Csongrád Megyei Hírlap, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-11 / 292. szám

Stabilizálási program a Délépnél Építési-szerelési alaptevékenységét­ ke­reskedelemmel, a lakossági szolgáltatások­kal kívánja bővíteni a dél-magyarországi építő vállalat. Körtvélyessy­ Péter vezérigazgató­, aki az év első hónapjaiban vette át az ak­kor csődhelyzetben levő vállalat irányítását, 6 az M­­TI munkatársának elmondotta, hogy több mint egymilliónd forint alaphiányu­­kat és veszteségüket már­­ jórészt rendez­ték. Ehhez a pénzt túlméretezett irodaházuk, munkásszállójuk, s más olyan rétegeik.., épületeik eladásával teremtet­ték elő, amelyek termelésükben nem játt­szottak közvetlen­­szerepet- Megszabadul­tak veszteséges budapesti részlegüktől, és ugyancsak veszteségesen működő békés­csabai leányválldatuktól. A vállalat irá­nyításának átszervezésével háromszázzal csökkentették túl adminisztratív létszámot. A kényszerűen előrehozott szervezeti in­tézkedéseik alapul szolgálnak arra, hogy 1988-ban veszteségmentesen, (!)(!)-ben pe­dig tervek szerint már nyereségesen dol­gozhasson vállalatuk. Termelői kapacitásukat jö­vőie már 11,5 százalékban szerződéssel lekötötték, 25 szándékára pedig előkészítették a szerző­déseket. Számolnak az állami megrende­lések további csökkenésével, ezért növe­lik kínálatukat. A családi ház-építőknek tervezik új formájú társasházak, építését. Ezek belső térelválasztására továbbra is használható a most már kevésbé keresett házgyári punci, külső homlokzatukat ,azo­nban, a vevő­­ kívánságának megfelelő­en, variál­hatóan,­­téglából készítik, s az épületeket Cseréppel fedik. Az ilyen tár­­sasházakra­­ már vevőként jelentkezett az OTP. , Ugyancsak nagy az érdeklődés betonga­­rázsaik iránt, amelyekből jövőre ezerkét­százat kívánnak gyártani, s a Vevő által . .megjelölt , helyen.. felállítana Újfajta, olyan feszített vasbeton födémszerkezetek előállításán is dolgoznak, amelyek alkal­­m­asak tesznek a családi házak nagyobb méretű szobáinak befedésére,is­ több ,más házgyári elemeken alapuló új termékük most vaan szabadalmaztatás alatt. Már meglevő ablakgyáruk mellett bővíteni kí­vánják faipari feld­olgozó üzemüket. Ter­,­vezik, hogy a tanácsokkal­­ közös-,pénzügyi vállalkozásokba kezdenek." A megye városaiban ' ' Eredményeket hozott az Eliker üzletpolitikája Makón az idei elképzelé­seknek megfelelően modern elektromos pénztárgépek­kel és árki­jelzős mérlegekkel látták el a nagyobb üzlete­ket. Több árudában tovább­ra is napirenden van a kor­­szerűsítés, amit összekap­csolnak a gázbekötés mun­kálataival. A jövő eszten­dőben elsődleges feladat lesz a­­viszonylag,, elavult, árudák felújítása. Hódmezővásárhe­lyen az idén megkezdődött a Károlyi­­ -Mihály utcában — tanácsi­­összefogással egy kisebb ABC-áruház épí­tése. Az átadásra a jövő­ év­végén kerül­­Sor. Hozzáfogd, tek­­ad’S&drftó KóWWSsí ötMm ban ':téV6‘ Gsémégébolt; kör­­szertLsftfö’éhez, amelyik ; tek­; jósért önkis'/.órgáip lesz." A tabáni városrészben a mai színvonalnak megfelelően alakítják át a kis ABC-áru­­házat. A vámsközpontban levő Hód-áruházban‘ önki­szolgáló formában hozzák forgalomba az előrecsoma­golt tőkehúst. Ehhez megte­remtették a szükséges kapa­citást. A tervekben, szerepel,­, hogy az érdekelt szállító partnerek közreműködésé­vel baromfimintaboltot lé­tesítenek a­­város kijelölt helyén. Csongrádon szintén­­bevo­nult a bolt­­berendezések közé­ az elektromos pénztár­gép , és a modern mérleg. A helyi tanács egyetértésével szó van arról, hogy húsáru­házat hoznak létre valame­lyik új épülettömb földszint­jén. Szentesen az Ady Endre utcai közületi boltból látják el az árudákat előrecsoma­golt tőkehússal. A Kossuth tér sarkán megnyílt­ új hús­áruház november havi for­galma kétszeresen haladja Meg nincs itt az esz­tendőt lezáró számadá­sok ideje, de nagy pon­tossággal azért körvo­nalazhatók az eredmé­nyek, és az elkövetkező tennivalók a Csongrád Megyei Eliker Vállalat­nál is. Szentesi központ­jában ezekről a kérdé­sekről beszélgettünk Zentai Tibor kereske­delmi igazgatóhelyet­tessel, aki először utalt a megye városaiban megvalósított és meg­fontoltan kialakított üz­letpolitikai célkitűzé­sekre......... , - 3d for­r .