Csongrád Megyei Hírlap, 1979. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
világ proletárjai, egyesüljetek! CSOKOM MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Tervezés és termelés Egyik legfőbb összetevő** je, mondhatni kulcskérdése a gazdaságos, hatékony termelésnek az ésszerű kockázatvállaláson alapuló tervezés. A régi világ parasztembere sem lépett a holnapba elképzelések nélkül, pedig amkor jóval kevesebb külső hatás gyakorolt befolyást a gazdálkodásra. A kézi munkán, a hagyományos eszközökön alapuló földművelés jövedelme csaknem kizárólagosan az időjáráson múlott. Most viszont az ipari eredetű termékek gyakori ármozgásán kívül az állami támogatás arányáig, a nagybani piaci lehetőségek változásáig, minden-minden kihat a termelés eredményességére. Annak ellenére, hogy a hatékonyság középpontjában az ember munkája áll Megyénk mezőgazdaságában most mintegy 275 ezer hektár szántó. 6,5 ezer hektár gyümölcsös, közel 9 ezer hektár szőlő, tekintélyes területű rét, legelő, erdő- és tógazdaság vonatkozásában kell elkészíteni az 1980-ra szóló terveket. Gyakorlatilag két fontos vezérvonal szabja meg az általános jellegű teendőket, az egyik a megyei pártbizottság területfejlesztési irányelve, a másik a január 1-től érvénybe lépő új, módosított szabályozórendszer. Ezzel együtt a táj, a mikrokörzeti adottságok az üzemi lehetőségek, a szellemi-anyagi felkészültség szintje, s a piaci igények is döntő szóhoz jutnak a jövő évi program kidolgozásánál. A megyei területfejlesztési irányelvek megvalósításában, az éves gazdaságpolitikai állásfoglalások alapján dicséretre méltó eredményeket könyvelhetnek el az agrárüzemek. Vonatkozik ez a tudományos eredmények alkalmazására, az üzem- és munkaszervezés fejlesztésére, a minőségi igényekhez formálódó termékszerkezet kialakítására. A gazdálkodási továbblépést azonban új körülmények között kell megfogalmazni, a módosított közgazdasági szabályozók üzemi hatásainak átfogó mérlegelésével. Néhány élelmiszeripari vállalat már az elmúlt évi tervek kidolgozásánál tárgyalóasztalhoz ült az agrárüzemek szakvezetésével, kimondván, hogy változásokat ír elő a gazdasági élet, a piaci szükséglet a termékek minőségével kapcsolatban. Külföldön például eladhatatlan a faggyúl hízott marha, s a feldolgozó ipar is a húsjellegű sertésekért fizet többet. A gabonaipar, a búza beltartalmi, sütőipari értékéhez formálta a felvásárlási árat. A cukoripar műszeresen méri a répa cukortartalmát és e szerint fizet. A zöldség-gyümölcs termelésnél is azoknak a gazdaságoknak a kasszájába folyik be több pénz, amelyek piaci értékesítésre, gyári feldolgozásra előkészítve adják át az árut. Az új esztendő termelési programjának kidolgozásához tehát egész sereg információ áll az agrárüzemek rendelkezésére, amely minden ágazatban meghatározza a teendőket. Lássuk, milyen hatást gyakorolnak a módosított szabályozók a közös gazdaságok további termelésfejlesztési irányára? Először is vitathatatlanul a következő: a VI. ötéves terv céljainak a megvalósítását szolgálják. Ezen belül például jelentősen növekszik a termelői árak orientáló hatása. Nagy különbségek alakulnak ki egy-egy termékfajtánál, a minőség szerinti értékmeghatározás révén. Amely gazdaság nem teszi meg már most az intézkedéseket, a végtermék értéknövelésére, az mindenképpen anyagi hátrányba jut Az új támogatási és elvonási rendszer is nyitott könyv kell legyen a további teendőkkel kapcsolatban. Megszűnik például az importfehérjékhez, a pótalkatrészek beszerzéséhez nyújtott állami dotáció. Ezzel a takarékosságra, a külföldi eredetű termékek helyettesítésére ösztönzik a gazdaságokat A termelésfejlesztés távlatában is egyértelmű eligazítást adnak a szabályozók, három év leforgásával például megszűnik a zöldségkertészeti beruházásokhoz folyósított állami hozzájárulás. Az érvényben levő szerződések alapján most jár ugyan támogatás, de újabb beruházási szerződések kötésére csak ez év végéig van lehetősé®. 