével. Összességében az ál­lapítható meg, hogy időará­nyosan lépéselőnybe kerültek közös gazdaságaink, így a mostani hideg előidézte kényszerpihenő egyelőre nem okoz lemaradást. Lobogózzuk fel a házakat! A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága és a városi tanács felkéri Vásárhely la­kosságát, s a középületek kezelőit, hogy nagy nemze­ti ünnepünk, hazánk felsza­badulásának 32. évfordulója tiszteletére nemzetiszínű és vörös zászlókkal — az ide­vonatkozó tanácsrendeletnek megfelelően — lobogózzák fel a lakóházakat, az üzemi és középületeket. Kommunista szombat A Fogtechnikai Vállalat 20. sz. vásárhelyi laborató­riumának szocialista bri­gádjai április 2-án kommu­nista szombatot tartanak ha­zánk felszabadulásának tisz­teletére. Napi keresetüket óvodaépítésre ajánlották fel. Nyugdíjasok látogatása Kopáncson A vásárhelyi szövetkezeti kultúrház nyugdíjas klubjá­nak tagjai a dobozüzem dol­gozóival közösen a Csongrád megyei Kertészeti Vállalat vezetőinek meghívására a kopáncsi virágtermesztő-te­­lepre látogattak. Ehhez au­tóbuszt is a vállalat biztosí­tott. A kirándulásnak kedve­zett az időjárás, az idős né­nik és bácsik ragyogó nap­sütésben tekinthették meg az üvegházakban pompázó vi­rágokat. A telep vezetője bemutatta a vendégeknek a melegházakat, és ismertette a vállalat eddig elért ered­ményeit Elmondta, hogy míg korábban csak rózsát termesztettek Kopáncson, most nagy mennyiségben szállítanak a boltokba és külföldre szegfűt is. A szépen ápolt meleghá­zak megtekintése után a te­lep vezetője virággal kedves­kedett a vendégeknek. Tar­talmas kirándulás volt. Kö­szönjük! — írja szerkesztő­ségünkhöz küldött levelében Jankó Anikó, a szövetkezeti kultúrház vezetője. PÉNTEK, 1977. ÁPRILIS 1 Miért van melegebb a városokban? Világjelenség, hogy a ré­gi városok új lakónegyedei korábban mezőgazdasági hasznosítású területen épül­nek. Több új lakótelepen összehasonlító vizsgálatokat végeztek a kutatók. A vizsgálat igazolta azt a megállapítást, hogy a váro­sok melegebbek, mint a környező szabad térség. Lé­nyeges : a felszín változásá­nak a szerepe. Az épületek, az utak fényvisszaverő, hő­tároló és hővezető képessége nagyon eltér a növényekkel borított mezőgazdasági terü­letekétől. Ezenkívül a váro­sok nagyobb függőleges ki­terjedése jelentősen megvál­toztathatja a légmozgást, aminek következtében lé­nyegesen csökken a levegő­­csere és a párolgás. Számot­tevő változás az is, hogy a városi területnek sokkal ki­­látnának egyik új városában,­sebb a vízelnyelő képessé­ valamint Leningrad — a vé­­ge. A csapadék nagy része a pen látható — új városnő­­városokon kívülre folyik, gyedének a vizsgálatánál is. Ugyanilyen eredményre ju­ (MTI Külföldi Képszolgálat tottak az USA Maryland ál­ — KS.) V.-né többrendbeli csodálkozással fogad. — Valóban műszaki rajzoló voltam nyolc évig a mérleggyárban, onnan kerültem a szövetkezethez. Anyaggazdálkodót keres­tek, közgazdasági érettségivel. Nekem? Persze, hogy megvan! Megmutassam a személyi igazolványomat? Felvételre keresünk.. . 