-, meg a korábbi húsboltét. Jellemző, hogy az említett hónapban marhahúsból­­23, belsőségből 11 múzsa fo­gyott és tekintélyes­ volt az úgynevezett szárazáruk el­adása­­is. A­ húsáruház ellá­­tásáról több állami gazda­ság — derékegyházi, szarvasi,­ pankotai —, valamint a kis­kunfélegyházi éís bajai hús­ipari, vállalat, illetve, szövet­kezet gondoskodik. Az Éki-­ kér Vállalat vezetőinek az­ elgondolása az, hogy a szen­tesi példára és a közönség­­igényeinek eleget téve a mű­ködési körzetükben levő mindegyik városban nyitnák húsáruházát. Még a Szentesnél maradva: a­­jövő évben va­lószínűleg megkezdik a­­köz­ponti ABC-áruház bővítését, valamint kereskedelmi cé­lokból megvásárolják a Jó­zsef Attila és­­ a Kossuth utca sarkán levő házat, amelyikben most zöldség­bolt is található. A karácsonyi előkészüle­tekhez tartozik, hogy ezek­ben a napokban megkezdik a fenyőfák árusítását. A­­tavalyi mennyiséghez, képest most az­ idén 10 százalék­kal többet rendeltek. A fe­nyőfa métere fit­ forint kö­rül lesz. Függelékárukból kielégítő a kínálat,­­déli gyü­mölcsökből várják a meg­ígért szállítmányok érkezé­sét. Szerteágazó és hatékony áruforgalmi munkának­­is az eredménye, hogy a .vállalat — fennállása óta — a becs­lések szerint az egyik leg­nagyobb. nyereségét-érti, ,ff,. A teljes áruforgalom- érték« 198?-iae« •. .-meghakádja ,az . egym­iliáEd^Ianxilol__fi. for­galmi tervek túlteljesítése azonban nem jelent volu­mennövekedést. A vállalat az idén nagykereskedelmi, tevékenységet is folytatott 13­0 millió forint értékben és ennek 80 százaléka a sa­ját boltok áruellátását szol­gálta. Sajnos a jövedelmező­­­ség vállalati, emelkedésével párhuzamban nincs lehető­ség a még jobb anyagi ér­dekeltség megteremtésére. Csupán a korábban megha­tározott bérfejlesztést tud­ták megvalósítani. A dolgo­zók felkészültek az év végi leltározásokra és az árválto­zásokra. Mindez nem­­kis munkát­­és költséget jelent egyrészt,­­a szakemberek, másfelől az egész vállalat számára. A felvásárlási láz lényegében nem érinti az élelmiszer-kereskedelmet. Et­től függetlenül is biztosított és kiegyensúlyozott lesz az alapellátás a jövő esztendő­ben a­­ változó körülmé­nyekkel együtt. SZ. R. Csongrádi kisiparosok a lakosság jobb ellátásáért A Kiosz csongrádi alap­­szervezete megtartotta ez évi rendes taggyűlését, ame­lyen ott volt Sebestyén Ist­ván, a városi pártbizottság első titkára és Fekete Ist­,, van, a városi tanács elnök­helyettese is. A résztvevő­ket Gyapjas Mihály elnök­­köszöntötte, majd Borda Sándor, a szervezet titkára tájékoztatta a kisiparosokat a szervezet ez évi tevékeny­ségéről. Csongrádon és a városkör­nyéki községekben jelenleg 612 kisiparos tevékenykedik, főként főfoglalkozásúak, 29 százalék arányban azonban vállalatnál munkaviszony­ban levők, a létszám 14,5 százaléka nyugdíjas. Élénkült idén a csongrádi kisiparosok tevékenysége. Nőtt a vásározók és a pia­­cozók száma, és javult a közü­letek részére végzett szolgáltatások aránya, fő­ként az­­építőiparban. A kis­ipari termékek előálltásá­­ba írt . kedvező helyzet ala­kult ki, a munkák minő­sége ,ellen a fogyasztók nem emeltek kifogást. Javult az­ ügyeleti szolgálat is. Ez év­ben ugyanis jó néhány kis­iparos kapott telefont, és így jobb­ a kapcsolatuk a