Csongrád Megyei Hírlap, 1984. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-26 / 148. szám
Íratlan törvények az üzemben Kéziöntők a porcelángyárban Minden munkahelynek kialakul a sajátos közösségi arculata, a munkához és az egymáshoz való viszony szokásszabály rendszere. Különösen éles rajzolatú ez azokbana kollektívákban, ahol hosszabb ideig dolgoznak együtt az emberek. Legutóbb a vásárhelyi porcelángyár szaniterüzemében, a kéziöntőknél jártam, s beszélgethettem velük műhelyen belüli életükről, az ott kialakult szokásokról. Mert nekik is megvan az íratlan törvényük, ami nem ,,felülről”, hanem belülről fakad, s mozgatja felelős cselekedetekre valamennyiőjüket. Ilyen törvény náluk például a munkáért, az egymásért való felelősség, túl a vállalati gazdasági és társadalmi előírásokon. Az egyik üzemvezetői irodában jöttünk össze. Vass János üzemvezető kivételével valamennyien kéziöntők, szakmai meghatározással porcelánkorongosok, mint például Ménesi Sándor, az Egyetértés brigád vezetője, Tóth István és Vajnai Sándor csoportvezetők, továbbá Csordás Irma és Papp Lajos. — Nálunk nehéz elképzelni azt, hogy bárki tétlenül nézze, ha valamelyik társa bajban van — mondotta Vajnai Sándor. — Ez így igaz — toldotta meg Papp Lajos. — Két héttel ezelőtt történt, hogy a nagy hőség miatt az egyik munkatársunk rosszul lett. Gyorsan bevittük az orvosi rendelőbe, és amíg őt kezelték, addig egyik munkatársunk, anélkül, hogy szóltak volna neki, azonnal odament a beteg által félbehagyott öntéshez, és folytatta, mondván, hogy a terméket nem lehet a formában hagyni, mert reped, tönkremegy. A felelősség túl megy a műhely falánál — Nagyon kényes a kéziöntők munkája — erősítette meg az üzemvezető. —•• Amíg a szalagnál egy embernek elég egy-két műveletet ismernie, addig a kéziöntök univerzális emberek. Tudniuk kell az összes munkafolyamatot, mint például a forma előkészítése, a leszivacsolás, fúrások, kivágások és a többi. Felelősségük a termék raktárba vagy szállításra kerüléséigterjed. Éppen ezért meghatározó a tevékenységük. Nem véletlen, hogy a kéziöntők is a minőség javítását tartják a legfőbb törekvésüknek. A múlt évben például a gyár exportjának a 70 százalékát a szaniter gyáregység adta. Az éves tervük 11 ezer 500 tonna áru, s ennek 30—33 százalékát a 70 fős kéziöntő részleg adja a nyersgyártáson belül. Az öntési munkálatok három szalagon folynak, s ezenkívül, három részre osztva a kéziöntők, két csoport a nagyobb cikkeket, egy pedig a fürdőszobai pipereárut önti, mint például a szappan- és papírtartó, a polcok és a szivacstartók. Ezt IS—20 nő végzi, mert könnyebb fizikai munka. A brigádvezető hangjából kissé érződik a szakmai büszkeség, amikor a munkájukról beszél. — Az igényesebb termékek zömét mi gyártjuk — mondja. — Egyrészt azért, mert a kézi öntésnél a különleges rendelői kívánságokhoz jobban tudunk alkalmazkodni, másrészt, mivel a kisszéria gyártás a szalagon nem kifizetődő. Márpedig ilyen igény is sokszor előfordul a vevők részéről. Az üzemvezető és a csoportvezetők úgy vélekednek, hogy a kéziöntőkre minden helyzetben lehet számítani. Különösen vonatkozik ez az Egyetértés brigádra, amely most kapta meg a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést. Figyelemmel kísérik a változásokat — Van