2. A betelt pohártól — Tehát nem csábították? — Nem. — Mikor írta alá a szerződést? — Mikor is? Előtte való este, hogy a felmondási idő lejárt volna. Miért? Ez baj? Én nem tudtam... Jogász tanácsolta, hogy így biztosabb a dolog. — Jogász? Melyik? — A tsz-é... A legnagyobb meglepetés akkor ért, amikor a felmondásom után az elnöknő elbeszélgetett velem, és csodálko­zott, hogy nekem megvan a közgazdasági érettségim... Ez alapvető feltétel volt, amikor felvettek! Azon a délelőttön, amikor a szövetkezet­ben jártam, felmondott az árkalkulátor is. Hol helyezkedik el? Nem köteles elárul­ni... Azt sem, hogy miért, bár a felmon­dásban „indok” kell. Jelzés a HÓDIKÖT-ből A HÓDIKÖT-ből a kereskedelmi igaz­gató, dr. Váradi József jelezte a városi tanács vb munkaügyi csoportjának: úgy tudják, hogy a szomszédos HÖDGÉP-től megkeresték két dolgozójukat... Az egyik fiatal, jól öltözött lány. Álta­lános adminisztrátor, 1900-ért, most végzi a közgazdasági technikumot, eddig az ex­portosztályon dolgozott. — Mióta van a HÓDIKÖT-ben? — Hét éve..., de nemrégen majdnem elmentem ... — Hova? — A HÓDGÉP-hez. — Miért? — Jobb fizetésért... meg volt más is... De milyen ügyben keres? — Éppen emiatt. Megmerevedik az arca. — Kényelmetlen nyilatkoznia? Nem kö­teles válaszolni. Ha úgy gondolja, mondja a kérdéseimre: „ezt hagyjuk”. Beleegyezően bólint. — Megkeresték a HÖDGÉP-től? Vagy Ön kereste őket? — Van ott egy ismerősöm, azzal be­szélgettünk ... — a félnapi lógásig — A nevét lehetne? — Ezt hagyjuk ... — Amikor érdeklődött a HÓDGÉP-nél, mennyit ígértek? — Kétezerháromszáz-kétezernégyszázról volt szó__Hasonló beosztásban. — És végül miért maradt itt? — Lehetővé tették, hogy átmenjek a munkavédelmi osztályra, abba a beosztás­ba, ahová már régen szerettem volna. — Ott többet kap? — Nem.. . de az év közepére várható a textiliparban béremelés, és ígéretet kap­tam, hogy részesülök belőle. És azon az osztályon csak ketten vagyunk előadók... — Nem szeretett eddigi beosztásában? Rossz volt a légkör? Vagy a főnöke? — Ezt hagyjuk... Egyébként lehet, hogy bennem is volt hiba, néha durcás voltam... — Mit gondol, most, amikor el akart menni, hogyan vált egyszerre szabaddá az a hely, ahová pályázott? — Nem tudom... Azon a helyen egy 28 munkahelyes, összeférhetetlen asszony volt eddig. Most felmondott. Éppen most... És ő mondott fel, nem neki mondtak fel! — Kivel beszélt a HÖDGÉP-nél, ami­kor érdeklődött?­ — A személyzeti osztály vezetőjével... Nagyon kényelmetlen ez nekem... Szá­mítottak ott rám ... Másért is kényelmetlen, de ez csak ké­sőbb derül majd ki. Forint, forint, forint... A másik dolgozó, aki el akart menni, szintén itt maradt. — Raktári számlázó voltam, most ex­portcímkéző lettem. Eddig 1900-at kaptam, most itt 250-nel többet. Én lettem Éva utódja... Nocsak! — Részben én voltam a hibás, az egé­szet nem vállalom át. Annak idején én még a magam erejéből tanultam, a mini­mális pótszabadságot kaptam. A férjem rokkantnyugdíjas, két gyermekünk van. Éva egyedülálló, neki a pénz csak ruház­kodásra kell, a mi helyzetünk egészen más. Ott hibáztam, nem érdeklődtem előbb vállalaton belül, hogy van-e jobban fize­tett munkahely? Tavaly szeptemberben ugyan volt róla szó, de akkor még érvény­ben volt a létszámstop. Én meg