Csongrád Megyei Hírlap, 1984. október (41. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-04 / 233. szám

Díszdoktoravatás Szegeden A szegedi József Attila Tudományegyetem Dugonics téri központi épületében „ho­noris causa” ünnepi doktor­avató tanácsülést tartottak tegnap, szerdán délelőtt. Az ünnepségen dr. Kristó Gyula rektor köszöntötte dr. Ligeti Lajos akadémikust, egyete­mi tanárt, a megjelent ven­dégeket, köztük dr. Földiák Gábor művelődési miniszter­­helyettest, dr. Somos And­rást, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökét, dr.­ Székely Sándort, a szegedi városi pártbizottság titkárát, Szabó G. Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét és dr. Szőkefalvi—Nagy Béla akadémikust, a Szegedi Aka­démiai Bizottság elnökét. Bejelentette a rektor, hogy az egyetem tanácsa határo­zata alapján a JATE dísz­doktorává avatják dr. Ligeti Lajos akadémikust, egyete­mi tanárt, nemzetközileg ki­emelkedő tudományos ered­ményeinek, az egyetemmel fennálló szoros kapcsolatai­nak elismeréséül. Ezt köve­tően az illetékes dékán, dr. Mikola Tibor, a bölcsészet­tudományi kar vezetője is­mertette dr. Ligeti Lajos akadémikus, egyetemi tanár életpályáját, tudományos te­vékenységét. Ligeti professzor 1902-ben született, 1920-ban érettségi­zett, majd a híres Eötvös­­kollégium tagjaként végezte el a budapesti egyetemet, ahol klasszika-filológiát és turkológiát tanult. 1925-ben sub auspiciis, avatták dok­torrá, majd ösztöndíjjal 1925 és 1928 között a párizsi egyetem hallgatója­ volt. Turkológiai tanulmányait kiegészítette kínai, tibeti és mongol stúdiumokkal. Pá­rizsból hazatérve hároméves kutató­útra indult Mongóliá­ba és Kínába, ahol gazdag tudományos anyagot és is­meretet szerzett. Kutatóútja végeztével meghívták a pes­ti egyetem magántanárának, de még egy ideig Eötvös kollégiumbeli állásából kel­lett eltartania magát. Egy­más után megjelenő tudomá­nyos dolgozatai alapján 1936-ban, akkor szokatlanul fiatalon választották az Akadémia levelező tagjává. Hamarosan kutatásai és személye számára alapították meg a budapesti egyetem belső-ázsiai tanszékét. Az af­ganisztáni mongolok között 1933-ban, Japánban 1941-ben volt kutatóúton. Átvette a közben megüresedett kelet­ázsiai tanszék irányítását is. Az Akadémia 1947-ben vá­lasztotta rendes tagjai sorá­ba. Az MTA átszervezésekor az új Akadémia alelnökévé választották, s 21 éven át volt a társadalomtudomá­nyokban illetékes alelnök. Tíz évvel ezelőtt, 1974-ben vonult nyugdíjba, azóta az Akadémia tudományos ta­nác­sadója. Számos külföldi tudományos akadémia és társaság tagja, hazai és kül­földi tudományos kitünteté­sek birtokosa. Ligeti pro­fesszor hatalmas életműve a magyarság keleti kapcsolatai­nak forrásait tárta fel. Szi­gorúan történeti szempontú, nyelvészeti alapozottságú fi­lológiai munkát végzett, amely egyszerre vizsgálta el­ső kézből a török, a mongol, a mandzsu-tunguz, a tibeti, a kínai és sok más forrást. Biztos kézzel választotta ki a század első felében előkerült kutatási anyagból azokat a kérdéseket, amelyek lényege­sen továbbvitték az egyete­mes tudományt, és ugyan­akkor közvetlenül vagy köz­vetve segítették a magyarság eredetének, keleti kapcsola­tainak jobb megértését. Sze­geden jelent meg 1932-ben ..A magyarság keleti kapcso­latai „ Egy készülő szinté­zis alapelvei” című prog­ramadó műve. A­ e nagy ho­rizontú terv megvalósításá­hoz nemcsak saját tudomá­nyos munkájával, hanem intézmények megteremtésé­vel és tanítványok útnak indításával is hozzájárult. Gyakorlatilag Ligeti profesz­­szor alapította meg a ma­gyar mongolisztikát, a ma­gyar tibetisztikát és a ma­gyar sinológiát. E tudomá­nyokban tanítványai működ­nek hazai és külföldi intéz­mények élén. Már a hatva­nas évektől kezdve szorgal­mazta, hogy a vidéki egyete­mek közül elsőként Szege­den induljon meg az al­­tajisztikai oktatás és sokat tett azért, hogy az Intézmé­nyes tanítás és kutatás felté­telei is létrejöjjenek. Elnök­lete alatt ülésezett először Magyarországon 1971-ben, akkor Szegeden az állandó nemzetközi altajisztikai kon­ferencia. Dr. Kristó Gyula, a JATE rektora és az egyetem dé­kánjai a tudományos mun­kásság méltatása után kéz­fogással a bölcsészettudomá­nyok díszdoktorává fogadták dr. Ligeti Lajos akadémi­kust, egyetemi tanárt A „honoris causa’’ díszdiplomát a rektor nyújtotta át a ki­tüntetettnek. Ligeti professzor köszöne­tet mondott az elismerésért, majd néhány gondolat kísé­retében utalt az általa is képviselt fejlődő tudomány­ág lényegére, a Kelet-kuta­tás szerepére. A díszdoktor­­avató ünnepi tanácsülés a Szózat hangjaival ért véget. B. P. Ligeti professzor átveszi a rektortól a díszdiplomát. (Fotó: Somogyinál Ifjúsági parlamentet tartottak a Medicor makói gyárában. A fiatalokat, valamint a meghívott és megjelent vendégeket Bartáné Kovács Gizella tűkészítő mun­kásnő — a parlament elnöke — köszöntötte. Az ifjúsági törvény határozatainak helyi végrehajtá­sáról Nagy Lajos gyárigazgató tartott beszámolót. A Medicor makói gyárá­ban dolgozó fiatalok lét­száma 216, közülük 112 fér­fi, 104 nő. A pályakezdők 116-an vannak, első mun­kahelyek 89. Az elmúlt évek­ben előtérbe kerültek a fia­talok nevelésével, foglalkoz­tatásával, munkavállalásá­val kapcsolatos kérdések. Például: minden év szep­temberében megtartották a pályakezdők ünnepélyes fo­gadását. Az idén 15-en lé­tesítettek munzkaviszonyt a gyárral. A beilleszkedést jól segítették a patronálok, a szocialista brigádok és a közvetlen munkahelyi veze­tők. Mindezzel megkönnyí­tették az életforma-válto­zást. A végzős szakmunkás­­tanulókkal minden év má­jusában elbeszélgetnek, tá­jékoztatást kapnak az előt­tük álló szakmai és bérezési lehetőségekről. A fiatalok szakmai, po­litikai képzésének, további­képzésének feltételei adot­tak — évente átlagosan 10— 12-en élnek ezzel a lehető­séggel. A továbbtanulást különféle kedvezményekkel is támogatják. Az elmúlt két évben a 30 éven aluliak közül műszaki főiskolán egy, szakközépiskolákban pedig 13-en tanultak. Kü­­lönböző tanfolyamokon 12- en gyarapították ismeretei­ket. A pártszervezet, a szak­­szervezet és a KISZ által szervezett oktatásokon, il­letve szemináriumokon éven­te 80—85-en vettek részt. A továbbtanulások befejezése után a végzettségnek és a gyakorlatnak megfelelő be­sorolások, bérrendezések ki­vétel nélkül megtörténnek. A szakmunkás-utánpótlás biztosítása érdekében a „Nyitott kapuk” akcióval az iskolák pályaorientációs munkáját is segítették. Rendszeres és jó kapcsola­tot alakítottak ki a város és környéke ált. iskoláival, to­vábbá a 601-es számú ipari szakmunkásképző intézettel. A káderutánpótlási terv számottevő forrása a fiata­lok köre. A jelenlegi 57 ve­zetőből 24 a 