itt egy kialakult törzsgárda — mondotta Tóth István —, amelyre maximálisan támaszkodhatunk. Az Egyetértés brigádnak van éves felajánlása, de azon belül a tagok figyelemmel kísérik a változásokat. Kikérik a munkahelyi vezetők tanácsát, véleményét. Odajön hozzánk a brigádvezető, és megbeszéli velünk, mi a legsürgősebb feladat. Van olyan eset is, amikor külön, egy-egy terméktípus minőségére vagy szállítási határidejére tesznek vállalást. — Igyekszünk ezen a téren rugalmasan cselekedni — mondotta Ménesi Sándor brigádvezető — mert nem az a lényeg, mit írunk a brigádnaplóba, hanem, hogy mennyire sikerül munkánkat összehangolni vállalatunk értékesítési, piacszerzési törekvéseivel. Természetesen mindez nem megy gond nélkül. A brigádvezető őszintén feltárta, hogy a szaniter többi üzemrészével nem annyira erős a dolgozók együttműködése, mint a korábbi években. Inkább csak a művezetők, csoportvezetők tartják velük a kapcsolatot. Talán ez amiatt is van, mert a rekonstrukció óta feszesebb a munkamenet. Holott nem ártana a nagyobb érdeklődés a beosztottak részéről sem, hiszen az öntők munkájához szorosan kapcsolódik például a gipszműhely és a kemence gyártótevékenysége. Hogy a helyzet mégsem olyan vészes, arról a brigádvezető szólt: — Leginkább az osztályozóba szoktunk elmenni, megnézni milyen hibák fordulnak el részünkről. Vagy szólnak nekünk a kemencéről, ha „behullásos” a termék. Eenkívüliek szintén kötelezőnek tartják a maguk részéről a segítést, felelősséget éreznek a fiatalokért. — Én vagyok a kézi öntőben a legfiatalabb. Azelőtt a szalagon dolgoztam — mondotta Csordás Irma. — Amikor idekerültem, Papp Lajos tanított be. Egy hónapig tartott az oktatás és bizony utána egy ideig nehéz volt. Sokszor segítettek, ha nem ment úgy a munka, ahogy kellett volna. Most már jól érzem magam. Nem könnyű itt dolgozni, de nagyon tudunk örülni, ha jól sikerül az öntés, ha szép a forma. A beszélgetés végeztével Ménesi Sándor ,,műsoron kívül” megjegyezte, hogy a napi munkán túl sok társadalmi munkát is vállalnak a brigádtagok. Csordás Irmaés Papp Lajos például munkásőr. Csordás Irmát ez év elején Kiváló Munkásőr kitüntetésben részesítették. Végigmegyünk a kéziöntő műhely gipszformái során. — Látja ezeket a mázsás formákat? Bizony, nagyon nehéz emelgetni, az öntvényeket kiszerelni — mutatott a brigádvezető a súlyos darabokra. — Ez sem tart sokáig. Most kezdtünk el az öntőműhelyben egy korszerűsítési folyamatot. Bevezetjük a nehéz fizikai munkát jórészt kikapcsoló elemes öntést, ami angol öntési szisztéma, de a kialakítása teljes egészében a saját tervezésünk, kivitelezésünk. Ma már kilenc ilyen öntőpadunk van. Ha lesz rá pénzünk, többet is tervezünk, mert nagyon termelékenyen és jó minőséggel lehet rajtuk dolgozni. KOVÁCS IMRE A Budai Színkör vendégjátéka Keresd az asszonyt! Vásárhelyen, a Petőfi Művelődési Központban, június 28-án, csütörtökön este fél 6 és 8 órai kezddel az üzemi közművelődési intézmények meghívására a Budai Színkör vendégszerepel. Berkesi András József Attiladíjas író legújabb darabját mutatják be, a Keresd az asszonyt! (Hova tűnt el Columbo felesége?) című kamikomédiát. A szereposztás parádés: Kojak Kike László kiváló művész, Columbo Szabó Gyula kiváló művész, Miss Marple Hacser Józsa