Csongrád Megyei Hírlap, 1982. október (39. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-01 / 230. szám
ai Minisztertanács megtárgyalta (Folytatás az 1. oldalról.) tej-visszafizetés első öt évére törlesztési kedvezményt (haladékot) lehet kérni. A több szintes vagy csoportos telepítésű lakóházak építésére adható kedvezményes kamatozású kölcsön a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költségek legfeljebb 70 százalékáig, a családiház-építés esetében pedig azok 60 százalékáig terjedhet. Azoknak, akik az átlagosnál nagyobb vagy költségesebb, igényesebb lakást építenek, többletköltségeik egy részének fedezetéül nagyobb kamatterhű, rövidebb lejárati idejű kölcsön is adható. Az építési hitelek összegének felső határát a Minisztertanács évente határozza meg a hitelpolitikai irányelvekben. A jövőben a dolgozók szélesebb köre részesíthető munkáltatói támogatásban. Az állami költségvetésből nyújtott támogatás megszűnik, s a munkáltatók ,vállalatok, szövetkezetek, intézmények maguk dönthetik el, hogy dolgozóik közül kiket és milyen mértékben támogatnak. A lakásépítésre és lakásvásárlásra adható — vissza nem térítendő — támogatások és a kölcsönök forrásai a vállalati gazdálkodás eredményességével összhangban alakulnak. A tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakásjuttatási forma fokozatosan csökken. Az állami támogatás 1985 végéig megszűnik. 3. A lakóház-fenntartás állami támogatásának csökkentése érdekében a lakbérek 1983. július 1-től átlagosan 130 százalékkal emelkednek. Annak érdekében, hogy a bérlők kiadásai ne növekedjenek ugrásszerűen, az állami lakások bérlői — 1988-ig fokozatosan csökkenő mértékben — állami hozzájárulást kapnak. E hozzájárulás összege T$0 13-ban a lakbértöbblet 70 százaléka lesz. A lakbérnövekedés ellensúlyozására az arra legjobban rászoruló nagycsaládosok és nyugdíjasok szociális támogatást kapnak. A lakbérek emelésének mértéke a lakások használati értéke szerint eltérő: a komfort nélküli lakások havi bére négyzetméterenként 2,40 Ft-ról 4,50 Ft-ra, a félkomfortos lakásoké 3,60 Ft-ról 7,50 Ftra, a komfortos lakásoké 5,40 Ft-ról 12 Ft-ra, az összkomfortos lakásoké pedig 6 Ft-ról 15 Ft-ra változik. A tanácsok legfeljebb az új lakbér 50 százalékáig mérsékelhetik azoknak a lakásoknak a bérét, amelyeknek az épületen belüli elhelyezkedése, a műszaki állapota vagy a környezete kedvezőtlen. Az állami tulajdonú szükséglakások lakbére nem emelkedik. A jelenleginél nagyobb mértékben lesz mód arra, hogy a lakbéreket — a lakásnak a településen belüli fekvésétől (zöldövezet, városközpont) függően — az új lakbér — 25 százalékáig növeljék. Azokban az egy-két lakásos épületekben, ahol kizárólag a bérlőké a kerthasználat joga, a növelés felső határa további 20 százalék lehet. A lakbért az ingatlankezelő szervezetek állapítják meg, s 1983 március végéig írásban közük a bérlőkkel, a bérlőknek az új lakbérekkel kapcsolatos észrevételeit és az esetleges vitás kérdéseket a tanácsok bírálják el 1983 márciusától június végéig. A lakbérek rendezése kiterjed az állampolgárok tulajdonában levő, de bérbe adott lakásokra is. Az úgynevezett kötött bérű lakások lakbérét a bérbe adó az állami lakásokéval azonos mértékben állapíthatja meg. — A három és több gyermekes családok egységesen havi 150 Ft szociális támogatást kapnak. Ezt azok is megkapják, akik 1983 után válnak nagycsaládossá. A nyugdíjas bérlők közül azoknak jár szociális támogatás, akiknek — eltartottaikat figyelembe véve — egy