Csongrád Megyei Hírlap, 1980. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
Figyeljszokásal a gátakon (Folytatás az 1. oldalról.) hogy miért kellett a kikötőbakokat ilyen megoldással elhelyezni a rakpart alatt? A szegedi úszóházakon, a partfürdőn megszűnt a strandolás. Újszegeden is a medencéket, a játszótereket, a padokat sík víz borítja. Amint tegnap dr. Vágás István, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság főmunkatársa elmondotta, a legújabb jelentések szerint a Tisza felső szakaszán egy kisebb méretű újabb áradás vonul le, Tokajnál sántán magas a vízállás. Az ATIVIZIG szakvezetői egyébként rendszeresen tartják a kapcsolatot a Kettős-Körösnél védekező, 170 főből álló, Csongrád megyei brigáddal. Változatlan elhatározás a vízügyi szolgálatnál, hogy megvédik az alpári nyári gátat, és így nem önti el az árhullám a mintegy 5 ezer hektáros mezőgazdasági területet. A Maros erdélyi vízgyűjtő területén számottevő utánpótlás jutott a folyóba. Sajnos itt is újabb árhullám követi a mostanit. A Tisza alsó szakaszán csak mérsékelten árad. Szegeden azért magasabb a vízállás az átlagosnál. A Körös Gyománál 28, Szarvasnál 29 centit apadt. A Maroson tegnap Soborsinnál 19, Aradnál 21, Makónál szintén 21 centis áradást mértek. Makónál tegnap a mérce 338 centit mutatott. A Tisza teljes Csongrád megyei szakaszán, valamint a Maros teljes magyarországi bal parti szakaszán és Makó alatt, a jobb parton első fokú készültséget rendeltek el. A tiszai pontvédelemben a Csongrádi Vízlépcső munkaszakaszán, az alpári nyári gáton, a Maroson Nagylaknál, valamint a Körlös bal partján Öcsödtől a torkolatig tegnap reggel 7 órától másodfokú a készültség. Ez éjjel-nappali figyelőszolgálatot és helyszíni védelemvezetői szolgálatot jelent. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: A megáradt folyók mentén több mint kétezer kilométer hosszú gáton tartanak árvízvédelmi készültséget. Ebből 726 kilométer hosszú szakaszon a harmadfokú erők védik a Bodrog, a Kraszna, a Lónyai-csatorna felső szakaszának, Tokaj és Tiszafüred között a Tisza bal partjának és a Körösök vízrendszerének gátjait. Az erőteljes szivattyúzás ellenére tovább terjeszkedett a belvíz: 97 000 hektárt borított el, ebből 33 000 hektár vetés áll víz alatt. (Megyénkben nincs belvíz!) * 2 Ősségi ülés tartoit az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága A helsinki záróokmány aláírásának ötödik évfordulóján csütörtökön kibővített ünnepi ülést tartott az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága. A Parlament vadásztermében megtartott tanácskozás elnökségében helyet foglalt Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és a nemzetközi Leninbékedíjas Raymond Goor kanonok, az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának elnöke is. Az ünnepi ülést Kállai Gyula, a HNF OT és az ÉBMB elnöke nyitotta meg, a többi között hangsúlyozva: " A helsinki záróokmány aláírása a békés egymás mellett élés híveinek sikere volt. Megszületésével a világ haladó közvéleménye joggal remélhette: a dokumentum a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti együttműködés alapja lesz. Az elnöki megnyitót követően Péter János, az országgyűlés alelnöke, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának tagja mondott beszédet, melyben — egyebek között — hangsúlyozta: — A Magyar Népköztársaság minden állami és társadalmi testülete részt vett a Helsinki felé vezető út egyengetésében. A