megrendelőikkel,­­ vásárlóik­kal. Az előadó szólt arról is, hogy a Dózsa György téren épül egy nyolc helyiségből álló szolgáltatóház, amely a jövő év első negyedében nyí­lik meg. . A csongrádi kisiparosok ez évben, is jelentős anyagi ál­dozattal és fizikai munká­val járultak hozzá a város építéséhez­ és szépítéséhez,­ a társadalmi munkájuk­­.. ré­vén. Főként a, városi , szü­lőotthonnál­­végeztek, nagyon értékes felújításokat. A tö­mörkényi Farkas Bertalan építőbrigád kiváló munkájá­val elnyerte a megyei veze­tőség által kiírt versenyben a harmadik díjat. A csany­teleki Széchenyi István bri­gád elismerő oklevelet ka­pott. A vezetőség továbbra is szorgalmazza a kisiparosok szakmai, politikai és kul­turális nevelését, képzését. Az oktatásukat főként a té­li hónapokban tartják, je­lenleg az adóreformról, és a vele kapcsolatos tudni­valókról kapnak tájékozta­tást az oktatások résztve­vői. A beszámoló után elis­­merések átadására került sor, Táborosi Zoltán autó­szerelő a Kiváló Kisipa­­r­i is kitüntetés ezüst foko­zatát kapta. Oláh Jánost, aki a­ cipészszakmában még nyug­díjasként is dolgozott, a he­lyi­­ szervezet elismerő ok­levéllel tüntette ki. A tár­sadalmi munkában legaktí­vabb 12 kisiparos ajándék­­tárgyakat kapott. V. I. PÉNTEK, 1987. DECEMBER 11. Ai árazógép karrierje A múltkor újságban, hogy a jövő évi áremelések rend­kívüli megpróbáltatá­sok elé állítják a kereske­delmet. Az új év első nap­jaiban sok ezer terméket kell újraárazni — az ismert ok, az árreform miatt. A munkát még az is nehezíti, hogy a szocialista országok­ban nem gyártanak árazó­gépet, tehát tőkés importból kell beszerezni. Arra már egy olvasó, s­e vásárló sem gondolhat, hogy esetleg kézzel és plajbásszal árazzák újra ezeket az áru­kat — hiszen a modern technika már hazánkba is betört. Marad az árazógép, amelyből jelentős mennyisé­get rendelt a kereskedelem Nyugatról. Soha nem lá­tott pályát fut be tehát ha­zánkban ez a szerkezet, ami kicsit jellemzi is gazdasá­gunkat. Mondhatnánk, elég baj­, hogy­ nem a gyerekci­pő, az orvosi műszer, vagy más, jóval szimpatikusabb termék importjának felfutá­sa várható. Mondhatnánk — de minek? Annyiszor vetítettük a va­lóság elé vágyainkat, hogy mp,, már időszerű a földön járás. Lehet ugyan dédelget­ni szép elképzeléseket, köz­ben sz­idni a csúf jelent — de ismét csak: minek? A tények ugyanis makacs dol­gok, nem attól függnek, szeretjük, tudomásul vesz­­szük-e őket, hanem csak úgy vannak. Ha tetszik, ha nem. Ideig-óráig álarcot le­het tenni eléjük, azonban vé­gül mégis le kell vetni, akkor kiderül, nem is olyan szép a menyasszony! Gazdasági, társadalmi problémáink elé sokáig álarcot tettünk. Az álarc néha begyűrűző külső körülmények képébem, más­kor más, elháríthatatlan okként keletkezett (például az időjárás a mezőgazda­ságban). Arról persze ell'e-­­ ed kezné ■ a mezőgazdász, hogy a szomszéd gazdaság­­ földjén , miért voltak jóval ■ W&fstíBbak^' a h-hozamok? Talán ott ''többet esett az :e'so‘,,'vá'$y' kévesebbet sütött a nap? Esetleg fordítva? A napokban A napokban hazai iparunk régi, nagy ha­gyományokkal rendelkező fellegvára, a Ganz-MÁVAG. Itt is sokáig alkalmazták az álarcokat — de mire men­tek vele? Az álarc itt és másutt,főleg dotáció, külön­féle preferenciák, előnyök képében mutatkozott. Szük­ség volt a gyár termékeire itthon, hiszen olyasmiket gyártott, amit különben kül­földről kellett volna behoz­ni. Ezért hát a pénzügyi szervek több mentőövet is eléjük dobtak, súlyos milli­ók képében — hátha sike­rül belekapaszkodniuk. Ezek a mentőövek természetesen az életet jelenthetik a ful­doklónak, azonban nem túl hosszú élettartamúak. A se­gítségül adott milliók gyor­san elfogynak, közben azon­ban nem biztos, hogy a ful­dokló­ megtanul úszni! Pe­­­­dig a cél ez lenne. Az utóbbi években sajnos jócskán megcsappant az ország men­­tőövkészlete, a vállalatok egy része minderről nem vett tudomást. Talán azt gondolták, ismét segít az állam. De ugyan miből segítene ez a ,,jóságos nagybácsi­ként felfogott intézmény? Az idén sikeresen csökken­tett, de még mindig 35 mil­liárd forintra rúgó költség­vetési hiányból? Vagy a külföldi adósságokból?