Csongrád Megyei Hírlap, 1977. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,­ EGYESÜLJETEK! CSOKSA­JÓ MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA. Kádár János interjúja nyugatnémet lapnak A Frankfurter Rundschau című nyugatnémet napilap csütörtökön egész oldalas interjút közölt Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Biz­ottságának első titkárával, közelgő, NSZK-beli hivatalos látogatása al­kalmából. Hazánkba érkezett a szovjet mezőgazdasági miniszter Dr. Romany Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására Va­­lentyin Karpovics Meszjac, a Szovjetunió mezőgazdasá­gi miniszterének vezetésével csütörtökön küldöttség érke­zett hazánkba. A küldött­ség tagja M. V. Horundzsi, az Ukrán Szovjet Szocialis­ta Köztársaság mezőgazda­­sági minisztere is. Fogadásá­ra a Ferihegyi repülőtéren jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. A Az ENSZ főtitkárhelyettesének látogatása Budapesten Arkagyij Sevcsenko — az ENSZ főtitkárának politikai és biztonsági tanácsi ügyek­kel foglalkozó helyettese — június 24. és 30-a között lá­togatást tett Magyarorszá­gon. A főtitkárhelyettest fo­gadta Pója Frigyes külügy­miniszter és dr. Berecz Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­je. A találkozókon, valamint a Szarka Károly külügymi­niszter-helyettessel folyta­tott megbeszéléseken átte­kintették az időszerű nem­zetközi kérdéseket, a lesze­relési tárgyalások helyzetét, az ENSZ-közgyűlés soron következő, 32. ülésszakának előkészületeit, továbbá a Magyar Népköztársaság és az ENSZ kapcsolatait. Hazaérkezett Prágából az HSZHP-küldöttség Csütörtökön hazaérkezett Prágából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt küldöttsége, amely Győri Imrének, a Köz­ponti Bizottság titkárának vezetésével részt vett a Bé­ke és Szocializmus című fo­­­lvóirat által rendezett, s a Nagy Októberi Szocialista­ Forradalom hatásával és nemzetközi jelentőségével foglalkozó elméleti tanács­kozáson. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Grósz Károly, a KB osztályvezetője fogadta. Jelen volt dr. Václav Mora­­vec, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság budapesti nagykövete. Vásárhelyi kiadás 31 ÉVFOLYAM 153. SZÁM 1977. július 1., péntek Ára 80 fillér Beszámoló a vízgazdálkodás helyzetéről Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt tíz órakor a Parlamentben folytatta tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésen megjelent Idosonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sar­lós István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, ott voltak a Köz­ponti Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az elfogadott napirendnek megfe­lelően Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tar­totta meg beszámolóját a vízgazdálko­dás helyzetéről és feladatairól. A beszámolót követő vitában fel­szólalt Cselőtei László Pest megyei, Vadkerti Miklósné Heves megyei, Radnóti László Somogy megyei és Csörgits József Zala megyei képvise­lő. Felszólalt d­r. Komócsin Mihály szegedi képviselő, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának első titkára is (beszédét lapunk 2. oldalán ismer­tetjük). Szót kapott a vitában Palóczi Lajosné Szabolcs-Szatmár megyei, Szűcs János Szolnok megyei, Farkas Pál Borsod megyei, Barcs Sándor bu­dapesti és dr. Vámos Marietta Pest megyei képviselő is, aki után dr. Ro­mány Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter emelkedett szólásra. Beszéde után a téma vitájában fel­szólaltak még: ifj. Pintér István Ba­ranya megyei, Hütter Csaba Nógrád megyei, Hárs