Csongrád Megyei Hírlap, 1979. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-25 / 20. szám
A hatékonyság, a gazdaságosság jegyében Mikrokörzetek kialakítása megyénk mezőgazd ák esztendő elejéig, a mértegzáró és tervtárgyaló közgyűlések előtt mindig alaposan elemzik megyénk termelőszövetkezeteinek vezető testületei, hogy milyen újabb üzem- és munkaszervezési intézkedéseket kell hozni a tervek sikeres végrehajtásához. Nemcsak a mezsgyén belüli adottságokat veszik számba, hanem a szakosodásban, az egyszerű gazdasági együttműködésekben rejlő lehetőségeket is. A megyei pártbizottság ez évre szóló gazdaságpolitikai állásfoglalása is aláhúzza a termelési kooperáció, a termelésszerkezet gyorsabb ütemű korszerűsítésének a jelentőségét. Ennek jegyében dolgozta ki a TESZÖV is a mezőgazdasági mikrokörzetek kialakítására vonatkozó tervezetét Körzeti szakosodás Vidékünk szövetkezeteinek üzemi méretei jelentős eltérésekkel alakultak ki az elmúlt években. Van 600 és 10 ezer hektáros területű közös gazdaság is. A szőkébb üzemi méretek nem minden esetben teszik lehetővé a hatékony ágazati gazdálkodás létrehozását. Sok tsz-ben rendkívül széttagolt, sokágazatú termelést folytatnak. Ez kizárja az ésszerű ágazati rendszer kialakulását, annak szakmai áttekintését, az arányos, a kiegyenlített, a mai technológiai és technikai követelményeknek megfelelő termelést. A növénytermesztés és állattenyésztés egészére vonatkozó körzeti szakosodás egy-egy vidék termelési hagyományaihoz, anyagi-műszaki felkészültségéhez és a természeti viszonyokhoz igazodik. Így került előtérbe Makón például a gyökérfélék, a vöröshagyma, Szentesen a hajtatott kertészeti termékek előállításának kiemelt fejlesztése. E tájkörzeteken belül vannak olyan közös gazdaságok, amelyek azonos termőhelyi viszonyok között gazdálkodnak, és feladataikat hatékonyabban oldhatják meg a meglevő anyagi-szellemi kapacitás kölcsönös hasznosításával. A mikrokörzet 2—5, szervezetileg önálló termelőszövetkezet együttműködésére épül. Az összehangoltabb tevékenység—25 ezer hektáros területre szól. A kooperáció a rövid távú operatív kérdéseket is magába foglalja, ugyanakkor középtávon főleg fejlesztési vonatkozásokban egyeztethetők a feladatok. Gyakorlati elképzelések A mikrokörzetek „taggazdaságainak"’ elnökei, párttitkárai, a termelés első számú irányítói legalább negyedévenként cserélik ki tapasztalataikat, s egyeztetik a gazdálkodási elképzeléseiket. Tájékoztatják egymást az éves és a hosszú távú tervekről. Főleg a szakosodással kapcsolatos elképzelésekről. Ezeken a megbeszéléseken sor kerülhet az ágazati méretek átrendezésére, megváltoztatására, nem sértve természetesen a belső üzemi arányokat. Az ágazati méretek kialakításánál az az elv érvényesül, hogy az eddiginél gazdaságosabban, hatékonyabban használják ki a szövetkezetek a műszaki - technikai bázist. A közép- és hosszú távú fejlesztési tervek összehangolásával, az ágazati átrendeződésekkel mód nyílik közös fejlesztési alap létrehozására, közös beruházások megvalósítására, és főleg a párhuzamos termelésfejlesztések kiküszöbölésére. Mivel a szövetkezetek mind több, nagyobb teljesítményű gépi berendezéseket üzemeltetnek, növekszik a szabad kapacitások aránya. A mikrokörzeten belül nagy lehetőség nyílik a Speciélis géprendszerek összehangolt üzemeltetésére, sőt a közös alkatrészbeszerzésre. A szövetkezetpolitikai tevékenység kiszélesítésénél, a kulturális, ifjúsági, nőpolitikai feladatok végrehajtásánál is tág tere van még az együttműködéseknek. A mikrokörzetek létrehozásával az egymás közelében levő szövetkezetek gazdálkodási differenciáltsága is csökken, éppen az elaprózó erők koncentrálásával, az anyagi-szellemi eszközök