Csongrád Megyei Hírlap, 1977. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-01 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSEHGRRD MEGYEI MAGYAR S­Z­OC­I­A­LISTA M­U­N­KÁ­SPÁ­RT LAPJA Adminisztrátor öröm N Nem igazságos, hogy a­­TM már hosszú idő óta az adminisztrációról mindig csak az kerül szóba, hogy túlzott, és lassítja az ügyei menetét, sok bosszúságot okozva az állampolgárok­nak. Arról sem szabadni elfeledkezni ugyanis, hogy a túlzott adminisztrációtól a haszontalan bürokráciától azok is szenvednek, akik ellátják az ügyvitelt. Azt is illő lenne már ész­revenni, hogy például sok helyen milyen lehetetlen munkakörülmények között dolgoznak az ügyvitel mun­kásai a túlzsúfolt irodák­ban, hogy a kereskedelmi és termelővállalatoknál (hogy ezúttal csak a válla­lati gazdálkodás körében maradjunk, nem bolygatva a közigazgatást) egy-egy számviteli zárlat idején mi­lyen mérhetetlenül sok a túlóra, s évek óta egyre több, sőt, sok helyen már annyi, hogy nem tudják kifizetni, lecsúsztatni, mert nincs rá keret, illetve idő. Amikor tehát társadalmi programmá vált, hogy csök­kentsük az adminisztrációt, legalább a felesleges teen­dők kiszűrésével, akkor en­nek — ha hisszük, ha nem — éppen azok örültek a leg­jobban, akikről pedig, több­nyire hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy esetleg ők saját maguk, tehát az ad­minisztrátorok, ügyintézők találják ki azt a rengeteg­féle­ előírást, ami azután mindenkit hátráltat és bosz­­szant a munkájában. A­z adminisztrációs fel-­­­adatok növekedése jó­részt abból adódik — és el­kerülhetetlenül —, hogy nö­vekszik a gazdaság, s az egyre nagyobb termelést és forgalmat számba kell ven­ni, irányítani, értékelni, sza­bályozni kell — s ez egyre nagyobb munka. Mintegy a szükséges, elkerülhetetlenül növekvő feladatok ,,hátán” vagy­­ inkább „leple” alatt azonban — s ezt ma már senki sem vitatja — a fe­lesleges igenílők sora is bekerül például a vállalati ügyvitelbe, a számvitelbe, statisztikába, a pénzügyek stb. lebonyolításába. Ezeket a felesleges ügyviteli teen­dőket kellene tehát kiszűrni, ezektől megszabadulni, s akkor tüstént gyorsulhatna az ügymenet, lélegzethez juthatnának az adminisztrá­torok. Ezzel a programmal ma már mindenki egyetért. Ta­valy az adminisztratív lét­számzárlat is segített, per­sze ennek az „egyetértés­nek” a kialakulásában. Leg­újabban viszont a vita már­­ azon folynl, hogy ki csök­­­kentse az ügyviteli felada­­g­­okát? A főhatóságok — a Pénzügyminisztérium, a a KSH, az MNB — az utóbb­i másfél évben már lénye­­­ges egyszerűsítésekre tettek­­ intézkedéseket, felmentve a a vállalatokat egy sor kimu­­­­tatás és jelentés készítése­­ alól. Változatlanul sok admi- .­i­nisztrációs feladatot­­ adnak viszont a vállalatok-­­­nak a helyi és az országos­­ hatóságok, társadalmi és po­­­­litikai szervek, rengeteg ki­­­­mutatást, jelentést kérve a gyáraktól. E körben fordul elő a legtöbb, úgynevezett­­ „vadstatisztika” is, tehát az olyan kimutatáskérés, ami­­ nem is lenne kötelező a vál­lalat számára, és a kimuta­tást kérőnek nincs rá KSH- engedélye, a vállalat azon­ban többnyire mégis vála­szol a megkeresésre, mert esetleg nem akar rossz vi­szonyba kerülni a kimuta­tás „megrendelőjével”, az adott hivatallal, vagy szer­vezettel. Végül azonban — el kell ismerni — a vállalatok sa­ját maguknak is rengeteg felesleges munkát adnak. Nagyon sok helyen például a havidíjas munkavállalók havonta kétszer kapnak fi­zetést. Ha egyszer kapná­nak, az ezzel kapcsolatos munka éppen