Csongrád Megyei Hírlap, 1978. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-20 / 92. szám
A tudomány termelőerővé válik... A városkapu rózsáitól a gépi meggyszedésig Budatétény afféle déli városkapuja Budapestnek, a Duna jobb partján. A fővárosba érkezőt ennél a „kapunál” kedves fogadtatás, virágok szín- és illatorgiája fogadja. Mindezért a tettes a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet, amely a 6-os főút mentén márciustól novemberig rózsák és más, egynyári virágok ezreiből produkálja ezt az állandó dekorációt. Az intézet főigazgatója, dr. Molnár Béla mutatja be: — 1919-ben vonták össze az akkor még Kertészeti Kutató Intézetnek nevezett, újonnan alakult intézetbe a Földművelésügyi Minisztériumnak az országban szétszórt kísérleti telepeit, a gyümölcs-, zöldség- és dísznövénytermesztéssel foglalkozó szakembereket. Később, amikor a tájkutatóintézeteket létrehozták, sok vidéki telepet azokhoz csatoltak (így a Dél-alföldi Kutató Intézethez a makóit, a nyírségihez az újfehértóit). 1970-ben „profiltisztítás” következett be: a gyümölcskutatás koordinátora lett az intézet, akkor újra hozzánk került Cegléd, Újfehértó és Fertőd is. A zöldségtermesztés kutatása viszont a kecskeméti Zöldségtermelő Kutató Intézet feladata lett, azzal már csak átmenetileg foglalkozunk. Ezért is kaptuk új nevünket. Jelenleg mintegy ezer fővel dolgozik az intézet, több mint 1800 hektáron. Dolgozóink kétharmada fizikai munkát végez, közel 200 a kutatók és diplomás műszakiak száma. Tizenkilencezer négyzetméternyi üvegház és ötezer négyzetméter hollandságú segíti a munkát. Csak a negyedik ötéves tervben 18 gyümölcs- és 41 dísznövényfajtánkat ismerték el. Egynyári virágvetőmagból az országos igény egyharmadát fedezzük, törzsültetvényeinkből évi egymillió szemzőhajtást és oltócsapot, rózsatőből 50 ezer darabot hozunk forgalomba. 1960 óta kiállításokon mintegy 600 díjat nyertek termékeink. A kutatómunkát 25 ezer kötetes könyvtárunk segíti. — Melyek az intézet fő feladatai? — Az új fajták előállítása mellett a gyökérnemes gyümölcsfák szaporítása, a dió vegetatív szaporítása, az almaültetvények telepítési rendszerének kidolgozása, a csonthéjasok koronaformájának kialakítása, metszése, gyümölcsfák trágyázása, növényvédelme, vegyszeres gyomirtása, csonthéjasok és bogyósfajok vírusmentesítése, mechanizációs és ökonómiai vizsgálatok tartoznak a fő feladatok közé. A gyümölcstermesztési főosztályon nemesítéssel és fajkutatással foglalkoznak elsősorban. A vizsgált gyümölcsök: körte, a csonthéjasok közül a meggy, cseresznye, őszibarack, a héjasgyümölcsűek közül a dió, mandula, gesztenye (A közhittel ellentétben a dió nem csonthéjas, ez az elnevezés a szakemberek számára a gyümölcsön belüli csonthéjas maggal rendelkező fajokat jelzi!) Szelekcióval, honosítással, fajfenntartással, ökológiai és fenológiai kutatásokkal foglalkozunk. Ez utóbbi a levél, rügy, hajtás, általában a növény leírását jelenti. A termesztéstechnikán és a növényvédelmen túl fontosak a gépesítési, rakodási, szállítási kutatások is, valamint a gazdaságossági vizsgálatok. Állomásaink közül Cegléden a kajszibarack és a szilva nemesítése, fajtakutatása, alany- és szaporítástechnikai vizsgálatai, a kajszi „gutaütésével” kapcsolatos kutatások, Fertődön a málna, szamóca, piros és fekete ribiszke nemesítése, fajtakutatása, a bogyós fajok termesztéstechnikája