Csongrád Megyei Hírlap, 1979. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-18 / 295. szám

I Jutalom előadó­művészeknek Az új magyar zeneművek bemutatásában nyújtott ki­magasló teljesítményükért a Szerzői Jogvédő Hivatal jutalmában részesítették De­­vich Sándor, Komlós Péter hegedűművészt, Mező László gordonkaművészt és Németh Géza brácsamű­vészt, a Bartók Quartett tagjait, továbbá Breitper Tamás karmestert, Csengery Adrienne énekművészt, Elek Tihamér fuvolaművészt, Eötvös Péter karmestert, Fábián Márta cimbalommű­vészt, Janckovics Antal karmestert, Katanics Mária karnagyot, Kincses Veronika énekművészt, Kósa Gábor ütőhangszer-művészt, Lehel György karmestert, Ligeti András hegedűművészt, Ma­­tuz István fuvolaművészt, Pászthy Júlia énekművészt, Perényi Miklós gordonka­­művészt, Petró János kar­mestert, Szabó Lászlót, a Magyar Néphadsereg fúvós­ötösének vezetőjét, Szabó László karmestert, Szabó­ky Márta zongoraművészt, Sző­­kefalvy-Nagy Katalin és Tokodi Hana énekművészt, Xigrin Gábor karnagyot, va­lamint Bálint Gábor gor­donkaművész, Csalog Gábor és Kassai István zongora­­művész főiskolai hallgató­kat A külföldi előadóművé­szek közül Ton Hartsuiker­­nek, a Hilversumi Rádió zenei vezetőjének és V. V. Kozsin karmesternek, a Le­ningrad­ Operaház zenei ve­zetőjének ítélték oda a Szer­zői Jogvédő Hivatal jutal­mát A jutalmakat Kadosa Pál kétszeres Kossuth-díjas ze­neszerző, a Szerzői Jogvédő Hivatal vezetőségének elnö­ke a minap a FÉSZEK mű­vészklubban adta át (MTI) Kodály Zoltánra emlékeztek A fővárosban vasárnap három eseménnyel emlékez­tek meg Kodály Zoltán szü­letésének évfordulójáról. Délelőtt a Kodály-körön­­dön levő emléktáblán he­lyezték el a magyar, illetve a Nemzetközi Kodály Társa­ság, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Ko­dály Zoltán tudományos di­ákköre koszorúit. Az ünnep­ségen Bónis Ferenc, a Zene­­művészeti Főiskola tanára mondott beszédet, majd az Ifjú Zenebarátok központi kórusa Kodály-dalokat adott elő. Délután a Farkasréti teme­tőben Kodály Zoltán sírem­lékénél tartottak megemléke­zést Elhelyezték a magyar, illetve a Nemzetközi Kodály Intézet koszorúját, s a hoz­zátartozók, a tanítványok és a tisztelők virágait Este a zeneakadémián em­lékhangversenyt rendeztek Kodály Zoltán születésének évfordulóján. Csajbók Teré­zia és a KISZ Központi Mű­vészegyüttes énekkara, va­lamint a MÁV szimfoniku­sok a Galátriai táncok, a Két zenekari dal, a Háry János­­szvit és a Budavári Tedeum című műveket adták elő. (MTI) Hanglemezek karácsonyra A karácsonyi vásárra Újabb komoly­zenei felvéte­lekkel, prózai-irodalmi nagy­lemezekkel bővül a Hunga­­roton-hanglemezek választé­ka. Megjelent két archív fel­vételekből összeállított új­­­donság: Bajor Gizi és Doh­nányi Ernő lemeze. Az ün­nepi hanglemezvásár egyik legjelentősebb kiadványa a Traviata teljes albuma. 4 Szovjet vendégek­kel F­úvószenekari hangverseny Sok hallgatója volt vasárnap délelőtt a szegedi Móra Ferenc Múzeumban megren­dezett hangversenynek, melyen a szegedi Gera Sándor munkásőregység fúvószene­kara és egy szovjet katonai alakulat ze­nekara szerepelt A gondosan­­Válogatott műsor, az előadás tartalmassága azt példázza, hogy munkásőrzenészeink méltán nyerték el a közelmúltban az országos minősítő verse­nyen az Ezüstlant és diploma megtisztelő kitüntetést A katonai díszelgéseken, a nemzeti és nemzetközi ünnepeinken sze­replő munkásőröket nemcsak megyénkben ismerik. A gyulai és siklósi várfesztiválo­kon is koncerteztek már, mint országosan ismert munkásőr-zenekar. Az alapítók kö­zött — Kelemen Sándor, Cirovicza Péter, Ludányi