József Veszprém me­gyei, Szigeti Gáborné Békés megyei, Nagy Csaba Bács-Kiskun megyei kép­viselő. A vitában elhangzottakra Gergely István válaszolt. Jelezte, hogy a vitá­ban felmerült csaknem hatvan kér­déssel a vízügyi szervek részleteseb­ben is foglalkoznak, s álláspontjukról írásban tájékoztatják a képviselőket. Az országgyűlés az OVH elnökének beszámolóját egyhangúlag, jóváhagyó­lag tudomásul vette. Ezután interpellációk következtek. Kangyalka Antal, a Budapesti Me­zőgazdasági Gépgyár Makói Gyárának igazgatója (Csongrád megye) a külke­reskedelmi miniszterhez interpellált az importból származó anyagmozgató gépek alkatrészellátásáról, ami jelen­leg erősen akadozik. Dr. Bíró József miniszter válaszában elmondta, hogy az Országos Tervhivatal a szocialista országokkal történő tervegyeztetéskor, a minisztérium pedig a kereskedelmi megállapodások aláírásakor minél na­gyobb alkatrészkontingensek elérésére törekszik. Évente mintegy 15 száza­lékkal növekszik az alkatrészbehozatal, amelynek értéke az idén várhatóan túlhaladja a 20 milliárd forintot. Fon­tos, hogy a megrendelők és a külke­reskedelem között még szorosabbá váljék a kapcsolat, hogy kellő időben továbbíthassák az igényeket a kül­földi partnernek. A választ a képvise­lő és az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés nyári ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. Gergely István . Gergely István államtit­kár, az OVH elnöke parla­menti beszédében többek között hagnsúlyozta: korunk egyik jellegzetes­sége világszerte, hogy foko­zódik a víz iránti igény. Mind élesebbé válik az egészséges és elegendő ví­zért, ugyanakkor pedig a vi­zek kártétele elleni szünte­len küzdelem. A népgazdaság legna­gyobb vízhasználója az ipar: az összes friss víz több mint 60 százalékát igényli. Az ipari üzemek vízigényeiket­­jórészt, saját, víztermelő léte­­­sít­ményekből elégítik ki. •­­ A belterjes, az iparszerű termelési rendszereket szé­les körben alkalmazó nagy­üzemi mezőgazdaságunk is új és fokozott követelmé­nyeket támaszt a vízgazdál­kodással szemben. Kialakult az egységes mezőgazdasági vízgazdálkodás, ma már 400 ezer hektárt meghaladó te­rületre juttathatunk öntöző­vizet. Magyarországon a társa­dalmi, gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy bizton­ságban legyünk az­ árvizek­kel szemben. Árvízvédel­münk fejlesztése világvi­szonylatban is kiemelkedő: a kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország te­rületének egynegyedét, raj­ta a lakosság felértek, az ér­tékeit közvetlenül védi. A mentett területen levő nép­­gazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A töltések fele már kellő biztonságot ad, másik felé­nek kiépítése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy az ágazat — az egészen rendkívüli katasztrófa kivé­telével — önerőből tud vé­dekezni az árvizek ellen. A lakosság ellátása egész­séges vízzel — az életszín­vonal egyik jellemzője. A vezetékes vízellátásban ré­szesülő lakosok száma a Jifai ViII.Öp.zakpá'Pr., további egy­­m­állává,1 növekszik:^ .1980- ban megközelíti az­­ ország lakosságának háromnegye­dét.