Csongrád Megyei Hírlap, 1982. szeptember (39. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-05 / 208. szám

JVILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! CSONGRÁD !­ HEGYEI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 39. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 5. VASÁRNAP Megyei kiadás Tanévnyitó a szegedi tanárképző főiskolán Tanévnyitó ünnepi tanács­ülést rendeztek tegnap dél­ben Szegeden, a Vörös Csil­lag Filmszínházban. A sze­­ged Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola 110. tanévét nyitották meg ünnepélyes keretek között. Az esemé­nyen megjelent a megyei­pari bizottság képviseletében dr Bánfalvi József, dr. Schmidt József, a városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Müller Józsefné, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, dr. Csanádi Géza, a városi mű­velődésügyi osztály vezetője, Bódi György, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Germánné Vastag Györgyi városi KISZ-titkár, Fabula Andrásné, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titká­ra. A Himnusz elhangzása után dr. Szendrei János fő­igazgató mondott ünnepi be­szédet. — Előttünk, a főiskola okta­tói előtt változatlan feladat áll: hivatás- és kötelesség­tudattal rendelkező, marxis­ta világnézetű, szakmailag jól felkészült, a közösség szempontjából is kedvező emberi kvalitásokkal rendel­kező pedagógusok képzése. Ennek a célnak a megvaló­sítása csak az oktatók és hallgatók együttes össze­hangolt munkájával, közös, célratörő és ugyanakkor egyéni akarást, erőfeszítést sem nélkülöző rendszeres te­vékenységgel lehet. Látnunk kell, hogy a megoldandó fel­adatok súlyának és termé­szetének megfelelő felké­szültség, vállalni akarás, el­szántság és tettvágy jelent­heti a megoldáshoz vezethe­tő utat Az oktató-nevelő munka minden szintjén leg­fontosabb szerepe magának a pedagógusnak van, aki fel­­készültsége mellett emberi tulajdonságait felhasználva igyekszik hatni tanítványai­ra. A jövőben szorosabb együttműködést kívánunk kimunkálni a József Attila Tudományegyetem bölcsé­szet- és természettudományi karával a tanárképzésben, az úgynevezett átoktatás, illet­ve át­hallgatás bevezetésével. Ebben a tanévben, 1983 tavaszán, emlékezünk meg főiskolánk névadójának, Ju­hász Gyulának születésének 100 évfordulójáról. Ezután dr. Szendrei János főigaz­gató az elsőéves hallgatókat köszöntötte, hangsúlyozva: legyenek méltók és büszkék arra hogy a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallga­tói lettek, ezt méltó helytál­lással tanulással és maga­­tar­tással bizonyítsák! A szegedi tanárképző fő­iskola nappali tagozatára 417 elsőéves hallgatót vettek fel, 221 hallgató pedig a levele­ző szakon kezdi meg tanul­mányait. Nemes hagyománynak tett eleget 3 főiskola, amikor olyan nyugdíjas pedagógu­soknak nyi­tottak át okle­vele, akik 50 60, illetve 65 évvel ezelőtt szerezték meg diplomájukat. Varo­jevelet kapott: He.„ r.P'! ZoVnypé. Gyémántoklei­ület kapott: Almása Béla. Andrássá Sá­­mu'l­né Pacskov Béhíné. Csehő Árpád. Csont Ilona, dr Krizsanec Knrohiné dr. Orsii Dávielná Por'­a Aran­ka. dr Takár , Pásztor Z­ászló P. 