László és Urbán Antal — ott lát­tuk a legfiatalabbakat is — Ácsai Gabriel­lát, Ácsai Katalint és Fazekas Jánost —, akik mint növendékek kötelezték el ma­gukat a fúvószenével. A műsoron többek között Hollós, Glinka, Hacsaturján, Erkel, Farkas műveiből hallhattunk válogatást. Pjotr Jevgejev klarinétszólója V. M. Tri­fonov karmester energikus vezénylése, és a zenekart öt éve vezető Tóth-Bacsó La­jos pontos dirigálása fémjelezte a vasár­napi fúvószenekari hangversenyt (Fotó: Enyedi Zoltán.) •­­ K. Z. H­idas Antal nyolcvanéves A magyar munkásmozga­lom költője és írója. A Ta­­kácsköztársaság csodálatos napjai alatt kerül a mozga­lommal szoros kapcsolatba. Mint ifjúmunkás a Munkás Egyetem hallgatója. A tra­gikus bukás után Szlovákiá­ba kerül és itt írja Schön­­herz Zoltán zenéjére -A harcban nem szabad meg­állni ...” című forradalmi dalát ami később annyi más édestestvérével együtt állandóan énekelt „népdala” lesz a mozgalomnak. Az emigráció évei következtek ezután, de nem világpolgár lesz, magyar költő marad, akinek élete összeforrt a magyar munkásmozgalom­­mal. Első verseskötete — az első mű amely Hidas Antal néven jelent meg — Bécs­­ben lát napvilágot (eredeti neve Szántó Gyula). 1923-ban hazajön. Két évig itthon él, de már 1925-ben menekülnie kell a letartóztatás elől A párt úgy határoz, hogy egy bi­zonyos időre Moszkvába küldi a fiatal elvtársat ta­nulni, hogy aztán majd visszatérhessen Magyaror­szágra, és felkészültebben szervezhesse a forradalmi munkát Kun Béla közli ve­le a határozatot, már Moszkvában: — „Mennyi lesz az a »bi­zonyos idő?*­ — kérdeztem. — Egy-két év —- mondta Kun Béla. — Sok! Az egy-két évből — har­mincnégy év lett” Ez az egy emberöltőnyi idő alatt Hidas Antal az internacionalista pártmun­kás az emigráns magyar irodalom egyik legismertebb alakjává válik. Dalait négy országban Magyarországon, a Szovjetunióban, Csehszlo­vákiában, Romániában éneklik népdalként. Sokszor azt sem tudták a munkás­­körök, dalárdák, dalosked­vű emberek, hogy fájdalmu­kat, elesettségüket, kiszol­gáltatottságukat és harci kedvüket, szolidaritásukat, tenni akarásukat megfogal­mazó ének­einek a terméke vagy hogy egyáltalán van szerzője. Kaphat-e író en­nél nagyobb megbecsülést? Idehaza­ verseit különböző álneveken is terjesztik. A „Vörös Csepel” című induló­ja a legismertebb példa er­re, de a legális munkás-ösz­­szejövetelek szavalókórusai­nak és dalárdáinak műsorá­ban is jelen van, minden „100 százalék” esten — ter­mészetesen valami álnéven, például, mint arab költő. „Hétköznapi” munkája szervezés. Ő a magyar forra­dalmi írók és művészek szö­vetségének titkára, és a for­radalmi írók nemzetközi szervezete folyóiratának egyik szerkesztője. Hatalmas munkabírásról tesz tanúsá­got. Ezekben az években állandóan utazik, dolgozik, ekkor jelenik meg trilógiá­jának első kötete, amelyben sok önéletrajz-vonatkozású motívumot dolgozva fel, a munkásmozgalommal való találkozását meséli el. De amiért — saját csodás, varázshatású írásművészetén kívül — az egész magyar kultúra adósa az a hatalmas és fáradhatatlan munka, amit Kun Ágnessel felesé­gével, Kun Béla lányával együtt végzett és végez a magyar irodalom népszerű­sítéséért. Az oroszul meg­jelenő teljes Petőfit kísérő írásaiért és azért, hogy a szovjet irodalom és művé­szet legjobbjait tették a magyar irodalom barátaivá. Az ő munkájuk eredménye­ként is valósulhat meg nap­jainkban, hogy a szovjet olvasó több százezres pél­dányszámban ismerheti meg a magyar irodalom legna­gyobb neveit, műveit, a ma­gyar költészetet Mindezért köszönettel tartozunk neki 80. születésnapján, még ak­kor