14 egyén k. kedvezőtlen ter* * mőhelyi adottságú termelőszövetkezeteiben is alaposan mérlegelni kell a termékszerkezet további módosítását. Ésszerűen változott az ártámogatás rendszere; a j&VetejL alapárkiegészítés és úgynevezett 3d-' egészítő támogatás formájában kapnak állami hozzájárulást e szövetkezetek. A dotáció megbontásával, kézleválasztásával is elő kívánják segíteni a tájkörzeti adottságoknak leginkább megfelelő termékszerkezet kialakítását. Tavaly 70 milliót tett ki az árkiegészítés, jövőre ez az összeg 46 millióra csökken. Hatékonyabban, jövedelmezőbben kell tehát a kedvezőtlen termőhelyi szövetkezetekben is dolgozni az eddig elért gazdálkodási szint tartásához, növeléséhez. A holnap megtervezésében különösen nagy felelősség hárul a vezetőkre. A tsz-ek elnökei is mind gyakrabban keresik fel egymást, egyeztetni a közösen végrehajtható fejlesztéseket, keresni az üzemi együttműködések újabb formáit. Vajnai Ernő, a vásárhelyi Vörös Csillag Tsz elnöke úgy fogalmazta meg a módosított szabályozók hatását az üzemekre, hogy nagyon gyorsan kell igazodni a megváltozott körülményekhez és dinamikusan törekedni a helyi felkészültség, adottság szerinti termelésre. Kurucz Márton, a szentesi Termál Tsz elnöke is hangoztatta egy tanácskozáson, hogy amely gazdaságban jól feltérképezik a holnap lehetőségeit, az új szabályozók szellemében formálják a termékszerkezetet, ott eleve garantált az előrehaladás... A megyei pártbizottság " ez évi gazdaságpolitikai állásfoglalása is kimondta, hogy a jövőben az eddiginél jóval nehezebb feltételek között kell dolgozni, s ... „ez valamennyi gazdálkodó és irányító szervtől fokozott erőfeszítéseket követel”. A megoldás kulcsa pedig a kezdeményezés fokozásában, az önállóság növelésében és a felelősségvállalás érvényesülésében rejlik. TÓTH JÓZSEF Vásárhelyi kiadás 36. ÉVFOLYAM 381. SZÁM 1979. december 1., szombat Ára: 1,20 forint Dr. Korom Mihály és Buda Istvánalat tartott látogatása Szegeden Pénteken Szegedre látogattak dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Buda István államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke. A Központi Bizottság titkára megbeszélést folytatott dr. Komócsin Mihállyal, a megyei pártbizottság első titkárával, majd részt vett a párt-végrehajtó bizottság tegnap délelőtt tartott ülésén. A párttestület napirendjén szerepelt a többi között a testnevelés és a sportmozgalom megyei helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló jelentés, amelynek vitájában részt vett Buda István is. A Központi Bizottság titkára és az államtitkár a délutáni órákban dr. Komócsin Mihálynak, dr. Perjési Lászlónak, a megyei tanács elnökének és más párt- és tanácsi vezetők kíséretében megtekintették a szegedi kajak-kenu és evezős pálya építését. Itt dr. Simády Béla, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője adott tájékoztatót az építőmunka eddigi eredményéről. Elmondotta a többi között, hogy már eddig 35 millió forint értékű munkát végeztek el, 167 ezer köbméter földet mozgattak meg. A jövőben még további 100 ezer köbméter föld megmozgatására lesz szükség. Eddig 61 gazdasági egység dolgozói ajánlottak fel segítséget. Ez a 2 ezer 600 méter hosszú és 160 méter széles tározó szolgálja majd az öntözés célját és biztosítja a sportolás lehetőségét. De lehetőséget nyújt sporthorgászásra is. Dr. Korom Mihály és Buda István elismeréssel szóltak arról a lelkes törekvésről, munkáról, amellyel kajak-kenu és evezős palitát hoznak létre Szegeden. Dr. Simady Béla tájékoztatta az építkezés helyszínén a vendégeket és kíséretüket. (Fotó: Enyedi Zoltán) Egy hónappal az év vége előtt BŐVÜLŐ ENERGIABÁZIS, GAZDASÁGOSABB EXPORT, EGYENLETESEBB TERMELÉS Az év befejezése előtt egy hónappal sok vállalattól érkezik hír arról, hogy a vezetés határozott, intézkedései nyomán eredményesebb esztendőt zárnak, mint a korábbi években. A vállalati munka növekvő tervszerűsége a termelés hullámzásainak visszaszorításához is sok helyen jobb feltételeket teremtett, így a kongresszusi és a felszabadulási versenyben egyenletesebbé vált a munka, kevesebb az év végi hajrá. A szénbányászok az egyenletes munkánál is többet, tervük folyamatos túlteljesítését vállalták, és pihenőnapjaik egy részének feláldozásával ezt teljesítették is, segítve az ország energiahelyzetének javítását. Erre az évre háromszázezer tonna szenet, ajánlottak fel terven felül, ebből több mint 200 000 tonnát felszínre küldtek, s a tröszt vezetői biztosra veszik, hogy az évet sikerrel zárják. A szénvagyon csökkenése és az előkészített munkahely hiánya miatt egyes helyeken elmaradtak ugyan az előirányzattól, de a hiányt más bányák, főként az oroszlányiak, ezenkívül a mátravidékiek, a borsodiak, a tatabányaiak és a mecseki bányászok pótolták. Jövőre az ideihez hasonlóan magas eredményt akarnak elérni, de az még nehezebb feladatot jelent, mert csökken a termelőbányák szénvagyona és jövőre még nem lépnek be az új bányák. Ezért meggyorsították az új vágatok kiépítését. Az olajbányászok az úgynevezett másodlagos termelés kiterjesztésével, vagyis víz- és gáz besajtolásával növelté eredményeiket. