Csongrád Megyei Hírlap, 1977. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-01 / 205. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSEHGRRD MEGYEI MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Adminisztrátor öröm N Nem igazságos, hogy aTM már hosszú idő óta az adminisztrációról mindig csak az kerül szóba, hogy túlzott, és lassítja az ügyei menetét, sok bosszúságot okozva az állampolgároknak. Arról sem szabadni elfeledkezni ugyanis, hogy a túlzott adminisztrációtól a haszontalan bürokráciától azok is szenvednek, akik ellátják az ügyvitelt. Azt is illő lenne már észrevenni, hogy például sok helyen milyen lehetetlen munkakörülmények között dolgoznak az ügyvitel munkásai a túlzsúfolt irodákban, hogy a kereskedelmi és termelővállalatoknál (hogy ezúttal csak a vállalati gazdálkodás körében maradjunk, nem bolygatva a közigazgatást) egy-egy számviteli zárlat idején milyen mérhetetlenül sok a túlóra, s évek óta egyre több, sőt, sok helyen már annyi, hogy nem tudják kifizetni, lecsúsztatni, mert nincs rá keret, illetve idő. Amikor tehát társadalmi programmá vált, hogy csökkentsük az adminisztrációt, legalább a felesleges teendők kiszűrésével, akkor ennek — ha hisszük, ha nem — éppen azok örültek a legjobban, akikről pedig, többnyire hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy esetleg ők saját maguk, tehát az adminisztrátorok, ügyintézők találják ki azt a rengetegféle előírást, ami azután mindenkit hátráltat és boszszant a munkájában. Az adminisztrációs fel-adatok növekedése jórészt abból adódik — és elkerülhetetlenül —, hogy növekszik a gazdaság, s az egyre nagyobb termelést és forgalmat számba kell venni, irányítani, értékelni, szabályozni kell — s ez egyre nagyobb munka. Mintegy a szükséges, elkerülhetetlenül növekvő feladatok ,,hátán” vagy inkább „leple” alatt azonban — s ezt ma már senki sem vitatja — a felesleges igenílők sora is bekerül például a vállalati ügyvitelbe, a számvitelbe, statisztikába, a pénzügyek stb. lebonyolításába. Ezeket a felesleges ügyviteli teendőket kellene tehát kiszűrni, ezektől megszabadulni, s akkor tüstént gyorsulhatna az ügymenet, lélegzethez juthatnának az adminisztrátorok. Ezzel a programmal ma már mindenki egyetért. Tavaly az adminisztratív létszámzárlat is segített, persze ennek az „egyetértésnek” a kialakulásában. Legújabban viszont a vita már azon folynl, hogy ki csökkentse az ügyviteli feladagokát? A főhatóságok — a Pénzügyminisztérium, a a KSH, az MNB — az utóbbi másfél évben már lényeges egyszerűsítésekre tettek intézkedéseket, felmentve a a vállalatokat egy sor kimutatás és jelentés készítése alól. Változatlanul sok admi- .inisztrációs feladatot adnak viszont a vállalatok-nak a helyi és az országos hatóságok, társadalmi és politikai szervek, rengeteg kimutatást, jelentést kérve a gyáraktól. E körben fordul elő a legtöbb, úgynevezett „vadstatisztika” is, tehát az olyan kimutatáskérés, ami nem is lenne kötelező a vállalat számára, és a kimutatást kérőnek nincs rá KSH- engedélye, a vállalat azonban többnyire mégis válaszol a megkeresésre, mert esetleg nem akar rossz viszonyba kerülni a kimutatás „megrendelőjével”, az adott hivatallal, vagy szervezettel. Végül azonban — el kell ismerni — a vállalatok saját maguknak is rengeteg felesleges munkát adnak. Nagyon sok helyen például a havidíjas munkavállalók havonta kétszer kapnak fizetést. Ha egyszer kapnának, az ezzel kapcsolatos munka éppen a felére csökkenne. Vagy: jelenleg például a legtöbb helyen a fuvarleveleket két-három osztály is „ügykezeli”, ezt elég lenne csak az egyikre, például, célszerűen a szállítási osztályra bízni, s ez, időszakonként, egyetlen adattal informálhatná a többit. Azután teljesen felesleges ma már a 200 forint alatti fogyóeszközöket — a kalapácsot, csavarhúzót, dörzspapírt, villanykörtét stb. — munkahelyenként tételesen elkönyvelni, amikor ezt egy összegben, egyetlen tételként is elszámolhatnák. Több tízezer könyvelési tétel, egyeztetés, hibalehetőség stb. kerülne ki ezzel a vállalati számviteli munkából. Vagy például miért kell a rendszeresen ismétlődő költségeket — napidíj, szállásdíj, utazási költség — ugyancsak mindig tételesen elkönyvelni, elég lenne mindenütt átalányt számolni. De szeri, se száma az ilyen apróbb-cseprőbb ésszerűsítési lehetőségeknek a mai vállalati gyakorlatokban. E néhány példa is igazolja, hogy ebben a programban is igaz a szólás, miszerint segíts magadon... GERENCSÉR FERENC Az élelmiszer-ellátásban rendszeresen növekszik a tartósított termékek részaránya, az ehhez