Csongrád Megyei Hírlap, 1979. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-27 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI ★ A BOLTHÁLÓZAT rekonstrukciójával, szakosítással, a LAKÁSÉPÍT­KEZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÜZLETEK ÉPÍTÉSÉVEL JAVÍTSUK A VÁSÁR­LÁSI KÖRÜLMÉNYEKET Kiegyensúlyozott a lakosság áruellátása A Csongrád megyei tanács vb-üléséről kedvezően befolyásolják Csongrád me­gyében a lakosság közérzetét a kiegyen­súlyozott áruellátás és a kulturált vásár­lási körülmények. A most következő évek­ben fokozott felelősség hárul a kereske­delempolitikai feladatok végrehajtásában, az érdekelt válallatokra, szövetkezetekre, állapította meg kedden délelőtt tartott ülé­sén a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület dr. Perjési László­nak, a megyei tanács elnökének vezetésé­vel megtárgyalta a megye kereskedelmé­nek helyzetét, és foglalkozott a VI. ötéves terv időszakában várható feladatokkal kap­csolatos előzetes javaslatokkal. A végrehajtó bizottság összegezte az V. ötéves tervben a kereskedelem fejleszté­séért végzett munka tapasztalatait. Meg­állapította, hogy a megye gazdasági, tár­sadalmi fejlődése kedvezően hatott a la­kosság életkörülményeinek alakulására. A kiskereskedelmi forgalom növekedése el­éri a 30 százalékot, és gyorsabb ütemű az országos fejlődésnél. Javultak a lakosság vásárlási körülményei is, öt esztendő alatt előreláthatóan a terveknek megfelelően alakul a megyei kiskereskedelmi forgalom. Az élelmiszerek és vegyes iparcikkek bolti forgalma a tervezettnél gyorsabban, a ru­házati és vendéglátó viszont mérsékelteb­ben növekszik. Az ÁFÉSZ-ek jelentősebb szerepet vállalnak a városi kereskedelem fejlesztésében, ezért forgalmuk dinamiku­sabban növekszik az állami kereskede­lemnél. Megyénk lakosságának áruellátása — az országoshoz hasonlóan — kiegyensúlyo­zott. A legdinamikusabban a vegyes ipar­cikkek forgalma emelkedett, annak elle­nére, hogy még mindig sok, a hiánycikk. Elsősorban a veszteséges, az alacsonyabb jövedelmezésű termékekből. A helyi áru­alapok feltárására növekvő gondot fordí­tottak a kereskedelmi szervek. A megyé­ben működő ipari szövetkezetek 1979-re mintegy 40 százalékkal több áru szállítá­sát vállalták a helyi kereskedelem részé­re A határ menti árucsere-forgalom is elősegíti a választék bővítését. A kereskedelmi hálózatfejlesztés célja az ellátottság színvonalában meglevő aránytalanságok csökkentése. Ezért e terv­időszakban a fejlesztések közel 92 száza­léka a városokban, elsősorban Szegeden és Hódmezővásárhelyen valósul meg. A kö­zéptávú terv időszakára közel 57 ezer négyzetméter alapterülettel tervezték a hálózat fejlesztését. Az előkészítés hiánya és pénzügyi okok miatt több építkezés át­húzódik majd a VI. ötéves terv idősza­kára. Várhatóan a Szeged Áruház és a DOMUS Áruház felépítése után lényegesen javulnak a kereskedelem körülményei. A termelővállalatok és az úgynevezett közös boltok számának növelése segíti a helyi árualapok feltárását, a választék bő­vítését. A célcsoportos lakásokhoz kapcso­lódó kereskedelmi hálózat beruházási fe­dezete nem biztosítja a tervezett fejlesz­tést. Az új lakótelepeken az úgynevezett fogadószinteken kis alapterületű boltokat hoznak létre. Az áruellátás javítását szolgálta, illetve szolgálja a nagykereskedelmi vállalatok beruházásának megvalósítása, a raktárak építése. A kereskedelmi ellátás fejlődését segí­tette az úgynevezett intenzív módszerek alkalmazása. A tervidőszak végére a for­galom több mint 40 százaléka majd önki­szolgálással bonyolódik. A fejlesztési alap mintegy 20 százalékát fordították gépesí­tésre a kereskedelemben. A lakosság körében kedvező visszhang­ra talált az az intézkedés, amelynek ered­ményeként csütörtökön a megyében 120 bolt tart nyitva este 8 óráig. Hangsúlyozza a végrehajtó bizottság, hogy kereskedelempolitikánk fő célja to­vábbra is a lakosság és az idegenforgalom növekvő szintű ellátása. E feladatok meg­valósítása közben figyelembe vesszük a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tása érdekében hozott intézkedéseket. Vár­hatóan az értékesítési forgalom az eddi­gieknél mérsékeltebb ütemben növekszik. Az áruforgalmat szervező munkában fi­gyelembe kell venni a változó körülménye­ket és feltételeket. A jövőben erősítsük és tegyük folyamatossá a nagy- és kis­kereskedelem együttes piackutatását, hogy a kínálat még jobban igazodjon a külön­böző jövedelmű és életkorú vásárlók igé­nyeihez. Bővítsük az árukínálatot a