találkozó után pedig a finn fővárosban elfogadott elvek közös érvényesítésében. A nemzetközi feszültségek növekedésének legelső jeleitől kezdve Magyarország mindent elkövetett az együttműködésért azokkal, akik fékezni szeretnék a feszültségek növekedését és meg kívánják tartani az enyhülés eredményeit. Most pedig, amikor kezdenek bontakozni az enyhülés új lehetőségei, a Magyar Népköztársaság valamennyi hazai és nemzetközi fórumon a kölcsönös bizalom előfeltételeinek a megteremtésén munkálkodik. A helsinki alapokmány aláírásának évfordulóján megtartott ünnepi ülésünknek az MSZMP XII. kongresszusán is megfogalmazott két szó a jelszava: „béke kell”. Nem szubjektív vágyakról, hanem korunk objektív követelményéről van szó, amelynek előttünk világosak a távlatai. Látjuk azokat az utakat és módokat is, amelyek révén a béke valóban biztosítható — mondotta befeje- zésül Péter János. Ezt követően Raymond Goor emelkedett szólásra, tolmácsolva az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának üdvözletét, jókívánságait. Végezetül az ünnepi ülés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el. A Béke-világtanács elnökségének ez év májusi budapesti ülésén született meg az a felhívás, amely Európa valamennyi becsületes emberéhez szól, s amelyhez az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága ez úton is csatlakozik. Szálljunk szembe a fenyegetéssel! Kezdjük újra — minden szinten — a párbeszédet, hogy helyreállítsuk a bizalmat és közösen cselekedhessünk!” — hangsúlyozza többek között a magyar nemzeti bizottság állásfoglalása. Berint lehetőségek a magyar-francia együttműködés továbbfejlesztésében (Folytatás az 1. oldalról.) — Megvitattuk a nemzetközi kérdéseket. Megvizsgáltuk a nemzetközi feszültség okait, megnyilvánulási formáit. Szót váltottunk a madridi találkozó előkészületeiről, az európai leszerelés kérdéseiről, az enyhülésről. Szóba került Afganisztán ügye és a közel-keleti kérdés is. Franciaország nagy jelentőséget tulajdonít az európai biztonság és együttműködés madridi értekezletének, általában az enyhülési politikára nagy hatású- helsinki megállapodásnak — mondotta egy kérdésre válaszolva a francia diplomácia vezetője. Mi úgy véljük, hogy az enyhülés oszthatatlan, s reméljük, a találkozóig olyan pozitív döntések következnek, amelyek csökkentik a feszültséget, növelik a konferencia sikerének valószínűségét A magyar—francia együttműködés valamennyi területének nagy figyelmet szentelt tájékoztatójában Jean Francois Poncet. Kiemelte: jelentősen fejlődtek a két ország, politikai kapcsolatai. A gazdasági együttműködés azonban még nem érte el azt a szintet, amely tükrözné a két ország vezetőinek törekvéseit, a két nép egymás iránt érzett rokonszenvét. Franciaország a nemzetközi sorrendben Magyarországnak a tizedik vásárlója, a kilencedik szállítója. A fejlődéshez megvan a kellő szándék, s további, jelentős erőfeszítések is várhatók. Végezetül őszinte köszönet a meleg fogadtatásért, a vendégszeretetért, a szívélyes légkörért. Remélem, hogy a mostani látogatás újabb állomása volt országaink jól fejlődő együttműködésének — mondotta befejezésül Jean Francois-Poncet . Közleményt adtak ki Jean Francois-Poncet francia külügyminiszter magyarországi látogatásáról, melyben egyebek közt megállapítják: Tárgyszerű, szívélyes légkörben folytatott megbeszélésükön a külügyminiszterek áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Különös figyelmet fordítottak