Csongrád Megyei Hírlap, 1979. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

ATÓSÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI * A MAGYAR S­Z­OCI­A­L­ISTA­ MU­N­KÁ­SPÁ­R­T LAPJA Reális feladatok Á­tléptük az esztendővál­to tás határvonalát, teg­nap, hozzákezdhettünk ötö­dik ötéves tervünk negye­dik évének munkájához. Most is, mint a korábbi ja­nuár eleji napokban, sok helyen és sokan kérdezték: hogyan tovább? A válasz az idén is adott: az útjel­zők rendelkezésünkre áll­nak. Igen, a párt Központi Bizottságának decemberi határozata, a kormánynak, az országgyűlésnek a gaz­dasággal összefüggésben ho­zott döntései, intézkedései. A hogyant nekünk, Csong­­rád megyeieknek, az álta­lános jellegű országos ten­nivalókat jól egészíti, konk­retizálja a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai ál­lásfoglalása. A tegnap és a holnap ha­tárán reménykedve és bi­zalommal kívántunk egy­másnak boldog új eszten­dőt. Az első munkanapon pedig — mint akik jól tud­ják, ez a kívánság teljesü­lésének alapja — jó mun­kát! Már megszoktuk, s ez így van rendjén, hogy az új év mindig nagyobb fel­adatokkal vár bennünket A munkaprogram világos, érthető, reális. Nem új ke­letű feladat a termelés ex­portorientált korszerűsítése, bővítése, az export áruala­pok növelésére létrehozott kapacitások eredményes üzemeltetése, a gazdaságo­san nem hasznosítható te­lekhelyek felszámolása. Vajon hol, melyik érde­­­kelt vállalatnál nem hallottak még a fontos ten­nivalóiról: a beruházási fe­szültségek mérséklésével ér­jük el a megkezdett léte­sítmények kivitelezésének gyorsítását, csökkentsük a befejezetlen termelési állo­mányt. Nem rendkívüli, na­gyon is természetes feladat, hogy a megye mezőgazda­sága az országos ütemet meghaladóan növelje ter­melését Nem könnyű esztendő munkája, eredményeinek, gondjainak, tapasztalatai­nak összegezésével jelölte meg a megyei pártbizott­ság ez évi feladatainkat. Elmondhatjuk a múltba nézés után, a kijelölt ten­nivalók elemzése alápján: jogos a józan bizakodás. A megye dolgozói iparban, mezőgazdaságban jól tud­ják, hogy nem a csodavá­rás, hanem a munkakész­séggel, alkotó, kezdeménye­ző akarattal fogadott fel­adatok, s az év első napjá­tól jól szervezett, ütemes munka eredményeként mondhatjuk majd év vé­gén: reális célokat jelölt meg 1978. decemberi ülé­sén a megyei pártbizottság. Voltak, s az új esztendő­ben is bizonyára lesznek nehézségeink. Mélységes meggyőződésünk azonban, hogy ezek is, mint a teg­napiak voltak, legyőzhetők. Igen, legyőzhetők összefo­gással, a vállalati, szövet­kezeti kollektívák erejével. De ahhoz, hogy ezt elérjük, a következő napokban sor­ra kerülő termelési tanács­kozásokon, brigádgyűlése­ken szót kell tudnunk ér­teni az emberekkel. Vagy­is, világosan, közérthetően szólnunk a feladatokról, s a várható nehézségekről is. Régi tapasztalat ugyanis, hogyha a kollektívák isme­rik a tennivalókat, segíte­nek felmérni a lehetősége­ket, s nem idegenkednek az újtól a nagyobb feladatok­tól. Igen, ha a cél világos, akkor az összefogás, az ál­dozatvállalás sikereket hoz. A megyei pártbizottság ** gazdaságpolitikai ál­lásfoglalása a konkrét hely­zetnek megfelelően más feladatokat ró a különböző iparágakhoz tartozó üze­mekre, az egyes városok vonzáskörzetében levő me­zőgazdasági szövetkezetek­re. Ez a különbözőség most megkönnyíti a szocia­lista brigádok nemes vetél­kedésének folytatását, az 1979. évi szocialista mun­kaverseny kibontakoztatá­sát, hiszen a termelési cél világos, reális. Így elérhető, hogy a dolgozók közvéle­ményének meghallgatásával egészítsék ki a helyi fel­adatokat Nagyon fontos, hogy a vállalati, szövetke­zeti vezetők mindenütt pon­tosan állítsák meg, mit várnak a versenyben a kollektíváktól. Több éves tapasztalat az is, hogy a munkaverseny kibontakoztatására való tö­rekvésnek év elején „vad-­ hajtásai is