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat dolgozói az egész évi terven felül vállalt 20 000 tonna kőolajból 18 000 tonnát, a 15 000 tonna propánbután gázból pedig 11 200 tonnát hoztak eddig felszínre. A többleteredmények elérését nagymértékben segítette a karbantartási munkák megbízhatósága és egyben lényeges lerövidítése. A nagy alföldön a kutató- és feltáró munka is a felajánlott ütemben, vagyis a tervezettnél jobban halad. November végéig 221 000 méter kutató- és feltáró fúrást végzett a kőolajkutató vállalat kollektívája, öt százalékkal többet a tervezettnél, s ezzel újabb nagy értékű szénhidrogén vagyont készített elő a kitermelők számára. Az alumíniumgyár a gyártmányfejlesztésben tett az idén a korábbiaknál nagyobb lépéseket, bár valamennyi elképzelését nem tudta valóra váltani. Egyik legnagyobb eredménye, hogy skerült megszüntetni a gázpalackok hiányát, sőt a 22 kilogrammos gázpalackkal bővítették a választékot. Új típusú gyorsfőző kuktákkal, elektromos kiflisütővel is megjelentek a piacon, s megkezdték a felkészülést az őszi BNV-n sikert aratott teflonozott és normál kivitelű, hőálló lakkbevonattal készülő új edény család sorozatgyártására, amely várhatóan 1980-ban kezdődik meg. Néhány más új termékük gyártását azonban kénytelenek voltak elhalasztani. Egy évet csúszik például a rozsdamentés, illetve a rézedények gyártásának megkezdése, mivel a tervezéskor nem mérték fel kellően az alapanyagok hazai beszerzési lehetőségeit, pedig a hazai és a külföldi kereslet egyaránt igen nagy. Jelentős sikert ért el exporttermékeivel a Szegedi Ruhagyár: Kanada után az Egyesült Államok is tengerentúli megrendelőinek sorába lépett, Hollandiában pedig olyan népszerűvé váltak a szegedi autósöltönyök, hogy 1980-ra az idei menynyiségnek kétszeresét rendelték meg. Ezért száz új varrógépet, programvezérléses gőzvasalókat helyeztek üzembe, s ezek segítségével jövőre csaknem félmillió dollárral növelhetik exportjukat (MTI) az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken 1 ülést tartott. Az Elnöki Tanács — a társadalom fejlődése követelményeivel összhangban — módosította a Munka Törvénykönyvet. Az új rendelkezések elősegítik a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást, valamint:— a jogok és kötelezettségek összhangjának figyelembevételével — továbbfejlesztik a dolgozók érdekvédelmét és egyszerűsítik a munkajogi szabályozást. A módosítás elősegíti a nemzetközi munkaügyi szervezet által elfogadott nemzetközi egyezményekben foglalt elveknek és munkajogi szabályainkban való érvényesülését Az új szabályok 1980. január 1-én lépnek hatályba. A törvényerejű rendelettel egyidejűleg adják ki majd a végrehajtást szabályozó minisztertanácsi és munkaügyi miniszteri rendeleteket. Az Elnöki Tanács Szikszó I Sándor ezredest vezérőrnaggyá és dr. Csiba István rendőrezredest rendőr-vezérőrnaggyá nevezte ki. Az Elnöki Tanács DobayKároly István elítéltje a kajtortai bíróságok által jogerősen kiszabott halálbüntetést kegyelemből életfogytiglani szabadságvesztésre változtatta. A belügyminiszter dr. Csiba ■István. vezérőrnagyot kinevezte a budapestiérdőr - főkapitányság vezetőjének bűnügyi első helyettesévé. (MTI K Elutazott az osztrák parlamenti küldöttség Pénteken elutazott Budapestről az osztrák parlament küldöttsége,amely Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének meghívására november 26-a és 30-a között hivatalos látogatást tett hazánkban. A Rudolf Thalhammer, az Osztrák Nemzeti Tanács harmadik elnöke és a delegáció búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent az országgyűlés több tisztségviselője. Jelen volt Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete is. Új gumigyár Tegnap ünnepi munkásgyűlésen avatták fel a tervidőszak legjelentősebb gumiipari beruházását, a Taurus Gumiipari Vállalat új, nyíregyházi mezőgazdasági abroncsgyárát. A tervezettnél nyolc hónappal korábban, egymilliárd 200 millió forintért elkészült és üzembe helyezett létesítmény alig több mint félezer dolgozója évente 210 ezer darab a mezőgazdaság nagy teljesítményű erőgépeihez használatos textilradiál abroncsot gyárt majd. Termékük, amelynek 60 százalékát a tőkés, 20—20 százalékát pedig a szocialista, illetve a hazai piacon értékesítik — előnye, hogy alkalmazásával közel tízszázalékos üzemanyag-megtakarítás érhető el, a gépek vonóereje viszont egyötödével növekedhet