Csongrád Megyei Hírlap, 1978. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-01 / 77. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSOKSÁD MEGYEI ★ B A magyar szocialista munkás párt lapja Kukorica ésódjank Az MSZMP KB március ** 15-i határozata a mezőgazdaság egészét állította reflektorfénybe. Mérleget vont az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és kistermelők egy-másfél évtizedes tevékenységéről. Megállapításai a dolog lényegét tekintve elismerőek. A mezőgazdaság dolgozói eredménnyel vettek számos akadályt, jelentős fejlesztést valósítottak meg és nem lebecsülhető mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy népünk életszínvonala egyenletesen emelkedett. A közérdeklődés jelenleg a kukoricára összpontosul. A kukorica ebben a pillanatban a gondok forrása, a gazdaságok elképzelései ezen a területen nem egyeznek a népgazdasági szándékokkal és követelményekkel, a kukorica vetésterülete csökkent, termésmennyisége nem elégíti ki az országos igényeket. A gazdaságok — mint már annyiszor — most is közgazdasági, gazdaságossági megfontolásokat követnek. Nem az ország igényeiről feledkeztek meg, csupán arra a tényre figyeltek fel, hogy a kukoricatermesztés haszna csökken, esetenként el is tűnik. Sokáig mindenki ujjongott azon, hogy a korábbi harminc mázsa körüli hektáronkénti hozamok emelkedtek, egy rekordesztendőben már az ötven mázsát is elérték. Meg azon, hogy az egy mázsa kukorica előállításához korábban szükséges 80 m órai élőmunkaigény mostanáig percekre zsugorodott. A főkönyvelők azonban azt is nézik, hogy a munkatermelékenység növekedését előmozdító gépek milliókba, a szükséges anyagok és vegyszerek ezer forintokba kerülnek. Ezt a felvásárlási ár nem mindig bírja el. A kukorica nemcsak ** egyike a legfontosabb, de megengedhető kerekítéssel nyugodtan állíthatjuk, hogy a legfontosabb növényünk. A legnagyobb területen, a legnagyobb menynyiségben termeljük és a legsokoldalúbban hasznosítjuk. Alapja az állattenyésztésnek, lassanként előtérbe kerül közvetlen fogyasztása, sőt jelentős tényezője az exportnak is. A KB határozatában is szerepel .......kapjanak nagyobb szerepet az árak ... el kell érni, hogy az árak... jobban ösztönözzenek a termelési célok elérésére ...” A kukoricánál azonban veszélyes lenne ezt a kívánatos elvet mechanikusan alkalmazni. Mert ha a kukorica felvásárlási árát emelik, ennek seregnyi a következménye. A drága kukorica felborítaná az állattenyésztés közgazdasági egyensúlyát, módosítaná jövedelmezőségét, megemelné a hús önköltségét. A kormány egyelőre azt a megoldást választotta, hogy prémiummal jutalmazza azokat, akik az eddiginél több kukoricát termelnek. (Ez a módszer frontáttörést hozott a tejtermelésben, a kukoricaprémium azonban jóval szerényebb.) Ez azonban csak tűzoltómódszer, az igazi megoldást nem itt kell keresni. Feladatunk: „helyére tenni” a kukoricát. Miért, hát nincs ott? Ebben az ágazatban ugyanis „mezőnyök” alakultak ki. A legjobb földeken gazdálkodó legkiválóbb gazdaságok minden különösebb hírverés nélkül megalakították a „százmázsások klubját”. Arra törekedtek, hogy hektáronként elérjék a százmázsás hozamot. Ennek érdekében minden pénzt megfizettek a legjobb gépekért, a leginkább ígéretes vetőmagvakért, a hatásos vegyszerekért. Így állhatott elő az a helyzet, hogy a legjobbaknál ráfizetéses lett a kilencven mázsás hozam, míg másutt kifizetődő volt a hetven mázsa. Az őket követő mezőny fel akart zárkózni a legjobbakhoz, holott termelési adottságai csak közepesek voltak. Ebben a csoportban még kevésbé fizetődtek ki a nagy befektetések, noha a hozamok — például megyei „szinten” — igen mutatósra sikerültek. Ebben a két kategóriában az áremelés aligalig érne el hatást. „Huszadik századi” gazdaságokról van ugyanis szó, amelyek a termést bőrzsákban adják el, vagyis feletetik, ők a kukoricát a valóságos önköltségen számítják be a hústermelésbe, érdekük tehát az önköltség csökkentése. Annak tudnának igazán örülni, ha a magas hozamokhoz szükséges gépek, anyagok és vegyszerek mindig kaphatók, és valamivel olcsóbbak lennének. Van azonban a gazdaságoknak egy további csoportja. Ezek azok a gazdaságok, amelyek jó földön gazdálkodnak, de nem törekednek különösebben magas hozamok elérésére. Szerényebbre méretezik befektetéseiket, és megelégszenek a tegnap még szép eredmények ismétlésével is. Itt van a nagy lehetőség! Mert ha ezek az igen jelentős területet képviselő