Csongrád Megyei Hírlap, 1979. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGSZB MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Kiegyensúlyozott belpolitika A Központi Bizottság legutóbbi ülése a szokottnál szélesebben tekintette át belpolitikai életünk különböző területeit, a gazdasági év indulásának tapasztalatait, az állami munka és pártélet egyes kérdéseit Ebben a tevékenységben a Központi Bizottság ellenőrizte azoknak a határozatoknak a végrehajtását, amelyeket az élet különböző területeire a párt- és állami szervek alkottak. Ez az áttekintés pozitív szemléletű, noha az adott kérdéseknél a Központi Bizottság elmarasztaló szavai sem maradtak el A pártellenőrzés alapjául a XI. kongresszus határozatai szolgáltak, amelyek végrehajtását átfogóan a múlt év áprilisában a Központi Bizottság már értékelte. Az élet, a társadalmi szükséglet az elmúlt egy év alatt a jelenségeket elmozdította, ezért újabb következtetések levonására is lehetőség nyílt Mindenekelőtt fontos az a megállapítás, hogy népünk bizalma a párt és a kormány politikája iránt tettekben jut kifejezésre, az országépítő munkáért érzett felelősségben, helytállásban. „A politikai légkör és a közhangulat munkára, alkotásra ösztönöz.” A munkásosztály és a paarasztság fegyelmezetten dolgozik, helytáll, felelősen látják el feladatukat a nők és az ifjúság. Ebben pártunk szövetségi politikája, a tömegek támogatása jut kifejezésre, az a tény, hogy a társadalom különböző osztályai, rétegei egyetértésben mukálkodnak a szocializmus építésén. A Központi Bizottság megállapította: „társadalmunkban erősödik a dolgozó tömegek politikai öntudata, a közügyek iránti felelősségérzete, áldozatkészsége.” A további fejlődés azonban sokban függ belpolitikánk legfontosabb területétől, a gazdaságtól. Az önmagában nagy eredménye politikánknak, hogy a közvélemény a korábbinál reálisabban ítéli meg az ország és benne a gazdaság helyzetét Erősödik az a felismerés, hogy országunk, népünk tekintélyét a világban a hazai építőmunka alapozza meg. Ebből kiindulva egyre jobban érti, hogy a fő feladat szocialista vívmányaink megőrzése, az anyagi termelés eredményeinek és az elért életszínvonalnak a megszilárdítása, a további fejlődés feltételeinek megteremtése. A Központi Bizottság 1979 első negyedévi gazdasági teljesítménye áttekintése során általában pozitív értékelést adott, különösen azoknak szólóan, akik az 1979-re kitűzött tervfeladatok érdekében konkrét intézkedéseket tettek, a gazdaság, a termékszerkezet korszerűsítése, a hazai szükségletek kielégítése az exportképesség növelése, vagy a munkaerő ésszerű átcsoportosítása érdekében, amely máris kedvező visszhangot váltott ki, ezért fokozott politikai támogatást érdemel. Az elmarasztalás elsősorban amiatt hangzott el a Központi Bizottság ülésén, mert akadnak központi, középfokú és helyi irányító szervekben — egyes vezetők, akik ma sem értik világosan a gazdasági munka jelenlegi követelményeit, ezért törekvéseik eltérnek a gazdasági terv céljaitól. „Még nem elég erőteljes a törekvés a takarékosságra, a szellemi és az anyagi erőforrások észszerű felhasználására, még nem általános és még nem elég rugalmas az alkalmazkodás a gazdaság megváltozott feltételeihez.” Ezért változatlan feladat, hogy a minőségi és hatékonysági követelményeket minden területen következetesen érvényesítsük. Ezt segítse a politikai munka, a pártszervezetek irányító, szervező, vezető és ellenőrző tevékenysége, s ez jusson kifejezésre a szocialista munkaversenyben is. Megállapította a Központi Bizottság azt is, hogy az állami szervek munkájában tapasztalta jó fejlődés mellett is a lehetségesnél lassúbb a magasabb követelményekhez való igazodás. Rontja a politikai közérzetet a sokszor hosszadalmas és olykor lélektelen ügyintézés. „Az össztársadalmi és helyi célok megvalósítását segíti elő a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellegének erősítése.” Hangsúlyozta a Központi Bizottság, hogy: „Az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy egyidejűleg erősítsük a központi irányítást, a helyi kezdeményezést, önállóságot az állami munkában is.” Nagyon fontosak azok a megállapítások, amelyeket a Központi Bizottság a párt állapotáról és a kommunistákról mond: „pártunk a XI. kongresszus határozatainak alapján végzi munkáját, irányítja, szervezi a magyar társadalom erőit az időszerű feladatok megoldására. Az elmúlt időszak egyik fontos jellemzője, hogy növekedett a párttagság aktivitása a munkában, a közéletben, a párt politikájának képviseletében. A kommunisták túlnyomó többsége pártszerű magatartást tanúsít, példamutatóan él és dolgozik, teljesíti kötelezettségeit.” 