Csongrád Megyei Hírlap, 1982. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-01 / 77. szám
Jelenleg a Szegedi Nemzeti Színház díszlettervezője, de neve, munkássága szorosan kapcsolódik a Szegedi Szabadtéri Játékokhoz. Életútja változatos, művészete sokszínű és hihetetlenül gazdag. Egyszemélyben díszlettervező, festő és iparművész, annak a generációnak tagja, amely a szakmát kimerítő pontossággal sajátította el. A szabadtéri vezető szcenikusának 1936-ban nevezték ki, s még főiskolai hallgatóként dolgozott a Szegedi Városi Színházban. A szabadtéri felújításakor, 1959- ben ismét díszleteinek tapsolhatott a közönség, a Dóm téren egyetlen évad sem zajlott anélkül, hogy Varga Mátyás különlegesen szép, monumentális és igazi színházszerű díszletei nem örvendeztették meg a nézőket, a szereplőket. Szeged után a főváros következett, a Nemzeti Színház szerződtette Varga Mátyást. Számos nagy sikerű film, tv-játék díszletét készítette el közben, s a képzőművészet kedvelői számon tartják hazai és külföldi kiállításait, festményeit, grafikáit és kerámiáit. A Szegedi Nemzeti Színház 1981-ben nagy szó Varga Mátyás vetettel köszöntötte a hazatérő művészt, aki azóta is rendszeresen tervezi a szegedi előadások színpadképeit. Ám munkája ma sem köti egyetlen színházhoz; éppen a közelmúltban nyílt meg Budapesten, a Várszínház Galériájában nagyszabású kiállítása, s ugyancsak a Várszínházban tervezte meg Emery-Cormon: A két , árva című művének színpadképét. , „Azelfogulatlan kizártság az, ami mesterünk színpadképeiben megvalósul, s ez már túl is mutat a színpadon, s nem a »díszlettervező« műveit nézzük »csupán«, hanem a humánum szépségét, amely kitárul előttünk” — írja Varga Mátyásról, a magyar színpad művészéről egy katalógus előszava. Igen, azon kevés díszlettervezők egyike, aki sohasem feledkezik meg arról, hogy a közönség az előadásokon színházat szeretne érezni, a látványban is éppen úgy szeretne gyönyörködni, mint a darabban. Varga Mátyás 1937-ben egy párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert, 1952-ben megkapta a Magyar Népköztársaság Érdemrend V. fokozatát, 1955-ben az érdemes művészi kitüntetést, majd 1956-ban a Kossuthdíjat. Most munkássága elismeréseként a „Kiváló Művész” kitüntetést. 4 Kiváló és érdemes művészeink Kovács János Az elmúlt néhány évben már-már félő volt, hogy Kovács Jánost, a Szegedi Nemsei Színház művészét a szereposztás skatulyába kényszeríti. Maróti Lajc® Egy válás története című darabjának főelvtársa, Csurka István Döglött aknák-jának szektáns politikusa, majd ismét Maróti Ema, a Közéletrajz Kalapos Vincéje. Izgalmas előadások, remek lehetőségek a színésznek, csak éppen a közönség aggódott. Aztán hamar kiderült, Kovács Jánost nem kell félteni. Magabiztosan, nagy szakmai tudással birkózott a feladatokkal, mindig újabb és újabb s síneket villantva tó művészetének palettájáról. A színész, aki mindeddig szegedinek vallotta magát — s most a szegedi közönség nagy bánatára a Viziuhushoz szerződött — 1047-ben jelentkezett a Horváth Árpád színészkollégiumba. Három évtizede vallja hivatásának a színészi mesterséget, élete, munkássága összefonódik Szegeddel, a szegedi színházzal Számos nagyszerű alakítására emlékezünk szívesen, többek között egy merész, nagy energiát igénylő vállalkozására, a Kisszínház előcsarnokában bemutatott monodrámára, Josef Lang cs. és kir. hóhér című bemutatóra. Váltás volt ez — jó időben — a korábbi „elvtárs-szerepek" után, igazi jutalomjáték egy nagyszerű művésznek. Nem lehet véletlen az sem, hogy egyre több hazai filmben, tv-játékban is szerepet bíztak a szegedi művészre. Tehetsége, jellemábrázoló képessége, nagy szakmai tudása keltette fel a rendezők érdeklődését. Kovács János a jövő évadban már budapesti színészként hódíthatja meg a közönséget Mi, szegediek szívesen emlékezünk itteni alakításaira. Három évtizedes művészi tevékenységéért Kovács János „Kiváló Művész kitüntetést vett át Gyimesi Kálmán A Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának tagja, immár két évtizede. Nevéhez számos nagyszerű alakítás fűződik, a színház repertoárjában szerepelt Mozart- és Puccini-előadások mindegyikében énekelt. Közel 14 Verdi-operában láthatta a közönség, ahogy a szűvész mondja magáról: végigénekelte a színház operarepertoárját. A szakmát Szegeden tanulta meg, a színpadon, hiszen