Csongrád Megyei Hírlap, 1979. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-18 / 295. szám
I Jutalom előadóművészeknek Az új magyar zeneművek bemutatásában nyújtott kimagasló teljesítményükért a Szerzői Jogvédő Hivatal jutalmában részesítették Devich Sándor, Komlós Péter hegedűművészt, Mező László gordonkaművészt és Németh Géza brácsaművészt, a Bartók Quartett tagjait, továbbá Breitper Tamás karmestert, Csengery Adrienne énekművészt, Elek Tihamér fuvolaművészt, Eötvös Péter karmestert, Fábián Márta cimbalomművészt, Janckovics Antal karmestert, Katanics Mária karnagyot, Kincses Veronika énekművészt, Kósa Gábor ütőhangszer-művészt, Lehel György karmestert, Ligeti András hegedűművészt, Matuz István fuvolaművészt, Pászthy Júlia énekművészt, Perényi Miklós gordonkaművészt, Petró János karmestert, Szabó Lászlót, a Magyar Néphadsereg fúvósötösének vezetőjét, Szabó László karmestert, Szabóky Márta zongoraművészt, Szőkefalvy-Nagy Katalin és Tokodi Hana énekművészt, Xigrin Gábor karnagyot, valamint Bálint Gábor gordonkaművész, Csalog Gábor és Kassai István zongoraművész főiskolai hallgatókat A külföldi előadóművészek közül Ton Hartsuikernek, a Hilversumi Rádió zenei vezetőjének és V. V. Kozsin karmesternek, a Leningrad Operaház zenei vezetőjének ítélték oda a Szerzői Jogvédő Hivatal jutalmát A jutalmakat Kadosa Pál kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, a Szerzői Jogvédő Hivatal vezetőségének elnöke a minap a FÉSZEK művészklubban adta át (MTI) Kodály Zoltánra emlékeztek A fővárosban vasárnap három eseménnyel emlékeztek meg Kodály Zoltán születésének évfordulójáról. Délelőtt a Kodály-köröndön levő emléktáblán helyezték el a magyar, illetve a Nemzetközi Kodály Társaság, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kodály Zoltán tudományos diákköre koszorúit. Az ünnepségen Bónis Ferenc, a Zeneművészeti Főiskola tanára mondott beszédet, majd az Ifjú Zenebarátok központi kórusa Kodály-dalokat adott elő. Délután a Farkasréti temetőben Kodály Zoltán síremlékénél tartottak megemlékezést Elhelyezték a magyar, illetve a Nemzetközi Kodály Intézet koszorúját, s a hozzátartozók, a tanítványok és a tisztelők virágait Este a zeneakadémián emlékhangversenyt rendeztek Kodály Zoltán születésének évfordulóján. Csajbók Terézia és a KISZ Központi Művészegyüttes énekkara, valamint a MÁV szimfonikusok a Galátriai táncok, a Két zenekari dal, a Háry Jánosszvit és a Budavári Tedeum című műveket adták elő. (MTI) Hanglemezek karácsonyra A karácsonyi vásárra Újabb komolyzenei felvételekkel, prózai-irodalmi nagylemezekkel bővül a Hungaroton-hanglemezek választéka. Megjelent két archív felvételekből összeállított újdonság: Bajor Gizi és Dohnányi Ernő lemeze. Az ünnepi hanglemezvásár egyik legjelentősebb kiadványa a Traviata teljes albuma. 4 Szovjet vendégekkel Fúvószenekari hangverseny Sok hallgatója volt vasárnap délelőtt a szegedi Móra Ferenc Múzeumban megrendezett hangversenynek, melyen a szegedi Gera Sándor munkásőregység fúvószenekara és egy szovjet katonai alakulat zenekara szerepelt A gondosanVálogatott műsor, az előadás tartalmassága azt példázza, hogy munkásőrzenészeink méltán nyerték el a közelmúltban az országos minősítő versenyen az Ezüstlant és diploma megtisztelő kitüntetést A katonai díszelgéseken, a nemzeti és nemzetközi ünnepeinken szereplő munkásőröket nemcsak megyénkben ismerik. A gyulai és siklósi várfesztiválokon is koncerteztek már, mint országosan ismert munkásőr-zenekar. Az alapítók között — Kelemen Sándor, Cirovicza