most kér­dezés nélkül felmondtam. Azért az is igaz, hogy hat hónapig érlelődött ez bennem... Engem nem csábított a gépjavítóból sen­ki. Már régóta minden álláshirdetést elol­vasok, anélkül, hogy menni akarnék- Most olvastam a HÓDGÉP-et is. Valamikor ott voltam tekercselő segédmunkás... Utó­­kalkulátornak mentem volna, 2300—2400- ról volt szó. Megegyezés nem lett, csak tárgyaltunk... A felmondásom után két nappal megkeresett a Váradi elvtárs: mi bajom van, miért megyek el? Kiderült, hogy megüresedik Éva helye. És 250 fo­rintot kaptam az eddigi béremre. Marad­tam. — Éva miért nem kapta meg azt a plusz bért? — Miért? Én csak három napja dolgo­zom itt, de a munkatársak már elmond­ták sokszor fél napokat is ellógott az a kis­lány ... Mikor veszik észre a d­ogozót? Ha ellógott, csak azért, mert tehette. De hát akkor tényleg hiány van adminisztra­tív dolgozókból? Vagy csak álhiány ez, kapun belüli munkanélküliséggel? Is-is. Éppen ezért nehéz szétbogozni a guban­cot. — Nagy pontosságot igénylő munka a címkézés, nem sokan szeretik. Azt hiszem, most ezt dotálják nekem, a régi helyem? Egyelőre betöltetlen ... A 28 munkahelyes helyére Éva, az ő munkahelyére K.-né, az ő helyére — ki tudja? Lánc, lánc, eszterlánc. És talán az is közrejátszik, amit így fogalmaz meg K.-né: — Még mindig igaz, hogy sokszor és sok helyen csak akkor veszik észre a dol­gozót, amikor már beadta a felmondását. További igazságok is előjönnek még. HÓDI T. JÓZSEF (Folytatjuk.) Meglepetések sorozatban . Amikor felvettek, az elnöknő azt mondta: egy-két hónapig anyagnyilván­tartóként foglalkoztatnak, ha belejöttem, átveszem az anyaggazdálkodást, és akkor hozzáigazítják a béremet is. Aztán telt az idő, átvettem az anyaggazdálkodást, sőt, néha az anyagbeszerzést is, jártam vidék­re, de a buszt soha ki nem fizették... A beosztásomban sokszor mást kellett volna mondanom, mint ami valójában volt. De én erre nem mindig voltam hajlandó... A bérem viszont maradt a régi. Az el­nöknő azt mondta: legyek türelemmel. Aztán tavaly decemberben volt egy brigád­­vacsoránk. A brigád többségében nőkből állt, akinek van, hozta a férjét is, meg ott volt a műszaki vezető, aki férfi. Amikor az elnöknő meghallotta a dolgot, egyen­ként hívott be bennünket... Egészen más színt akart adni a dolognak, mint ami valójában volt. Ezzel aztán betelt a pohár. — Nem én, hanem a férjem járt benn a tanács munkaügyi csoportjánál, a csoport­­vezető testvére a szövetkezetnél a munka­ügyis, véletlenül is visszakerült volna, hogy én elpályázok. Ezt nem szerettem volna. Miért? Mert akkoriban éppen egy másik munkatársnőnk után „nyomoztak” a szövetkezetben: ő nem tudta, hogy nem szabad megmondani, hova megy. Az el­nöknő telefonált az új helyére, és lefes­tette mindenféle... Ha ez volt róla a vé­leménye, miért nem hagyta, hogy békében elmenjen? — A tanácsnál több helyet is tudtak ajánlani. Kimentünk például a porcelán­­gyárba, de az nekem nem felelt meg. A tsz főkönyvelője meg éppen akkor járt benn a tanácson a munkaerőigényeikkel, amikor a férjem is ott volt. A csoport­­vezető ezt a helyet is ajánlotta. Megnéztük. Én úgy döntöttem, hogy oda