nőnek”. Az egészséges szocialista vetél­kedés mellett sajnos egy másfajta „verseny” is rend­szerint felüti a fejét. Arról a versengésről van szó, ki lesz az első felajánlásának versenyvállalásának közzé­tételében. Más szóval, me­lyik vállalat lesz a „példa-­ mutató” Csongrád megyé­ben. Akik előtt ilyen „lát­ványos” cél lebeg, rendsze­rint összecsapják vagy ösz­­szecsapatják a műszakiak ötletei a dolgozók javasla­tai nélkül a vállalásokat. Jó dolog az egészséges tü­relmetlenség, de árt az in­dokolatlan kapkodás. Csak kárt okozhat az, ha vala­hol „vigyázzunk, mert le­maradunk” jelszóval össze­ütnek valamiféle „válla­lást”. ki mi­nden vállalás legyen a­z alapos, mint amilyen a megyei pártbizottság állás­­foglalása. S ami a legfonto­sabb: azok közreműködésé­vel készüljön, akik majd végrehajtják. Csak így le­het sikeres a verseny, az ez évi reális terv terrem­tése. A siker kulcsa 1979-ben sem változik, most is a be­csületes, a tisztességes munka. NAGY PÁL Magyar küldöttség látogatása: Kubában A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak, a Kubai Államtanács­nak és a Minisztertanácsnak meghívására Biszku Bélá­nak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának vezetésé­vel magyar párt- és álla­mi küldöttség­t-írt'V’'-p-ik Kubában. A küldöttség, amely részt vesz a kubai forradalom győzelmének és a Kubai Köztársaság meg­alakításának 20. évfordu­lója alkalmából rende­zett ünnepségeken, elláto­gatott a Havannától mintegy 80 kilométerre levő „Vallé de Picadura" állattenyésztő gazdaságba. A delegáció ezután meg­tekintette a fővárostól öt­ven kilométerre található , Caribe” műhold és táv­közlési állomást, amely a rraszarorsz­.-­i Terjándörög­­dön levő állomáshoz hason­lóan a szovjet ,,Molnyija” távközlési rendszer tagja­ként biztosítja a szocialista országok közötti televíziós, rádiós és telefonösszekötte­tést. • Nemzeti egységünk, sikereink zálogaEurópa fázik Losonczi Pál újévi köszöntője Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, január 1-én a rádióban újévi köszöntőt mondott. Egy munkás évet hagyva magunk mö­gött, bizakodással köszöntjük az új esz­tendőt. Mozgalmas, örményekben gazdag időszakot zártunk le. Belpolitikai életünk­nek fontos állomása volt a Központi Bi­zottság tavaly áprilisi ülése, amelyen át­tekintettük a XV. kongresszus óta vég­zett munkánkat. Nemcsak a párttagok, hanem egész népünk egyetértésével talál­kozott az a fő következtetés, hogy a kong­resszus határozatai kiállták a gyakorlat próbáját, hogy tovább folytatjuk a né­pünk támogatását élvező politikai irány­vonalunkat 1978-r­­a t­ovább gyarapodtak eredményeink Az óévben — a magyar nép helytállása, szorgalmas, jó munkája nyomán — anyagiakban és szellemiekben gyarapo­dott országunk, emelkedett az életszínvo­nal, javultak az életkörülmények. Népünk jó politikai légkörben tevékenykedik szo­cialista hazánk gazdasági és kulturális felemelkedésén, a fejlett szocialista társa­dalom építésének nagy művén. 1978-ban, ötéves tervünk harmadik évében nem minden sikerült úgy, ahogyan szerettük volna. De a nehezebb és bonyolultabb feltételek ellenére is elértük vagy megkö­zelítettük a magunk elé tűzött célokat közös ügyünk nagy tetteket szülő egy­ségbe foglalja össze a nemzetet Életünk valósága lett a hazánk boldo­gulását szolgáló nemzeti egység, amely­nek megteremtéséről a múltban annyit álmodoztak népünk legjobbjai. Jószerével már csak az emlékezetben élnek azok az ellentétek, amelyek még nem is olyan ré­gen megosztották a társadalmat, részek­re szaggatták a nemzetet. Pártunk szö­vetségi politikája jut kifejezésre abban, hogy a szocializmusért, a béke megőrzé­séért, népünk javára jó egyetértésben együtt munkálkodnak a párton kívüliek és párttagok, a különböző Világnézetű ál­lampolgárok. Eredményeink legfőbb for­rása a pártunk vezetésével megvalósuló szocialista nemzeti egység, a