30 éven aluli. Az elmúlt két esztendő so­rán öten kerültek az előző munkakörüknél magasabb beosztásba. Elhangzott az is, hogy a gyesen lévőkkel és a tényle­ges katonai szolgálatot telje­sítőkkel való kapcsolattartás nem egyenletes. Jelenleg 38-an vannak távol, ilyen minőségben. A jövőben gya­koribb találkozásokra töre­kednek, ehhez igyekeznek megteremteni a feltételeket. A KISZ egyetértési és vé­leményezési joga érvényesül, általánossá vált a fiatalok képviselőinek bevonása a gazdasági és egyéb jellegű döntések előkészítésébe. Az ifjúsági szervezet eredmé­nyes működését minden ren­delkezésre álló eszközzel (helyiség, kulturális feltéte­lek, sportolási lehetőségek stb.) segítették. Minden év március 21-én erkölcsi és anyagi elismerésben részesí­tették azokat a fiatalokat, akik gazdasági és politikai feladataik végrehajtása so­rán kiemelkedő munkát vé­geztek. Az idén például hár­man kaptak Kiváló Dolgozó kitüntetést. A Medicorban 25 szocia­lista brigád működik, me­lyeknek 260 tagja van. Kö­zülük 150 a 30 éven aluli. Az ifjúsági brigádok száma 9, tevékenységük igen ered­ményes. Sikeresek a „Szak­ma ifjú mestere” vetélkedők, amelyeket asztalos, lakatos, esztergályos és mechanikai műszerész szakmákban ren­deztek meg. A vállalati, il­letve gyári feladatok megol­dását is eredményesen se­gíti a minden évben meg­hirdetett „Alkotó ifjúság” pályázat. A fiatalok által benyújtott újítások száma tavaly öt volt, sajnos az előző évekhez viszonyítva visszaesés mutatkozik. A fiatalok szociális hely­zetének, művelődésének, sportolásának érdekében a vállalat igen sok segítséget nyújtott. Például: tavaly négyen részesültek lakásépí­tési támogatásban. A gyár területén — a fiatalok köz­reműködésével — korszerű sportkombinátot alakítottak ki. A szabad­idő hasznos eltöltésének jelentős színtere az ifjúsági klub. A meg­nyitása óta eltelt évek során jelentős eredményeket ért el, sőt a város kulturális életében is rangos helyet vívott ki. Ennek is eredmé­nye, hogy 1982-ben „Kiváló ifjúsági klub”, 1983-ban pedig „KISZ KB Dicsérő Oklevél” kitüntetést kapott a gyári KISZ-bizottság. Az ifjúsági parlamenten Karakas József, az üzemi KTSZ-bizottság titkára, Sár­kány Imre tiszb-titkár, Ha­vas Tibor párttitkár, Rácz­­né Kiss Zsuzsanna gyesen levő munkásnő, Szarvas Ist­ván, a vállalati ifjúsági bi­zottság tagja, Szabó Jenőné könyvelő, Szabó Józsefné könyvelő, Csapó Klára tű­készítő, Asztalos Imre gép­beállító, Nagy György festő, Móra László osztályvezető, Joó Sándorné osztályvezető, Czibolya Kálmán klubveze­tő és Bandzsal Mihály prog­ramozó mondott véleményt, tett javaslatot. Továbbá h­­en írásban adták be kéré­süket, észrevételeiket. Mind­ezekre Nagy Lajos adott választ. Ezt követően a fia­talok a beszámolót jóvá­hagyták. A vállalati ifjúsági parla­mentre 11 küldöttet válasz­tottak. Megválasztották to­vábbá az ifjúsági bizottság tagjait is. A tanácskozáson az ifjúsági törtvény előírá­sainak végrehajtására — 1984—1987-ig terjedő idő­szakra — intézkedési tervet hagytak jóvá, rögzítve eb­ben a Medicor makói gyára ifjúságpolitikai feladatait. K. I. Hiúsági patent — a Medicor makói gyárában CSÜTÖRTÖK, 1984. OKTÓBER 1. ­ Október 5-től november 6-ig Vásárhelyen Ünnepi programok A város felszabadulása év­fordulójának megünneplé­sére, immár hagyományosan ötévenként megrendezik a vásárhelyi heteket. Az idén, a 40. évforduló alkalmából a megemlékezések, progra­mok a szocialista építőmun­ka elmúlt évtizedeinek ered­ményeit ismertetik, kulturá­lis értékeinket veszik szám­­ba. Október­­5-én, pénteken délelőtt háromnegyed 10-kor ünnepélyes zászlófelvonás­­sal kezdődik a programso­rozat a Kossuth téren. 