Csongrád Megyei Hírlap, 1977. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-11 / 214. szám
,VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSEHGRAD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Minden piacon... Soli a nehezebb, megszerezni, vagy megtartani? — Közhelyszerű kérdés, sok mindenre alkalmazható. Ezúttal a vállalati életben közismert problémáról, az úgynevezett tőkés piac megszerzéséről és megtartásáról van szó. Pontosabban arról, tudunk-e minden piacon gazdaságosan értékesíthető exportárut gyártani. S hányszor kérdezzük: versenyképesek vagyunk-e a világpiacon? Termékeink gyarapítják-e hírnevünket a világban? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések, exporttevékenységünk összefüggései nemcsak a vállalati, hanem a szocialista brigádok tanácskozásain is rendszerint napirenden szerepelnek. Természetes dolog, hogy a legérdekeltebbeket, a munkásokat is foglalkoztatják ezek a kérdések. A Szegedi Ruhagyár exportárut gyártó munkaszalagjain tevékenykedő szocialista brigádok mondták el a minap, hogy örülnek az elismerésnek, amelyeket a nyugati piacokon szereznek. Sajnos, azonban fáradozásaik értékét időközönként rontja az, hogy egyesek még a munkaszalagon belül sem igazodnak a szocialista brigádok törekvé- seihez. A szocialista kollektívák tagjai a szalagon belül hiába igyekeznek jó minőségű árut gyártani, ha a közvetlen mellettük dolgozó nem tekinti ugyanolyan szívügyének a jó minőségű munkát, akkor bizony csak félsiker az eredmény. Az első félévi adatok tanúsítják: termékeink mind több piacra „törnek be” sikerrel. Az exportértékesítés Csongrád megyében is az első félévben a termelésnövekedést jóval meghaladva nőtt, s összehasonlítható áron 24 százalékkal haladta meg az 1976. első félévit. A szocialista országokba küldött áru mennyisége 27, a kapitalista országokba szállított termék összmenynyisége 39 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A második negyedévben élénkült meg különösen a kereslet. A legjelentősebb exportárut gyártó vállalataink közül a HÓDGÉP-nél 25 százalékkal volt nagyobb a kiszállítás, mint 1976. első félévében. A Taurus Gumiipari Vállalat 30 százalékkal növelte exportértékesítését, de a tőkésexport csak 70 százalékát érte el az előző évinek. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat nyugati államokba szállított árujának mennyisége másfélszeresére emelkedett. A HÖDIKÖT-nél azimportból származó fonalak hiánya miatt 16 százalékkal csökkent a tőkés megrendelésre szállított áruk mennyisége. A konzervgyár is kevesebb árut helyezett el tőkés piacon kereslet hiánya miatt. Ebből a felsorolásból is , láthatni, nem elég „betörni” a különböző piacokra, de megtartani azokat nehezebb. A METRIPOND Mérleggyárban mondják: stabil piacokra van szükségünk, ez a mi kenyerünk, de a népgazdaságé is. Igen. Ezért van különös jelentősége a külföldről érkező mindenféle jelzésnek, mindenféle észrevételnek, akár elismerések, akár panaszok azok. Egy-egy kollektíva tevékenységére aligha lehet jellemzőbb bizonyosság, mint annak vizsgálata, jó minőségű termékeket gyárt-e? Szóval milyen a termékek színvonala. S hogy valóban minden piacon értékesíthető legyen az áru, nemcsak termelékenyen, gazdaságosan, hanem jó minőségben kell gyártani. Nem elég csak mondogatni ezt a feladatot hanem így is kell cselekedni. Minden munkásnak, mérnöknek meg kell értenie, hogy nemcsak egyszerűen az ő munkájáról van szó. Minden kiló szalámi, paprika, minden öltönyruha stb. mindanynyiónk, a szocializmust építő társadalom fáradozásának gyümölcse és egyben üzenete is a tőlünk távoli népekhez. Ez pedig mindenkit kötelez: a jó minőségű, valóban minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek gyártására, hogy öregbítsük a magyar ipar, a Csongrád megyei üzemek jó hírnevét, a szerezzünk újabb elismerést szerte a világon. Nem lehet kicsinyesség, és nagyvonalúság az exportkötelezettségek teljesítésében. Csak a kötelesség teljesítése lehet ott, akkor és azon a helyen, ahol valakire ezzel kapcsolatban rábízatott valami. Sokszor írtuk, s hangsúlyoztuk, hogy az idén, de majd az elkövetkező években is vállalataink fontos feladata, a minden piacon jól, gazdaságosan értékesíthető termékek gyártásának fokozása. Az, hogy ezzel is segítsék elő külkereskedelmi mérlegünk javítását. Vállalati vezetőink nem győzik hangoztatni, milyen akadályokat kell elhárítaniuk azért, hogy exportterveiket teljesítsék. Érdekes módon az exportfejlesztés