Csongrád Megyei Hírlap, 1982. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-01 / 77. szám
Pénzügyi-gazdasági ellenőrzések Esztendők óta megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak az illetékesek a vállalatok és szövetkezetek ■pénzügyi gazdasági ellenőrzésével. Néhány hete a Minisztertanács ülésének napirendjén szerepelt a téma és ez is jelzi: az ellenőrzés fontos része a tervszerű irányításnak. Az elmúlt évi ilyen jellegű vizsgálatok tapasztalatairól tájékoztatta lapunk munkatársát Horváth Gyula, a Pénzügyminisztérium megyei ellenőrzési igazgatóságának vezetője. ♦ Tavaly vizsgálataik elsősorban a mérlegek valódiságára, az átárazás, a készletátértékelés tartalmi helyességére, a vállalati tartalékok feltárására összpontosultak. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak arra, hogy milyen volt a hatása a módosított közgazdasági szabályzóknak a vállalati életben. Természetesen elemezték a gazdálkodás jövedelmezőségét, a jövedelemképződés és a nyereségdifferenciálódás okát, a veszteségesvállalatok helyzetét. Csongrád megyében a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések elmúlt évi tapasztalatai szerint a gazdálkodó szervek pénzügyi, gazdasági és fizetési fegyelme nem javult lényegesen. Egyes,hibatípusok évről évre ismétlődnek, bár a számbeli rendet érintő megállapítások valamelyest csökkentek, azonban egyes gazdálkodóknál súlyos szabálytalanságok és hiányosságok is előfordultak. A legjelentősebb hibatípusok az árbevétel és a költségek elszámolásához, továbbá a saját termelésű készletek és a saját kivitelezésű beruházások értékeléséhez kapcsolódnak. Helytelenül értékelték a saját termelésű készleteket, elhatárolták az árbevételt és a költségeket. Tévesen értékelték a saját vállalkozásban végzett beruházásokat. El nem végzett munkákat számláztak, illetve számoltak el. A mezei leltár helytelen értékelése, s rossz költségfelosztása különösen a több évre ható költségeknél jelentkezett. A kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban számítási hibákat tapasztaltak az árréssel kapcsolatban. Mások szabálytalanul számolták el a szállítóktól kapott utólagos engedményeket, az árkülönbözeteket. A Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat szerződéseiben több esetben nem határozta meg a megvalósítási szakaszok tartalmát olyan részletességgel, hogy annak teljesítése egyértelműen megállapítható legyen. Ezért — szabálytalan számlázás miatt — a mérlegadatokat módosítani kellett. A Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat a korábbi években téves amortizációs leírási kulcs alapján sorolta be az építőipari gépeket és a járművek egy részét. Ezzel lényegében növelte eredményét, miközben csökkentette a fejlesztési alapot. A pitvarosi Felszabadulás Termelőszövetkezet a saját kivitelezésű beruházások teljesítményértékét nem előírásszerűen számolta el. A Zöldért Vállalat pedig még 1980-ban 1,2 millió forint kötbérösszeget kapott a Délalföldi Pincegazdaságtól, mert az a következő évekre vonatkozó szerződésektől visszalépett. A kapott kötbért még abban az évben lekönyvelte, holott az csak a következő évet illette volna. E tévedés miatt a vállalat 1980. évi eredményét ezzel az összeggel csökkenteni kellett. Nagyon sok és jelentős hiányosságok kerültek felszínre az őttömösi Magyar László Termelőszövetkezetben tartott vizsgálat során. Ezek közül kiemelkedik az, hogy az 1980-ban képzett útfenntartási és meliorációs alapot felhasználta, azt árbevételként elszámolta, de ilyen