személyre jutó havi nyugdíja nem haladja meg az 5000 Ft-ot. A támogatás az 1983. évi lakbértöbblet mértékéig, de legföljebb havi 150 Ft-ig terjedhet. A lakásbéremelés után nyugdíjassá váló bérlőknek a tanács vagy a nyugdíjintézet — igénylés alapján — kivételes szociális támogatást adhat. — A nagycsaládos bérlők a családi pótlékkal, a nyugdíjasok pedig a nyugdíjjal együtt kapják meg a szociális támogatást. — Azok a bérlők, akik jogos lakásigényüket nagymértékbenkét vagy több szobával meghaladó nagyságú lakásban laknak, sem állami hozzájárulást, sem szociális támogatást nem kapnak. 4. 1983 júliusától az új és a felújított lakásokban a berendezési tárgyak javításának és kicserélésének költsége a bérlőket terheli. A jövőben a bérlők közvetlenül részt vállalhatnak lakóházuk fenntartásában, s ezzel a céllal bérlőközösséget alakíthatnak. Ugyanakkor az ingatlankezelő szervezetek szolgáltatásainak színvonalát emelni kell. E szervezetek elsősorban házkezelői szolgáltatásokat (karbantartást és üzemeltetést) végeznek majd, továbbá műszakilag és gazdaságilag előkészítik, lebonyolítják a lakóház-felújításokat. 5. A lakásgazdálkodási elvek alkalmazásában bővül a helyi tanácsok önállósága. A jövőben a tanácsok komplex módon határozzák meg a lakásszükségletek kielégítésének legésszerűbb módját, vagyis azt, hogy meglevő forrásaikból menynyit használjanak fel állami lakásépítésre, a magántulajdonú lakások területelőkészítésére, illetőleg felújítására, korszerűsítésére, az infrastruktúra (víz-, villany-, úthálózat stb.) fejlesztésére. A lakásigénylések nyilvántartásának pontosítása céljából a tanácsok 1983- ban elrendelik az igénylések megújítását. A tanácsrendeletekben az igénymegújítást, illetőleg új igénylés beadását igénylési díj letétbe helyezéséhez köthetik. A letét elsősorban előtakarékosságul szolgál, amit beszámítanak a kiutalt lakás használatbavételi díjába, illetőleg értékesítési árába. A lakásigénylés visszavonásakor a tanácsok a letétbe helyezett összeget kamataival együtt visszafizetik. Ahol a tanácsok igénylési letét elhelyezését rendelik el, annak mértékét a lakásigénylő család jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetétől, továbbá az igényelt lakás jellegétől és nagyságától függően szabják meg, s tanácsi bérlakásoknál a lakás-használatbavételi díj mintegy 10 százaléka lehet. A lakáshoz való jutásnak 1983. január 1-től érvényes részletes feltételeit, s a lakásra várók előtakarékosságának formáit és mértékét a tanácsok — a helyi adottságoknak megfelelően — helyi lakásrendeletekben szabályozzák.* A kormány- és miniszteri rendeletek a Magyar Közlönyben jelennek meg, október első felében, a helyi tanácsrendeleteket novemberben hirdetik ki. (MTI) 2 Szocialista brigádok várospolitikai tevékenysége A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége tegnap, csütörtökön délután ülést tartott. Napirenden szerepelt a szocialista brigádok várospolitikai tevékenysége Szegeden, továbbá jelentést fogadtak el a megye könnyű-, gép- és vegyipari vállalatainál az egészségre ártalmas munkahelyek csökkentésére tett intézkedésekről. Az ülést dr. Piros László, az SZMT elnöke nyitotta meg, majd Prágai Tibor, a szegedi városi tanács elnökének általános helyettese tájékoztatta az SZMT elnökségét a megyeszékhely várospolitikai célkitűzéseiről, azok teljesítéséről, valamint a városi tanács és a szakszervezetek kapcsolatáról. Elmondotta többek között, hogy a VI. ötéves terv éveire rendelkezésre álló fejlesztési