Csongrád Megyei Hírlap, 1979. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-27 / 148. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI ★ A BOLTHÁLÓZAT rekonstrukciójával, szakosítással, a LAKÁSÉPÍTKEZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÜZLETEK ÉPÍTÉSÉVEL JAVÍTSUK A VÁSÁRLÁSI KÖRÜLMÉNYEKET Kiegyensúlyozott a lakosság áruellátása A Csongrád megyei tanács vb-üléséről kedvezően befolyásolják Csongrád megyében a lakosság közérzetét a kiegyensúlyozott áruellátás és a kulturált vásárlási körülmények. A most következő években fokozott felelősség hárul a kereskedelempolitikai feladatok végrehajtásában, az érdekelt válallatokra, szövetkezetekre, állapította meg kedden délelőtt tartott ülésén a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület dr. Perjési Lászlónak, a megyei tanács elnökének vezetésével megtárgyalta a megye kereskedelmének helyzetét, és foglalkozott a VI. ötéves terv időszakában várható feladatokkal kapcsolatos előzetes javaslatokkal. A végrehajtó bizottság összegezte az V. ötéves tervben a kereskedelem fejlesztéséért végzett munka tapasztalatait. Megállapította, hogy a megye gazdasági, társadalmi fejlődése kedvezően hatott a lakosság életkörülményeinek alakulására. A kiskereskedelmi forgalom növekedése eléri a 30 százalékot, és gyorsabb ütemű az országos fejlődésnél. Javultak a lakosság vásárlási körülményei is, öt esztendő alatt előreláthatóan a terveknek megfelelően alakul a megyei kiskereskedelmi forgalom. Az élelmiszerek és vegyes iparcikkek bolti forgalma a tervezettnél gyorsabban, a ruházati és vendéglátó viszont mérsékeltebben növekszik. Az ÁFÉSZ-ek jelentősebb szerepet vállalnak a városi kereskedelem fejlesztésében, ezért forgalmuk dinamikusabban növekszik az állami kereskedelemnél. Megyénk lakosságának áruellátása — az országoshoz hasonlóan — kiegyensúlyozott. A legdinamikusabban a vegyes iparcikkek forgalma emelkedett, annak ellenére, hogy még mindig sok, a hiánycikk. Elsősorban a veszteséges, az alacsonyabb jövedelmezésű termékekből. A helyi árualapok feltárására növekvő gondot fordítottak a kereskedelmi szervek. A megyében működő ipari szövetkezetek 1979-re mintegy 40 százalékkal több áru szállítását vállalták a helyi kereskedelem részére A határ menti árucsere-forgalom is elősegíti a választék bővítését. A kereskedelmi hálózatfejlesztés célja az ellátottság színvonalában meglevő aránytalanságok csökkentése. Ezért e tervidőszakban a fejlesztések közel 92 százaléka a városokban, elsősorban Szegeden és Hódmezővásárhelyen valósul meg. A középtávú terv időszakára közel 57 ezer négyzetméter alapterülettel tervezték a hálózat fejlesztését. Az előkészítés hiánya és pénzügyi okok miatt több építkezés áthúzódik majd a VI. ötéves terv időszakára. Várhatóan a Szeged Áruház és a DOMUS Áruház felépítése után lényegesen javulnak a kereskedelem körülményei. A termelővállalatok és az úgynevezett közös boltok számának növelése segíti a helyi árualapok feltárását, a választék bővítését. A célcsoportos lakásokhoz kapcsolódó kereskedelmi hálózat beruházási fedezete nem biztosítja a tervezett fejlesztést. Az új lakótelepeken az úgynevezett fogadószinteken kis alapterületű boltokat hoznak létre. Az áruellátás javítását szolgálta, illetve szolgálja a nagykereskedelmi vállalatok beruházásának megvalósítása, a raktárak építése. A kereskedelmi ellátás fejlődését segítette az úgynevezett intenzív módszerek alkalmazása. A tervidőszak végére a forgalom több mint 40 százaléka majd önkiszolgálással bonyolódik. A fejlesztési alap mintegy 20 százalékát fordították gépesítésre a kereskedelemben. A lakosság körében kedvező visszhangra talált az az intézkedés, amelynek eredményeként csütörtökön a megyében 120 bolt tart nyitva este 8 óráig. Hangsúlyozza a végrehajtó bizottság, hogy kereskedelempolitikánk fő célja továbbra is a lakosság és az idegenforgalom növekvő szintű ellátása. E feladatok megvalósítása közben figyelembe vesszük a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében hozott intézkedéseket. Várhatóan az értékesítési forgalom az eddigieknél mérsékeltebb ütemben növekszik. Az áruforgalmat szervező munkában figyelembe kell venni a változó körülményeket és feltételeket. A jövőben erősítsük és tegyük folyamatossá a nagy- és kiskereskedelem együttes piackutatását, hogy a kínálat még jobban igazodjon a különböző jövedelmű és életkorú vásárlók igényeihez. Bővítsük