célú fenntartási munkát nem végzett. ♦ A szerződéses, mondhatni a pénzügyi fegyelem nem felel meg gazdasági környezetünk követelményeinek. Igen sok a pontatlan, a szakszerűtlen szerződés és sevehetőség nyílik a kötelezettségek alóli kibtúvásra, a „magyarázkodásra”. Több „tévedést” nem tudtak és nem is magyarázhattak meg az ellenőrzött vállalatoknál. Csökkent ugyan az adóhiány, közel 215 százalékkal, de még így is elérte a 34,6 millió forintot. Érdekes, hogy az adótöbblet viszont 2,7 százalékkal emelkedett és megközelítette a 23 millió forintot. Az adóhiányok és -többletek jelentős hányada a mérlegeredmények módosításához kapcsolódva a nyereségadónál jelentkezett. A termelésiadóval kapcsolatban helytelen adókulcsot alkalmaztak. Volt ahol elmulasztották az adóköteles tevékenység bevallását. A bérfejlesztési befizetési kötelezettségekkel kapcsolatban feltárt hibák: eredménymódosítások miatti módosulások ; a bértömegtartalék helytelen megállapítása, a létszám, a bér és a bérfejlesztési mutató összetevőinek téves számbavétele. A mezőgazdasági jövedelemadónál pedig a kedvezmények figyelmen kívül hagyása stb. A Makói Építőipari Szövetkezetnél feltárt hiányosságok szerint lényegesen változott a bérfejlesztési befizetési kötelezettség összege. A szegvári Puskin Termelőszövetkezet a jövedelemadókedvezmények között nem vette figyelembe a földmegváltást, valamint a katonák és diákok részére kifizetett több mint 880 ezer forint munkabért, a Vidia Kereskedelmi Vállalat például két évvel ezelőtt a személygépkocsi-alkatrészek, forgalmazása után az eladási árban forgalmi adót nem számolt fel és ebből következően be sem fizetett. A számviteli rend, a bizonylati és okmányfegyelem terén némi javulást tapasztaltak az ellenőrök. Az átlagosnál kedvezőbb a helyzet a tanácsi vállalatoknál, a szövetkezeteknél. Itt az összes vizsgált egység 66,4 százalékánál állapítottak meg hibát. Ez az arány a minisztériumi vállalatoknál 80 százalék volt, bár az utóbbiaknál a személyi és tárgyi feltételek jobbak. A hibák és hiányosságok oka többnyire az, hogy a vezetés, a belső ellenőrzés nem fordít kellő gondot a számviteli rend, a bizonylati fegyelem ellenőrzésére. Néhány helyen nem megfelelő a foglalkoztatottak szakmai felkészültsége sem. Például a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat csak néhány mélyépítő munkáról készített anyagelszámolást, a jelentősebb építésiszerelési munkákról nem. A Makói Vas- és Fémipari Szövetkezet a vevők és szállítók számláján olyan követeléseket, illetve tartozások A vállalati gazdálkodás tapasztalatai t Csongrád megyében kát is nyilvántartott, amelyek jogszerűsége vitatott, illetve téves átutalás miatt rendezetlen. Igen laza a számviteli rend, a bizonylati fegyelem a Makói Építőipari Szövetkezetnél, ezért jelentős szabálytalanságokat és hiányosságokat tártak fel a vizsgálatok során. Például: év közben fiktív számlákat állítottak ki és számoltak el árbevételként. Vagy: Szegeden a Tarján IV. Lakásfenntartó Szövetkezeti Karbantartó Társulásnál a vizsgálatot fel kellett függeszteni a könyvelés megbízhatatlansága miatt. Az igazgatóság a vizsgálatok tapasztalatai alapján — az adóhatósági jogkörében — több intézkedést tett. Az 1981. évi pénzügyi, gazdasági ellenőrzések megállapításai alapján kiszabott bírság meghaladta a 188 millió forintot. Ez 10,8 százalékkal több az előző évinél. Jelentős bírságot kellett kiszabni az öttömösi Magyar László Tsz esetében. Húsz esetben került sor szabálysértési eljárásra, elsősorban a mérleg