'er Pav­is. Pap Erzsébet, Szamosi Elemérné, Dvorzák Felicitas. Aranyoklevelet kapott: dr. Keltai Istvánná, Magó Ju­lianna, Köcsky Kálmánná, dr. Pataki Lajosné, Pekrényi Emil, Ruppert Etelka, Tre­­biczky Sarolta. Ezt követően személyi vál­­tozásokat ismertetett a fő­igazgató. Dr. Grezsa Ferenc tanszékvezető főiskolai tanár főigazgató-helyettesi megbí­zatása lejárt. Új főigazgató­helyettesi megbízást kapott: Rozgonyiné dr. Molnár Em­ma főiskolai docens. A rajz­i művészettörténeti tanszék vezetésével Hézső Ferenc főiskolai docenst, festőmű­vészt bízták meg. Főiskolai tanárrá nevez­ték ki dr. Mihálka Györgyöt (ének—zene tanszék), főis­kolai docens kinevezést ka­pott: Bokányi Dezsőné dr. (orosz tanszék), Szathmáry Gyöngyi (rajz tanszék), dr. Körúti Zoltán (történettu­dományi tanszék). A főis­kola új adjunktusai: dr. Bácskai Erzsébet (pszicholó­giai tanszék), dr. Homor Gé­za (biológiai tanszék), dr. Galgóczi László (nyelvészeti csoport), dr. Nagy János (nyelvészeti csoport), Lázár Zsoltné (ének—zene tan­szék) dr. Oláh János (ne­­veléstudományi tanszék). Ú­j főiskolai oktatók: Gyetvai György docens (test­­nevelési tanszék), dr. Klein Sándor docens (pszichológiai tanszék), Ordasi Péter ad­junktus (ének—zene tan­szék), dr. Szigeti Csaba ta­nársegéd (irodalom tanszék), Pitrik József adjunktus (műszaki tanszék), Sándor Csatáné tanársegéd (műsza­ki tanszék), Lázár Pál ad­junktus (rajz tanszék). Ara­nyi Sándor tanársegéd (ra­iz tanszék). Szirmai Éva tanár­segéd (orosz tanszék). Möl­ni­­ Tiborné nyelvtanár. Nagy Erzsébet nyelvtanár (idegen nyelvi lektorátus). Népköztársasági ösztöndí­jat 16 hallgató nyert el az idei tanévre. Pr. Z. Az elsőévesek egy csoportja. (Fotó: Pintér Józef) ÁRA: 1.40 FORINT Dolgoztak szombatost is , ma folytatják Telik a nagy kamra Az a háziasszony, akinek van még maradék ideje, energiája, az most azért jár­ja a piacot, hogy paradicso­mot vegyen, otthon befőzze azt a néhány üvegnyit, s tegyen el vegyes vágott sa­vanyúságot is télire. Akinek viszont nincs sem ideje, sem energiája erre, az az üzemi konyhákkal együtt bizton számít­­ a konzervgyárak munkájára. A szegediére is, ahol éppen szintén a paradi­csom szezonja van. Rúzsán, Mórahalmon és Bordányban üzemel léállo­más, ahová a tsz-ek termel­te paradicsomot szállítják. A tsz-ek részben saját, részben pedig a konzervgyártó ka­pott gépekkel a nyers para­dicsomot zúzzák, majd tar­tálykocsikkal Szegedre szál­lítják. A Szegedi Konzerv­gyárt­­an készítik belőle a sűrítményt, és töltik az­ üve­gekbe. Összesen 2200 tonna nyers paradicsom feldolgo­zását tervezték az idén; ez PARADICSOMSZEZON A KONZERVGYÁRBAN várhatóan a jó termés kö­­vetkeztében 20 százalékkal több lesz. Eddig 1100 tonna parad­csomot­­dolgoztak fel. Az exportszállítások 50 szá­zaléka tőkés, 50 százaléka szocialista piacra kerül. Bel­­földön 600 tonna kész para­dicsomterméket értékesíte­nek. A szakemberek vélemé­nye szerint a termék igen jó minőségű. A paradicsom­mal párhuzamosan készítik exportra a darabos­­savanyú­ságot, a lecsót és a gyü­mölcsízt. A három „léállomáson” szombaton reggel 6-ig dol­goztak, majd kitisztították a gépeket takarították. Ma, azaz vasárnap reggel 6 órá­tól ismét üzemelnek a gé­pek, és folytatják a szál­lítást, a termelést. A Szegedi Konzervgyárban szombaton és vasárnap is folyik a mun­ka, szinte teljes létszámmal dolgoznak. A konzervgyár munkájá­ról szólva el kell még mon­dani, hogy jól alakult a zöldborsótermés, és ennek