párt és a tö­megek közti kölcsönös bizalom. Ez a leg­főbb feltétele annak is, hogy az 1979-es esztendőre meghatározott feladatainkat megoldjuk. Az­ idei népgazdasági terv előirányzatai valamivel szerényebbek az eddiginél. Fejlődésünknek most olyan szakaszában vagyunk, amikor az a döntő feladat, hogy megszilárdítsuk elért ered­ményeinket, s megalapozzuk népgazda­ságunk fejlődését, népünk életszínvonalá­nak a rendszeres növelését. Mindannyiunknak érdeke fűződik ahhoz, hogy a jó gazda gondosságával hasznosít­suk a szocialista építés évtizedeiben lét­rehozott anyagi és szellemi erőinket az ország, a közösség érdekében. Meggyőző­désünk, hogy az idei népgazdasági terv­ben megfogalmazott célok összhangban vannak a helyzetünkből, fakadó következ­ményekkel, lehetőségeinkkel, valóra vál­tásukkal jól szolgáljuk közvetlen és távlati céljainkat, elősegítjük hazánk szocialista fejlődését. Amikor eredményeinket szám­ba vesszük , a Magyar Szocialista Mun­káspárt immár több mint két évtizedes bevált politikájának és gyakorlatának megfelelően — nem hallgatunk a gon­dokról, a nehézségekről sem. A párt, a kormány és a nép közötti köl­csönös bizalom tükröződik abban, hogy nyíltan szólunk problémáinkról is. Ez a nyíltság és őszinteség­­ élteti a társadal­munkban egyre erősödő szocialista demok­ráciát, amely egyaránt jelenti a jogok bő­vülését, a felelősséget, a tevőleges közre­működést közös dolgaink intézésében. Ez a szilárd alap a biztosítéka annak, hogy eredményesen elvégezhessük bonyolultabb teendőinket, amelyekhez hasonlókkal, sőt lényegesen nehezebbekkel is sikeresen megbirkóztunk az elmúlt évtizedekben. Kedves Elvtársak! Szocializmust építő munkánkhoz nélkülözhetetlen a béke. Külpolitikánk legfontosabb, változatlanul alapvető célja a béke biztosítása, a fe­szültség csökkentése, a fegyverkezési ver­seny megfékezése, az enyhülési folyamat elmélyítése. A Magyar Népköztársaság együtt halad a szocialista közösség orszá­gaival. A békés egymás mellett élés poli­tikájából kiindulva, az építő együttmű­ködés szándékától vezérelve, széles körű, kiterjedt kapcsolatokat építünk a világ­nak szinte valamennyi államával. Erősít­jük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal A kölcsönös előnyök figyelembevételével alakítjuk viszonyunkat a gazdaságilag fej­lett tőke­államokkal is. Olyan világ meg­teremtéséért küzdünk, amelyben nemcsak mi, hanem gyermekeink, unokáink is bé­kében élhetnek. Erre a kötelességünkre külön is figyelmeztet bennünket az idei esztendő, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete nemzetközi gyermekévnek nyilvánított. Hazánk, népünk, az emberi­ség sorsáért, békés jövőjéért érzett mély­séges felelősségtől áthatva, erőnkhöz mér­ten mindent elkövetünk azért, hogy a nemzetközi élet kedvező folyamatai még erőteljesebben bontakozzanak ki, tartóssá váljanak. Az új év nem ígér külny­i sikereket Kedves Honfitársaim! Az új év nem ígér könnyű sikereket. Küzdelem, kemény munka vár ránk. Mégis bizakodva és jo­gos reménnyel nézünk elébe. A nagyvi­lágban nem vagyunk egyedül Szövetsége­seket, barátokat tudunk magunk mellett Hazai eredményeink jó alapot adnak a feladatok teljesítéséhez. Erőink mozgósí­tásával, a nemzet egységbe fogott akara­tával elérjük céljainkat. Meggyőződésünk, hogy hazánk minden állampolgára foko­zott felelősséggel jobb, eredményesebb munkával öntudatos helytállással veszi ki részét közös tennivalóink sikeres elvégzé­séből Az év első napján a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében eredményes, boldog új évet kívánok egész népünknek — mondotta befejezésül Losonczi Pál. Felelősség e­ges reumával Feladataink sikeres megvalósítása min­denekelőtt felelősségteljesebb munkát kö­vetel Olyan világban élünk, amikor a követelmények szigorúbbak lettek a gaz­dasági életben. Általános követelmény a gazdaságosság javítása, az