és bevallás hibái miatt, azért, mert megsértették a számviteli rendet és a bizonylati fegyelmet. " ♦ Az igazgatóság dolgozói 244 cél- és témavizsgálatot tartottak 1981-ben. Feltártak több olyan vállalati gondot, nehézséget, amely kapcsán sürgősen intézkedni kellett. Vizsgálták a különböző árképzés gyakorlatát. Megállapították, hogy az árhatóságok és az ellenőrzésre hivatott külső szervek tevékenysége nem mindenütt folyamatos, de vállalaton belül sem megfelelő az ármunka ellenőrzése. Elmondotta Horváth Gyula, hogy nemcsak ellenőrzéssel, az így szerzett tapasztalatok elemzésével, hanem folyamatos tájékoztatással, egy-egy új rendelet ismertetésével, ezek ,,buktatóinak” jelzésével igyekeznek elejét venni a különböző hibáknak, tévedéseknek. Annak, hogy ne tévedjenek az állami költségvetéskárára, és megalapozottabb biztonságosabb legyen a Csongrád megyei vállalatok gazdálkodása. NAGY PÁL. ♦ HATEZER FIATALT MOZGATOTT MEG Egy sikeres rendezvénysorozat A KISZ megalakulásának 25. évfordulóját több napon át rendkívül gazdag, változatos programok sorozatával ünnepelhették a vásárhelyi fiatalok. Tegnap, szerda délelőtt a városi KTSZ-apparátus munkaértekezletének napirendjén elsőként a rendezvénysorozat előkészítésében és lebonyolításában végzett munkát értékelték. Az értekezleten részt vett dr. Szalontai József, a városi pártbizottság első titkára is. Kerekes István, a KISZ városi bizottságának titkára tekintette át az elmúlt időszak főbb eseményeit. Mint mondotta: jó hangulatú találkozók mellett, nagyszámú zenés szórakoztató program közül választhattak a fiatalok. Az esős idő ellenére nagyszerűen sikerült a március 20-i fáklyás felvonulás, amelynek 4 ezer résztvevője volt. Szépen szerepelt a vásárhelyi ifjúság a megyei szintű vetélkedőkön is. Beszámoltak tapasztalataikról az apparátus tagjai is, rámutatva azokra a tanulságokra, amelyeket a jövőben egy újabb programsorozat megrendezésénél hasznosítani kell. Ezután a párt városi vezető szerveinek minősítését dr. Szalontai József tolmácsolta. Elismerően szólt a szervezésben vezető szerepet játszó KISZ-apparátus munkájáról. Szép eredmény, hogy tevékenységük nyomán a rendezvények 6 ezer fiatalt mozgattak meg Vásárhelyen. A városi pártbizottság első titkára köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a programok megszervezésében közreműködtek. Az altamirai barlang fajára rajzolt, bölényrajz más napig is csodálatba eiti képzőművészet rajongóit, a későbbi barlangrajzoknak s feliratoknak mindig az leihez közel álló, rituális agy közlő funkciója volt. Nem így a mai rajzoknak s feliratollak, amelyekétségbeejtik az olvasókat s nézőket. Azokra a házalakra gondolok amelyeket emrégen komoly költséggel azott helyre a Városgazdálodási Vállalat. A belvárosán esztelen kísérletezők amosható falakra lemoshaatlan festékkel (spray-vel) déstelen és semmitmondó eliratokat cirkalmaznak era. nelnagyságú betűkkel. Nem élem, hogy ezen írások ordítását most közöljem, te a Lenin utcán és az Úr-lalkosár utcán járók jól ismerik. Csupán az a meghökkentő a meggondolatlan rombolásban, hogy nem aprócska gyermekek követik el, hanem a felnőtt korhoz közel álló suhancok. Jó lett volna, ha rövid jegyzékben közölték volna a szándékot, talán találtunk volna megoldást hogy kiélhessék az utókor „tanulságára” szolgáló megnyilvánulásukat, sy csupán az ismeretlen „művészek” romboló szenvedéseit nézzük értetlenül és bosszúsan... És ? • A céltalan rombolás betegség. Egyáltalán a rombolás az. Nagy keservesen megcsinálunk valamit, aztán jön és jönnek valakik és ,,nagy keservesen” tönkreteszik. A legutóbb a Csengettyű köz 8 szám alatt vízgonckodtak jókedvű emberkék. Az eredmény: összetört, postaládák leszerelt elektromos kapcsolók és szétszerelt kerékpárok, őrzői legyünk-e egymásnak vagy képesek vagyunk magunkra is vigyázni? Ez itt a kérdés és nem is kevés. Ki-ki döntse el magában? De ha nem képes rá? Segíteni kéne valahogy, ha keik keményen.