szükséges hűtőlánc biztosítása pedig mind magasabb technikai követelményeket támaszt az előállítókkal és a forgalmazókkal szemben. Ennek technikai kérdéseiről lesz szó a szeptember 5-én Jászberényben kezdődő hűtő- Hűtőlánckialakítás lánctechnikai tanácskozáson. A szervező bizottság — a Gépipari Tudományos Egyesület tagjai — szerdán sajtótájékoztatón ismertették a most negyedik alkalommal megrendezésre kerülő konferencia tematikáját. A hűtőlánc leggyengébb szeme jelenleg a kereskedelmi hűtőpultok, számuk ugyanis meglehetősen kevés. Gyarapításukat segíti, hogy ehhez évente több tízmillió forint támogatást nyújt az állam. Lázár György Bulgáriába utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Sztanko Todorovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására szeptember 1-én hivatalos, baráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba utazik. Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán ülést tartott. Az ülésen részt vett Szlameniczky István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Az ülésen megújították a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének és a TOT elnökségének együttműködési megállapodását, amely — mint megállapították — az elmúlt években jól segítette a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Az együttműködő partnerek a jövőben az eddiginél nagyobb gondot fordítanak a helyi tanácsok fejlesztési, szociális, kulturális és környezetvédelmi tevékenységének támogatására és hatékony segítséget, adnak a helyi művelődés, valamint a lakóhelyi tömegsport kibontakoztatására. Segítik a tszek és az iskolák kapcsolatainak elmélyítését, közreműködnek a honismereti, helytörténeti szakkörök szervezésében és támogatják az „olvasó néper”-mozgalmat. A népfront-fórumok napirenden tartják és a tszekkel együtt kezdeményezik majd a nagyüzemi művelésre alkalmatlan területek kerti művelését, és kertbarát köröket, munkás-kert társulásokat hoznak létre. A szövetkezetek és a népfront bizottságok a jövőben még összehangoltabban segítik a kistermelőket. Döntött az elnökség a TOT ösztöndíjak adományozásáról. A TOT elnöksége most a következő írók és költők részére ad irodalmi ösztöndíjat: Fábián Zoltán író, Ratkó József költő, Balázs József író, Pintér Lajos költő és kritikus, Kampis Péter író, Szalay Csaba költő és Sz. Lukács Imre író. Ezen túl a Magyar Rajzpedagógus Szövetség által kijelölendő festőművészeknek — rajztanároknak — szavazott meg alkotói ösztöndíjat a TOT elnöksége. Bányásznapi ünnepség a NIM-ben A 27. bányásznap alkalmából szerdán ünnepséget tartottak a Nehézipari Minisztériumban. Kapolyi László miniszterhelyettes méltatta a szén-, olaj-,, bauxit-, érc- és ásványbányászat 120 ezer dolgozójánál, sikerekben gazdag munkáját és az iparágak fejlődését Az ünnepségen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint az érdekelt állami intézmények és társadalmi szervezetek vezetői. Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes az ünnepségen bányászati szolgálati érdemérmet adott át 68 bányaipari dolgozónak, közülük 52-nek az érdemérem arany fokozatát. Ezenkívül hatan kapták meg a bányászat kiváló dolgozója kitüntetést. Ezután Simon Pál nehézipari miniszter fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. Vásárhelyi kiadás 31 ÉVFOLYAM 203. SZÁM 1977. szeptember 1., csütörtök Ara 80 fillér Paradicsomhoz, paprikához. Sok göngyöleg szükséges a jó termés szállításához, feldolgozásához Szállítják a zöldséget a földekről a felvásárló telepekre, a feldolgozó üzemekbe. A tárolóládák, a konténerek ezreire van ilyenkor szükség, hogy a bőséges termést betakaríthassák. Több helyen a számításokat felülmúló mennyiségben termett az idén a paradicsom és a paprika. Most különösen nagy szükség van a felvásárló és feldolgozó vállalatok közötti jó együttműködésre, azért, hogy minden piacképes árut időben és zökkenőmentesen átvegyenek. Ezzel a meglevő termelési kedvet, egyúttal a termelési biztonságot is megszilárdíthatják. Napjainkban a legnagyobb gondot a tárolóedények hiánya okozza. Mit tesznek a vállalatok a hiány megszüntetésére? — Erre kerestünk és kaptunk választ. Szegedi Konzervgyár RÓSA LÁSZLÓ FŐMÉRNÖK: — A paradicsomsűrítő vonal feldolgozó kapacitása naponta 30 vagon. Technológiai módosítással és a termékszerkezet változtatásával 56 vagon árut dolgozunk fel. Emellett a debreceni, nagykőrösi és kecskeméti konzervgyárakba naponta további 45 vagon nyersanyagot szállítunk. A szűk feldolgozó kapacitás miatt állandóan jelentős paradicsomkészlettel rendelkezünk. Ez sok konténert