181 ősz, amikor készülünk felszabadulásunk 34. évfordulójára, a nagy vívmányiank közé sorolhatjuk ezt a kiegyensúlyozott belpolitikát, amely szocialista társadalmunkat jellemzi. Vagy ahogy a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben olvasható: „Megállapította, hogy az ország belpolitikai helyzete szilárd és kiegyensúlyozott A párt vezető szerepe érvényesül, erős a munkásosztály hatalma, s annak legfőbb politikai alapja, a mukás-paraszt szövetség. Fejlődik a szocialista nemzeti egység, a párttagok és pártonkívüliek jó egyetértésben dolgoznak a közös célokért. A szocialista törvényesség biztosított, a közrend jó.” RÁCZ LAJOS 36. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1979. április 1., vasárnap Ára: 1,60 forint Vásárhelyi kiadás Tavaszi munkák a határban Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben jól haladnak a tavaszi munkával. Erről tanúskodik a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának jelentése is. Tavaszi vetést összesen 143 ezer 633 hektáron terveztek a nagyüzemek. A korai magvak jó része már földben van. Eddig 9 ezer 235 hektár a vetett terület. A magtermelésre szánt borsót 716 hektáron — a tervezett terület több mint 60 százalékán — már elvetették. Földben van már 1607 hektáron a tavaszi árpa magja is. Közel hétszáz hektárral vetnek kevesebb zabot a tervezettnél a gazdaságok. Pedig, a magas beltartalmi értékű takarmány iránt egyre nagyobb a kereslet. Új lucernatelepítést az idén közel 3 ezer nyolcszáz hektáron terveznek. Ezer hektáron már elvetették a pillangós növény magját. Megfelelő ütemben halad a burgonya vetése is. A korai fajtájú gumók már a földben vannak. A terv szerinti 4 ezer 612 hektárból 628 hektáros Cukorrépát az idén 5 ezer 376 hektáron termelnek a nagyüzemek. Március 20-a után kezdték el a vetést. Jelenleg a termőterület egynegyedén 1349 hektáron már be is fejezték a munkát a vetőgépek. A tavaszi munkák sokasodtával , a csanádpalotai Szabadság Tsz-ben bevezették a vásárnapi szolgálatot. A termelőszövetkezet egyegy vezető szakembere felelős ilyenkor azért, hogy a rendkívüli munkanapon minden a tervek szerint történjen. Szükség is van erre, mert egyre több a feladat. Mughagymát 25 hektáron termelnek az idén. A fekete magot már elvetették. Hasonlóan földben van már 15 hektáron a maghagymának szánt szaporítóanyag is. Makói fajtájú vöröshagymát 160 hektáron vetnek. Jelentős területen ,mintegy 300 hektáron termelnek cukorrépát. A közös gazdaságban már megindultak a vetőgépek, s ha az időjárás nem szól közbe, tíz nap alatt végeznek a munkával . • A szövetkezetben ezernyolcszáz hektár lesz a kukoricáé. Bár törekednek a szövetkezetben a rövid tenyészidejű fajták termesztésére, mégis meglehetősen magas az 500. és a fölötti FAO-számú kukorica aránya — ezekből hétszáz hektár a tervezett terület. A magról termelt vöröshagymát már elvetették, az apátfalvi Aranykalász Termelőszövetkezetben is, öt—öt hektáros parcellákon, üzemi kísérleteket is végeznek. A vizsgálat alá vont fajták: Aroma, Amerika—7, Alsógödi Makói M 104-es és M 103-as. Az öntözhető területen levő kísérleti parcellákon most tőszámvizsgálatot végeznek, pontosan jegyzik az egy hektárra jutó költségeket is. Betakarítás után pedig megállapíthatják, hogy melyik fajta a legalkalmasabb az apátfalvi határban a továbbtermesztésre. Az apátfalvi Aranykalász Tsz-ben 220 hektáron termelnek az idén cukorrépát. A RAU vetőgép mellett — képünkön — egy nagy teljesítményű NIBEX vetőgép is segíti a munkát. (Fotó: Enyedi Zoltán) Az első negyedév summázat Jó Indulás, kooperációs nehézségek Körkép vásárhelyi gyárainkból Nem véletlenül fektetnek nagy súlyt a sportban is a jó startra. Mert aki az első néhány méteren „bennragad”, arra akár fogadni lehet: nem lesz ott az élmezőnyben. Ugyanez vonatkozik vállalatainkra is. Az év indításától nagymértékben függ az egész gyár, üzem további teljesítménye. A jó indulás pedig