is, ha tudjuk, nem kö­szönetért tette. Nemes belső kényszerből, kötelességből. Ezt a munkáját a mai na­pig is folytatja, betegágyán is, és most, amikor 80. szü­letésnapja alkalmából azt kívánjuk neki, a mindnyá­junk által tisztelt és szere­tett kommunista alkotónak, hogy gyógyuljon fel, térjen vissza hatalmas ereje, ak­­kor magunknak áhítozzuk a sok éven át kapott szépet. Kívánjuk, hogy még sok-sok eredményes munkában elte­lő termékeny éven át ter­jessze „lelke raktárának” sugárzó valóját ,.a fényse­bességgel terjedő szépet”. — szalontay —• * Hidas Antal írót, a párt és a munkásmozgalom régi har­cosát 80. születésnapja alkal­mából az MSZMP Központi Bizottsága levélben köszön­tötte. A Központi Bizottság üd­vözletét Óvári Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja, a KB titkára adta át. Jelen volt Kornidesz Mihály, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tője és Tóth Dezső kulturá­lis miniszterhelyettes. • A Népek Barátsága Érdem­renddel tüntette ki a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége Hidas Antalt 80. születésnapja alkalmából, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népes testvéri barátságának, együttműködé­sének fejlesztése érdekében kifejtett aktív társadalmi és irodalmi tevékenysége elis­meréseként. (MTI) C­sak egy csap Szélsőséges helyzetek, köz­helyek gyűjteménye? Vagy netán a leplezetlen valóság, hűen, pontosan ábrázolva? Ez is­ az is Rákosy Gergely Csak egy csap című tv-játé­­ka. Mert hogy eléggé szélső­séges, túlzásokkal teli a szi­tuáció: a csillagász professzor remekül berendezett lakásá­ban elromlott egy csap. Er­ről azért szerzett tudomást, mert a különböző illetékes szervek amatőr és hivatásos ellenőrei egymásnak adták a kilincset, megállapítva, hogy csőpig a csap, azonnal ki kell cserélni. Mit tehet ilyenkor a­­ csillagász , aki­ ugye sokkal­­ jobban ismeri az égboltot,­­ mint a mindennapi ügyes­­bajos kis dolgok elintézési módját —, elindul csapot ke­resni. Csap persze sehol , nincs, ha lenne, nem szüle- t­tett volna meg a tv-játék. Te­­­­hát csap nincs, de a csilla­gász annyira fél az ellenőrök­től és a beígért büntetéstől, hogy nem adja fel a harcot, eljut a maszek szerelőkig. Miután ott sem jár több si­kerrel, meglehetősen alantas protekciót vesz igénybe, sok sör ellenében. De a csillagász nem bírja túlságosan az italt. Hát hamar az asztal alá ke­rül, már arra sem emlékszik, hogy most egy fontos konfe­renciát és még fontosabb, megismételhetetlen természeti jelenséget késett le a csap miatt. Csak a siker a lényeg: holtrészegen, csillagokat lát­ván két kézzel szorítja — út­ban a kórház felé — a nehe­zen megszerzett csapot. Nem véletlen, hogy ilyen bizarr, szélsőségekkel teli cselekményt választott mon­dandójához Rákosy Gergely, így tudott ugyanis a nevetsé­gesen kis ügy apropóján na­gyon jellemző, káros társa­dalmi jelenségeket feltárni. Nem is feltárni, hiszen a je­lenségek nem újak, nem is ismeretlenek. A szerző in­­kább a figyelmet irányította rá arra, hogyan torzul el a munkamegosztás, milyen buk­tatók keserítik nap mint nap feleslegesen az ember életét. A komoly, fontos mondani­való humoros, mulatságos for­mát kapott. Nevetünk, mert a szereplők, a jól megrajzolt típusok mosolyogtatóak, ne­vetünk, mert a kálvária most nem a miénk. Ám elég csak magunkat behelyezni a tör­ténetbe, a csillagász helyére, már nem érezzük olyan ne­vetségesnek az egészet. És ez Rákosy érdeme. Kár, hogy a csillagász kór­házba szállításának jeleneté­vel nem ért véget a film. Addig ugyanis egységes, azo­nos hangulatú művet láttunk. A kisfiú megjelenése már