Péter, Ludányi László és Urbán Antal — ott láttuk a legfiatalabbakat is — Ácsai Gabriellát, Ácsai Katalint és Fazekas Jánost —, akik mint növendékek kötelezték el magukat a fúvószenével. A műsoron többek között Hollós, Glinka, Hacsaturján, Erkel, Farkas műveiből hallhattunk válogatást. Pjotr Jevgejev klarinétszólója V. M. Trifonov karmester energikus vezénylése, és a zenekart öt éve vezető Tóth-Bacsó Lajos pontos dirigálása fémjelezte a vasárnapi fúvószenekari hangversenyt (Fotó: Enyedi Zoltán.) • K. Z. Hidas Antal nyolcvanéves A magyar munkásmozgalom költője és írója. A Takácsköztársaság csodálatos napjai alatt kerül a mozgalommal szoros kapcsolatba. Mint ifjúmunkás a Munkás Egyetem hallgatója. A tragikus bukás után Szlovákiába kerül és itt írja Schönherz Zoltán zenéjére -A harcban nem szabad megállni ...” című forradalmi dalát ami később annyi más édestestvérével együtt állandóan énekelt „népdala” lesz a mozgalomnak. Az emigráció évei következtek ezután, de nem világpolgár lesz, magyar költő marad, akinek élete összeforrt a magyar munkásmozgalommal. Első verseskötete — az első mű amely Hidas Antal néven jelent meg — Bécsben lát napvilágot (eredeti neve Szántó Gyula). 1923-ban hazajön. Két évig itthon él, de már 1925-ben menekülnie kell a letartóztatás elől A párt úgy határoz, hogy egy bizonyos időre Moszkvába küldi a fiatal elvtársat tanulni, hogy aztán majd visszatérhessen Magyarországra, és felkészültebben szervezhesse a forradalmi munkát Kun Béla közli vele a határozatot, már Moszkvában: — „Mennyi lesz az a »bizonyos idő?* — kérdeztem. — Egy-két év —- mondta Kun Béla. — Sok! Az egy-két évből — harmincnégy év lett” Ez az egy emberöltőnyi idő alatt Hidas Antal az internacionalista pártmunkás az emigráns magyar irodalom egyik legismertebb alakjává válik. Dalait négy országban Magyarországon, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Romániában éneklik népdalként. Sokszor azt sem tudták a munkáskörök, dalárdák, daloskedvű emberek, hogy fájdalmukat, elesettségüket, kiszolgáltatottságukat és harci kedvüket, szolidaritásukat, tenni akarásukat megfogalmazó énekeinek a terméke vagy hogy egyáltalán van szerzője. Kaphat-e író ennél nagyobb megbecsülést? Idehaza verseit különböző álneveken is terjesztik. A „Vörös Csepel” című indulója a legismertebb példa erre, de a legális munkás-öszszejövetelek szavalókórusainak és dalárdáinak műsorában is jelen van, minden „100 százalék” esten — természetesen valami álnéven, például, mint arab költő. „Hétköznapi” munkája szervezés. Ő a magyar forradalmi írók és művészek szövetségének titkára, és a forradalmi írók nemzetközi szervezete folyóiratának egyik szerkesztője. Hatalmas munkabírásról tesz tanúságot. Ezekben az években állandóan utazik, dolgozik, ekkor jelenik meg trilógiájának első kötete, amelyben sok önéletrajz-vonatkozású motívumot dolgozva fel, a munkásmozgalommal való találkozását meséli el. De amiért — saját csodás, varázshatású írásművészetén kívül — az egész magyar kultúra adósa az a hatalmas és fáradhatatlan munka, amit Kun Ágnessel feleségével, Kun Béla lányával együtt végzett és végez a magyar irodalom népszerűsítéséért. Az oroszul megjelenő teljes Petőfit kísérő írásaiért és azért, hogy a szovjet irodalom és művészet legjobbjait tették a magyar irodalom barátaivá. Az ő munkájuk eredményeként is valósulhat meg napjainkban, hogy a szovjet olvasó több százezres példányszámban ismerheti meg a magyar irodalom legnagyobb neveit, műveit, a magyar költészetet Mindezért köszönettel