eredményesebb, jövedelmezőbb, hatékonyabb hasznosításával. Szakmai irányítás A tervezet nem tartja Indokoltnak függetlenített apparátus létrehozását a mikrokörzet irányításához. Az ágazati szintig történő együttműködés során azonban az egyes ágazatoknál azok az üzemi szakemberek végzik a termelés összehangolását, a gesztorságot, ahol az adott ágazat eredménye, a szakmai szint a legmagasabb. A korszerű szőlőültetvénytyel rendelkező gazdaságok üzemi ágazatvezeteire hárul például A környező tsz-ek szőlőtermesztésének koordinálása, szakmai támogatása. Amelyik üzemben nagy teljesítményű lucernabetakarító gépsorral rendelkeznek, de annak folyamatos kapacitása nincs lekötve, ésszerű, hogy a mikrokörzet többi szövetkezete rátervezze a pillangós növények betakarítását. A szárító kihasználása is teljesebné válik, hogy meghatározott szolgáltatási díjtétellel több szövetkezet foglalkoztatja az üzemet. A szőlő- és gyümölcstelepítés esetében célszerű a fejlesztéseket úgy megosztani, hogy érvényesüljön a szakosodás. Ahol például már 200 hektáros termőszőlő van, oda összpontosítják a telepítéseket, tömbösített kivitelezésben. Ü remi Önállósággal Mivel nemcsak a termelés, hanem a mezőgazdasági termékek biztonságos értékesítése is fontos, célszerű kiterjeszteni az együttműködéseket a mezőgazdasági áruk értékesítésére, s a szerződéses kapcsolatoknál a közös magatartás, állásfoglalás kialakítására. A mikrokeresetek létrehozása nem érinti a speciális termelési rendszerekben történő tevékenységeket. Az illető vidék gazdaságai saját, akaratuktól függően, önállóan döntenek a különböző rendszerekben történő részvételről. Külön hangsúlyozni kell, hogy a mikrokörzetekben történő együttműködés nem sérti az egyes üzemek szervezeti, gazdasági önállóságát inkább elősegíti, növeli azt. TÓTH JÓZSEF A szobában könyvek és könyvek, a falon három nagyméretű fénykép: Ady, Vácit Mihály és Nagy László — Látja, ez az a három ember, aki megszabta az utófutamat *— mondja magyarázatképpen, s még beszélgetésünk elején Függ Tiborné, a vásárhelyi Kalke. Máté Általános iskola pedagógiát igazgatóhelyettese. Könyvek és köztök képmásai veszik tehát körűi lakásában, mely egyben második munkahelye is, hiszen itt készülnek pedagógiai tanulmányai, s itt készül fel számos társadalmi megbízatására; egyszóval otthona a közéleti tevékenységének kiindulópontja. — De remélem, nem a személyemről, hanem magáról az ügyről akar írni... Az ügyről? Ritkán hallani ilyen megfogalmazásban. Bármennyire is szeretném megkerülni a szót, most mégis így kell mondanom: megszállott emberről akarok írni. A közélet megszállottjáról. Nemcsak az „ügyről” tehát, hanem az ügy képviselőjéről is. Miként a lélegzetvétel Nagyon ritka eset, hogy Valaki — bárki — individualizmusából kilépve, egyik napról a másikra a nagyobb emberi közösségek érdekében munkálkodni kezd, s ezentúl háttérbe szorítja önös érdekeit. Inkább igaz, hogy erre az életformára születni kell, vagy már nagyon korán — ifjúkorban — ránevelődni. Függ Tiborné esetében is így történt: annak idején az úttörőmozgalom adta az első impulzusokat számára. Középiskolás korában már ifivezetőként munkálkodott. Végigjárta az építőtáborokat, majd a tanárképző főiskolán pedagógiai és pszichológiai diákköröket vezetett. Ennyi előzmény után szinte természetesnek tűnt, hogy gyakorló pedagógusként te számos társadalmi megbízatást, mozgalmi feladatot vállalt; úttörőcsapatvezető-helyettesként, vöröskeresztes tanár és nökként, pályaválasztási felelősként, szakkörvezetőként. Később tagja lett az ifjúságvédelmi albizottságnak, a városi úttörőelnökségnek, illetve az Úttörővezetők tanácsának... Talán ne is folytassuk a felsorolást, elegendő ennyi is bizonyságul: életének különböző szakaszai nem múltak el tétlenül. De most is — legalább féltucatnyi — szervezetnek, vagyó bizottságnak a tagja, így például a TIT megyei ellenőrző bizottságának, a Magyar Pedagógiai Társaságnak, a TIT pedagógiai szakbizottságának. S ezek mellett pártpropagandista: jelenleg a Kulturális kérdések című tanfolyamot vezeti a nyomda dolgozóinak. Úgy tűnik, e sok megbízatás, önként vállalt feladat szinte lélegzetvételnyi szünetet sem hagy szabad idejének óráiból, perceiből. — Csakhogy nekem ez a munka — vallja —, vagyis a közéletiség egyenlő a lélegzetvétellel. Enélkül nem is tudnék élni, számomra ez a természetes életforma. Igény, de nem sikk Maradjunk akkor ennél a megfogalmazásnál: életforma. De vajon mit követel meg egy embertől, adott esetben egy nőtől, aki anya és feleség és pedagógus is egy személyben, és a létforma? — Sok álmatlan éjszakát, és esetleg az egészséget. De hát sosem mérlegeltem, mit veszíthetek, nyerhetek, sosem az vezetett, hogy amit csinálok, megéri-e nekem, hanem az, hogy másoknak megéri-e, mások hasznára munkálkodók-e? Hiszem és vallom azt, hogy aki világítani akar, annak magának is égnie kell, esetleg elégnie, ss hát sajátos bűnnek tartom azt, ha valaki értékeit, megszerzett tudását, ismereteit nem adja tovább másoknak. Csakhogy ez a feltehetően belső kényszer óhatatlanul „keresztje” is azegyénnek A praktikus, az önérdeket folyvást mérlegelő emberek vagy értetlenül szemlélik a közért „szaladgáló” társukat, vagy pedig nyilvánvalóan megmosolyogják... — Minek csinálod? Ezt kérdik, pedig hát sosem volt még ekkora a társadalmi igény a közéleti emberekre, mint manapság. Mégsem népszerű magatartásforma. Nem sikk. — Következésképpen kevés az elismerés? — Kevés, de ennél nagyobb baj, hogy kevés a partner. Nem tolonganak az emberek ezen az „úton**. — Csalódások, kudarcok? — Bármennyi is akad, a hitemet nem vehetik el És azt a belső örömet sem, melyet ez az életforma nyújt. Pályamunkákat mutat, pedagógiai tanulmányokat, melyek módszertani folyóiratokban és kiadványokban is napvilágot láttak. Egyikmásik évtizeddel ezelőtt született, s a benne foglaltak akkor még kísérletnek — sokak szerint utópiának — számítottak. — Ma már ma egy akkori fölvetésem tantervi előírás jegyzi meg. És ez bizony nyilvánvaló elismerése munkájának. Miként elismerés volt annak idején Darvas József egyik sajtónyilatkozata, az olvasóvá nevelés kérdéséről rendezett ankétot vezette az irószövetség akkori elnöke, s ennek tapasztalatairól beszámolva Függ Tiborné hódmezővásárhelyi pedagógust külön megemlítette, mondván, olyan értékes hozzászólása volt, hogy — egyedül őt — tapssal jutalmazta az ankét közönsége Nem tudnak fizetni «*• Jelenleg milyen kérdések izgatják, miben munkálkodik? — A TIT megbízásából a Szülők akadémiája sorozat előadásait tartom; elsősorban a tanulás pszichológiai kérdéseivel, a nehezen nevelhetőség problémáival foglalkozom. De nagyon érdekes témának ígérkezik egy egészen új pedagógiai kérdés: a lakótelepeken, a sokemeletes háztömbökben felnövő gyermekek nevelésének problémája. — A TIT-előettások szerényen honorált munkák..» — Nem. Mert piros tintával ráírom legtöbbször az előadói ívre: „Társadalmi munkában!” S így már nem tudnak bírte fizetni. Ezek után, végezetül tervei, törekvései közül egyet föltétlen meg kell említeni. — A fiatalokat, de már a gyerekeket is közéletiségre szeretném nevelni. Nagyon sok közösségi típusú, alkoté gyerek van, velük foglalkozni, külön is foglalkozni egy pedagógus számára nagyon szép feladat — mondotta befejezésül Függ Tiborné. TAMÁSI ISTVÁN „Wm* cifráig*?” - III v légffanf afrar... - D«rm first« ?