lehetőségek szerényebbek. A szűkösebb eszközökből a korábbi évek dinamikájának megfelelően kell a célkitűzéseket megvalósítani, mind a lakásépítésben, mind pedig az egyéb várospolitikai tevékenységben. Társadalmi összefogás nélkül lehetetlennek tűnik a célkitűzések valóra váltása. Mindezt megértették a munkakollektívák, főleg a szocialista brigádok. A beszámolót követő vita során javasolták, hogy az értékelésnél, a munka mérésénél a reális költségeket vegyék figyelembe. A nemzetközi politikában bizonyára szaporítani fogja a kérdőjelek számát az a szovjet-amerikai tárgyalássorozat, amely több mint kéthónapos szünet után csütörtökön folytatódott Genfben. Tavaly november óta kisebb-nagyobb megszakításokkal tárgyalnak az európai középhatótávolságú nukleáris eszközökről — eddig konkrét eredmény nélkül. Pedig az idő sürget: ha 1983 végéig nem jutnak megegyezésre, akkor megjelennek Nyugat-Európában a szovjet célpontokra irányított amerikai rakéták és robotrepülőgépek. Mi az oka az egyhelyben topogásnak? Nyilvánvaló, hogy lehetséges lenne az érdemi megállapodás, ha az amerikai fél is keresné a kompromisszumokat s nem csupán azért tárgyalna, hogy leplezze saját stratégiai elképzeléseit. A két fél javaslatai régóta ismertek. Reagan már tavaly novemberben, az amerikai elképzelések ismertetésekor tudta, hogy a „nulla megoldás” elfogadhatatlan a Szovjetunió számára, hiszen még nem létező, csak elhelyezni tervezett amerikai rakétarendszerek fejében már meglevő szovjet nukleáris eszközök leszerelését kívánja, egyoldalúan meggyengítve ezzel a másik felet. Mintha az USA-ban nem tudnák, hogy a szovjet közép-hatótávolságú rakétákat, a Nyugat-Európában meglevő amerikai előretolt állomásoztatású nukleáris fegyverek, valamint az angol és francia atomerő ellensúlyozására állítottak fel. Washingtonban azóta sem álltak elő reálisabb elgondolásokkal. Moszkvából viszon újabb és újabb konkrét indítványok kerülnek az asztalra, sőt a Szovjetunió a jóindulat jeleként több egyoldalú fegyverkorlátozási lépésről döntött. Moratóriumot mondott ki a saját közép-hatótávolságú eszközeinek telepítésére és lecserélésére, majd megkezdte csökkentésüket. Leállította továbbá új SS—20-as rakétái telepítésének előkészítését, és kötelezettséget vállalt arra, hogy Ázsiában sem telepíti e rakétáit olyan helyre, ahonnan azok elérhetnék Nyugat-Európát. Mindezen túl február óta érvényben van a szovjet fél szerződéstervezete, amely az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján konkrét adatokkal megjelölt, szakaszos csökkentést indítványoz, s eközben maximális rugalmasságot tanúsít a csökkentés összetételének a megválasztásában, illetve a megsemmisítés vagy visszavonás kérdésében. Washingtonból azonban minderre nem érkezett érdemi válasz. Egyszerűen azért, mert amerikai számítások szerint a Pershing—2-esek és a robotrepülőgépek nyugat-európai elhelyezése hadászati jelentőségű előnnyel járna: a Szovjetunióra mérendő megsemmisítő első csapás lehetőségével kecsegtet. Úgy látszik, Washingtonban elfelejtik, hogy a tárgyalások kudarca esetén a szovjet fél diplomáciai kártyák után katonai adukat is elővehet. Addig azonban még van egy év, s talán halvány remény arra, hogy mégis a józan ész kerekedik felül a Fehér Házban, s hogy bizalmat keltő megállapodásokra jutnak a genfi tárgyalásokon. KÜRTI GÁBOR Helybenjárás Genfben Strauss az FDP eilen Franz Josef Strauss, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke mindössze egy nappal azután, hogy a