a felére csök­kenne. Vagy: jelenleg pél­dául a legtöbb helyen a fu­varleveleket két-három osz­tály is „ügykezeli”, ezt elég lenne csak az egyikre, pél­dául, célszerűen a szállítási osztályra bízni, s ez, idő­szakonként, egyetlen adattal informálhatná a többit. Azután teljesen felesleges ma már a 200 forint alatti fogyóeszközöket — a kalapá­csot, csavarhúzót, dörzspa­pírt, villanykörtét stb. — munkahelyenként tételesen elkönyvelni, amikor ezt egy összegben, egyetlen té­telként is elszámolhatnák. Több tízezer könyvelési té­tel, egyeztetés, hibalehető­ség stb. kerülne ki ezzel a vállalati számviteli munká­ból. Vagy például miért kell a rendszeresen ismétlődő költ­ségeket — napidíj, szállás­díj, utazási költség — ugyancsak mindig tételesen elkönyvelni, elég lenne min­denütt átalányt számolni. De szeri, se száma az ilyen apróbb-cseprőbb ésszerűsítési lehetőségeknek a mai vállalati gyakorlato­k­ban. E néhány példa is iga­zolja, hogy ebben a prog­ramban is igaz a szólás, mi­szerint segíts magadon... GERENCSÉR FERENC Az élelmiszer-ellátásban rendszeresen növekszik a tar­tósított termékek részaránya, az ehhez szükséges hűtőlánc biztosítása pedig mind maga­sabb technikai követelménye­ket támaszt az előállítókkal és a forgalmazókkal szemben. Ennek technikai kérdéseiről lesz szó a szeptember 5-én Jászberényben kezdődő hűtő- Hűtőlánc­­kialakítás lánctechnikai tanácskozáson. A szervező bizottság — a Gépipari Tudományos Egye­sület tagjai — szerdán sajtó­­tájékoztatón ismertették a most negyedik alkalommal megrendezésre kerülő konfe­rencia tematikáját. A hűtőlánc leggyengébb szeme jelenleg a kereskedel­mi hűtőpultok, számuk ugyanis meglehetősen kevés. Gyarapításukat segíti, hogy ehhez évente több tízmillió forint támogatást nyújt az állam. Lázár György Bulgáriába utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Sztanko Todorovnak, a Bolgár Nép­­köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására szep­tember 1-én hivatalos, baráti látogatásra a Bolgár Nép­­köztársaságba utazik. Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége szerdán ülést tartott. Az ülésen részt vett Szlamenicz­­ky István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Az ülésen megújították a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének és a TOT elnökségének együttmű­ködési megállapodását, amely — mint megállapították — az elmúlt években jól segítette a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlődését. Az együttmű­ködő partnerek a jövőben az eddiginél nagyobb gondot fordítanak a helyi tanácsok fejlesztési, szociális, kulturá­lis és környezetvédelmi tevé­kenységének támogatására és hatékony segítséget, adnak a helyi művelődés, valamint a lakóhelyi tömegsport kibon­takoztatására. Segítik a tsz­­ek és az iskolák kapcsolatai­nak elmélyítését, közremű­ködnek a honismereti, helytör­téneti szakkörök szervezé­sében és támogatják az „olvasó néper”-mozgalmat. A népfront-fórumok napi­renden tartják és a tsz­­ekkel együtt kezdemé­nyezik majd a nagyüzemi művelésre alkalmatlan terü­letek kerti művelését, és kert­barát köröket, munkás-kert társulásokat hoznak létre. A szövetkezetek és a népfront bizottságok a jövőben még összehangoltabban segítik a kistermelőket. Döntött az elnökség a TOT ösztöndíjak adományozásá­ról. A TOT elnöksége most a következő írók és költők ré­szére ad irodalmi ösztöndí­jat: Fábián Zoltán író, Ratkó József költő, Balázs József író, Pintér Lajos költő és kri­tikus, Kampis Péter író, Sza­lay Csaba költő és Sz. Lu­kács