megköveteli az alapos előkészítő munkát, azt, hogy az előző gazdasági év utolsó hónapjai olyanok legyenek, amikről bátran neki lehet rugaszkodni az új évnek január 2-án. A METRIPOND Mérleggyárban 1978-at értékelve elmondták, hogy nehéz évet zártak, nagy volt az év végi hajrá, és az előző évekhez viszonyítva kevés alkatrészt gyártottak 1979-es termékeikhez. Így a januárt gyakorlatilag a hiányzó részegységek előállítására fordították. Ez még önmagában nem lenne baj, hisz az indulás ettől függetlenül is zökkenőmentes volt, s az alkatrészekből előbb-utóbb úgy is késztermék lesz. Viszont ez az „előbb-utóbb” a márciust, vagyis az első negyedév végét jelenti, és kész mérlegekben nem tudják hozni a tervezett mennyiséget. Ám 1978. első negyedévével öszszevetve, az idén sem roszszabb a helyzet, s várhatóan a félév végére behozzák a „lemaradást”. Pech, hogy éppen a legmunkaigényesebb termékek,, a hagyományos mérlegek gyártását ütemezték be az első pár hónapra. Aminek viszont örülnek: sok a befejezetlen mérlegük, ezzel az előregyártással jelentősen megkönnyítették második negyedévi munkájukat A HÖDGÉP szerződési kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette január, február, március folyamán. Saját, feszítettebb ütemű terveikhez, „belső mércéjükhöz” képest azonban lemaradtak egy kissé. Az előirányzatokhoz viszonyítva 95 százalékos teljesítményt nyújtottak. Az, hogy nem sikerült elérni a száz százalékot, a bel- és külföldi partnerek, szállítók késedelmei miatt történt. A vállalati felmérések alapján bíznak abban, hogy a félév végéig pótolni tudják elmaradásaikat. Az év egyébként zökkenőmentesen kezdődött, úgy érzik, már évek óta nem sikerült ilyen kiválóan előkészíteni az elkövetkező időszakot. Ezután következtek csak a kisebb csúszások, programmódosítások, kiesések. Akárcsak a mérleggyá, hakor az ő csarnokaik is tele , vannak félkész termékekkel, amiket viszont most még nem, de a következő negyedévben már elszámolhatnak majd. A HÓDGÉP gazdasági , szakemberei tisztában voltak , azzal, hogy nehéz évet indítanak, ezért az eddigi kisebb zökkenők sem érték őket váratlanul A Hódmezővásárhelyi Fémtechnikai Vállalat sokat tervezett 1979-re: termelési értéküket 10—12 százalékkal szeretnék növelni, többek között a hatékonyság javításával Ez a körülmény már eleve sejteti, hogy összetettebb, problémásabb tizenkét hónap elé néznek, s a jó eredmények eléréséért többet kell tenniük, mint eddig, akár átszervezéssel, racionalizálások árán is. Az eltelt időszakban alegnagyobb gondjuk az anyaghiány volt, ami maga után vonta összes lehetséges következményeit: a munkásokat nem tudták folyamatosan foglalkoztatni, egyes munkaterületeken „üresjáratok” keletkeztek. Amit tehát most nem tudtak elkészíteni, azt a következő negyedévben feltétlenül pótolniuk kell. Három vásárhelyi avarunkban, bármennyire is simának tűnt az indulás, előre nem látott nehézségek jöttek közbe. Nem zárnak hát könnyű három hónapot, ám még mindig nem reménytelen, hogy végül is felzárkóznak az élitteaönyiön A METRIPOND Mérleggyárban szakemberek dolgoznak egy adagoló szalagmérleg vezérlőszekrényének szerelésén. Április 30-ig feltétlenül át szeretnék adni a megrendelőnek, a Rábai Cukorgyárnak. (Fotó: Enyedi Zoltán) Szekér Gyula Nigériába utazott Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese a Nigériai Szövetségi Köztársaság kormányának meghívására szombaton Nigériába utazott, ahol a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről folytat tárgyalásokat Magyar—koreai tárgyalások borbándi János HAZAÉRKEZETT PHENJANBÓL Szombaton hazaérkezett Phenjanból az a magyar küldöttség, amely a magyar —koreai gazdasági és műszaki-tudományos konzultatív kormányközi bizottság negyedik ülésszakán vett részt A delegációt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormányközi bizottság társelnöke vezette. A magyar—koreai gazdasági és műszaki-tudományos konzultatív kormányközi bizottság március 25. és 29-e között Phenjanban tartotta 4. ülésszakát Az ülésen áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének eredményeit és meghatározták a további munka főbb feladatait. Egyidejűleg tartotta ülését a műszaki-tudományos együttműködési albizottság. Borbándi Jánost fogadta, Li Dzong Ok, a KNDK közigazgatási tanácsának elnöke.MTI.