Csongrád Megyei Hírlap, 1977. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSOKSAJÓ MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA. Kádár János interjúja nyugatnémet lapnak A Frankfurter Rundschau című nyugatnémet napilap csütörtökön egész oldalas interjút közölt Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, közelgő, NSZK-beli hivatalos látogatása alkalmából. Hazánkba érkezett a szovjet mezőgazdasági miniszter Dr. Romany Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására Valentyin Karpovics Meszjac, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterének vezetésével csütörtökön küldöttség érkezett hazánkba. A küldöttség tagja M. V. Horundzsi, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság mezőgazdasági minisztere is. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A Az ENSZ főtitkárhelyettesének látogatása Budapesten Arkagyij Sevcsenko — az ENSZ főtitkárának politikai és biztonsági tanácsi ügyekkel foglalkozó helyettese — június 24. és 30-a között látogatást tett Magyarországon. A főtitkárhelyettest fogadta Pója Frigyes külügyminiszter és dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. A találkozókon, valamint a Szarka Károly külügyminiszter-helyettessel folytatott megbeszéléseken áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket, a leszerelési tárgyalások helyzetét, az ENSZ-közgyűlés soron következő, 32. ülésszakának előkészületeit, továbbá a Magyar Népköztársaság és az ENSZ kapcsolatait. Hazaérkezett Prágából az HSZHP-küldöttség Csütörtökön hazaérkezett Prágából a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Győri Imrének, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vett a Béke és Szocializmus című folvóirat által rendezett, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatásával és nemzetközi jelentőségével foglalkozó elméleti tanácskozáson. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Grósz Károly, a KB osztályvezetője fogadta. Jelen volt dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Vásárhelyi kiadás 31 ÉVFOLYAM 153. SZÁM 1977. július 1., péntek Ára 80 fillér Beszámoló a vízgazdálkodás helyzetéről Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt tíz órakor a Parlamentben folytatta tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésen megjelent Idosonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ott voltak a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az elfogadott napirendnek megfelelően Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartotta meg beszámolóját a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. A beszámolót követő vitában felszólalt Cselőtei László Pest megyei, Vadkerti Miklósné Heves megyei, Radnóti László Somogy megyei és Csörgits József Zala megyei képviselő. Felszólalt dr. Komócsin Mihály szegedi képviselő, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára is (beszédét lapunk 2. oldalán ismertetjük). Szót kapott a vitában Palóczi Lajosné Szabolcs-Szatmár megyei, Szűcs János Szolnok megyei, Farkas Pál Borsod megyei, Barcs Sándor budapesti és dr. Vámos Marietta Pest megyei képviselő is, aki után dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. Beszéde után a téma vitájában felszólaltak még: ifj. Pintér István Baranya megyei, Hütter Csaba Nógrád megyei, Hárs József Veszprém megyei, Szigeti Gáborné Békés megyei, Nagy Csaba Bács-Kiskun megyei képviselő. A vitában elhangzottakra Gergely István válaszolt. Jelezte, hogy a vitában felmerült csaknem hatvan kérdéssel a vízügyi szervek részletesebben is foglalkoznak, s álláspontjukról írásban tájékoztatják a képviselőket. Az országgyűlés az OVH elnökének beszámolóját egyhangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután interpellációk következtek. Kangyalka Antal, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár Makói Gyárának igazgatója (Csongrád megye) a külkereskedelmi miniszterhez interpellált az importból származó anyagmozgató gépek alkatrészellátásáról, ami jelenleg erősen akadozik. Dr. Bíró József miniszter válaszában elmondta, hogy az Országos Tervhivatal a szocialista országokkal történő tervegyeztetéskor, a minisztérium pedig a kereskedelmi megállapodások aláírásakor minél nagyobb alkatrészkontingensek elérésére törekszik. Évente mintegy 15 százalékkal növekszik az alkatrészbehozatal, amelynek értéke az idén várhatóan túlhaladja a 20 milliárd forintot. Fontos, hogy a megrendelők és a külkereskedelem között még szorosabbá váljék a kapcsolat, hogy kellő időben továbbíthassák az igényeket a külföldi partnernek. A választ a képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés nyári ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. Gergely István . Gergely István államtitkár, az OVH elnöke parlamenti beszédében többek között hagnsúlyozta: korunk egyik jellegzetessége világszerte, hogy fokozódik a víz iránti igény. Mind élesebbé válik az egészséges és elegendő vízért, ugyanakkor pedig a vizek kártétele elleni szüntelen küzdelem. A népgazdaság legnagyobb vízhasználója az ipar: az összes friss víz több mint 60 százalékát igényli. Az ipari üzemek vízigényeiketjórészt, saját, víztermelő létesítményekből