tartozunk neki 80. születésnapján, még akkor is, ha tudjuk, nem köszönetért tette. Nemes belső kényszerből, kötelességből. Ezt a munkáját a mai napig is folytatja, betegágyán is, és most, amikor 80. születésnapja alkalmából azt kívánjuk neki, a mindnyájunk által tisztelt és szeretett kommunista alkotónak, hogy gyógyuljon fel, térjen vissza hatalmas ereje, akkor magunknak áhítozzuk a sok éven át kapott szépet. Kívánjuk, hogy még sok-sok eredményes munkában eltelő termékeny éven át terjessze „lelke raktárának” sugárzó valóját ,.a fénysebességgel terjedő szépet”. — szalontay —• * Hidas Antal írót, a párt és a munkásmozgalom régi harcosát 80. születésnapja alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága levélben köszöntötte. A Központi Bizottság üdvözletét Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára adta át. Jelen volt Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság osztályvezetője és Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes. • A Népek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Hidas Antalt 80. születésnapja alkalmából, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népes testvéri barátságának, együttműködésének fejlesztése érdekében kifejtett aktív társadalmi és irodalmi tevékenysége elismeréseként. (MTI) Csak egy csap Szélsőséges helyzetek, közhelyek gyűjteménye? Vagy netán a leplezetlen valóság, hűen, pontosan ábrázolva? Ez is az is Rákosy Gergely Csak egy csap című tv-játéka. Mert hogy eléggé szélsőséges, túlzásokkal teli a szituáció: a csillagász professzor remekül berendezett lakásában elromlott egy csap. Erről azért szerzett tudomást, mert a különböző illetékes szervek amatőr és hivatásos ellenőrei egymásnak adták a kilincset, megállapítva, hogy csőpig a csap, azonnal ki kell cserélni. Mit tehet ilyenkor a csillagász , aki ugye sokkal jobban ismeri az égboltot, mint a mindennapi ügyesbajos kis dolgok elintézési módját —, elindul csapot keresni. Csap persze sehol , nincs, ha lenne, nem szüle- ttett volna meg a tv-játék. Tehát csap nincs, de a csillagász annyira fél az ellenőröktől és a beígért büntetéstől, hogy nem adja fel a harcot, eljut a maszek szerelőkig. Miután ott sem jár több sikerrel, meglehetősen alantas protekciót vesz igénybe, sok sör ellenében. De a csillagász nem bírja túlságosan az italt. Hát hamar az asztal alá kerül, már arra sem emlékszik, hogy most egy fontos konferenciát és még fontosabb, megismételhetetlen természeti jelenséget késett le a csap miatt. Csak a siker a lényeg: holtrészegen, csillagokat látván két kézzel szorítja — útban a kórház felé — a nehezen megszerzett csapot. Nem véletlen, hogy ilyen bizarr, szélsőségekkel teli cselekményt választott mondandójához Rákosy Gergely, így tudott ugyanis a nevetségesen kis ügy apropóján nagyon jellemző, káros társadalmi jelenségeket feltárni. Nem is feltárni, hiszen a jelenségek nem újak, nem is ismeretlenek. A szerző inkább a figyelmet irányította rá arra, hogyan torzul el a munkamegosztás, milyen buktatók keserítik nap mint nap feleslegesen az ember életét. A komoly, fontos mondanivaló humoros, mulatságos formát kapott. Nevetünk, mert a szereplők, a jól megrajzolt típusok mosolyogtatóak, nevetünk, mert a kálvária most nem a miénk. Ám elég csak magunkat behelyezni a történetbe, a csillagász helyére, már nem érezzük olyan nevetségesnek az egészet. És ez Rákosy érdeme. Kár, hogy a csillagász kórházba szállításának jelenetével nem ért véget a film. Addig ugyanis egységes, azonos hangulatú művet láttunk. A kisfiú