olyan hivatást választott, amely igazán jól csak a gyakorlatban sajátítható el. Gyimesi Kálmán ízig-vérig szegedi művésznek vallja magát. Amikor a két évtizedes pályájáról beszél, visszaemlékezik a kezdetre, szívesen és szeretettel. — Mert számomra nem volt gondokkal teli a kezdet A város, a színház társulata szinte azonnal befogadott, nagy szerepeket kaptam, s erre azóta sem panaszkodhatom. Ebben a városban teremthettem meg egzisztenciámat, s ha valaki azt kérdezné, hogy érzem magam itt, csak azt mondhatom, jól. Elégedett vagyok, bár kívánságaim a mesebeli tündérekhez azért lennének. A mi szakmánkban ugyanis elengedhetetlen az, hogy az ember a saját városán, színházán kívül is közönség elé lépjen, akár hanglemezen, akár rádióban, televízióban vagy éppen külföldi vendégszerepléssel. Én ezt a lehetőséget kérném a mesebeli tündértől... Gyimesi Kálmán még sokat szeretne énekelni. Álmai között szerepel újra a Rigoletto és Wagner „Mesterdalnokok”-jának Beckmessere. Legnagyobb vágya azonban nem a színpadhoz kötődik. Rajongásig szeretett kisfiát, Lacikát szeretné emberré nevelni. S amikor munkájáról beszél, szinte minden alkalommal megemlíti pályatársát, feleségét, Bajtay Horváth Ágotát, akinek megértő türelme, áldozatvállalása nélkül nem tudott volna ilyen elismerésre érdemes eredményeket elérni. Gyimesi Kálmán két évtizedes munkásságáért, művészi teljesítményéért az ,,Érdemes Művész” kitüntetést vette át. HONT KATALIN Megyei alkotó díjasaink _Tápai Antal Szeged neves szobrászművészére Móra Ferenc figyelt fel pályája kezdetén és neki köszönheti az útbaindító szeretetet. Tápai Antal 1902. április 6-án született Kisteleken. Hamar Szegedre került családjával és itt mint kétkezi kazánkovácsi nas próbálkozott meg a művészettel. Az akkori idők élményét a munkások nehéz élete, az anyaggal viaskodók küzdelme jelentette. A ma 80 éves Tápai Antal büszkén mutogatja akkor készített remekeit, köztük azt a bicskát, amely emlék is és alkotás is. Nem véletlenül készített Móra Ferencről portrét, hiszen a jeles szegedi író korán felismerte a kis Tápai gyerek tehetségét és minden tőle telhetőt elkövetett, hogy tanuljon, kibontakoztathassa tudását és jelentős művész váljék belőle. Életének legalkotóbb szakaszában a rézszobrászat művészi rangra emelésén fáradozott és tudását technikai képzettségét olyan magas szintre emelte, hogy a kétmilliméteres lemezekből tetszés szerint varázsolt szobrot, portrét, faliképet attól függően, hogy éppen milyen alkotásra támadt kedve. Móra Ferenc, Juhász Gyula, Kodály Zoltán mellett Dante, Don Quijote, Michelangelo is megtalálható, de ott van közöttük az Apám műve is, mely érzékletesen adja viszsza az arc legjellemzőbb vonásait, magát az emberi karaktert. Jóllehet ma már lassabban emlegeti a nehéz kalapácsot, a Ghanába kerülő három leányportré azonban arról árulkodik a műteremben, hogy még mindig mestere van a műhelynek és olyan formája az anyagnak, amely ma is egyedülálló Magyarországon. Szobrai és érméi szinte kivétel nélkül a szegedi múlt és jelen vonzásában születtek. Tavasz című varázslatosan szép alkotása a füvészkertben található. Az Evezős című alumínium szobra a Tiszára tekint. Erkel és Katona alakja pedig a Szegedi Nemzeti Színház homlokzatát díszíti. Szeretett mesteréről, támogatójáról készült szobra a Móra-emlékmű és a Tömörkény-szobor a Művelődési Palota előtt áll. Munkák és napok címmel kiadásra vár az a hatalmas életműkötet is, amelyben alkotásainak fotói kaptak helyet és az alkotásokhoz kapcsolódó élmények. A sikeres és gazdag munkásságéi Tápai Antal — akit a megyei tanács Alkotói Díjával tüntettek ki — csendben és szerényen, ahogy eddig is tette újabb művein dolgozik műtermében. POLNER ZOLTÁN lovasokétől a G—35-ösig, a■ onnét a John Deere-ig — egy-egy lépés. A székkutasi határban a közelmúltban lezajlott változások története ez — nagyon röviden. Azt is mondhatnám: megismerkedés a technikával, közel-távolban igen sikeres próbálkozás a gépesített gazdálkodás műszaki bázisának megszervezésére és hatékony működtetésére. S aki erről érdeklődik, feltétlenül hozzá irányítják: Giav Hűbérihez. Sok mindent hallottam róla beosztottjai körében. Főleg azt, hogy gépész a szó igazi, szakmai értelmében. Üzemmérnöki diplomával érkezett az Új Élet Tszbe 1967-ben, és ami azóta történt, akár a földművelés, akár az