és növényvédelme, Újfehértón az alma, birs, naspolya honosítása, szelekciója és fajtafenntartása, és mindenütt az ezekhez tartozó központi törzsültetvények fenntartása a fő feladat. A gyümölcskutatás általában komplex munka. Kertészmérnökök mellett gépészek, biokémikusok, élettanos, ökonómus, és tárolástechnikai szakemberek, növényvédősök vesznek részt benne. A komplexitás másik eleme a kapcsolat a rendszergazdákkal, így a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-szel, a debreceni, hosszúhegyi, törökbálinti állami gazdaságokkal, a nyírkerti szakszövetkezettel, a berneczebaráti tsz-szel. Ez a kapcsolat kétirányú, az intézet kis területe miatt e gazdaságok nagyüzemi kísérleti bázisul is szolgálnak, viszont a kutatások legújabb eredményeit folyamatosan kapják meg. Ha a virágokkal kezdtük, fejezzük is be velük: a budatétényi központban közel 3000 rózsafajta mellett mályva, sarkantyúvirág, őszirózsa pompázik. Lila és fehér mályvájukat például licencben vásárolta meg az USA és Hollandia. De másképp is eljut hírük külföldre: a híres rózsakiállítás révén. Ezt évente május végén—június elején fedezik, az IBUSZ már külön erre szervez külföldi csoportokat. A rózsákról még annyit: a divat most a pasztellszínű. A házi és „erkély” kertészetek a minirózsát, a parkok viszont a nagy színfoltot mutató, száranként 25—80 virágú, 30—40 centiméter magas rózsát keresik. Kertes házban divatos a falat is díszítő kúszórózsa. És mindezzel foglalkoznak, sőt, olyan rózsákat honosítanak magyar viszonyokhoz, amelyek eddig csak a mediterrán országokban fordultak elő. SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN Az időjárás előrejelzése Naponta halljuk: a rádióban, televízióban, olvassuk újságokban a várható időjárást. S a tények bizony nem mindig felelnek meg a várakozásnak. Vajon miért? Az időjárás előrejelzéséhez minél több adatot kell gyűjteni a múltból és a jelenből, és ismerni kell a légkör mozgástörvényeit. Az utóbbiakat elvben ismerjük, az adatokból pedig több mint 100 ezret gyűjtenek össze naponta a világon. Miért nem lehet mégsem tökéletes prognózisokat készíteni? Az egész Föld felszíne 510 millió négyzetkilométer, ebből a viszonylag sűrűn lakott szárazföld mindössze 100 millió négyzetkilométer. A Föld négyötödén tehát csak nagyon gyér időjárásmegfigyelés folyik, vagy egyáltalán nincs megfigyelés. Pedig a Föld felszínén jelenleg több mint 8500 meteorológiai állomás működik. Ahhoz, hogy az összes légköri mozgásról tudomást szerezzünk, olyan megfigyelőhálózatra volna szükség, amely az egész Földön észlelni képes a kis forgószeleket, a magányos gomolyfelhőket, a hegyeken átkapaszkodó szél hullámait és a hegy mögötti örvényeket, a helyi záporokat és zivatarokat, továbbá a trópusi tengereken a trópusi ciklonok, a hurrikánok, a tájfunok keletkezését és mozgását. Ha ehhez még hozzászámítjuk a légkört érő különböző váratlan külső hatások — például vulkánkitörések, a légkör szenynyeződése, a tengervíz hőmérsékletváltozásai, a hótakaró — figyelemmel kíséréséhez szükséges adatmennyiséget, akkor valóban belátható, hogy a rengeteg adat ellenére is „adathiány”-ban szenved még a meteorológia. A kellő adatsűrűséghez a jelenleginél hozzávetőleg ötvenezerszer több mérési eredményt kellene naponta összegyűjteni, vagyis a mostani 100 ezer helyett napi 5 milliárd adatra volna szükség. Ennyi mérést a meteorológiai