­­ Kín­a«» mindenki ki­mú­ltsul bontakozási, megújulási programot ké­szít, legfölülről kezdve, egé­szen az állami, társadalmi hierarchia alsó fokú szerve­zetéig. Természetesen egy bizonyos szintig írásban is rögzíteni, valamint dekla­rálni kell a reform­készséget és az elképzeléseket. Azon­ban egy pár ezer fős köz­ségnél kicsit furcsának tet­szik az országos program mechanikus szajkózása. Ugyan minek és kinek kell ez? A felső vezetésnek? Va­lószínűleg ők is csak moso­lyognak rajta. A helyi la­kosságnak? Ők nem ettől fognak „minőségileg meg­újulva­’ dolgozni. Gyanítom, ezekkel a programokkal a hivatal igyekszik ismét ön­maga fontosságát, létének szükségszerűségét bizonygat­ni. Teljesen természetes re­akciója ez a bürokráciának — azonban nem kellene hagyni. Hatékonyan, fegyelmezet­ten, mi több, jó közérzettel dolgoznának viszont a mun­kások a gyárakban, a szö­vetkezeti tagok a földeken, és mindenki adott munka­helyén, ha ennek zavartalan feltételeit mindig biztosíta­­nnák. Persze, sok minden belefér a feltétel kifejezés­be: az anyag időben ott le­gyen, ahol kell, a hatóság ne „temessen” el egy-egy engedélyt, nem utolsósorban minden ember a tehetsége, képzettségének leginkább megfelelő helyen legyen. Le­het, hogy sokat kívánunk? A tények azt bizonyítják: az erős gazdaságok valami ilyesmitől erősek. Valószínűleg nem érti félre a tisztelt olvasó, nem a kibontakozási program szükségszerűségét vitatja ez az írás. Nagyon kellett már ez a program, sőt jobb lett volna, ha néhány évvel ko­rábban születik meg. Me­chanikus utánzására viszont nincs szükség, inkább az értelmes, csendes, de követ­kezetes végrehajtására! PpfC7P menóik vannak, valóf, akik remekül megtanulják az éppen ak­tuális jelszavakat és hirde­tik őket jó hangosan. Álarc­nak vélik az új reformkife­jezéseket is, ami mögé búj­va remekül sütögethetik to­vább megszokott finom pe­csenyéjüket. A reformlovag rosszabb, mint a konzerva­tív szemléletű ember, hiszen még hazudja is a jót. Mi köze ennek az árazógéphez, ahonnét elindultam? Ár- és adóreformot határozott el a párt és a kormány, hogy előkészítse, megteremtse a gazdasági reform feltételeit. A harmadik elem, a bérre­form egyelőre kimaradt a csomagból — hiszen, mint tudjuk, csak azt lehet el­osztani, amit megtermel­tünk. Pedig fontos lenne ez is, hiszen a reform alapjá­nak megteremtéséhez szük­séges. Az emberek közérze­tét pedig ugyancsak javít­hatná. Az árazógép konjunktúrá­ja tünete a gazdasági ba­joknak, mint a betegségé a láz. Hosszú ideig a valósá­gos értékektől eltérített árak érvényesültek a terme­lői és a fogyasztói szférában egyaránt. A reformhoz tisz­ta, egészséges gazdasági környezet kell , hiszen a mentőövek már elfogytak. STEIN ZOLTÁN Légtechnikai részegységek — exportra A Hódmezővásárhelyi Vas- és Fémipari Kisszövetkezet már évek óta partnere egy svéd üzletfélnek. Részükre el­szívó-, befúvó-, szellőztetőberendezéseket gyártanak. Az idomok horganyzott és vaslemezekből készülnek, 100—250 milliméter átmérőjűek s a nyílászárókba beépítve, ezeken keresztül történik a lakásban a légcsere. A napokban kö­tötték meg a szerződést — újabb három évre — a svéd Kiima Styran céggel, az évente 8 millió forint árbevételt hozó légtechnikai berendezések gyártásáról. Képünkön: préselik a részegységeket. (Fotó: Pintér József) 3

Next