Jászaidíjas, Charlie angyalait Hídvégi Miklós, Málnai Zsuzsa, Hercegh Csilla játssza. Fürtöske szerepében Nyerges Ferenc mutatkozik be. Közreműködik a Kabaré kisegyüttes, rendező Inke László. KEDD, 1984. JÚNIUS 26. Fizikai munkát könnyítő korszerűsítés Kiemelkedőnek mondható a nyers gyártásnál a fiatalok szakmai segítése. Ezt rögzítik a brigádvállalásban is, de a gyakorlottabb brigá Több födémgerenda a sajátház-építőknek A Beton- és Vasbetonipari Művek gyárai az év első öt hónapjában a múlt év azonos időszakához viszonyítva 1,5 százalékkal növelték termelésüket. Ezen belül a magánlakás-építkezésekhez szükséges termékek gyártása több mint húsz százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Egyebek között 714 ezer méterrel több feszített vasbetonfödém-gerendát készítettek, s lágyvasas födémgerendából megkétszerezték a termelést. Ezenkívül az ablak- és ajtónyílások fölött áthidaló gerendából 66 ezer méterrel készítettek többet az egy évvel ezelőttinél, feszített födémpallóból és panelből pedig 43 százalékkal bővítették a termelést. A kínálat növelését segítette, hogy a szentendrei gyárban francia licenc alapján újfajta födémszerkezet gyártását kezdték meg, ebből az idén 600 ezer, a jövő évben pedig már egymillió métert vásárolhatnak a sajátház-építők. Nemcsak új beruházásokkal, hanem a meglevő berendezések korszerűsítésével is növelték a termelést. Különösen jelentős az a szabadalom, amely lehetővé tette, hogy a Dánéig gyártáshoz használt acélformákban, úgynevezett sablonokban némi átalakítással — különböző betétek elhelyezésével — H-jelű födémgerendákat készítsenek. A födémgerendák iránti kereslet ugyanis jóval meghaladja a panelekét, ezért már több gyárban, egyebek között Szolnokon Dunaújvárosban, Budapesten és Lábatlanban is áttértek a paneleket felváltó födémgerendák gyártására. Így ebből a termékből 50—60 ezer méterrel bővítették a termelést. A sajátház-építők jobb anyagellátásának feltételeit javították az anyagi érdekeltség növelésével is. A vállalat az idén tért át ugyanis a kísérleti jövedelemszabályozásra, amellyel a kötelezően előírtnál nagyobb teljesítmények elérésére ösztönöznek. A sajátház-építők jobb kiszolgálása érdekében a vállalat most azt tervezi, hogy felülvizsgálja 14 telephelyét, s ahol a körülmények lehetővé teszik, berendezkednek termékeik közvetlen lakossági értékesítésére is. Ellenőrzések és tapasztalataik Ülésezett a vásárhelyi NEB Tegnap, hétfőn délután ülést tartott a vásárhelyi városi Népi Ellenőrzési Bizottság Nagy Jánosné elnökletével. Az ülésen elsőként a kereskedelmi szakcsoport munkájáról szóló jelentést tárgyalták meg. A szakcsoportot az országos és megyei feladatokban való részvétele bekapcsolja az ilyen szintű célkitűzések megvalósításába, s így széles körű áttekintést ad a vizsgált témákról, miközben a helyi sajátosságok is jól érvényesülnek. Az elúlt három évben végzett hat vizsgálatból három tapasztalatait megtárgyalta a városi tanács végrehajtó bizottsága is. A szakcsoport a tárgyalt időszakban számos új módszert alkalmazott munkája során. A népellenőrök szinte a témavzsgálatok mindegyikénél megkérdezték és hasznosították a lakosság véleményét. Mind gyakoribbá válik más szervek vizsgálatainak, megállapításainak felhasználása. A munkabizottság tagjai