megyek. Szerződéssel vettek fel egy szülési szabad­ságon levő helyére, 2400-ért, 1979. április 1-ig. - -------------- 5 ISSN: #133-0012. Veterántalálkozó Vásárhelyen Csütörtökön délután az MSZMP vásárhelyi városi bizottsá­ga a Fegyveres Erők Klubjában találkozót rendezett a Szocia­lista Hazáért Érdemrend kitüntetettjei és a munkásmozga­lom sok más régi harcosa részére. A bensőséges, elvtársi hangulatú találkozón dr. Sza­­lontai József, a városi pártbizottság első titkára köszöntöt­te a veteránokat, megemlékezve a napjainkban ünnepelt két történelmi jelentőségű évfordulóról. 1919. március 21., a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának és 1945. április 4., hazánk teljes felszabadulásának napjáról. Ezt követően a városi pártbizottság első titkára tájé­koztatót adott az időszerű bel- és külpolitikai események­ről, majd kötetlen beszélgetést folytatott a megjelentekkel. Amatőr képzőművészek kiállítása A Petőfi Művelődési Köz­pont szakköreiben dolgozó amatőr képzőművészek kiál­lításon mutatkoznak be al­kotásaikkal. A festmények­ből, grafikákból és szobrok­ból rendezett tárlatot április 2-án, szombaton délután 4 órakor Függ Tiborné műve­lődésügyi osztályvezető-he­lyettes nyitja meg, a Tornya­ János Múzeumban. A kiállítási anyagból me­gyei bizottság választja ki azokat a munkákat, amelyek eljutnak a megye képzőmű­vészeti szakköreinek legsike­rültebb alkotásait bemutató szentesi tárlatra. Fejlesztések Szikáncson A vásárhelyi városi tanács idei fejlesztési tervében több helyen szerepel a szikáncsi tanyaközpontban élők körül­ményeinek javítása. A fej­lesztési alap terhére a Le­nin utca Felszabadulás—Dó­zsa György utca közötti sza­kaszán megoldják a közvilá­gítást, és 400 ezer forintot biztosítanak az általános is­kola bővítéséhez. Két nap­közis termet alakítanak ki, amelyhez a Vörös Csillag Tsz 200 ezer forint értékű építé­si jellegű társadalmi mun­kával is hozzájárul. Ugyan­akkor a tanácsi kirendeltség épületében a régi napközis terem átalakításával 25 sze­mélyes óvodai foglalkoztatót létesítenek. Az átalakítás kö­zel 100 ezer forintba kerül, de a kivitelezést ugyancsak a Vörös Csillag Tsz vállalta társadalmi munkában. További 400 ezer forintos társadalmi felajánlás érke­zett a tanyaközpont lakossá­gától a törpe vízmű építésé­vel kapcsolatos földmunkák elvégzésére, a járdák felújí­tására, valamint a csapadék­víz-elvezető árkok rendbe­hozatalára. Végül, de nem utolsósorban a fejlesztési alap terhére építik ki a ta­valy elkezdett 300 méter jár­da hiányzó szakaszát. Egészségügyi klub a rendelőintézetben A vásárhelyi városi ta­nács kórházának rendelőin­tézetében ma, pénteken dél­után 6 órakor ünnepélyesen felavatják az egészségügyi klubot. A megnyitó után vi­dám program következik, és az érdeklődök tájékozódhat­nak a klub terveiről, műkö­déséről. Itt lehet jelentkezni dél­után 5 órától az eszperantó­tanfolyamra is, amelyet az orvos-egészségügyi eszperan­tó-szakcsoport indít a kez­­dőknek. Az eszperantó tan­folyamokat, klubesteket ez­után minden alkalommal a rendelőintézeti egészségügyi klubban tartják. A részletes programokat a Vásárhelyi műsor is tartal­mazza.

Next