« tiitinfiliri Vallomás a köserségről CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 35. ISMN 0 33001. Nerff filozof van az aluminium lakótérnek Az alumínium ipari felhasználásának számtalan ötletes változatát alkalmazza a Vásárhelyi Fémipari Vállalat Az utóbbi években több olyan új gyártmány látott napvilágot az üzemben, amiket nemcsak belföldön, de a világpiacon is szívesen vásárolnak. Ezek között említhetjük a márkanevén Átmérnek jelzett lakóteret, amely különféle méretben készül, és kiválóan alkalmas felvonulási épületnek a nagyobb építkezéseknél. De használható más közületeknél is öltözőnek, fürdőnek, ebédlőnek, vagy akár irodahelyiségnek. Jól fűthető és világítható. Tavaly szeptemberben kezdték el a sorozatgyártást, és még 1978-ban 200 lakótér készült el belőle. Az idén körülbelül 400-450-et gyártanak, többféle változatban. Valamennyire volt és van rendelő, tehát nem „raktárra” készül. Ez a termék egyébként tavaly BNV-díjat nyert A megrendelők között találjuk a pesti AEV-t, valamint a székesfehérvári építőipari vállalatot Ezek az Alutér-elemek egybeépíthetők, egymásba sorolhatók. Egész szociális objektumsor vagy munkásszálló alakítható belőlük, s olyan erős váduk van, hogy akár több emeletet is lehet rá húzni. A lakótér egyik típusa a fémipari vállalat udvarán. Kitűnően alkalmas irodai, vagy tervező tevékenységre. Később emeletet húznak felé A lakótér betűiről. Jobbról fénymásoló készülék, balról az ablaknál három technikás látható, tervezés közben. (Fotó: Kovács László) Vendégjáték (Tudósítónktól.) Egymást érték mostanában Magyarországon a lengyel színházi bemutatók: a póznául Teatr Polski vendégjátéka Pécsett, a Jelenia Góra-i Nortrth Színház és a varsói Teatr Poleszechny budapesti sikeres szereplése után, a szolnokiak Mrozek tragikomédiáját vitték színpadra, Slawomir Mrozek lengyel drámaíró, elbeszélő és grafikus, az 50-es években jelentkezett szatirikus írásaival, színműveit 195- óta játsszák világszerte. Elbert János így jellemzi Mrozek színműveit: „A logika humora csillog színműveiben. Egyszer ,recepttel’ dolgozik, helyzeteket konstruál, és azokat olyan komolyan veszi, mintha valóságos összefüggések termékei volnának, szilárd következetességgel viszi végig képtelenségeit.” A Tangó — amely PMutAn « „forradalmait diataktikájáról” szól — nem csupán egyszerű absztrakt etűd az ideológiai zsarnokról. Mulatságos szituációk, nyelvi komikumok sorjáznak, kiegészítve a tárgyak vásári zsebvásáros humorával. Artúr, a hős, azokhoz az ENFANT TERRIBLE-ekhez (ideges fiatalemberekhez) tartozik, akiket a drámairodalom szívesen használ, akiket a „létezés kínja” iránt, a dolgok egyszerű rendjét szeretettel igyekezne l felborítani. Pisztolyát szorongatva áll az asztal tetején (mint Übü, Hitler, egy Nitzsche-i bohóc), élet és halál ura akar lenni Edék segítségével. Azonban a vadállat egy gyors és határozott mozdulattal leüti a handsbandázó ideológust. * bevezeti az erőszak abszurd uralmát! Pál István rendezését színháztörténeti jelentőségűnek tartja a kritika. Valóbana kibontott mondanivaló többértelmű, az előadás lenyűgöző. A színészeket nehéz rangsorolni, szinte mindegyik főszerepi teljesítményt nyújt. Pogány György finom jelzésekkel jeleníti meg Artúr összetett vonásait. Udvaros Dorottya alakítása nagy meglepetés, elbűvölő nőiessége, királynőként repdes a sok bomlott elme között. Fonyó István az ava és Margittay Ági az anya, csak ritkán jutnak el magaslatokra, de az írói mértéktartás miatt. Falvay Klára kicsit a háttérben marad. Újlaki Dénes fejlődése (la késből végül"diktátor lesz) egyszerű eszközökkel építi fel, és végül Pákozdy Jánossal félelmetes haláltáncot (tangót) lest. Az előadó*! leközelebb ;anv so-án, a Tornya bérlet tulajdonosai láthatják. FENYVESI V. LAJOS I