hazai, a helyi ipari termelésben és a határ men­ti árucsere révén. Továbbra is kiemelt feladat Csongrád megyében az alapellátás folyamatos és za­varmentes biztosítása, az ellátatlan terü­letek, a tanyai lakosság áruellátása szín­vonalának javításával. A tömegétkeztetés terén, különösen a gyermek- és diákétkez­tetés lehetőségei feltárásának és fejleszté­sének feladata hárul a tanácsokra, válla­latokra, elsősorban Szegeden és Hódmező­vásárhelyen. A jövőben a vállalati és szövetkezeti gazdálkodás szabályozása és más okok miatt a fejlesztés lehetősége korlátozódik — ezzel számolni kell. Ezért a tartalékok feltárására az eddiginél jobban szükség van. A bolthálózat rekonstrukciójára, sza­kosításra, profilrendezésre. Például a ki­sebb üzletek összevonásával, nagyobb alapterületű egységek kialakításával. A szállítási módszerek korszerűsítésével érjük el, hogy a konténeres és a progra­mozott szállítást minden nagykereskedel­mi vállalat vezesse be. Szélesítsük a min­ta utáni értékesítést. A végrehajtó bizottság elfogadta az elő­zetes fejlesztési feladatot, és megjelölte a tanácsi szervek, a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek feladatait. A testület hasonló javaslatokat fogadott el a tanácsi ipar- és szolgáltató tevékeny­ség fejlesztésére. Megtárgyalta és jóvá­hagyta az atlétika megyei helyzetével és további fejlesztési feladataival foglalkozó jelentést is. Ha elkészül, szintén az áruellátás javítását segíti majd a jó ütemben épülő Szeged Áruház. (Fotó: Enyedi Zoltán) Vásárhelyi kiadás 36. ÉVFOLYAM M** SZÁM 1979. június 27., szerda Ára: 1,20 forint Moszkvában megnyílt a KGST mill. ülésszaka Leonyid Brezsnyev üdvözlete MOSZKVA Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Moszkvában, a Szakszer­vezetek Házának oszlopcsar­nokában kedden ünnepélyes keretek között nyílt meg a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának XXXII­I. ülésszaka. Az ülésszakon a tagállamokat kormányfők, il­letve a miniszterelnök-helyet­teseik képviselik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke. A kül­döttség tagjai: Huszár Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó képviselője a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsában, Pullai Ár­pád, közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Rácz Pál kül­ügyi államtitkár, Szita János, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok titkárságának veze­tője és Meisel Sándor, ha­zánk állandó KGST-képvise­­lőjének helyettese. Meghívottként és megfi­gyelőként jelen van az ülés­szakon számos állam képvi­selője. Az ünnepélyes megnyitón megjelentek az SZKP és a szovjet állam vezetői: Viktor Grisin, Andrej Kirilenko, Alekszej Koszigin, Mihail Szuszlov, Nyikolaj Tyihonov, Vlagyimir Dolgih, Kosztan­­tyin Ruszakov. Ott volt a Szovjetunió Minisztertaná­csának több elnökhelyettese, köztük Konsztantyin Katu­sin, a Szovjetunió állandó képviselője a KGST-ben, megjelent a szovjet kormány számos tagja. Tíz órakor nyitotta meg az ülésszakot Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke. Méltatta a fennállásá­nak harmincadik évforduló­ját ünneplő tanács jelentősé­gét, köszöntötte az ülésszak résztvevőit és vendégeit, majd felolvasta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa, elnökségé­nek elnöke üdvözletét. Több testvérország kom­munista- és munkáspártjá­nak kezdeményezésére 30 esztendővel ezelőtt a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsának létrehozásával kez­dődött meg a­­­okoldalú gaz­dasági együttműködés elvi­leg új módszereinek kollek­tív felkutatása. Ma megelé­gedéssel állapíthatjuk meg, hogy a KGST keretei között kialakul és erősödik a nem­zetközi munkamegosztás szo­cialista formája. Ez elősegí­tette azt, hogy a szocialista közösség a világ legdina­mikusabb, legszilárdabb és leghaladóbb gazdasági ereje­ként fejlődjék. Nagy és hasznos tapaszta­latokat szereztünk az idősze­rű gazdasági kérdések ösz­­szehangolt megoldásában. A szocialista gazdasági integ­ráció közösségünk életének elválaszthatatlan része lett, olyan hatalmas és szilárd té­nyező, amely elősegíti a test­vérországok mindenoldalú fejlődését — hangzik egye­bek közt a nyilatkozat, majd így folytatódik: Minden bizonnyal ez a KGST tevékenységének leg­főbb politikai eredménye az elmúlt harminc év során, és különösen a legutóbbi évti­zedben, amelyet a tanács XXXIII. rendkívüli ülésén elfogadott és a komplex programban megtestesülő stratégiai feladatok megvaló­sítása jellemez. Éppen a hetvenes években