gazdaságok komolyan veszik a feladatot, és megteszik mindazt, ami lehetséges, akkor döntésük eredménye megemeli a kukorica terméshozamának országos átlagát is. A félreértések elkerülésére: nem azt kívánjuk, hogy legyen a kukorica egyszeriben „politikai növény”, növeljék a vetésterületét ott is, ahol nem kedvezőek a termelési feltételek. Hanem azt, hogy mindazokon a területeken, ahol az adottságok megfelelőek, adják meg ennek a növénynek mindazt, amit a tudomány és a gyakorlat szükségesnek ír elő. A szárnyaló gondolatokat persze realitásra inti a napi szükséglet. Abban ugyanis nem bízhatunk, hogy az előzőekben felvázolt fordulat most, néhány hét alatt bekövetkezik. Ezért tehát azzal kell befejezni sorainkat, hogy a fordulat bekövetkeztétől függetlenül még most, ezekben a napokban a gazdaságok vezetői nézzenek körül a határban és ahol kipusztult vetést, vagy az üzemtervből nélkülözhető üres területet találnak, azt vessék be kukoricával. füldenki Béla Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Kegyelettel megemlékezett elhunyt tagjáról, Ortutay Gyuláról. Törvényerejű rendeletet alkotott a polgári törvénykönyvnek a külgazdasági kapcsolatokra történő alkalmazásáról. Figyelemmel a külgazdasági kapcsolatok sajátos szempontjaira, a jogszabály kiegészíti a polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseit, illetve biztosítja az azoktól való eltérést. Szabályoz egyes, a külgazdasági kapcsolatokban rendszeresen jelentkező szerződéstípusokat, így a kereskedelmi képviseletet és a szervizszolgálatot. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a felszabadulásunk 33. évfordulója alkalmából adományozott kitüntetésekről, majd hozzájárult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen három, a Pécsi Tudományegyetemen egy, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen pedig két végzős hallgató kitüntetéses doktorrá avatásához. Végül bírákat mentett fel és választott meg. (MTI) Az építőipar eredményei, feladatai Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Ahhoz, hogy a lakásépítési programjaink megvalósuljanak, meg kell teremteni a reális építési igények és a kielégítésüket szolgáló kapacitások összhangját. De legalább ennyire fontos, hogy időben elkészüljenek a tervek, mert ezek hiányában képtelenség megmondani: hol, mikor milyen feladatra készüljön az építőipar — hangsúlyozta Ábrahám Kálmán építésügyi és városfelesztési miniszter azon a pénteki tanácskozáson, amelyet Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével a Parlamentben tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácselnökök. Az építőipar eredményeiről, az építésügy időszerű kérdéseiről szólva a miniszter elmondta: az V. ötéves terv első két évében állami és magánerőből az előirányzottnál 10 százalékkal több, öszszesen 187 ezer lakás épült az országban. Említésre méltó, hogy a célcsoportos tanácsi lakásépítés keretében a tervezettnél mintegy négyezerrel több új otthont adtak át rendeltetésének. Kedvezőtlen jelenség viszont, hogy a tanácsi célcsoportos lakásoknál lemaradás volt. Ábrahám Kálmán bejelentette: már dolgoznak a második 15 éves lakásépítési programon. Az 1900-ig szóló tervek szerint elsősorban a tanácsok által elosztható bérlakások és a telepszerű többszintes magánerős lakások számát kívánják növelni Fontos, hogy a tanácsok a két ötéves terv közötti átmenetet elegendő építési terület előkészítésével tegyék zökkenőmentessé. Szakali József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a tanácsok és a népi ellenőrzési bizottságok együttműködésének időszerű feladatairól tájékoztatta az ülés résztvevőit. Korom Mihály igazságügyminiszter az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelésének tapasztalatait ismertette. (MTI) Több és jobb minőségű termékek Vállalati körkép az első negyedév eredményeiből Az első negyedév befejeztével az MTI munkatársai néhány vállalattól tájékoztatást kértek a három hónap eredményeiről, a magasabb követelményeknek megfelelő legfontosabb intézkedéseikről és azok végrehajtásáról. 