állattenyésztés technikai problémáinak megoldásában, minden az általa vezetett szakembergárda szervezett, jó tudásra, igényességre valló munkálkodásáról beszél. Leginkább talán az, hogy közel-távolban itt leghatékonyabb a gépi munka. Az újítások, sőt találmánynak minősült alkotások száma a legmagasabb. Nem sok üzem lehet, ahol egységnyi produktum annyi műszaki ráfordítással elérhető, mint a székkutasi Új Élet Tsz-ben. Most — kitüntetése alkalmával, a megyei tanács vb alkotói díját kapta meg — megkérdeztem Giay Róbertet, az Új Élet Tsz gépesítési főmérnökét. —• Mi volt eddig a legjobb vállalkozása? — Az, hogy sikerült megteremteni a gépjavítás mai igényű személyi és tárgyi alapjait. Egyrészt továbbtanulással, másrészt a volt HÖDGÉP-üzem átvételével Giay Róbert Jól mérhetők ennek eredményei: könnyebb a fizikai munka, a minőség javul, közelítjük a célt, hogy a ráfordítás minél kisebb legyen. Ne is mondjam, hogy mindez kollektív elhatározás és munka eredménye. Ezen az alapon elindulhattunk, hogy a kisfődarabok felújítását kooperációban megoldjuk. Személyes célom ez, hiszen ebben rengeteg a tartalék. A laikus persze mindebből keveset ért talán, de segít, ha valamit hozzáteszünk: az Új Élet Tsz gépesítési ágazata ma már sok üzemnek segítője — közvetve és közvetlenül. Komoly tapasztalatokkal a gépek, járművek fogyasztásmérésén alapuló üzemelését illetően, ami nem utolsósorban az energiamegtakarítás szempontjából alapvető. Örök elégedetlenség hajtja a főmérnököt. Talán ez az oka, hogy figyelmének középpontjában az ember, a tudat formálása áll. Miközben a mezőgazdasági gépesítés elismert szakértője, ugyanakkor fáradhatatlan közéleti ember, a pártoktatásban, a helyi politikai munkában, mint a párt megbízottja munkálkodik. Immár második ciklusban tagja a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának, e testülettermelésfejlesztési bizottságának. Ezt különösen azért tartja hasznosnak, mert mint mondotta: — Lehetőség nyílik arra, hogy minél több információhoz jussunk, ami üzemi körülményeink között felhasználható. Az üzemi körülményeik jelentik számára a legfontosabbat. Hiszen itt dől el minden. Döntőnek tartja életútján az elmúlt 15 évet. — Megismerhettem a mezős gazdasági munkát, és annak műszaki-technikai problémáit a gyakorlatban. Élete két fő kérdése: hogyan lehet ezen a területen magasabb szintre jutni? Hiszen az általa vezetett gárda — amely szerinte — jobb az átlagnál, alkalmas a további fejlesztésre. Személyes tétel a másik: — Útra indítani két fiamat, hogy megtalálják helyüket az életben. A szakmában pedig önmagam számára ma is a továbbfejlődés lehetőségeit kutatom. KACZOR ISTVÁN Hári László Hosszú évek óta együtt dolgozik, szinte egymás gondolatát ismeri Hári László szentesi esztergályos kisiparos és dr. Tan Gábor, a szentesi városi kórház-rendelőintézet sebészfőorvosa, mivel a műtétekhez használatos gyógyászati segédeszközök létrehozása enélkül aligha sikerült volna. A nehézségeket legyűrni tudó és komoly orvosi és műszaki szaktudást igénylő alkotó munkájuk leglátványosabb eredménye az hogy 1980-ban elkészítették kézműtő asztaluk prototípusát, amely rövid idő alatt csaknem világszerte ismertté vált. Ezt ismerte el alkotói díjjal a megyei tanács vb, amelyet megosztva kaptak meg. Ez a szerkezet alkalmas arra, hogy vele a kézfejet és az ujjakat bármilyen , helyzetben szilárdan rögzítsék, miáltal kevesebb segédszemélyzet közreműködésével végezhetik az operációt. A házműtőasztal kialakítása alkalmas arra is, hogy nagyítót, vagy mikroszkópot szereljenek rá, így az orvosok az eddigieknél biztonságosabban és nyugodtabb körülmények között hajthatják végre a sebészeti beavatkozásokat A két feltaláló számos, igen nehéz műszaki és orvosi feladatot oldott meg amíg elkészült az első berendezés. A kézműtő készüléket szabadalom védi, a sorozat első darabját a hódmezővásárhelyi METRIPOND Mérleggyár készítette el, és 1980-ban az Inter Hospital világkiállításon mutatták be először a külföldi szakembereknek. E készülék az egyik legsikeresebb találmánynak bizonyult, amit többek között az is jelez, hogy eddig 30 világszerte elismert orvosi műszereket és gyógyászati segédeszközöket előállító és érdeklődött a kézműtőaszta iránt. Egyelőre azonban Vásárhelyen csak 50 asztal gyártására vállalkoztak! SÁNDOR L. BENEDEK CSÜTÖRTÖK, »82. Április !