az európai biztonsággal összefüggő kérdésekre. A miniszterek állást foglaltak amellett , is, ashogy a jelenlegi világhelyzetben a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítása az egyetlen ésszerű alternatíva. A külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai az elmúlt időszakban számos területen örvendetesen fejlődtek. Mindkét fél teljes készségét nyilvánította a magyar—francia együttműködés továbbfejlesztésére. A látogatás során Jean Francois Poncet és Puja Frigyes aláírta a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság jogsegélyegyezményét. A francia külügyminiszter viszontlátogatásra hívta meg a magyar külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Látogatás Kolozs megyében Ha elmegy az ember Kolozsvárra, s aztán föl a fellegvár kilátójára, hogy széttekintsen, rögtön megragadja a város szépsége. Lábam alatt zúg el balra a Kis Szamos, amely tegnap még kavicsokat görgetett medrének fenekén, ma meg esőtől duzzadtan kiöntéssel fenyeget Az ott középütt gótikus íveivel, kihegyesedő tornyával az öreg Mihály-templom. Túl rajta, a sűrű lombegyüttes a Házsongárdi temető, ahova Kányádi Sándor szinte kézenfogva vezetett el, hogy Aletta van der Maet vélt nyughelye előtt én is megköszönhessem Apáczai Csere János professzor úr boldogítását. Kissé keletnek magasodik a Farkas utcai református templom, ellenkező oldalon a klinikák épületei bújnak a lombok alá. Távolabb a Bukarest.felé vezető Út tengelyében látszik a román színház, mellette a kupolás bazilika. És hol van az állami magyar színház és opera? Itt pár lépésnyire a Szamoshoz, de most a nyári szünet idején csendes körülötte a sétány. "Szembetűnik persze az is, hogy ez a szép nagy város, akárcsak Szeged, valahogy kezdi elveszíteni egyéniségét. A valószínűleg jó szolgáló új tízemeletesek éppolyan szürkék és falanszterszerűek, mint nálunk, sőt a nyugati szélekre telepítettek, mintha zsúfoltabbak lennének a mi tarjáni házainknál. Rántja a szemet a Malomárok partjára illesztett telefon palota, amely kevéssé sikerült modernségével megtöri patinás környezetének varázsát, s a panoráma is romlott tőle. Az új háztömbök, ahogy itt mondják, blokkok pihenő otthont adnak sok ezer olyan embernek, akiket a rohamos iparosodás vonzott ide, eddig azonban a Nagy Bihar zord szorításában, vagy a vízben szegény Mezőség kényelmetlen falvaiban éltek. De van-e illetékesebb bemutatója a mai Kolozsvárnak és környékének, mint Aurel Negucioiu egyetemi tanár, a megyei pártbizottság titkára? őt kértem meg, hogy Keszthelyi Gyulának, az Igazság című magyar nyelvű napilap főszerkesztőjének segítségével vázolja föl legalább az utóbbi 15 esztendő eredményeit, gondjait. Mondhatom,,, készséges választ kaptam valamennyi kérdésemre, amelyeket nem készen vittem magammal, hanem a beszélgetés közben rögtönöztem őket. Az így kibontakozó kép tehát a következő. Kolozs megye egyike az aránylag fejletteknek Romániában, s a 39 között sorrendben a hatodik. Jó másfélszer nagyobb Csongrád megyénél: 6654 négyzetkilométer, s 1977. január elsején 717 ezer lakosa volt Hat városa közül egyedül Kolozsváron 264 ezren, a nem állandó lakhelyükkel együtt 350 ezren élnek. Négyszáz kisközséget 74 nagyközséggé vontak össze. A hivatalos kimutatás szerint a népesség 74 százaléka román, 23,9 százaléka magyar, a többi egyéb nemzetiségű. Kolozsvár magyar lakossága 75—80 ezerre tehető. Természetes, hogy az iparosítás itt is az 1944-es felszabadulás