nyugatnémet ellenzéki uniópártok Bonnban megegyeztek az FDP-vel a kormánykoalíció közös programjában, máris keményen támadta a szabaddemokratákat. A CSU-vezető a hesseni tartományi választásokra utalva — ahol, mint emlékezetes, az FDP súlyos vereséget szenvedett — kijelentette, hogy a konzervatív ellenzék nem engedheti meg politikai pozícióinak gyengülését egy olyan párt miatt, amely a lakosság körében „fokozatosan gyűlöltté vált”. SZVSZ-ülésszak A szakszervezeti világszövetség irodájának — az SZVSZ 35 tagú irányító testületének — Prágában tartott kétnapos ülésszaka csütörtökön, a béke és leszerelés kérdéseinek szentelt külön üléssel folytatódott. Az ülés munkáját Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke, a SZOT főtitkára vezette. Az ülés végén a résztvevők elfogadták annak a felhívásnak a szövegét, amelyet az SZVSZ intéz a másik két jelentős nemzetközi szakszervezeti tömörüléshez, a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségéhez és a Munka Világszövetségéhez, valamint regionális szervezeteihez. Az ülésszak egészéről az SZVSZ-iroda tagjai által elfogadott közlemény szerint a prágai tanácskozás áttekintette a X. szakszervezeti világkongresszus óta a világban történt fejleményeket, és irányelveket szabott az SZVSZ munkájának a kongresszusi határozatok alapján való továbbfejlesztéséhez. A közlemény befejező része kifejti.,,az SZDSZ-iroda úgy érzi, most van itt az ideje,hogy a nemzetközi szakszervezeti szervezetek képesek legyenek egymáshoz közeledni és egybehangolni akcióikat. Kína nemzeti ünnepén Lázár György üdvözlő távirata Harminchárom esztendővel ezelőtt, 1949. október 1-én, Pekingben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. Világtörténelmi jelentőségű esemény volt ez: Földünk legnépesebb országában leszámoltak a kolonializmussal, a kommunista párt vezette forradalmi harc győzött az imperializmus és hazai kiszolgálói fölött. A hatalmas állam hozzálátott az évszázados elmaradottság felszámolásához. A KNK megalakulását követő években a testvéri szocialista államok — elsősorban a Szovjetunió — hathatós segítségét is felhasználva, valóban nagy lendületű építőmunka kezdődött. Helyreállították a gazdaságot, véget vetettek az éhínségnek, megindult a szocialista fejlődés alapjainak lerakása. Az ígéretes folyamat azonban az 50-es évek végére megtört: a pekingi vezetésben teret nyert ultraradikális és nacionalista eszmék mélyreható bélés külpolitikai torzulásokhoz vezettek. Kína fejlődése a „nagy ugrás”, majd a „kulturális forradalom” éveiben megtorpant, szembefordultak a marxizmus—leninizmus s az internacionalizmus elveivel. Mindez súlyos és napjainkig ható következményekkel járt az ország külpolitikai kapcsolataibanis, káros szembenállást hozva létre a Szovjetunióval, a szocialista táborral, a világ haladó erőivel. Peking szovjetellenes éllel alakította ki kapcsolatait az USA-val, s a NATO számos tagállamával. A Mao Ce-tung halála után bekövetkezett változások is egyelőre inkább csak a belső gazdasági-társadalmi helyzetre gyakorolnak hatást. Kína külkapcsolataiban még nem következett be érdemi, tényleges módosulás, annak dacára, hogy a szocialista közösség kormányai változatlanul a viszony normalizálására törekszenek. Hazánk is azt vallja, hogy a fejlődés vargabetűi ellenére Kína megőrizte alapvetően szocialista társadalmi berendezkedését és valódi nemzeti érdekei azt diktálnák, hogy a szocialista országokkal fenntartott kapcsolatok javításával térjen vissza a baráti együttműködés útjára, a világpolitika porondján pedig a békéért és a társadalmi haladásért lépjen fel.