következtében a konzerv-­ gyártás is. A beérkezett szemborsó 4120 tonna volt, 100 tonnával több a terve­zettnél. Mindebből 7450 ton­na borsókonzervet készítet­tek. Az éves termelési érték­tervük az 1980-as árakon számítva az idén 860 millió forint. Természetesen új dolgok­kal is kísérleteznek. A jö­vő é­v januárjától kezdik meg a tubusos húskrém gyártását, a szezonban ha­vonta 1 millió tubussal (200 tonna húskrém) jelentkez­nek a hazai piacon. Szeret­nék, ha olcsóbban tudnák adni, mint amennyibe a Ju­goszláviából hozott, hasonló terrárék körül. Várják az NDK-gyártmányú tubustöltő és zárógép érkezését. ..Próbaszállításokat” küld­tek az NSZK-ba húskonzer­vekből, amelyeket nem a hagyományos papírdoboz, hanem zsugorfóliás csoma­golásban szállítottak. Ez a technika 50 százalékkal ol­csóbb a réginél. Nagy kis szerelésű dobozos húskon­zervekkel is próbálkoznak, már kisebb szériában érté­kesítettek is belőle. Nem könnyű feladat azonban az új méretű és formájú dobo­zok beszerzése. Tetszetős külsejű a 300 grammos, NSZK-érdeklődésre és piac­ra számot tartó­ Schaschlik húskonzerv, kérdés, tud­­nak-e majd elegendő dobozt beszerezni a gyártó vállala­toktól. Szintén újdonság a 370 milliliteres üvegekbe ra­kott paprikasaláta, amelyet tőkés piacra szánnak, és amelyet szintén tálcás, zsu­gorfóliás megoldású csoma­golásban exportálnak. Ütemesen érkezik a paradicsom a bordányi termelőszövet­kezet léállomására A paradicsomot zúzzák, majd tartálykocsikba rakják. A kocsik a Szegedi Konzervgyárba szállítják a nyers para­­dicsomlevet feldolgozásra. (Fotó: Enyedi Zoltán) A 32. bányásznap Ünnepség Pécsett a jubileum alkalmából Marjai József beszéde az országos megnyitón A mecseki szénbányászko­dás kétszázadik évfordulója alkalmából megrendezett XXXII bányásznapi orszá­gos megnyitó ünnepségsoro­zat keretében emlékművet avattak szombaton Pécs-Va­­sason, ahol 1782-ben kezdő­dött el a hegység fekete kő­­szénk, Kesének kitermelése. A négy méter magas vörös­réz bányászalakot, Vasas Károly szobrászművész, az MNK érdemes művésze al­kotását a legrégibb mecseki bányaterületre tekintő domboldalon, a társadalmi munkával létrehozott bá­nyász pihenőparkban állítot­ták fel Avatóbeszédet Ka­­polyi László ipari miniszté­rium államtitkár mondott. A harminckettedik bá­nyásznap központi megnyi­tó ünnepségét a pécsi Sport­­csarnokban rendezték meg, ahol Marjai József, a Mi­niszt­­ertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. — A magyar bányászat mögött nem könnyű évti­zedek állnak. Most egy olyan újraértékelési folya­mat részesei vagyunk, ame­lyet világjelenségnek te­kinthetünk: a hosszú távú prognózisok sem döntenek egyetlen energiahordozó vagy energiaforrás mellett. Nincs kizárólagos szerepe sem az atomenergiának, sem a szénnek, sem a szén­­hidrogéneknek. A hazai for­rások az importálás lehető­ségei, az egyes energi­ahor­­dozó fajták széles körű kom­binációja adja távlati terve­ink tartalmát — mondta egyebek között. Az idei bányásznap egy­úttal alkalom a 200 éves múltú Mecseki Szénbányák jubileumi ünnepségére. Az itt élő és­­ dolgozó bányá­szok előtt nagy feladatok állnak állami nagyberuhá­zásként kell megvalósítani­­­uk az elkövetkezendő tíz évben a mecseki kokszolha­tó széntermelés fejlesztését. Az ünnepség befejezése­ként kitüntetéseket adtak át.

Next