­­ " Vízkészlet-gazdálkodásunk egyik fontos alapfeladata a többhasznú tározók, vízpótló rendszerek fejlesztése, és ez­zel a hasznosítható vízkész­letek gyarapítása. A tervidő­szakban — a IV. ötéves idő­szakhoz képest tízszeres —, csaknem 300 millió köbmé­ter tározótér építését irá­nyoztuk elő. A Tisza-völgy vízgazdálkodásának fejlesz­téseként befejezzük a kis­körei vízlépcső II. ütemét, és előkészítjük a csongrádi vízlépcső megvalósítását. A Körösök csatornázására már üzembehelyezés előtt áll a kőrösladányi vízlépcső. A hosszú távú fejlesztési időszak kiemelt feladata a Tisza-völgy vízpótlásának fokozása, vízlépcsők, táro­zók, vízátvezetések létesíté­sével. Az erre irányuló el­képzelések sorából kiemel­kedik a Duna—Tisza-csator­­na terve és jelentősége. Megépítése idővel a Tisza -menti­ vízellátás és gazda­ságfejlesztés ” kulcskérdésévé nő. „ . A gazdasági együttműkö­désnek tehát széles perspek­tívája nyílik a KGST-n be­lül, a vízügyi szolgálat szá­mára is. Ehhez új típusú együttműködési formák is kialakulóban vannak. A nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés fontos terü­letét jelentik a kétoldalú műszaki-tudományos együtt­működési megállapodások — mondotta többek között. Fokozódik a víz iránti igény Egyre lendületesebben folyik az aratás (Fotó Enyedi zsoltan* A l­ízsák te beértek, ezért megyeszerte egyre lendületesebben aratnak. Képünkön: a Claas Dominator arat­ja a búzát a szegedi Felszabadulás Tsz-ben ­ Dr. Romány Pál: Növeljük az öntözött területeket A miniszter bevezetőben utalt arra, hogy a mezőgaz­daságban is elemi érdek a jó vízgazdálkodás. Különö­sen az hazánkban, ahol hol sok, hol kevés a csapadék. Éves átlagban gyakran ki­egyenlítődik ez, de a kellő vízmennyiség konkrét idő­szakban szükséges, nem évi átlagban. A fejlődésre jellemző, hogy a mezőgazdaság öntözővíz­­felhasználása a felszabadulás előtt éves átlagban nem érte el a 100 millió köbmétert, jelenleg viszont több mint egymilliárd köbméter öntö­zővizet használ. A felszaba­dulás előtti mintegy 12 000 hektáros öntözött terület meghaladja a 400 000 hek­tárt, a mezőgazdasági terület 6,7 százalékát. Kitért a miniszter arra, hogy a berendezett öntözési területek jó kihasználása az üzemi érdekeken túl egyben népgazdasági érdek is. Ta­valy a nagyüzemi zöldség­­területek egyharmada volt öntözhető, de ez a terület adta az áruzöldség 60 száza­lékát. Tavaly a nagyüzemek összesen 6000 hektár burgo­nyát tudtak öntözni, itt az országos termésátlag kétsze­resét érték el. Az idén az öntözött burgonyaterület 11­­ ezer hektár, ami 32 százalék­nak felel meg. A cukorrépa összes területének 28 száza­lékát öntözték tavaly, a leg­nagyobb cukorrépás megyék­ben ennél nagyobb volt az öntözés aránya. Enélkül ta­valy az elmúlt két évtized talán legalacsonyabb cukor­répa termésével kellett volna beérnünk. A szocialista országokban — köztük a Magyar Nép­­köztársaságban — mind több segítséggel és sikerrel vívják meg a kedvezőtlen időjárás következményei elleni küz­delmet. Nálunk csak az el­múlt negyedszázadban hat aszályos, illetve különösen kedvezőtlen időjárású év volt. Míg az időszak első fe­lében, az ötvenes években az előző évi eredményekhez képest 15—25 százalékkal csökkent a kedvezőtlen év­ben a mezőgazdasági terme­lés, addig az utóbbi egy év­tizedben ez a csökkenés 6— 7, illetve a múlt esztendőben 3 százalékos volt. Romány Pál utalva arra, hogy a pénzügyminiszter ígéretesnek mondta az idei határt, megjegyezte: ebben nemcsak az idei derekas munka tükröződik. Munkánk egy folyamatnak a része, s nem is csak a mának szól. " A kiegyensúlyozott vál­lalati gazdálkodás érdeke is azt kívánja, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az öntözött területek növelésére és a víz­károk mérséklésére is. Ugyancsak fokozni kell az erőfeszítéseket a talajok ter­mékenységének és vízgazdál­kodási tulajdonságainak ja­vítására. E feladatok ellátá­sa nemcsak a vízgazdálkodási ágazatban és nem is csak a mezőgazdaságban dolgozók, hanem együttesen, országunk érdeke — mondotta Romany Pál.

Next