16 órakor Hódmezővásárhely iparát bemutató kiállítás­­ nyílik a Béke­szálló nagy­termében az Alföldi Porce­lángyár, az Alumíniumszer­kezetek Gyára, az Apolló Cipőipari Szövetkezet, az Elektrofém Ipari Szövetke­zet, a Fémtechnika Vállalat, a HÖDGÉP. HODIKÖT, HÖD-modell, a Metripond, a Népművészeti és Háziipa­ri Szövetkezet, valamint a Vas- és Fémipari Szövetke­zet részvételével. Megnyitó beszédet Papdi József, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkára mond. A bemutató október 14-ig látható, naponta 10-től este 6 óráig. Délután 2 órakor az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács kibővített együttes ülést tart a város felszabadulásának 40. évfor­dulója tiszteletére. Ünnepi beszédet mond dr. Szalon­­tai József, az MSZMP váro­si bizottságának első titká­ra. Három órakor koszorú­­zási ünnepség lesz a Lenin téri felszabadulási emlék­­műnél Háromnegyed 4-kor Oláh Lajos, az MKP helyi szer­vezetének alapító tagja avat­ja fel az Október 8. utca utcanévtábláját, Hézső Fe­renc műalkotását. A Terv moziban 4 órakor kezdődik a Hódmezővásárhely című film bemutatója,­­amelyre a belépés meghívóval történik. A filmet az érdeklődő kö­zönség délután 5 órától te­kintheti meg. Este fél 6-kor nyílik az­ a kiállítás a Medgyessy-te­­remben, amelyet Szabó Iván szobrászművész a városnak felajánlott alkotásaiból ren­deznek. A gyűjteményt Csiz­madia Sándor­ dr. tanács­elnök veszi át. (A tárlat ok­tóber 19-ig lesz nyitva.) Október 6-án, szombaton délelőtt 10 órakor kerül sor az Árpád utca­ 21. szám alat­ti népművészeti ház avatá­sára, amelyen dr. Nagy László, a Népi Iparművésze­ti Tanács elnöke mond meg­nyitó beszédet. Az új léte­sítményben egész napos program várja a látogató­kat: népművészeti kiállítás és vásár, néptáncbemutató, lovaglás és sétakocsikázás, és népi hangszerek bemuta­tója. Október 7-én, v­asárnap a hagyományos aszfaltrajzver­­sennyel kezdődik a program a Lenin téren. Hossz idő ese­tén a József Attila általános iskola aulája lesz a hely­szín. Délben Drecin József mű­velődési minisztériumi ál­lamtitkár beszédével nyílik meg a XXXI. vásárhelyi őszi tárlat. A Tornyai-pla­­kettet Csizmadia Sándorné dr.. tanácselnök adja át. Délután 3 órakor képzőmű­vészeti kiállítás nyílik Szék­kutason, a József Attila művelődési házban. Megnyi­tót mond Mucsi András, az MSZMP községi bizottságá­nak titkára. Szintén délután 3 órakor kezdődik az az emlékülés, amelyet a nőmozgalom meg­alakulásának 40. évforduló­jára szerveznek az ifjúsági házban, és amelyen Erdei L­ászlóné, az MSZMP KB tagja mond beszédet. Október 8-án, délután 4 órakor Kis Lajos, az MSZMP városi bizottságának titká­ra nyitja meg a Komócsin Zoltán szakközépiskola au­lájában rendezett nemzet­közi bélyegkiállítást. (A be­mutató október 15-ig napon­ta reggel 8-tól este 6 óráig látogatható.) Este fél 6-kor nyílik a Németh László városi könyvtár fejlődését bemuta­tó kiállítás, amelyet október 20-ig kölcsönzési időben te­kinthetnek meg az érdeklő­dők. Tisztelet a szülőföldnek a címe annak az