műholdak, az időjárási radarok, az automatikus mérőállomások, a tengereken úszó bóják, és a mérésekre berendezett óceánjáró hajók ma még együttesen sem tudnak elvégezni. Hasznos információkat nyújtanak a meteorológiai mesterséges holdak felvételei. A kép jobb felső részén a japán Hokkaidó-sziget, jobb alsó sarkában egy tájfun képe látható. (Fotó: MTI, Külföldi Képszolg.) A geotermikus energia hasznosítása Az angol Energiaügyi Minisztérium hároméves kutatóprogramot dolgozott ki a Föld hőjének kiaknázására. A kutatóprogram alapján két eljárást fejlesztenek ki. Az egyik meleg víz kitermelése az üledékes medencék víztartó rétegeiből vagy hőforrások szomszédságában. Ezt is az eljárást már eddig is a világ több részén alkalmazták. A másik eljárás hidraulikus repesztésnek vet alá olyan kőzeteket, amelyeknek általában magasabb a hőmérsékletük, mint a többi kőzetnek. Ilyen kőzet elsősorban a gránit. Arra számítanak, hogy mindkét eljárással 100 és 200 C-fok közti hőmérsékletet találnak. A kutatás elsősorban Anglia következő részeire terjed ki: Cornwall, Durham, Bath, Bristol, a Hampshire-i medence és a skóciai Midlandvölgy. I tudomány, QI Az Országos Kardiológiai Intézetben Az Országos Kardiológiai Intézet új székházában négy szívsebészeti műtő áll az orvosok rendelkezésére. A gyógyító munkát a legkorszerűbb elektronikus berendezések sokasága segíti. Képünkön: Műtét az I. sz. műtőben. (Fotó: Csikós Gábor — MTTI—KS) Új fényképezőgép Új mikrofilmes fényképezőgép jelent meg nemrég a szovjet üzletek kirakataiban. Kijev—Vega néven már ismert egy hasonló 16 milliméteres gép. A Kijev—30 nemeseik nevében tér el elődjétől, hanem több változtatást is végeztek rajta. A Kijev—Vegától eltérően ugyanarra a filmre nem 10X14, hanem 13X17 milliméteres képet készít. Különleges műanyag kazettájába 65 centi hosszú 16-os film helyezhető, így egy töltéssel 25 felvételt lehet készíteni. Az új modell megőrizte a teljesen fémből készült központi zár előnyeit, ugyanakkor az időjárástól függetlenül igen pontos, egyharmincad, egyhatvanad és egykétszázad exponálási idő állítható rajta. A központi zár kiváló megoldásának köszönhető, hogy a vakuval készítendő felvételeknél a három közül bármelyik exponálási idő beállítható, és ez nem rontja a kép minőségét. Bizonyíték — 900 év után A bambergi dómban temették el az 1047-ben, rövid idővel a megválasztása után elhunyt II. Kelemen pápát. Már kortársai is úgy tudták, hogy a pápát megmérgezték. Az elmúlt években, több mint 900 évvel a halála után akutatók elhatározták, hogy megállapítják a pápa halálának igazi okát. A vállalkozás sikerére csak kevés kilátás volt. A kutatók abban reménykedtek, hogy a gyilkosok nem szerves mérget (alkaloidot) használtak, mert az azóta teljesen elpusztult volna. Amennyiben a mérgezést fémes méreggel hajtották végre, némi remény volt a vizsgálat sikerére. A szarkofág felnyitásakor nem sok volt a holttestből, de találtak egy darab bordacsontot. A csontok különösen jól tározzák a fémes mérgeket. A vizsgálat a csontban rendkívül nagy ólomtartalmat állapított meg, s ezzel kétségtelenül bebizonyosodott, hogy II. Kelemen pápát valóban megmérgezték. POLFA-gyógyszerek A lengyel POLFA gyógyszeripari vállalat harminc üzeme több mint ezer gyógyszerféleséget, köztük számos, világszerte ismert, eredeti készítményt állít elő. A vállalathoz tartozó gyógyszeripari intézetben és a kutatólaboratóriumokban 22 000 ember dolgozik. A POLFA harminc évvel ezelőtt létesült szovjet segítséggel. Első külföldi vásárlója is a Szovjetunió volt, amely tavaly több millió rubel értékben vásárolt lengyel gyógyszereket. Az előző évekhez hasonlóan, a lengyel gyógyszeripar továbbra is gyors ütemben fejlődik. Műszaki-tudományos kapcsolatok A KGST tagországai eddig több mint 70 műszakitudományos együttműködési egyezményt illetve szerződést kötöttek egymással. 