nyilvá­nultak meg különösen szé­les körben a szocialis­ta nemzetközi munkameg­osztás alapvető előnyei. Ragyogóan kifejezésre ju­tott a KGST tevékenységé­nek társadalmi irányzata, az, hogy az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás egész rendszere a dolgozók érdekeinek van alárendelve, a szocializmus alapvető cél­ja, a népi jólétének emelése célját szolgálja. Éppen ezért áll testvéror­szágaink kommunista és munkáspártjai, kormányai figyelmének középpontjában a szocialista közösség orszá­gai sokoldalú együttműködé­sének, az együttműködés to­vábbi elmélyítésének problé­maköre. A KGST keretei között a történelemben első ízben valósult meg a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazi demokratizálása. Az egyen­jogúság, az önkéntesség, a szuverenitás, a belügyekbe történő be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök és a köl­csönös segítségnyújtás — a tanács tevékenységében ezek nem jelszavak, hanem gya­korlatot jelentenek. A KGST szerveiben minden ország, függetlenül nagyságától és gazdasági fejlettségétől, egy­forma képviseletet, egyfor­ma szót kap. Tanácsunkban senki sem parancsol. Szocia­lista közösségünket a nemze­ti és a nemzetközi érdekek harmonikus összeegyeztetése minden egyes ország nézetei­nek és nemzeti sajátosságai­nak tiszteletben tartása jel­lemzi. Nyilvánvalóan ez a KGST növekvő tekintélyé­nek egyik forrása. A KGST országai, amelyeket a békés egymás mellett élés elvei ve­zérelnek, nemzetközi téren is határozottan állást foglalnak minden diszkrimináció ellen a kereskedelemben, a gazda­sági és a műszaki-tudomá­nyos együttműködésben. A KGST országainak együttműködése a béke, a népek biztonsága érdekében valósul meg. A tanács alap­okmányát, programdoku­mentumait, gyakorlati tevé­kenységét a béke eszméi hatják át. Meggyőződésem, hogy a Kölcsönös Gazdasá­­gi Segítség Tanácsának te­­vékenysége a jövőben ir fontos tényezője lesz a fe­szültség enyhítése elmélyí­­­tésének és konkrét­ tárgy­ megvalósításának, a tartós (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János levele a tanácskozás résztvevőihez Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében szívből üdvözlöm a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának jubileumi ülésszakát. Az elmúlt három évtized tapasztalatai meggyőző­en bizonyítják, hogy a KGST keretében megvalósuló együttműködés, a közös erőfeszítések nagymértékben segítik minden egyes tagállam népgazdaságának fejlő­dését és korszerűsítését, a tudomány és a technika élen járó vívmányainak gyakorlati alkalmazását. A KGST tagállamainak gazdasági együttműködése fontos tényezője annak, hogy a szocialista közösség egyre nö­vekvő szerepet játszik a világgazdaságban és a legfőbb kezdeményező erő a nemzetközi enyhülés megszilár­dításában, a béke és a nemzetközi biztonság elmélyíté­sében. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának meg­alakulásában és tevékenységében kiemelkedő szerepe van annak, hogy a testvéri szocialista országok min­denkor számíthattak a Szovjetunió baráti segítségére, támaszkodhattak hatalmas gazdasági erejére, impo­záns tudományos-műszaki eredményeire. Kapcsolatainkat szilárd elvek határozzák meg: a szocialista internacionalizmus, az egyenjogúság, a köl­csönös előnyök, az elvtársi segítségnyújtás. Ezek az el­vek kiállották a gyakorlat próbáját, és érvényesülésük növekvő vonzerőt gyakorol a KGST-n kívül álló or­szágokra is. A KGST-tagországok három évtizedes fejlődése kedvező feltételeket teremt sokoldalú gazdasági kap­csolataink elmélyítéséhez, a szocialista gazdasági in­tegráció további kibontakoztatásához. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának, a Magyar Népköztársaság kormányának szilárd álláspontja, hogy a KGST állandó erősítése, a KGST-tagországok közötti gazdasági együttműködés szüntelen fejlesztése jól szolgálja szocialista építő­munkánkat, a magyar nép felemelkedését, minden tag­ország gazdasági fejlődését, s hozzájárul a különböző társadalmi berendezkedésű államok közötti együttmű­ködés fejlődéséhez. Pártunk és a magyar nép eltökélt szándéka, hogy a jövőben is cselekvően részt vesz együttműködésünk további elmélyítésében, testvéri kapcsolataink szilárdításában, a szocialista gazdasági integráció gyakorlati megvalósításában. Kívánom, hogy a KGST érjen el további nagy si­kereket szocialista közösségünk, népeink javára szol­gáló tevékenységében. Budapest, 1979. június 25-én. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára

Next