* Egyes helyeken, ahol adnak a tisztaságra, az utcán eldobott csikkért bírságolnak. Nálunk természetes mozdulattá vált, hogy hanyag eleganciával a boltba lépéskor eldobjuk a feleslegessé vált bűzrúd maradékát. A minap a bisztró előtt elhaladó, babakocsit toló fiatalasszonyt érte az a megtiszteltetés, hogy kivegye és eltiltsa, majd megfelelő helyre tegye az égő csikket, mert egy lezser mozdulat könnyedén a babakocsiba továbbította azt... Naponta így potyogtat égő áldást a Lenin utca 2—4—8. számú házak folyosójáról a járókelők közé egy ismeretlen fricskázó. Állítsuk meg végre, a helytelen mozdulatokat, hiszen azokat hasznosabb tevékenységre is fel lehetne használni Észre kéne venni végre, hogy nem mindegy, miyen környezetben élünk. Másmilyenné csak magunk tehetjük. Kezdjük már ma! , — ocsó — Szilánkok CSÜTÖRTÖK, 1982 Április 1. Kulturális bemutató Jó hangulatú, , mozgalanas kis- dobos kulturális bemutató színhelye volt kedkien délután a vásárhelyi Radnóti Miklós Úttörőház. A rendiezvényen a Csorba Mária, a Dózsa György, a Kiss Lajos, a Liszt Ferenc és a Ságvári Endre Általános Iskola pajtásai összesen 16 műsorszámot mutattak be - mesejáték, énekkettős, kórus, illetve dab-kategóriában. A sikeres bemutatókat értékelve a zsűri négy produkciót bronz, hatot ezüst, ötöt pedig arany oklevéllel jutalmazott. 5 - Újításból találmány Feltalálók a porcelángyárban Rövidesen szabadalomgazda lesz három mérnök az Alföldi Porcelángyárban: Schleiffer Ervin, Hegedűs I Klára és Agócs István. Hoszszas kísérletezés után sikerült olyan kemencekocsi felépítményrendszert kidolgozniuk, amely európai viszonylatban is egyedülálló konstrukció a kerámiaipar égetési technológiájában. A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 1982. januári számában többek között az alábbiak olvashatók erről: „ ... A találmány szerinti kemencekocsi-felépítmény, kedvező fajlagos energiafelhasználás mellett, lehetővé teszi az égetőtér optimális kihasználását és a termékösszetétel változásának rugalmas követését.’” Hosszú út vezetett az új konstrukció megvalósításáig. Erről Schleiffer Ervin, a következőket mondja: — Évek óta folyamatosan visszatérő gond volt üzemünkben, hogyan lehetne megoldani a kemencekocsi felépítését habarcs-kötőanyag nélkül. Az 1975-ben kiadott újítási feladattervben már szerepelt is egy ilyen téma, amely konkrétan erre hívta fel az újítók figyelmét. Ha jól emlékszem, kolléganőm, Hegedűs Klára gépészmérnök szólt nekem először arról: megpróbálkozhatnánk az új támaszrendszer kialakításával. Díjnyertes pályamű — Mikor kezdtek a kidolgozáshoz? — Néhány hét elteltével. Számtalan katalógusból tanulmányoztuk a különböző külföldi gyártók hasonló célra kifejlesztett támaszait. Elemeztük azok hibáit, és az így szerzett tapasztalatokat felhasználtuk új konstrukciónk megszerkesztésénél. Később csatlakozott hozzánk Agócs István mérnök, és ettől kezdve hárman folytattuk a kísérletezést! — Úgy tudom, kezdetben újításként szerepelt a ma már találmányként ismert alkotás. — Igen. A konstrukció megszerkesztése, kikísérletezése után beadtuk