Imre író. Ezen túl a Ma­gyar Rajzpedagógus Szövet­ség által kijelölendő festő­művészeknek — rajztanárok­nak — szavazott meg alkotói ösztöndíjat a TOT elnöksége. Bányásznapi ünnepség a NIM-ben A 27. bányásznap alkalmából szerdán ünnepséget tartottak a Nehézipari Minisz­tériumban. Kapolyi László miniszterhelyet­tes méltatta a szén-, olaj-,, bauxit-, érc- és ásványbányászat 120 ezer dolgozójánál, si­kerekben gazdag munkáját és az iparágak fejlődését Az ünnepségen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Havasi Ferenc, a Minisztertanács el­nökhelyettese, valamint az érdekelt állami intézmények és társadalmi szervezetek ve­zetői. Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes az ünnepségen bányászati szolgálati ér­demérmet adott át 68 bányaipari dolgozó­nak, közülük 52-nek az érdemérem arany fokozatát. Ezenkívül hatan kapták meg a bányászat kiváló dolgozója kitüntetést. Ez­után Simon Pál nehézipari miniszter foga­dást adott a kitüntetettek tiszteletére. Vásárhelyi kiadás 31 ÉVFOLYAM 203. SZÁM 1977. szeptember 1., csütörtök Ara 80 fillér Paradicsomhoz, paprikához. Sok göngyöleg szükséges a jó termés szállításához, feldolgozásához Szállítják a zöldséget a földekről a felvásárló telepekre, a feldolgozó üzemekbe. A tárolóládák, a konténerek ezreire van ilyenkor szükség, hogy a bőséges termést betakaríthas­sák. Több helyen a számításokat felülmúló mennyiségben termett az idén a paradicsom és a paprika. Most különösen nagy szükség van a felvásárló és feldolgozó vállalatok kö­zötti jó együttműködésre, azért, hogy minden piacképes árut időben és zökkenőmentesen átvegyenek. Ezzel a meglevő termelési kedvet, egyúttal a termelési biztonságot is meg­szilárdíthatják. Napjainkban a legnagyobb gondot a tárolóedények hiá­nya okozza. Mit tesznek a vállalatok a hiány megszünteté­sére? — Erre kerestünk és kaptunk választ. Szegedi Konzervgyár RÓSA LÁSZLÓ FŐMÉRNÖK: — A paradicsomsűrítő vo­nal feldolgozó kapacitása na­ponta 30 vagon. Technológiai módosítással és a termékszer­kezet változtatásával 56 va­gon árut dolgozunk fel. Emel­lett a debreceni, nagykőrösi és kecskeméti konzervgyá­rakba naponta további 45 va­gon nyersanyagot szállítunk. A szűk feldolgozó kapacitás miatt állandóan jelentős pa­­radicsomkészlettel rendelke­zünk. Ez sok konténert kivon a forgalomból. Jelenleg ezek­ből 6 ezer 400 darab a készle­tünk. A társvállalatok továb­bi 2 ezret küldenek a héten. Ha a termelőszövetkezetek és a kistermelők az előre egyez­tetett ütemben adják át az árut, akkor nagy erőfeszíté­sek árán is, de feladatainkat megoldjuk. Jövőre ilyen ne­hézségeink nem lesznek, mert közel 100 millió forint költ­séggel új lefogadó és sűrítő­állomás épül, itt veszik majd át a termelőszövetkezetekben üzemelő paradicsomlé-állo­mások tartálykocsiban szál­lítható féltermékét.­­ ZÖLDÉRT REGŐCZI ISTVÁN IGAZGATÓ. — A göngyölegellátásnál szinte óráról órára változik a helyzet. A piacképes — vál­lalatunkhoz szerződött árut — minden körülmények kö­zött átvesszük, még akkor is, ha a göngyöleget Dunántúl­ról kell gépkocsival ideszállí­tani. Átmeneti nehézséget okoz, hogy egyik termelőszö­vetkezet például tárol 30 ezer darab göngyöleget, a másik­nak pedig szüksége lenne 5 ezerre, az átszállítás sokszor huzavonával jár. Ilyen ese­tekben kérjük a termelőszö­vetkezetek megértését. Értékesítési lehetőségeink a belföldön korlátozottak, mondhatni: a piac telített. Minden mennyiségben szál­líthatunk viszont paredicso­­mot,, paradicsompaprikát és fehérpaprikát exportra. Erre