♦ A Kínai Népköztársaság megalakulásának 33. évfordulója alkalmából Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Csao Ce-jangot, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökét. SOROKBAN René Urbany, a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szeptember 27-én érkezett hazánkba, csütörtökön elutazott Budapestről. * Bulgáriában tegnap befejeződtek a „Pajzs ’82” hadgyakorlat harci cselekményei. A második és a harmadik harci napon valamennyi mozzanatot több testvéri hadsereg különböző haderőnemekhez és fegyvernemekhez tartozó csapategységei szoros együttműködésben hajtottak végre. Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására csütörtökön hivatalos baráti látogatásra Budapestre érkezett Janez Zemljanics, a Szlovén Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke. Délután a Parlamentben megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. A megbeszélésen a gazdasági, kulturális, tudományos együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit vizsgálták meg.. . Magyar—bolgár tárgyalások kezdődtek tegnap, Sarlós István miniszterelnökhelyettes és Todor Bozsinov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettese között, aki magyar partnere meghívására delegáció élén tartózkodik hazánkban. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szeptember 27—30. között Lengyelországban tartózkodott az MSZMP pártmunkásküldöttsége, élén Balsai Lászlóval, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével. A delegáció megbeszéléseket folytatott Stanislaw Gembalával, a LEMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével, valamint a gazdasági élet vezető tisztségviselőivel, köztük Wladyslaw Bakával, a kormány elnökségének tagjával, a gazdasági építőmunka időszerű kérdéseiről és a magyar—lengyel kapcsolatok fejlesztéséről. * Az Aeroflot szovjet légiforgalmi társaság Moszkva— Lima útvonalon közlekedő egyik utasszállító repülőgépe szerdán leszállás közben lezuhant a luxemburgi repülőtér körzetében. Előzetes jelentések szerint öten vesztették életüket. A szerencsétlenség körülményeinek kivizsgálása megkezdődött. A libanoni helyzet időszerű kérdéseiről tárgyaltak csütörtökön Kairóban az Egyesült Államok és Egyiptom magas rangú tisztségviselői. Kamal Hasszán Ali egyiptomi miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter kétórás eszmecserén találkozott Philip Habib amerikai elnöki megbízottal. A kairói külügyminisztériumból távozóban Habib mindössze anynyit árult el a várakozó újságíróknak, hogy vendéglátójával „kiváló megbeszélést” folytatott. Lengyel postai küldöttség látogatása Az MTESZ Csongrád megyei szervezetén belül működő Közlekedéstudományi Egyesület postai és távközlési tagozata, valamint a lengyel társszervezet, a NOT lódzi vajdasági szervezete közötti együttműködési program keretében Szegedre látogatott a lódzi posta háromtagú küldöttsége a területi igazgató, Felicki Dionizy vezetésével. A lengyel postás szakemberek megismerelkedtek a szegedi igazgatóság postaforgalmi és műszaki létesítményeivel, ellátogattak a kábelgyárba és jártak Kecskeméten is, ahol ugyancsak a távközlés korszerű technikájáról és híradástechnikai szervezési kérdésekről folytattak eszmecserét a hazai szakemberekkel. A lengyel postai delegáció egyhetes látogatásának hivatalos programja ma ér véget, a vendégek holnap, szombaton utaznak el Szegedről PÉNTEK, 1982. OKTÓBER 1.