kivon a forgalomból. Jelenleg ezekből 6 ezer 400 darab a készletünk. A társvállalatok további 2 ezret küldenek a héten. Ha a termelőszövetkezetek és a kistermelők az előre egyeztetett ütemben adják át az árut, akkor nagy erőfeszítések árán is, de feladatainkat megoldjuk. Jövőre ilyen nehézségeink nem lesznek, mert közel 100 millió forint költséggel új lefogadó és sűrítőállomás épül, itt veszik majd át a termelőszövetkezetekben üzemelő paradicsomlé-állomások tartálykocsiban szállítható féltermékét. ZÖLDÉRT REGŐCZI ISTVÁN IGAZGATÓ. — A göngyölegellátásnál szinte óráról órára változik a helyzet. A piacképes — vállalatunkhoz szerződött árut — minden körülmények között átvesszük, még akkor is, ha a göngyöleget Dunántúlról kell gépkocsival ideszállítani. Átmeneti nehézséget okoz, hogy egyik termelőszövetkezet például tárol 30 ezer darab göngyöleget, a másiknak pedig szüksége lenne 5 ezerre, az átszállítás sokszor huzavonával jár. Ilyen esetekben kérjük a termelőszövetkezetek megértését. Értékesítési lehetőségeink a belföldön korlátozottak, mondhatni: a piac telített. Minden mennyiségben szállíthatunk viszont paredicsomot,, paradicsompaprikát és fehérpaprikát exportra. Erre alkalmas göngyöleggel rendelkezünk. Fehér- és paradicsompaprikát kartondobozban is szállítunk. Paradicsomból 100 vagon exportot terveztünk, jelenleg 110-nél tartunk. Első osztályú szalmasárga érettségű paradicsom továbbra is exportálható. Kérjük és várjuk a Göngyölegellátó Vállalat segítségét. A napokban 100 ezer darab szedőláda vásárlására kötünk szerződést. Nagyobb gondjaink göngyölegellátásban ezzel megoldódnak. Jövőre ezen a területen is előre szeretnénk lépni. Fűrészüzemünk a ládaelemeket előállítja. A szögezés kézzel gazdaságtalan és a mai munkaerőhelyzet ismeretében illúzió is. Ezért a ládagyártás gépesítését tervezzük, aminek pénzügyi feltételeit kell megteremtenünk. A HUNGAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalattal és a felsőbb szervekkel keressük a 15 millió forintos beruházás lehetőségét. Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat ENGI JÁNOS FŐMÉRNÖK: — Fűszerpaprikából kedvezőek a terméskilátások. A rendelkezésünkre álló 750 ezer darab láda az árubeszállításhoz nem lesz elegendő. Ezért műanyag zsákokban szeretnénk a forgalmazás egy részét megoldani. Egy zsákba 10—12 kilogramm paprika fér. Ha félmillió darab zsákot kapunk az újszegedi Kendergyártól, bizakodva nézünk a szezon elé. Összefogásra van szükség, hogy megoldjuk a többlettermés kellemes, gondjait. Természetesen megértésre, egymás segítésére, gondos munkára, megfelelő szervezésre is, mert a bőséges termés csak így hasznosul. Rendkívül fontos tehát, hogy a göngyölegfronton gyorsan intézkedjenek, mindent megtegyenek azok a vállalatok, amelyek a betakarításban segíthetnek. Biszku Béla fogadta a LEMP KB titkárát Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a KB székházában fogadta a hazánkban tartózkodó Stanislaw Kaniát, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást a szocialista építőmunka eredményeiről, és véleményt cseréltek a kétestvérpárt kapcsolatainak alakulásáról, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Vakáció után: Ma indult a munka a szentesi ruhagyárban Augusztus közepétől, szeptember elsejéig a szentesi ruhagyárban a karbantartók, a szerelők, „vették át a hatalmat”. Az évi rendes műszaki ellenőrzés, valamint javítás idejére a dolgozók nyári vakációra mentek és az együttes szabadságolás idején mindenki saját kedve szerint pihentette kezeit, idegeit a fáradtság eltüntetésére. A szakszervezeti beutalókon kívül a gyár lehetőséget biztosított a nagycsaládosok üdültetésére. Ilyen előzmények után ma, szeptember elsején teljes erővel újból megindult a munka a rendbe hozott, kijavított gépekkel és a csinosított termekben. Egyúttal megtörtént a teljes átállás az rfj ruházati termékre és ehhez megfelelő gének és technológiai eljárások révén biztosították a mennyiségi és minőségi gyártás előfeltételeit. Hasonló karbantartó munka ment végbe a szentesi ruhagyár nagymágocsi üzemében is. . (Fotó: Enyedi Zoltán) Képünk Fejes Mihály műszerészt és Jakos László, Romhányi Tibor villanyszerelőket mutatja be, az egyik, úgynevezett karosgép javításánál. A gépek műszaki állapota termelési feltétel, mert az esetleg bekövetkező állásidő mindenképpen a folyamatos munkát károsítja. Valamennyi gépet átvizsgáltak, rendbe hozták, és szükség esetén kicserélték az alkatrészeket. Ugyanez történt villamossági szempont,ból, valamint a kazángépeket is megjavították