1A NAGYOBB TELJESÍTMÉNY, KISEBB SÚLY Az eddigieknél nagyobb teljesítményű, mégis 30 százalékkal könnyebb kazánok sorozatgyártását kezdték meg a Láng Gépgyárban. A vállalat eddig 46 új típusú kazánra kapott rendelést. # MEGOLDÓDOTT AZ ALKATRÉSZUTÁNPÓTLÁS Időarányosan teljesítette esedékes tervét, csaknem 4 milliárd forint értékű terméket, köztük 6500 Dieselmotort, 20 ezer futóművet, 215 kamiont és másfélszáz 180 lóerős traktort állított elő az első negyedévben a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. Egyik legfontosabb eredményük, hogy sikerült megoldaniuk a korábbi évek legnagyobb problémáját, az alkatrész-utánpótlást. JOBB MINŐSÉGŰ CIPŐK Az elmúlt három hónapban alig feleannyi reklamáció érkezett a Sabaria Cipőgyárba, mint egy évvel ezelőtt — a vállalat vezetői ezt a változást tartják legfőbb eredményüknek. Radikális technológiai változtatásokat vezettek be, megváltoztatták a ragasztási folyamatot, ami az egyik legfőbb oka volt a hibáknak. A javulás most már határozottan érzékelhető, a cipők 94 százaléka első osztályú. # TŰZHELY 15 VÁLTOZATBAN Nyolcévi következetes műszaki fejlesztés eredményeként az első negyedévben új elektromos és gáztűzhelycsalád próbasorozatának gyártása kezdődött meg a Siopart Zománcipari Művek salgótarjáni gyárában. Az új termékcsalád lényegében valamennyi háztartás igényét kielégíti, s minden piacon nagy keresletre számíthat, mert 15 változ-atot foglal magában és felveszi a versenyt a legjobb európai termékekkel. Tömegszerű gyártásának megkezdése után az EG— 750-es típusú tűzhelycsalád folyamatosan felváltja a Komfort-tűzhelyeket. A vállalat készül a további fejlesztésre, olyan kombinált sütő-főző készülék kialakítására, amely egyesíti magában a gáz- és az elektromos tűzhely előnyeit. • SORON KÍVÜLI MUNKA — TERVSZERŰEN A Péti Nitrogénművek az első negyedévben több, mint háromszázezer tonna hármas műtrágyát, pétisót és karbamidot állítottak elő, vagyis jóval többet, mint bármelyik korábbi év hasonló időszakában. S a minőség javításában is rekorderedmény született. Olyan talajtáplálékokat készítettek elő, amelyek hoszszabb tárolás után sem tapadnak össze, a gördülékeny szemcsék megőrzik jó tulajdonságaikat. Ezt főként a Zsiramin nevű kezelőanyagnak köszönhetik, amelynek gyártását ugyancsak megkezdték. Útépítés A Szentest és Csongrádot összekötő új Tisza-híd építése elképzelhetetlen a hozzá csatlakozó közutak nyomvonalának bizonyos módosítása nélkül. A csongrádi oldalon a FŰTÖBER-telep mellett vezet majd az új út, így elkerüli a régit keresztező vasúti síneket. Az új nyomvonal alapozásán nagy erővel dolgoznak a Földmunkát Gépesítő Vállalat és a Volán 10. számú Vállalat gépei. A feltöltésre alkalmas, agyagos földet markold termeli ki — balról — a közeli „alkalmi bányából”. A földgyalu után — jobbról — az úthenger kerekei tömörítik terhelésállóvá a talajt. / Fotó: 35. ÉVFOLYAM TI. SZÁM 1978. április 1., szombat Ára: 80 fillér Vásárhelyi kiadás Közéleti események APRÓ ANTAL BÉKÉS MEGYÉBEN Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke pénteken Békés megyébe látogatott Békéscsabán, a megyei pártbizottság székházában tájékoztatót hallgatott meg a megye helyzetéről. LÁZÁR GYÖRGY látogatása A FŐVÁROS IX. KERÜLETÉBEN Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pénteken látogatást tett a főváros IX. kerületében. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen találkozott a tanári kar tagjaival és a diákok képviselőivel. Lázár György ellátogatott az Iparművészeti Múzeumba, megtekintette a centenáriumát ünneplő intézmény jubileumi kiállítását Végül a kerületi pártszékházban találkozott a városrész párt-, állami és társadalmi szerveinek, valamint a vállalatainak vezető képviselőivel, s konzultációt folytatott a párt XL kongresszusán hozott határozatok végrehajtásának helyzetéről, a területi pártbizottság irányító munkájának tapasztalatairól. A beruházások gyorsításáért A beruházások volt a témája a Gépipari Tudományos Egyesület közgyűlésének. A beruházások gyorsítására központi konszignációs raktár felállítását javasolja az egyesület — jelentették be az egyesület pénteki közgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A közgyűlésen Gácsi Miklós kohó- és gépipari államtitkár tartott előadást, az elnökségben helyet foglalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Egyesület tiszteleti tagja is. Magyar—iraki megállapodás Március 25—31. között magyar—iraki kereskedelmi vegyes bizottsági tárgyalások folytak Budapesten. A tárgyalások eredményeként pénteken aláírták az 1978. évre szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. Az előző évi 80— 80 millióról az idén csaknem 100—100 millió dollárra akarják növelni a két ország egymás közötti exportját, illetve importját, vagyis az árucsere továbbra is kiegyensúlyozott marad.