állandó kapcsolatot tartanak a helyszíni vizsgálatot végző népi ellenőrökkel, segítik munkájukat. A jegyzőkönyvekben több esetben szerepelnek közbeeső intézkedések, illetve megvalósítható, hasznos javaslatok. A munka javítására a következő tennivalókat jelölte meg a NEB A feladatokat célszerű névre szólóan elosztani, külön figyelmet fordítva a vizsgálati megállapítások írásbeli rögzítésének minőségere is. Az összefoglaló jelentés elfogadásakor ki kell jelölni a szakcsoport tagjai közül a végrehajtásért felelős személyeket. Végül célszerű tovább erősíteni a társadalmi és tömegszervezetekkel kialakított kapcsolatokat. Második napirendi pontként elnöki beszámoló következett, amely ezúttal három jelentést tartalmazott. A NEB megtárgyalta és elfogadta a Vásárhely és környéke Áfész városellátó tevékenysége vizsgálatára készült Mentést. A következő jelentés a megye mipáneres lakásépítésének falazó- és tetőfedő anyagellátási helyzetéről szóló volt. A megyei program alapján az Alföldi Tüzép Vállalat vásárhelyi telepén, a Vásárhely és környéke Áfész székkutasi telepén, és a Mindszenti Áfész telepén végzett ellenőrzést a vásárhelyi NEB az 1982 83-as évet, valamint 1984 első negyedévét vizsgálva. Az Alföldi Tüzép Vállalat által a következő évre beadott igény, majd a jóváhagyott keretszám nem igazodik a helyi igényekhez. Kisméretű téglából például a megrendelés kielégítése a helyi szükségletet sem fedezte. Az építkezők inkább várakoznak, minthogy a lényegesen drágább importtéglát vásárolnák meg. Romlott a helyzet 1983—84-ben a tetőfedőcserép-ellátásban is. Falazóanyagokból a kisméretű tégla 90 százaléka, az egyéb üreges tégla 30—35 százaléka, a békéscsabai cserép 30—40 százaléka művi kiszolgálás, míg a többi telepi. Teljes egészében telepről történik a tetőfedő pala kiszolgálása. A Mindszenti Áfésznál 1984 első negyedévében kisméretű téglát Körösladányból és Békéscsabáról utaltak ki, a második negyedévben viszont már Kisbérrőlés Mohácsról kaptak diszpozíciót. A szállítási és rakodási költség így közel 60 százalékkal növeli a tégla árát. A székkutasi telepen jelentős segítséget nyújt az Új Élet Tsz kisméretű téglaértékesítése. A minőségi ellenőrzést nehezíti, hogy az értékesítés gyakran közvetlenül a kemencéből történik. Erélyesebb reklamációkra általában visszatérítést kapnak a vevők. A vásárhelyi telepen 1932- ben építési anyagokban a közületi és magánvevők közötti értékesítés aránya 30 százalékos volt. Ez ma már csak a hullámpalánál áll fenn, míg egyéb anyagoknál az arány a lakosság javára tolódott el. A székkutasi telep összes forgalmazott anyagának mindössze 3 százalékát értékesítette közület részére. Végezetül az a tájékoztató jelentés került napirendre, amely a középtávú lakóház-fenntartási program időarányos megvalósításának,s kezelő szervezetek korszerűsítésének vásárhelyi vizsgálatával foglalkozott. A vizsgált egységek a Városgazdálkodási Vállalat, valamint a városi tanácsok műszaki és pénzügyi osztályai voltak. Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az 1981—83. közötti időszakban a lakóház-fenntartási tevékenység miként segítette a tanácsi bérlakásállomány használati értékének megőrzését, lehetőség szerinti növelését. Az ingatlankezelő, valamint az építőipari szervezetek mennyiben készültek fel a feladatok ellátására. A VI. ötéves tervidőszak első három évében a vásárhelyi tanács, illetve szervei, által kezelt épületek száma 302-ről 283-ra csökkent, ezen belül a lakóépületek száma 159-ről 174-re emelkedett. A tervezett felújításból a vizsgált időszakban átlagosan 11,4 százalék maradt el. A tanács műszaki osztálya csak éves viszonylatban szabályozza a fenntartási munkák végrehajtását, a lakóház-fernntartás középtávú és éves tervezésének pénzügyi, valamint műszaki lebonyolítását a Városgazdálkodási Vállalat viszonylag önállóan biztosítja. A hatodik ötéves terv időszakára 46,3 millió forint a felújítási keret. Az 1930 előtt épült, fel nem újított 56 épületből a vállalat 28-at minősített gazdaságosan felújíthatónak. Általánosságban megállapítást nyert, hogy az alkalmazott műszaki megoldások nem mindig a leggazdaságosabb alternatívákat tartalmazzák. A középtávú és éves tervekben előirányzott felújítások megvalósítását a rugalmas végrehajtás mellett a tervektől való eltérés, esetenként a tervszerűtlenség jellemzi. Az építési részt erejéhez mérten a vállalat végzi, míg a többi munkát szerződés alapján egyes alvállalkozókkal végezteti el. Az anyag vizsgálta a házkezelői szolgáltatások fejlesztését, valamint a kivitelező építőipari szervezetek kapacitását és tevékenységét. Miután a realizálás jogát felettes szerv fenntartotta, a vásárhelyi testület az előterjesztett anyagot, tudomásul vette. Kullancsirtás a Parkerdőben Június 29-én, pénteken, a benn lakók figyelmét, hogy a délelőtti órákban kullancsir jelzett napon, valamint tást rendeznek Vásárhelyen. .. A t. is szombaton ne engedjek a Parkerdőben, a napközis , tábor területén. Ezért fel gyermekeiket a táborba és hívják a szülők és környék annak közelébe. Népművészet vásár Az idén július 1-én rendezik meg Győrött a hagyományos nyári népművészeti vásárt. A színtere ezúttal is a műemléki belváros sétálóutcája lesz. Az ország minden részéből várnak népművészeket, népi iparművészeket, neves fafaragókat, kézimunkázókat, fazekasokat, vessző- és csuhéfonókat, bőrdíszműveseket, gyertyaöntőket, mézeskalácsosokat. „Fogyasztók Kiváló Boltja” kiismerő oklevelek átadása A fogyasztók Csongrád megyei Tanácsa 1933 tavaszán versenyt indított a Fogyasztók Kiváló Boltja cím elnyeréséért. Az azóta eltelt időszakban kérdőíves felmérést végeztek a vásárlók között, s ezek értékelése során született meg a döntés az oklevelek odaítéléséről. Vásárhelyen összesen 59 egység nevezett be a versenybe, s végül , négy érdemelte ki a Fogyasztók Kiváló Boltja címet: a Komplett Ruházati Vállalat 104-es üzlete (lakástextil). az Éliker 152-es (Hód-ABC! üzlete, a vendéglátó egységek közül pedig a Szőlőfürt, valamint a Csillag eszpresszó. Az érintett egységek vezetőit meghívták a Hazafias Népfront városi bizottságának székházába, ahol Keresztes Istvánná köszöntötte az egybegyűlteket, majd Tóth Imre, a Fogyasztók Tanácsának vásárhelyi elnöke értékelte a versenyt és nyúijtotta át az elismerő okleveleket. Az erkölcsi elismerést a vállalatok pénzjutalommal egészítették ki. Nyugdíjasklub A vásárhelyi Metripond- Vasas Művelődési Ház nyugdíjasklubja június 27-én, szerdán délután 5 órakor tartja következő összejövetelét. Műsoron az elmaradt májusi meglepetés szerepel. 5