után indult meg, s az utóbbi 15 évben vált lendületessé. Hogy meddig jutottak, érzékeltetésül csak annyit: a gyárak termelésének értéke az 1938-asnál harminchatszor nagyobb, s a megye már öt esztendővel ezelőtt többet termelt, mint 1938-ban egész Románia. Meghonosodott a gépipar, a kohászat, a vegyipar, az építőanyag-ipar a könynyű- és élelmiszeripar. Az ipartelepítés új elemeként könyvelik el a nagy gyártelepek kialakítását, ami lehetővé teszi az üzemek közti jobb együttműködést, s megkönnyíti a szociális beruházásokat. A munkások keresete megfelel az országos átlagnak — 2300 lej körül mozog. Úgy ítélik meg, hogy az adminisztrációs létszám nem duzzad, egyes vállalatoknál azonban nagyobb a kelleténél. Vagyis az ügyvitel gépesítésével nem csökkent arányosan az improduktív munka. Munkaerő-vándorlás van, de nem számottevő. Egyes szakmák utánpótlásáról persze gondoskodni kell, mert például a kohászat, az építőipar, a bányászat alig vonzza a fiatalokat. Az érdeklődés fölkeltése végettokozták az anyagi ösztönzést, könnyítik, gépesítik a munkát, az érintett városokban és községekben javítják az életkörülményeket, kényelmesebb lakásokat építenek. Más a helyzet a mezőgazdaságban, itt kevésbé lehet büszkélkedni. Erre vall a megye 22. helyezése is. A magyarázat: a 11 állami gazdasági vállalat és a 148 téesz fekvése nem teszi lehetővé a korszerű termelést. Az állattenyésztés számára jobbak a feltételek. Ha a 200 ezer hektár rétet és legelőt jól gondozzák, a takarmánygond megszűnik. Ehhez azonban fokozni kell a talajok termőképességét, a megye adottságainak megfelelő növény- és állatfajtákat muszáj meghonosítani. Kritikus a helyzet a sertéshúsellátásban, és sajnos, a baromfi is kevés. A hiányt marhahússal igyekeznek pótolni, de mivel Kolozs megyében a sertéshúst kedvelik jobban, bizonyos feszültség észlelhető. Igaz, a bonchidai sertéstelep egymaga 40 ezer vágósertést produkál, de tekintettel az exportkötelezettségek teljesítésére is, kevés. Ezért Torda közelében hamarosan átadnak egy még nagyobb hizlaldát. Idén három hetet késik az aratás. Sok a megdőlt gabona, emiatt kevesebb termésre számítanak a tavalyinál, s valószínűleg a minőség is romlik. Egyre kevesebb falun a munkáskéz, a fiatalok aránya elenyésző. A mezőgazdasági munka elnőtiesedésére jellemző, hogy egyes városközeli falvakban a női munkaerő aránya a 80 százalékot is eléri. Tudják, csak korszerűsítéssel érhető el a gondok enyhítése, az, hogy a mezőgazdaságban szükséges dolgozók száma legalább a felére csökkenjen. Bejártam Kolozsvár gyárnegyedét, élelmiszerboltjait, és áruházát, szétnéztem a megye 12 falujában. A látottak igazolták Aurel Negucioiu szavait F. NAGY ISTVÁN Százoldalas kötet Helsinki évfordulóján ÜNNEPI PILLANAT volt. Európa, az Egyesült Államok és Kanada vezetői öt éve a finn fővárosban aláírták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet dokumentumát. Sokat olvastuk azóta az újságokban, gyakran hallottuk beszédekben ezt a kifejezést: a helsinki okmány. Papír, gondolhatná valaki, eltehető az iratszekrénybe. Nem így van. Ennek az aláírásnak a jelentősége messze túlnőtt a szokványon, a dokumentum maga történelmi változások jele és foglalata lett. Az európai enyhülésé. Az aláíró magas felek elfogadták az adott európai helyzetet. Megnyílt a lehetőség, hogy ezen az alapon szinte tiszta lappal indulhasson Európa a béke és az együttműködés útján, egy új jövő felé. PROGRAMOT ADOTT a helsinki