elégítik ki. • A belterjes, az iparszerű termelési rendszereket széles körben alkalmazó nagyüzemi mezőgazdaságunk is új és fokozott követelményeket támaszt a vízgazdálkodással szemben. Kialakult az egységes mezőgazdasági vízgazdálkodás, ma már 400 ezer hektárt meghaladó területre juttathatunk öntözővizet. Magyarországon a társadalmi, gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy biztonságban legyünk az árvizekkel szemben. Árvízvédelmünk fejlesztése világviszonylatban is kiemelkedő: a kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország területének egynegyedét, rajta a lakosság felértek, az értékeit közvetlenül védi. A mentett területen levő népgazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A töltések fele már kellő biztonságot ad, másik felének kiépítése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy az ágazat — az egészen rendkívüli katasztrófa kivételével — önerőből tud védekezni az árvizek ellen. A lakosság ellátása egészséges vízzel — az életszínvonal egyik jellemzője. A vezetékes vízellátásban részesülő lakosok száma a Jifai ViII.Öp.zakpá'Pr., további egymállává,1 növekszik:^ .1980- ban megközelíti az ország lakosságának háromnegyedét. " Vízkészlet-gazdálkodásunk egyik fontos alapfeladata a többhasznú tározók, vízpótló rendszerek fejlesztése, és ezzel a hasznosítható vízkészletek gyarapítása. A tervidőszakban — a IV. ötéves időszakhoz képest tízszeres —, csaknem 300 millió köbméter tározótér építését irányoztuk elő. A Tisza-völgy vízgazdálkodásának fejlesztéseként befejezzük a kiskörei vízlépcső II. ütemét, és előkészítjük a csongrádi vízlépcső megvalósítását. A Körösök csatornázására már üzembehelyezés előtt áll a kőrösladányi vízlépcső. A hosszú távú fejlesztési időszak kiemelt feladata a Tisza-völgy vízpótlásának fokozása, vízlépcsők, tározók, vízátvezetések létesítésével. Az erre irányuló elképzelések sorából kiemelkedik a Duna—Tisza-csatorna terve és jelentősége. Megépítése idővel a Tisza -menti vízellátás és gazdaságfejlesztés ” kulcskérdésévé nő. „ . A gazdasági együttműködésnek tehát széles perspektívája nyílik a KGST-n belül, a vízügyi szolgálat számára is. Ehhez új típusú együttműködési formák is kialakulóban vannak. A nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés fontos területét jelentik a kétoldalú műszaki-tudományos együttműködési megállapodások — mondotta többek között. Fokozódik a víz iránti igény Egyre lendületesebben folyik az aratás (Fotó Enyedi zsoltan* A lízsák te beértek, ezért megyeszerte egyre lendületesebben aratnak. Képünkön: a Claas Dominator aratja a búzát a szegedi Felszabadulás Tsz-ben Dr. Romány Pál: Növeljük az öntözött területeket A miniszter bevezetőben utalt arra, hogy a mezőgazdaságban is elemi érdek a jó vízgazdálkodás. Különösen az hazánkban, ahol hol sok, hol kevés a csapadék. Éves átlagban gyakran kiegyenlítődik ez, de a kellő vízmennyiség konkrét időszakban szükséges, nem évi átlagban. A fejlődésre jellemző, hogy a mezőgazdaság öntözővízfelhasználása a felszabadulás előtt éves átlagban nem érte el a 100 millió köbmétert, jelenleg viszont több mint egymilliárd köbméter öntözővizet használ. A felszabadulás előtti mintegy 12 000 hektáros öntözött terület meghaladja a 400 000 hektárt, a mezőgazdasági terület 6,7 százalékát. Kitért a miniszter arra, hogy a berendezett öntözési területek jó kihasználása az üzemi érdekeken túl egyben népgazdasági érdek is. Tavaly a nagyüzemi zöldségterületek egyharmada volt öntözhető, de ez a terület adta az áruzöldség 60 százalékát. Tavaly a nagyüzemek összesen 6000 hektár burgonyát tudtak öntözni, itt az országos termésátlag kétszeresét érték el. Az idén az öntözött burgonyaterület 11 ezer hektár, ami 32 százaléknak felel meg. A cukorrépa összes területének 28 százalékát öntözték tavaly, a legnagyobb cukorrépás megyékben ennél nagyobb volt az öntözés aránya. Enélkül tavaly az elmúlt két évtized talán legalacsonyabb cukorrépa termésével kellett volna beérnünk. A szocialista országokban — köztük a Magyar Népköztársaságban — mind több segítséggel és sikerrel vívják meg a kedvezőtlen időjárás következményei elleni küzdelmet. Nálunk csak az elmúlt negyedszázadban hat aszályos, illetve különösen kedvezőtlen időjárású év volt. Míg az időszak első felében, az ötvenes években az előző évi eredményekhez képest 15—25 százalékkal csökkent a kedvezőtlen évben a mezőgazdasági termelés, addig az utóbbi egy évtizedben ez a csökkenés 6— 7, illetve a múlt esztendőben 3 százalékos volt. Romány Pál utalva arra, hogy a pénzügyminiszter ígéretesnek mondta az idei határt, megjegyezte: ebben nemcsak az idei derekas munka tükröződik. Munkánk egy folyamatnak a része, s nem is csak a mának szól. " A kiegyensúlyozott vállalati gazdálkodás érdeke is azt kívánja, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az öntözött területek növelésére és a vízkárok mérséklésére is. Ugyancsak fokozni kell az erőfeszítéseket a talajok termékenységének és vízgazdálkodási tulajdonságainak javítására. E feladatok ellátása nemcsak a vízgazdálkodási ágazatban és nem is csak a mezőgazdaságban dolgozók, hanem együttesen, országunk érdeke — mondotta Romany Pál.