az árukínálatot a hazai, a helyi ipari termelésben és a határ menti árucsere révén. Továbbra is kiemelt feladat Csongrád megyében az alapellátás folyamatos és zavarmentes biztosítása, az ellátatlan területek, a tanyai lakosság áruellátása színvonalának javításával. A tömegétkeztetés terén, különösen a gyermek- és diákétkeztetés lehetőségei feltárásának és fejlesztésének feladata hárul a tanácsokra, vállalatokra, elsősorban Szegeden és Hódmezővásárhelyen. A jövőben a vállalati és szövetkezeti gazdálkodás szabályozása és más okok miatt a fejlesztés lehetősége korlátozódik — ezzel számolni kell. Ezért a tartalékok feltárására az eddiginél jobban szükség van. A bolthálózat rekonstrukciójára, szakosításra, profilrendezésre. Például a kisebb üzletek összevonásával, nagyobb alapterületű egységek kialakításával. A szállítási módszerek korszerűsítésével érjük el, hogy a konténeres és a programozott szállítást minden nagykereskedelmi vállalat vezesse be. Szélesítsük a minta utáni értékesítést. A végrehajtó bizottság elfogadta az előzetes fejlesztési feladatot, és megjelölte a tanácsi szervek, a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek feladatait. A testület hasonló javaslatokat fogadott el a tanácsi ipar- és szolgáltató tevékenység fejlesztésére. Megtárgyalta és jóváhagyta az atlétika megyei helyzetével és további fejlesztési feladataival foglalkozó jelentést is. Ha elkészül, szintén az áruellátás javítását segíti majd a jó ütemben épülő Szeged Áruház. (Fotó: Enyedi Zoltán) Vásárhelyi kiadás 36. ÉVFOLYAM M** SZÁM 1979. június 27., szerda Ára: 1,20 forint Moszkvában megnyílt a KGST mill. ülésszaka Leonyid Brezsnyev üdvözlete MOSZKVA Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Moszkvában, a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában kedden ünnepélyes keretek között nyílt meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka. Az ülésszakon a tagállamokat kormányfők, illetve a miniszterelnök-helyetteseik képviselik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A küldöttség tagjai: Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó képviselője a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, Pullai Árpád, közlekedés- és postaügyi miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár, Szita János, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője és Meisel Sándor, hazánk állandó KGST-képviselőjének helyettese. Meghívottként és megfigyelőként jelen van az ülésszakon számos állam képviselője. Az ünnepélyes megnyitón megjelentek az SZKP és a szovjet állam vezetői: Viktor Grisin, Andrej Kirilenko, Alekszej Koszigin, Mihail Szuszlov, Nyikolaj Tyihonov, Vlagyimir Dolgih, Kosztantyin Ruszakov. Ott volt a Szovjetunió Minisztertanácsának több elnökhelyettese, köztük Konsztantyin Katusin, a Szovjetunió állandó képviselője a KGST-ben, megjelent a szovjet kormány számos tagja. Tíz órakor nyitotta meg az ülésszakot Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Méltatta a fennállásának harmincadik évfordulóját ünneplő tanács jelentőségét, köszöntötte az ülésszak résztvevőit és vendégeit, majd felolvasta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, elnökségének elnöke üdvözletét. Több testvérország kommunista- és munkáspártjának kezdeményezésére 30 esztendővel ezelőtt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának létrehozásával kezdődött meg aokoldalú gazdasági együttműködés elvileg új módszereinek kollektív felkutatása. Ma megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a KGST keretei között kialakul és erősödik a nemzetközi munkamegosztás szocialista formája. Ez elősegítette azt, hogy a szocialista közösség a világ legdinamikusabb, legszilárdabb és leghaladóbb gazdasági erejeként fejlődjék. Nagy és hasznos tapasztalatokat szereztünk az időszerű gazdasági kérdések öszszehangolt megoldásában. A szocialista gazdasági integráció közösségünk életének elválaszthatatlan része lett, olyan hatalmas és szilárd tényező, amely elősegíti a testvérországok mindenoldalú fejlődését — hangzik egyebek közt a nyilatkozat, majd így folytatódik: Minden bizonnyal ez a KGST tevékenységének legfőbb politikai eredménye az elmúlt harminc év során, és különösen a legutóbbi évtizedben, amelyet a tanács XXXIII. rendkívüli ülésén elfogadott és a komplex programban megtestesülő stratégiai feladatok megvalósítása jellemez. Éppen a hetvenes években