záróokmány, minden fontos vonatkozásban, útmutatást és ajánlást a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez. Mintha ez lett volna fölírva a százoldalas kötet fedőlapjára. ..Az ellenséges szembenállás helyett így kell cselekednetek!” Benne foglaltatik az együttélés politikai tízparancsolata, a határok sérthetetlensége, az egymás belügyeibe való beavatkozás tilalma, a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a hátrányos megkülönböztetések leépítése, de még a hétköznapok nem egy gondja, például a szabványok egységesítése. Tudományos területeket sorol fel, amelyeken közösen, az erőket összefogva lehetne és kellene kutatni. Nem elégre ismerik egymás kultúráját a népek — szögezte le az okmány —, vannak még humanitárius feladatok. E rövid felsorolásból is kitűnik, hogy ez az okmány a hidegháborús feszültség ellentétele és olyan program, amely nem évekre — évtizedekre szól. Mégis már Helsinkiben nyilvánvalóvá lett, hogy az útnak csak a felét tették meg a magas felek. Tudták, a politikai enyhülést mielőbbi katonai enyhüléssel kell kiegészíteni, különben veszélybe kerül az egész mű. Az idők, sajnos, megerősítették e gondolatot. Igaz, a helsinki okmány nem maradt pusztába kiáltott szó. Ma más az európai helyzet, mint korábban. Jobb az államok kapcsolata. Gyakrabban találkoznak a vezetők. Többet utaznak és látnak az emberek. De az utóbbi hónapokban árny borul erre a fényre. Ha nem sikerül lefékezni a fegyverkezési versenyt, ha a nyugatiak — elsősorban az amerikaiak — nem mondanak le a furkósbotzsarolásról, nem lehet tovább haladni az enyhülés útján. A Varsói Szerződés államai Helsinki óta többször is terjesztettek a nyugatiak elé fegyverzetkorlátozásileszerelési tervet — a nukleáris eszközök tilalmától a kisebb, a kölcsönös bizalmat erősítő intézkedésekig. Az egyik szocialista előterjesztés azt javallja, hogy üljenek össze a „helsinki államok” küldöttei, szervezzenek európai katonai enyhülési konferenciát, a katonai enyhülés ma az európai kibontakozásnak, a helsinki okmány további sorsának a kulcsa. ÖT ESZTENDEJE a harmincöt állam küldöttel megállapodtak abban, hogy időnként megvizsgálják: hogyan ölt testet a béke és biztonság okmánya? Ilyen eszmecsere zajlott le két és fél éve Belgrádban, most pedig Madrid van soron. Az „európai értekezlet” előreláthatóan november 11-én nyílik meg a spanyol fővárosban. Közös erővel, egyetértéssel kellene ott meghatározni az európai enyhülés útján a további lépéseket, úgy, ahogy a helsinki záróokmány sugallja és ajánlja. Belgrádban a nyugati küldöttségek nem mindig tartották magukat ehhez. Most ezt várná tőlük az európai népek nagy családja. Szóba került már a szocialista országok, majd néhány nyugati vezető elképzeléseiben az a terv, hogy a madridi találkozón döntsenek a katonai enyhülési konferencia összehívásáról, időpontjáról, helyéről. A lengyel kormány felajánlotta színhelyéül Varsót. A helsinki okmány nem katonai dokumentum, a madridi találkozó maga tehát nem is lehetne alkalmas a fegyverzetkorlátozás alapos megvitatására. Arról azonban dönthet, hogy az aláírók hívjanak össze ilyen témáid konferenciát, majd kezdjenek hozzá a bonyolult, és valószínűleg hosszú tárgyalást igénylő kérdés megbeszéléséhez. HELSINKITŐL MADRIDIG fél évtized telt el. A tanulság világos: Európa meg tudta teremteni és fenn tudja tartani az enyhülést, ha akarja. A fegyverkezés szószólóit azonban el kell hallgattatni. (RS) PÉNTEK, 1980. AUGUSZTUS .