legfőbb tennivalójának a meglevő, házon belüli tartalékok kihasználását tekintik. Ez nem baj, sőt igen helyes dolog. De az már nem, hogy úgy tesznek, mintha nem ismernék az exportfejlesztés kedvező pénzügyi feltételeit. A népgazdasági törekvések valóra váltását szolgálják, s a vállalati munkát könnyítik a hitelfeltételek, amelyet igénybe vehetnek tőkésexport-gyártás fokozására. Már az elmúlt évben versenypályázat alapján kérhettek anyagi támogatást, hitelt ilyen célra. A leggazdaságosabb beruházásokhoz kaphattak és kaphatnak hitelt. Igaz, nem adják olcsón ezt a hitelt, mint ahogy nem könnyű a minden piacon gazdaságosan értékesíthető exportáru gyártása sem. A felvett összeget a tőkésexport bevételéből, a tiszta devizahozamból kell, s viszonylag rövid idő alatt visszafizetni. Könnyen írjuk és mondjuk, a minden piacon gazdaságosan értékesíthető exportáru devizahozamából. Tudjuk azonban, hogy ezt a hozamot a tőkéspiacon kell megszerezni. Olyan piacon, amelyet a verseny szigorú játékszabályai, a nehéz eladási feltételek jellemeznek. Szóval nem kockázatmentes ez a vállalás. A feladatok megoldására mi sem tudunk „csodaszert” javasolni, ez nem is feladatunk. Csodaszer nincs is, de minél alaposabban elemezzük az exportgyártás és -fejlesztés helyzetét, annál jobban kirajzolódnak a tennivalók. Elég csak ismételten átolvasni az első félévi megyei tapasztalatokról szóló jelentést, már ebből is egy sereg konkrét feladatot ismerhetünk meg. NAGY PÁL Vásárhelyi kiadás II. ÉVFOLYAM *M. SZÁM 1977. szeptember 11, vasárnap Ára 1 forint Terveiket és vállalásaikat is túlteljesítették megyénk élelmiszeripari üzemei Kiváló eredmények egész sorát érték el megyénk élelmiszeripari vállalatai az év eddig eltelt részében. Termelési, értékesítési és, gazdálkodási terveit szinte valamenynyi üzem túlteljesítette, s ezzel lényegében biztosították, hogy a jó mezőgazdasági terméseredmények nyomán a rendelkezésre álló alapanyagokból a tavalyinál nagyobb mennyiségű készterméket adjanak bel- és külföldi piacokra egyaránt. Mint valamennyi más ágazatban, az élelmiszeriparban is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme 60. évfordulójának tiszteletére indult munkaverseny bizonyult a többtermelés, a körültekintőbb gazdálkodás hajtómotorjának. A Szegedi Konzervgyár szocialista brigádjainak kezdeményezése — mely szerint 1977. a minőség éve legyen — követésre talált az egész ágazatban. Munkások és vezetők közös törekvésének eredményeként az élelmiszeripari ágazathoz tartozó kilenc Csongrád megyei vállalat közül hét kiemelkedő eredményeket ért el az év eddigi részében. Belföldi értékesítési terveiket — amelyek egyébként is csaknem 10 százalékkal magasabb követelményeket tartalmaztak, mint a tavalyiak — 2,8 százalékkal túlteljesítették. Ennek értékét nagyban növeli, hogy például a Szegedi Konzervgyár a tavalyi kedvezőtlen termés következtében az elmúlt hónapokban nem teljesíthette készárutermelési tervét, míg a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat a megkezdett rekonstrukció miatt nem érhette el az egyébként kívánatos termelési eredményt. Kiemelkedő sikerrel dolgozott a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát, amely az első félévben 112 millió forinttal több árut értékesített belső piacon, mint egy évvel korábban. Még szembetűnőbb a Csongrád megyei Tejipari Vállalat termelésnövekedése. A belépett kapacitások jó hasznosításával 135 millió foriinttal több terméket gyártott az idén, mint az elmúlt év első felében. Népgazdasági szempontból is számottevő az exportértékesítés növelése élelmiszeripari üzemeinkben. A szalámigyár, a konzervgyár, a tejipar, a paprikafeldolgozó, valamint a baromfifeldolgozó összesen csaknem negyven százalékkal többet exportált az év első felében, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Forintban kifejezve ez együttesen megközelítőleg 310 milliós többletexportot jelent, ami még a versenyvállalásokhoz képest is 25 milliós túlteljesítés. Növelték a munka termelékenységét is az ágazathoz tartozó vállalatok. A bázisnál 7,2 százalékkal, a tervekben szereplő előirányzatnál pedig 4,3 százalékkal hatékonyabban gazdálkodtak a munkaerővel. Ennek megfelelően emelkedett a munkások és alkalmazottak jövedelme is, s ez a folyamat még fel is gyorsult a második félévben, hiszen a műszakpótlék kivétel nélkül valamennyi élelmiszeripari vállalat dolgozóit közvetlenül érinti. Az anyaggal és energiával való takarékosságra tett