újításnak. Még abban az esztendőben, 1975-ben részt vettünk vele a FIM által kitűzött Alkotó ifjúság pályázaton is, ahol első díjat nyertünk. Természetesen a kísérletezések tovább folynak, otthon, a három feltaláló lakásán és bent az üzemben. Mint mondották, rengeteg vázlat készült ebben a témában, számtalan próbálkozás követte egymást, mire megtalálták a legmegfelelőbb megoldást. Amikor a gyár gazdasági és műszaki vezetői látták, hogy jelentős, új konstrukcióról van szó, szolgálati, szabadalmi bejelentést tettek az Országos Találmányi Hivatalnál. Ugyanakkor a FIM hét olyan országban akarja megszerezni a három mérnök találmányának a szabadalmi oltalmat, ahol az égetési segédeszközök gyártása igen jelentős. , Szabad út... Az OTH által közzétett hivatalos ismertetés háromhónapos felszólamlási ideje lejárt, a találmány ellen egyetlen óvás sem érkezett be. Rövidesen várható a hitelesített oltalmi irat. Ezután kerül sor a szerződés megkötésére a feltalálók, mint szabadalomgazdák és a vállalat jogi képviselői között A feltalálók és a gyár vezetői korrekt kapcsolata révén lehetővé vált, hogy a hosszú időt igénybe vevő szabadalmi eljárás befejezése előtt megkezdődjék az új konstrukcióban épített kemencekocsik üzembe állítása. Először a vásárhelyi porcelángyár edénygyáregységében a zsengéjé égetésnél vezették be, majd a pécsi porcelángyár zsengéjé kemencéjéhez szállítottak egy garnitúrát és szintén alkalmazzák már az új felépítésű kocsikat a hollóházi porcelángyár mázas és zsengéjé kemencéinel. A találmány hasznosítása — az átállás feltételeinek az arányában — kiterjed az egész kerámiaiparra. A kemencekocsi új felépítési rendszere rendkívül kedvezően hat a kerámiaégetés minőségére, energiafelhasználására és selejtcsökkentésére, összerakható alkatrészei cserélhetők, s a zárt rendszer feloldásával jobb a kocsin belüli hőkiegyenlítődés, valamint a termékváltáshoz történő alkalmazkodás. Szülője az újítómozgalom, Schleiffer Ervin gyáregységvezető irodájában, falra erősített polcokon, számtalan olyan égetési segédeszköz mintadarabja látható, amiket már az újítások révén tökéletesítettek. Maga is többszörös újító, és nemrégiben kapta meg ezért a Kiváló Újító kitüntetés bronz fokozatát. Egyik kiemelkedő munkája például egy meglevő gépi berendezés áttervezése, amellyel szögletes tokokat gyárthatnak. Ezekre a kisformátumú termékekre nagy az igény. Radics József kollégájával együtt dolgoztak ki egy hidraulikus berendezést, annak működési elvét. Egy ilyen gép beszerzése körülbelül 14 millió forintjába került volna a gyárnak ... Egy másik újításuk, amelyet kisebb műszaki csoporttal hoztak létre, az égetésnél alkalmazott rácsos alátét. Ezzel az újítással az edénygyári gyorségető dekorkemencénél 25 százalék energiamegtakarítást érnek el. — Az újítómozgalom nagy lehetőségeket rejt magában — hangsúlyozza Schleiffer Ervin. — Mind sokrétűbb és magasabb színvonalú igényt kell kielégítenünk és a világban bármelyik termelő területen előrelépnek, azt nekünk követnünk kell. A találmányunk is így született meg. Ismernünk kell a külföldi gyártás helyzetét, a kerámiagyártás minden területét, termékeink felhasználási körülményeit. A másik nagyon fontos tényező: segíteni kell az újítókat, a fizikai dolgozókat rendkívül értékes ötleteik kivitelezésében. Mondhatom, hogy mi, a gyárunkban minden támogatást megkaptunk témáink kidolgozásához. Természetesen valamennyi újítótól nagy önértékelést kíván: mit ad be újításként, és mi az, amire a munkaköre kötelezi. KOVÁCS IMRE