megjelenése már nem illett a történet végére, megzavarta a nézőt, mert az alkotók ezzel akarták jelezni, nem is olyan mulatságos az, amit láttunk. Csakhogy nem szabad lebecsülni a néző ítélőképességét. Hintsch György rendező színészvezetése kiváló. Mensáros László — a csillagász — alakítása remek volt, de minden szereplő jól értette meg feladatát. HONTI KATALIN Megalakult a Magyar Népművelők Egyesülete Fórum, műhely a közművelődés gyakorlati és elméleti dolgozóinak Az alapszabály és a program elfogadásával, a 35 tagú elnökség, valamint az ellenőrző bizottság megválasztásával vasárnap befejezte munkáját a Magyar Népművelők Egyesületének alakuló közgyűlése. A Budapesti Kertészeti Egyetemen szombaton megkezdődött tanácskozás második napján a részvevők plenáris ülésen folytatták az egész társadalmat átfogó közművelődési program végrehajtásán munkálkodó szakemberek tennivalóinak megvitatását Az alakuló közgyűlésen kialakult élénk vitában a hozzászólást gyakorlati tapasztalataik alapján az eredmények mellett a továbblépést akadályozó gondokat is érzékeltették, a többi között rámutattak: sok helyütt még nem is mérték fel a közművelődésnek az élet minden területére ható fontos szerepét, s ezért a népművelők egy részének — főként a kisebb településeken — az előítéletekkel, a közömbösséggel is meg kell küzdeniük. Az anyagi javak esetenként túlburjánzó hajszolása sem szolgálja a tudás, a műveltség társadalmi presztízsének erősítését. Az egyesület mind a népművelők körében, mind az egész társadalomban tovább kívánja erősíteni az egységes közművelődési szemléletet. Ennek érdekében szorgalmazza az anyagi és szellemi energiák összehangolását, a közművelődési, az oktatási és sportintézmények együttműködésének javítását. Tagjainak fórumot teremt szakmai álláspontjuk ismertetésére, s felkarolja az új kezdeményezéseket az országosan is hasznosítható tapasztalatokat, javaslatokat, kísérleteket Ezzel is hozzá kíván járulni a közművelődést érintő állami és társadalmi intézkedések előkészítéséhez. A Magyar Népművelők Egyesülete első elnökévé Gyarmati Kálmánt a Debreceni Művelődési Központ Állami-díjas igazgatóját választották. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes, aki az alakuló közgyűlés befejezése után rövid nyilatkozatot adott az MTI tudósítójának: " A következő időszakban a közművelődési tevékenységben még tovább nő a társadalmi erők összefogásának szerepe. Ennek egyik jele a Magyar Népművelők Egyesületének megalakulása. S az elfogadott program, amely a közművelődést szolgáló tervezői, végrehajtói tevékenységet még szélesebb alapra kívánja helyezni. A Kulturális Minisztérium üdvözli az egyesület életrehívását, s minden segítséget megad a népművelőket, s rajtuk keresztül az egész társadalmat érintő munkához. Előadóművész-fesztiválok Döntés született arról, hogy jövőre, április 18-án ismét Győrött, a Kisfaludy Színházban tartják a III. előadóművész-fesztivált A hazai vers- és prózamondók ünnepi estje zárja majd a József Attila születésének 75. évfordulóját köszöntő rendezvények sorát. Az ünnepi estet a Magyar Rádió és Televízió egyenes adásban közvetíti. A magyar előadóművészet reprezentatív ünnepét minden évben a költészet hetében rendezik meg, más-más megye központjában, másodévenként Győrben. A szervező bizottság kiváló magyar és külföldi előadóművészeket hívnak meg vendégszereplésre ezekre az estekre. Ekkor adják át a nívódíjakat azoknak a művészeknek, akik a megelőző egy évben kiváló teljesítményt értek el KEDD, 1379. DECEMBER 8.