országon be­lül és a határainkon túl is jól értékesít­hető termékek részarányának növelése. Ez az útja az ország további általános fej­lődésének, az életszínvonal megalapozott emelésének. Társadalmunk túlnyomó többségének igazságérzetével és helyeslé­sével találkozik az a törekvésünk, hogy a jobb, eredményesebb munka nagyobb megbecsülésben, kellő anyagi és erkölcsi elismerésben részesüljön. Házi lízerlé készülékek Az ELZETT berettyóújfalui gyárában gyártják a kézi tűzoltó készülékeket. Az idén tizenkét különböző fajtá­ból ISO ezer darabot állítottak elő. (Fotó: Oláh Tibor / MTI—KS) Vásárhelyi kiadás 36. ÉVFOLYAM, L SZÁM 1979. január 3., szerda Ára: 80 fillér SARKT SZÉLLEL SZÁGULD A FAGYISULLAM — TER­MÉSZETI CSAPÁS SÚJTOT­TA TERÜLETEK LENGYEL­­ORSZÁGBAN — AZ NDK­­BAN „MARASZTALT” AZ IDŐ SOK MAGYAR ÁL­LAMPOLGÁRT — VONAT­­ÉS BÜSZKÉSÉSEK — MEG­FESZÍTETT MUNKA A DÉMÁSZNÁL — TOVÁBB SÜLLYED A HIGANY MÉRŐSZÁLA Kegyetlen hóviharokkal, ges sarki széllel folytatódik a páratlan fagyhullám Európa legtöbb országában, de Észak- Amerikában is. Az időjárás következtében mindkét kon­tinensen sok helyen járhatat­lanok az utak, fennakadások keletkeztek az energiaszolgál­tatásban. Szerencsétlenségek­ről is érkeztek hírek: az NSZK-ban tizenketten meg­fagytak és sokan eltűntek, a kontinensünkön az elmúlt na­pokban huszonhatan vesztet­ték életüket ,fagyhalál miatt Svájcban négy síelő pusztult el egy rájuk zúduló hógörge­tegben. Angliában három ha­lász halt meg, mert hajójuk zátonyra futott a hatalmas viharban. Az NSZK-ban a mentési munkálatokban a hadsereg egységei is részt vesznek. Az Angliából érke­ző hírek szerint a szigetor­szág történetében 15 éve nem volt a mostanihoz hasonló kemény tél, s ráadásul az angol meteorológusok újabb 7 fokos hőmérséklet-csökke­nést jeleztek kedden. Természeti csapás sújtotta területnek minősítette a len­gyel minisztertanács Lengyel­­ország északi és középső köpe­zeteit hétfői ülésén. Lengyel­­országban máris számos in­tézkedést tettek a hideg, a hófúvások okozta nehézségek enyhítésére. A lakosságot a közlekedés mellett az ener­giaellátás és a fűtés gondjai sújtják legjobban. Ezért ren­delkezet úgy a miniszterta­nács, hogy elsősorban a la­kások fűtését kell biztosíta­­ni a hő- és vill­an­yerő-"'’vek­be irányuló szén szál­ítmá­­nyoknak. Január 6-ig bezár­ták az iskolákat, a felsőok­ta­­tási intézmények hallgatóit pedig kedden felszólították, hogy egyetemükön kapcso­­lódjanak be a hóeltakarítási munkálatokba. A Lot Len­gyel Légitársaság bejelentet­te, hogy helyi járatainak szá­mát korlátozza, a nemzetközi járatok pedig késnek. A Német Demokratikus Köztársaságban változatlanul tízezrek dolgoznak jó néhány körzetben a természeti csa­pás méreteit öltő károk el­(Folytatás a 7. oldalon.) Tovább épül a Szamoson az árvízvéde­lmi rendszer Fö­ldszabályozás, mederrendezés Félidejéhez érkezik 1979- ben a szamosi árvízvédelmi rendszer kiépítésének má­sodik szakasza. Az összessé­gében csaknem egymilliárd forint értékű beruházást 1972-ben kezdték meg és az első ütemben 13 kilomé­ter hosszúságban erősítették meg a folyó mindkét ol­dalán a töltéseket. A má­­sodik ütemben további 43­­kilométernyi partszakaszon­­-árny­ljá­k ki a Felső-tisza­­vidéki Vízügyi Igazgatóság építő brigádjai a védelmi rendszert. Két és fél mil­lió köbméter föld és 34 ezer köbméter kő megmozgatá­sával folyószabályozást ér, mederrendezést is megva­lósítanak. A Szamos mentén öt új gátőrtelepet hoznak tető alá, s kiépítik a véde­kezést szolgáló hírközlő rendszert Ennek adatait számítógép­be táplálják majd, amely automatikusan feldolgozza, értékeli és rendszerezi, va­lamint tárolja a folyó ál­lapotáról közölt informá­ciókat. Az 1990-ben bek-i-ödő harmadik ütemben újabb 93 kilométernyi töltés re­­konstrukci­ójával számol­nak, s ezzel a Szamos tel­jes hosszában kiépül a vé­delmi rendszer.

Next