1971. és 1975. között 2400 tudományos témát dolgoztak fel közösen a KGST-országok kutatói kétoldalú és 700-at többoldalú megállapodások alapján. A legnagyobb tudományos potenciál a KGST-ben a Szovjetunióé. A szovjet állam tudományos intézményei öt év alatt csaknem 68 000 tudományos dokumentációt bocsátottak a KGST-országok rendelkezésére. Ezeknek több mint a fele beruházásokra, gépgyártásra vonatkozott. Ugyanakkor a többi KGST- ország 31 000 ilyen dokumentációt bocsátott szovjet partnerei rendelkezésére. A nemzetközi tudóscsere is jelentős: az elmúlt 25 évben 246 300 tudós és szakember járt a Szovjetunióban a KGST-országokból, míg a szovjet szakemberek közül 114 200 töltött rövidebb-hoszszabb időt szocialista országokban. Közös kutatásokat folytatnak a legkülönbözőbb tudományágakban, például a geológiában, az űrkutatásban. A tagországok ezer geológusa dolgozik különféle földtani témákon. A geotermikus nemzetközi kutatócsoport térképeket készített a hőáramlatokról, a hőmérsékletről. Az atlaszok nemcsak a további földdinamikai kutatásoknál, hanem egyes energiagazdálkodási kérdések gyakorlati megoldásánál is hasznosíthatnak. Az INTERKOZMOSZ-programban a többi európai ország mellett részt vesz az NDK. Az NDK Tudományos Akadémiájának Űrtudományi Kutatóintézete vállalta a koordinátor szerepét. Ezenkívül az NDK tudósai rakéták 50 fedélzeti és 80 földi műszerét fejlesztették ki és építették meg. Az automata űrállomások intertelemetrikus rendszerét is NDK-tudósok dolgozták ki. Szovjet és NDK-tudósok közös munkája a SZOJUZ—22-nél alkalmazott — a jénai Zeiss Művekben elkészített — különleges, többszínképes MKF—6 típusú felvevőgép. (BUDAPRESS—PANORAMA). Tengervíz a halastóban Puerto Ricótól keletre, az USA tulajdonában levő St. Croix sziget tengerlagunáihoz — ahol új rendszerű halfarmok működnek — 1,6 kilométer hosszú és 8 centi átmérőjű csővezeték segítségével mélytengeri, alacsony hőmérsékletű tengervizet szivattyúznak. Rájöttek ugyanis arra, hogy ez a mélyből származó víz ásványi anyagokban lényegesen gazdagabb, mint a felszíni vizek. Márpedig az algák szaporodásához, növekedéséhez elengedhetetlen az ásványi anyag jelenléte. A cél az: erőteljes algaszaporodást hozzanak létre, aminek következtében az alsórendű rákok tömegesen elszaporodnak; ezek alkotják a halak legfőbb táplálékát. Ily módon kívánják a halfarmok hozamát növelni. Készülnek a Szláva órák A szovjet főváros egyik legnagyobb gyára a moszkvai 2. számú óragyár. Itt készülnek a világhírű, Szláva márkájú órák. A gyár termékeinek jelenleg több mint egyharmadát exportálják. A választék évről évre bővül. A 2. számú gyár évente 8 millió órát gyárt. Ez a szám az ötéves terv végére 10 millióra emelkedik. A vásárlók újabb óratípusokkal ismerkedhetnek meg, közöttük a kvarcórákkal, amelyek 24 óra alatt mindössze fél másodpercet késnek vagy sietnek. (APNEES) CSÜTÖRTÖK, 1897. ÁPRILIS