felajánlások is meghozták a várt eredményt. Különösen a megyei sütőipari vállalat, a tejipar, valamint a Dél-alföldi Pincegazdaság dolgozói értek el jelentős sikereket. Felajánlásaikat valamennyien túlteljesítették, s ezzel nagymértékben hozzájárultak a költségek csökkentéséhez, a gazdálkodás eredményének javításához. A Szegedi Konzervgyárban a legfontosabb feladat ezekben a napokban a termeltetés és a gyártóüzemek optimális összhangjának biztosítása, hiszen most kerülnek feldolgozásra a legnagyobb volument jelentő termények. Hasonlképpen a paprikafeldolgozó vállalatnál, amelynek dolgozóira most köszönt be a főszezon, hiszen lassan érik a fűszerpaprika, valamint megkezdődik a vöröshagyma szárítása. A pincegazdaság kollektívája a szüret gyors, eredményes lebonyolítását tekinti legfontosabb feladatának a harmadik negyedévben, míg a tejiparnál a sűrített tej és a tejporgyártás jelenti a főfeladatot. Időközben azonban a korábbinál sokkal magasabb színvonalú iskolatej-ellátásra, valamint a tartós tej gyártásának bevezetésére is fel kell készülniük az ottaniaknak. GOI) Újas kőolajkutak Ferencszállás határában Az OKGT Kutató és Feltáró Üzeme szegedi üzemegységének idei terve 133 ezer 650 méter feltárófúrás. A legtöbb új termelőkút Algyő Ferencszállás és Kiszombor körzetében létesül. A képen látható ,,lyukbefejező” berendezés a ferencszállási határban működik. A JB—3-as jelű gépet kiszolgáló brigád júliusban települt erre a környékre. Az egymás közelében kialakított olajkutak közül hamarosan üzembe helyezik az ötödiket is. A 23 fős munkacsapat folyamatos műszakban dolgozik. A törzsgárda hűsége, az olajbányászok magas szaktudása garantálja a vállalat eredményeit. (Fotó: Enyedi Zoltán) Szovjet pártküldöttség látogatása Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására Ivan Bogyulnak, az SZKP KB tagjának, Moldávia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szovjet pártmunkásküldöttség tett látogatást hazánkban. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a KB székházában találkozott Ivan Bogyullal. A küldöttséget fogadta Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A delegációval megbeszélést folytatott Gyenes András, a KB titkára, Kovács Antal, a KB osztályvezetője, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Szabó István, a TOT elnöke, a Központi Bizottság tagjai. A szovjet vendégek látogatást tettek Pest, Csongrád, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megye mezőgazdasági üzemeiben, és tanulmányozták a termelés szakosításának kérdéseit, a különböző gazdasági együttműködési formákat és a legfontosabb ágazatokban az iparszerű termelési rendszerek fejlődését. (MTI) A Béke-világtanács az enyhülésért Berlinben szombaton Romes Csandrának, a Béke-világtanács elnökének vezetésével folytatódott a Béke-világtanács elnöksége irodájának kibővített ülése. A Romes Csandra által előterjesztett beszámoló feletti vitában számos javaslat hangzott el a Béke-világtanács, általában a nemzetközi békemozgalom soron következő feladatairól, azoknak a döntéseknek a végrehajtásáról, amelyeket a béke építőinek az idén Varsóban megtartott nagyszabású tanácskozása hozott a nemzetközi enyhülés megszilárdítása érdekében. Az öt világrész békemozgalmát képviselő ülésszak résztvevői többek között indítványozták, hogy a BVT forduljon felhívással az ENSZ szeptember 20-án megnyíló XXXII. közgyűléséhez, és az ENSZ leszerelésibizottságához, s ebben kérje fel a világszervezetet, hogy lépjen fel minden rendelkezésére álló eszközzel a fegyverkezési verseny megfékezéséért. Javaslat hangzott el arra vonatkozóan is, hogy a BVT ösztönözze a világméretű kampány megerősítését, amelynek célja a leszerelési világkonferencia előkészítése és összehívása. Az ülésen olyan kezdeményezés is elhangzott, hogy a Béke-világtanács terjessze a Belgrádban október 4-én megnyíló találkozó küldöttei elé a békeszerető embereit álláspontját. Az ülésszak vitájában többen indítványozták, hogy a világ békeszerető erői különböző akciókkal támogassák az afrikai népek harcát az imperializmus legújabb manőverei, a fajüldözés és a neokolonializmus ellen, s hogy a békemozgalom lépjen fel a közel-keleti válság megoldásának elősegítése, a chilei hazafias erők fokozott támogatása érdekében. A BVT elnöksége irodájának ülésén felszólalt Kumar Banerdzsi, az ENSZ főtitkárhelyettese, aki Kurt Waldheim főtitkár megbízásából üdvözölte a tanácskozást, és sok sikert kívánt a résztvevőknek.