előadóest­­nek, amelyen vásárhelyi szü­letésű zeneművészek — Csánky Emília, Felletár Me­linda, Hegedűs Endre, Draz­­say Ákos, Bálint János és Zsi­gmond Zoltán — működ­nek közre. Köszöntőt mond Holler Lászlóné tanácsel­nök-helyettes. A vásárhelyi hetek prog­ramja a jövő héten folyta­tódik. Ma kezdődik: Országos közművelési konferencia Budapesten Csütörtökön és pénteken országos közművelődési ta­nácskozás lesz Budapesten, a Parlamentben. A kétnapos kon­ferenciák a közművelő­dési törvény 1976. évi meg­alkotása óta eltelt idő leg­fontosabb tapasztalatait vi­tatják meg. Népművelők, szociológusok, kultúrakuta­­tók, és a kulturális életben tevékenykedő más szakem­berek elemzik azokat a sok tekintetben új társadalmi és kulturális kérdéseket, amelyekre a közművelődés­ben is a mai helyzetnek és a jövő igényeinek megfelelő válaszokat kell adni. Az ér­tekezletet széles körű szak­mai eszmecsere előzte meg; mintegy ezer szakember, és az érintett tanácsi, társadal­mi szervek illetékes testü­letei véleményezték a ta­nácskozás vitaanyagát. A magyar közművelődés ered­ményeit és gondjait összeg­ző konferencián egyebek közt áttekintik a mindenna­pi élet kultúrájának fejlesz­tésével, a magatartási for­mákkal, az egészséges élet­móddal kapcsolatos témakö­röket. Egyházi vezetők a Szovjetunión A béke és barátság útjá­ról, a Szovjetunióból nem­régiben érkeztünk vissza. Csongrád megye ökume­nikus együttese: római ka­tolikus, görög katolikus, re­formátus, görögkeleti és adventista egyházak veze­tői, a katolikus és egyház­közi békebizottságok szerve­zésében — hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulója alkalmából — békeúton jár­tunk a Szovjetunióban. Utunk folyamán Lenin­­grádban és Moszkvában ta­pasztaltuk, hogy a háború ütötte sebek már begyó­gyultak, az erős akaratú szovjet nép teljesen újjá­építette a lerombolt háza­kat, templomokat, középüle­teket és palotákat. A lenin­­grádi hősök temetőjében ke­gyelettel adóztunk a hazá­ért meghaltakért. Az állan­dóan lobogó fáklya és halk gyászzene emlékeztet a so­ha meg nem szűnő kegyele­­tes hálára, a hazáját védő ember tiszteletére. Bete­kinthettünk a két város szellemi és kulturális köz­pontjaiba, így nyertünk be­bocsátást a Leningrádban levő Ortodox Lavrába (ko­lostor), ahol megismerked­hettünk a pravoszláv egy­ház életével. Az egyik napon Moszk­vából látogatást tettünk a várostól 75 kilométerre fek­vő Zagorszk kolostorváros­ba. Ez a hely az orosz or­todox egyház központja. Itt is baráti fogadtatásban volt részünk. Kölcsönösen megállapítottuk, hogy egy­házaink a békét kívánják szolgálni. Részt vehettünk keleti szertartású istentisz­teleteken, zsolozsmákon, s a csodálatos egyházi kóru­sok hangja a szívünkig ha­tolt. Betekinthettünk a szovjet nép életébe, tapasztalhat­­tuk a hatalmas fejlődést, amit a háború óta megtet­tek. Új lakótelepek, a mű­emlékek, a hatalmas szob­rok és az őszi lombot hul­lató ligetek mind arról be­szélnek, hogy a Szovjetunió népei a békés életet kíván­ják továbbépíteni. Utunk összekovácsolta a mintegy 30 főből álló kis csoportot, újabb barátságok kötődtek. Elmondhatjuk, hogy látoga­tásunk élményekben gazdag volt, és tapasztalhattuk, hogy a béke akarásában és megőrzésében valamennyien egyek vagyunk. Ez az utazás valóban a béke szolgálata volt! NAGY TIBOR, a katolikus papi békemozgalom elnöke 3

Next