nem illett a történet végére, megzavarta a nézőt, mert az alkotók ezzel a­ka­r­ták jelez­ni, nem is olyan mulatságos az, amit láttunk. Csakhogy nem szabad lebecsülni a néző ítélőképességét. Hintsch György rendező színészvezetése kiváló. Men­­sáros László — a csillagász — alakítása remek volt, de min­den szereplő jól értette meg feladatát. HONTI KATALIN Megalakult a Magyar Népművelők Egyesülete Fórum, műhely a közművelődés gyakorlati és elméleti dolgozóinak Az alapszabály és a prog­ram elfogadásával, a 35 tagú elnökség, valamint az ellen­őrző bizottság megválasztásá­val vasárnap befejezte mun­káját a Magyar Népművelők Egyesületének alakuló köz­gyűlése. A Budapesti Kerté­szeti Egyetemen szombaton megkezdődött tanácskozás má­sodik napján a részvevők plenáris ülésen folytatták az egész társadalmat átfogó köz­­művelődési program végre­hajtásán munkálkodó szak­emberek tennivalóinak meg­vitatását Az alakuló közgyűlésen ki­alakult élénk vitában a hoz­zászólást gyakorlati tapaszta­lataik alapján az eredmények mellett a továbblépést akadá­lyozó gondokat is érzékeltet­ték, a többi között rámutat­tak: sok helyütt még nem is mérték fel a közművelődés­nek az élet minden területére ható fontos szerepét, s ezért a népművelők egy részének — főként a kisebb települé­seken — az előítéletekkel, a közömbösséggel is meg kell küzdeniük. Az anyagi javak esetenként túlburjánzó haj­szolása sem szolgálja a tudás, a műveltség társadalmi presz­tízsének erősítését. Az egye­sület mind a népművelők kö­rében, mind az egész társa­dalomban tovább kívánja erő­síteni az egységes közműve­lődési szemléletet. Ennek ér­dekében szorgalmazza az anyagi és szellemi energiák összehangolását, a közműve­lődési, az oktatási és sport­­intézmények együttműködésé­nek javítását. Tagjainak fó­rumot teremt szakmai állás­pontjuk ismertetésére, s fel­karolja az új kezdeményezé­seket az országosan is hasz­nosítható tapasztalatokat, ja­vaslatokat, kísérleteket Ezzel is hozzá kíván járulni a köz­­művelődést érintő állami és társadalmi intézkedések elő­készítéséhez. A Magyar Népművelők Egyesülete első elnökévé Gyarmati Kálmánt a Debre­ceni Művelődési Központ Ál­lami-díjas igazgatóját válasz­tották. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes, aki az alakuló közgyűlés be­fejezése után rövid nyilatko­zatot adott az MTI tudósító­jának: " A következő időszakban a közművelődési tevékenység­ben még tovább nő a társa­dalmi erők összefogásának szerepe. Ennek egyik jele a Magyar Népművelők Egyesü­letének megalakulása. S az el­fogadott program, amely a közművelődést szolgáló terve­zői, végrehajtói tevékenysé­get még szélesebb alapra kí­vánja helyezni. A Kulturális Minisztérium üdvözli az egye­sület életrehívását, s minden segítséget megad a népműve­lőket, s rajtuk keresztül az egész társadalmat érintő mun­kához. Előadóművész-fesztiválok Döntés született arról, hogy jövőre, április 18-án ismét Győrött, a Kisfaludy Szín­házban tartják a III. előadó­művész-fesztivált A hazai vers- és prózamondók ünne­pi estje zárja majd a József Attila születésének 75. évfor­dulóját köszöntő rendezvé­nyek sorát. Az ünnepi estet a Magyar Rádió és Televízió egyenes adásban közvetíti. A magyar előadóművészet reprezentatív ünnepét min­den évben a költészet heté­ben rendezik meg, más-más megye központjában, másod­évenként Győrben. A szer­vező bizottság kiváló ma­gyar és külföldi előadómű­vészeket hívnak meg vendég­­szereplésre ezekre az estek­re. Ekkor adják át a nívó­­díjakat azoknak a művészek­nek, akik a megelőző egy év­ben kiváló teljesítményt ér­tek el KEDD, 1379. DECEMBER 8.

Next