alkalmas göngyöleggel ren­delkezünk. Fehér- és paradi­csompaprikát kartondoboz­ban is szállítunk. Paradi­csomból 100 vagon exportot terveztünk, jelenleg 110-nél tartunk. Első osztályú szal­masárga érettségű paradi­csom továbbra is exportálha­tó. Kérjük és várjuk a Gön­gyölegellátó Vállalat segítsé­gét. A napokban 100 ezer darab szedőláda vásárlására kötünk szerződést. Nagyobb gond­jaink göngyölegellátásban ez­zel megoldódnak. Jövőre ezen a területen is előre szeret­nénk lépni. Fűrészüzemünk a­­ ládaelemeket előállítja. A szögezés kézzel gazdaságta­lan és a mai munkaerőhely­zet ismeretében illúzió is. Ezért a ládagyártás gépesíté­sét tervezzük, aminek pénz­ügyi feltételeit kell megte­remtenünk. A HUNGARO­­FRUCT Külkereskedelmi Vállalattal és a felsőbb szer­vekkel keressük a 15 millió forintos beruházás lehetősé­gét. Szegedi Paprika­­feldolgozó Vállalat ENGI JÁNOS FŐMÉRNÖK: — Fűszerpaprikából kedve­zőek a terméskilátások. A rendelkezésünkre álló 750 ezer darab láda az árubeszál­lításhoz nem lesz elegendő. Ezért műanyag zsákokban szeretnénk a forgalmazás egy részét megoldani. Egy zsák­ba 10—12 kilogramm papri­ka fér. Ha félmillió darab zsákot kapunk az újszegedi Kendergyártól, bizakodva né­zünk a szezon elé. Összefogásra van szükség, hogy megoldjuk a többletter­més kellemes, gondjait. Ter­mészetesen megértésre, egy­más segítésére, gondos mun­kára, megfelelő szervezésre is, mert a bőséges termés csak így hasznosul. Rendkívül fon­tos tehát, hogy a göngyöleg­fronton gyorsan intézkedje­nek, mindent megtegyenek azok a vállalatok, amelyek a betakarításban segíthetnek. Biszku Béla fogadta a LEMP KB titkárát Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára a KB székházában fo­gadta a hazánkban tartózko­dó Stanislaw Kaniát, a Len­gyel­­ Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ját, a Központi Bizottság tit­kárát. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen tájékoztatták egymást a szocialista építőmunka eredményeiről, és véleményt cseréltek a két­estvérpárt kapcsolatainak alakulásáról, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről. Vakáció után: Ma indult a munka a szentesi ruhagyárban Augusztus közepétől, szep­tember elsejéig a szentesi ruhagyárban a karbantartók, a szerelők, „vették át a ha­talmat”. Az évi rendes mű­szaki ellenőrzés, valamint ja­vítás idejére a dolgozók nyá­ri vakációra mentek és az együttes szabadságolás ide­jén mindenki saját kedve szerint pihentette kezeit, ide­geit­ a fáradtság eltüntetésé­re. A szakszervezeti beutaló­kon kívül a gyár lehetőséget biztosított a nagycsaládosok üdültetésére. Ilyen előzmények után ma, szeptember elsején teljes erő­vel újból megindult a mun­ka a rendbe hozott, kijaví­tott gépekkel és a csinosí­tott termekben. Egyúttal megtörtént a teljes átállás az rfj ruházati termékre és eh­hez megfelelő gének és tech­nológiai eljárások révén biz­tosították a mennyiségi és minőségi gyártás előfeltéte­leit. Hasonló karbantartó munka ment végbe a szen­tesi ruhagyár nagymágocsi üzemében is. . (Fotó: Enyedi Zoltán) Képünk Fejes Mihály műszerészt és Jakos László, Rom­­hányi Tibor villanyszerelőket mutatja be, az egyik, úgyneve­zett karosgép javításánál. A gépek műszaki állapota ter­melési feltétel, mert az esetleg bekövetkező állásidő min­­denképpen a folyamatos munkát károsítja. Valamennyi gé­pet átvizsgáltak, rendbe hozták, és szükség esetén kicserél­ték az alkatrészeket. Ugyanez történt villamossági szempont,­ból, valamint a kazángépeket is megjavították

Next