nyilvánultak meg különösen széles körben a szocialista nemzetközi munkamegosztás alapvető előnyei. Ragyogóan kifejezésre jutott a KGST tevékenységének társadalmi irányzata, az, hogy az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás egész rendszere a dolgozók érdekeinek van alárendelve, a szocializmus alapvető célja, a népi jólétének emelése célját szolgálja. Éppen ezért áll testvérországaink kommunista és munkáspártjai, kormányai figyelmének középpontjában a szocialista közösség országai sokoldalú együttműködésének, az együttműködés további elmélyítésének problémaköre. A KGST keretei között a történelemben első ízben valósult meg a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazi demokratizálása. Az egyenjogúság, az önkéntesség, a szuverenitás, a belügyekbe történő be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös segítségnyújtás — a tanács tevékenységében ezek nem jelszavak, hanem gyakorlatot jelentenek. A KGST szerveiben minden ország, függetlenül nagyságától és gazdasági fejlettségétől, egyforma képviseletet, egyforma szót kap. Tanácsunkban senki sem parancsol. Szocialista közösségünket a nemzeti és a nemzetközi érdekek harmonikus összeegyeztetése minden egyes ország nézeteinek és nemzeti sajátosságainak tiszteletben tartása jellemzi. Nyilvánvalóan ez a KGST növekvő tekintélyének egyik forrása. A KGST országai, amelyeket a békés egymás mellett élés elvei vezérelnek, nemzetközi téren is határozottan állást foglalnak minden diszkrimináció ellen a kereskedelemben, a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködésben. A KGST országainak együttműködése a béke, a népek biztonsága érdekében valósul meg. A tanács alapokmányát, programdokumentumait, gyakorlati tevékenységét a béke eszméi hatják át. Meggyőződésem, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenysége a jövőben ir fontos tényezője lesz a feszültség enyhítése elmélyítésének és konkrét tárgy megvalósításának, a tartós (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János levele a tanácskozás résztvevőihez Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében szívből üdvözlöm a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának jubileumi ülésszakát. Az elmúlt három évtized tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, hogy a KGST keretében megvalósuló együttműködés, a közös erőfeszítések nagymértékben segítik minden egyes tagállam népgazdaságának fejlődését és korszerűsítését, a tudomány és a technika élen járó vívmányainak gyakorlati alkalmazását. A KGST tagállamainak gazdasági együttműködése fontos tényezője annak, hogy a szocialista közösség egyre növekvő szerepet játszik a világgazdaságban és a legfőbb kezdeményező erő a nemzetközi enyhülés megszilárdításában, a béke és a nemzetközi biztonság elmélyítésében. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakulásában és tevékenységében kiemelkedő szerepe van annak, hogy a testvéri szocialista országok mindenkor számíthattak a Szovjetunió baráti segítségére, támaszkodhattak hatalmas gazdasági erejére, impozáns tudományos-műszaki eredményeire. Kapcsolatainkat szilárd elvek határozzák meg: a szocialista internacionalizmus, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, az elvtársi segítségnyújtás. Ezek az elvek kiállották a gyakorlat próbáját, és érvényesülésük növekvő vonzerőt gyakorol a KGST-n kívül álló országokra is. A KGST-tagországok három évtizedes fejlődése kedvező feltételeket teremt sokoldalú gazdasági kapcsolataink elmélyítéséhez, a szocialista gazdasági integráció további kibontakoztatásához. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság kormányának szilárd álláspontja, hogy a KGST állandó erősítése, a KGST-tagországok közötti gazdasági együttműködés szüntelen fejlesztése jól szolgálja szocialista építőmunkánkat, a magyar nép felemelkedését, minden tagország gazdasági fejlődését, s hozzájárul a különböző társadalmi berendezkedésű államok közötti együttműködés fejlődéséhez. Pártunk és a magyar nép eltökélt szándéka, hogy a jövőben is cselekvően részt vesz együttműködésünk további elmélyítésében, testvéri kapcsolataink szilárdításában, a szocialista gazdasági integráció gyakorlati megvalósításában. Kívánom, hogy a KGST érjen el további nagy sikereket szocialista közösségünk, népeink javára szolgáló tevékenységében. Budapest, 1979. június 25-én. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára