Csongrád Megyei Hírlap, 1990. február (47. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

IFJ. PALUGYAY IMRE BÉKÉS—CSANÁD, CSONGRÁD ÉS MONTH VÁRMEGYÉK LEÍRÁSA CÍMÜ KÖTETET FORGATOM, HOGY RÁAKADJAK NAGYÉR MÚLTJÁRA. A KÖTET 1855-BEN JELENT MEG PESTEN, HECKENAST GUSZTÁV NYOMDÁ­JÁBAN. „MAJJAIK ADÓKÖZSÉG, TELEPÍTTE­TETT A CS. KIR. KINCSTÁR ÁLTAL A S­ZÉKEGY­­HÁZI PUSZTÁRA 1844-IK ESZTENDŐBEN OLLY FELTÉTEL MELLETT, HOGY A TELEPÜLTEK MINDEN ÉVBEN KÖTELESEK 500 HOLD FÖLDET DOHÁNNYAL BEÜLTETI, S EZEN 500 HOLDBA TERMETT DOHÁNY FELE RÉSZÉT A CS. KIR. kincstárnak Átadni, a telepítéskor tör­tént SZERZŐDÉS ALKALMÁVAL, A KIR. KINCS­TÁR FENNTARTOTTA MAGÁNAK, A TERMELÉS MÁSIK FELE RÉSZE MEGVÉTELÉHEZI ELŐZÉSI JOGOT. SZOMSZÉDAI: A MEZŐHEGYESI PUSZTA, TÓT-KOMLÓSI S MAKÓI PUSZTA ÉS AMBRÓZ KERTÉSZKÖZSÉG.” (NAGYÉRI RIPORTUNKAT A 3. OLDALON KÖ­ZÖLJÜK.) Nem volt kedvük dönteni — Éljenek boldogan a gyerekek "7" ------------—-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Éles vitába kezdtek — „Hazudni pedig nem szabad" Kampány, saját zsebből Szerdán és csütörtökön azokat a törvényjavaslatokat, határozattervezeteket stb.-t tűzték napirendre, amelyek­re az elmúlt héten már nem maradt idő. Itt van rögtön a majdani honatyák jogállása, tiszteletdíja. A közvélemény­ben mesés összegek ingerel­ték irigylésre az embereket, azonban a parlamenti bizott­ságok már eleve úgy tálalták a tervezetet, hogy kihagyták belőle a tiszteletdíjakra és egyéb juttatásokra vonatkozó részeket. Ugyanakkor támo­gatták Eke Károly indítvá­nyát, miszerint a honatyák­nak megválasztásukat kö­vetően, illetve mandátumuk lejártakor vagyonnyilatkoza­tot kell tenniük. A határo­zathozatal kudarcot vallott, mivel alkotmányerejű tör­vényről lévén szó: elfogadá­sához kétharmados szavazat­­többség szükségeltetett vol­na. E híján a határozathoza­talt elnapolták. Áthúzódó témaként szere­pelt a sajtótörvény módosí­tása. A nagyja vitát már az elmúlt héten lefolytatták a képviselők. Az átdolgozott anyagban többek között sze­repelt a közerkölcs és a köz­szemérem érdekében tett ja­vaslat is. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter kifej­tette — immáron nem elő­ször — saját véleményét is vita-összefoglalójában. Fel­vetette, hogy a közerkölcs fogalmának meghatározása bizonyára számtalan konflik­tus forrása lesz majd. Min­denki másként értelmezi, hogy mi az, amit a jó ízlés még eltűr és mi az, amit már nem. Szerinte is óriási a saj­tó felelőssége. Es­gyeiért. Deák Ferenccel, miszerint a sajtó­törvény, a sajtóetika egy mondatban meghatározható: „hazudni pedig nem szabad”. A törvény módosítását a Parlament elfogadta. * A házasságról, a családról és a gyámságról szóló több­szörösen módosított 1952. évi törvény újabb módosításáról szóló javaslatot szintén Kul­csár Kálmán terjesztette elő. Hangsúlyozta, hogy a bizony­talanná váló politikai hely­zet, a romló életkörülmények következtében a családok, a családtagok egymást segítő, támogató szerepe nagyobb jelentőségű, mint valaha is volt. Mik a leglényegesebb ohméi ifi.. .újabb !. ...Visítás­nak? Lehetőséget kínál arra, hogy a szülői felügyeleti jogtól meg nem fosztottak az örökbefogadáshoz hozzájáru­ló nyilatkozatát a gyámható­ság pótolhassa. Ha a gyer­mek intézetbe kerül, arra az időre szünetel a szülői fel­ügyeleti jog. Lényegében a módosítás azt ösztönzi, hogy az örökbefogadás menete ne legyen egyenlő évekig elnyú­ló tortúrával. Mert nem csu­pán a vérszerinti anyának, apának, van joga a gyerme­kéhez, hanem a gyermeknek is ahhoz, hogy emberhez méltó körülmények között nőhessen fel, fejlődjön. Je­lenleg a törvény jobban bün­teti az elvált szülőt, mint a gyermekét teljesen elhanya­­golót. Felvetődik: mi lenne, ha már a kórházból az örök­­befogadó családho­z kerülhet­ne a csecsemő. Két hónapos koráig­­ viszont nem történ­hetne meg az örökbeadás. Az igazságügy-mi­niszter­szólt arról, is, hogy megkez­dődött a családjogi törvény teljes mértékű felülvizsgála­ta, amelynek célja nem az 1952-ben elfogadott kiigazí­tása, hanem egy új alapokon nyugvó, a társadalom egyet­értésével latkozó családjogi kódex megalkotása. * Mint várható volt, a témá­val kapcsolatban számos képviselő érzelmi fűtöttség­gel fejtette ki véleményét.­­ (Folytatás a 3. oldalon.) A januári ülésszak második fordulóját kezdte meg szerdán délelőtt az Országgyűlés. Annyi bizonyos, hogy a Ház üléseiről szóló krónikában nem a nagy döntések napjaként fogják jegyezni a tegnapit. Ezt részben objektíve indokolja, hogy a honatyák man­dátuma hamarosan lejár. Becsületükre legyen mondva — ha így szemléljük —, visszafogták a döntéshozási kedvüket, nem akarván utódaik nyakába varrni a ha­tározatok számon kérésének ódiumát. Eperjesen mondják „Vírus" támadja a mezőgazdaságot Mozgásban van a falvak közvéleménye. Nemcsak a tsz-zárszámadások folytán, hanem a gyorsan változó társadalmi fejlemények és azok helyi hatása miatt is. Földkérdés, dráguló tápta­karmányok, megélhetés ép­pen úgy benne van a gon­dolatokban, mint a közel­jövő hogyanja! Annál ko­molyabb a tét, semhogy „majd csak lesz valahogy” alapon kezelje bárki a le­hetőségeket és a tennivaló­kat. Eperjesen például az Ifjú Gárda Tsz-ben az egy­kori tulajdonosok körülbe­lül 10 százaléka akarja új­ra saját tulajdonába venni a földet gazdálkodási célok­ból. Ha nem is ugyanazt a területet, de aranykoroná­ban számítva azonos érté­kű és nagyságú földet kap­nak a tsz-től. A vezetőség mindenkép­pen jobb helyzetbe akarja hozni a tagságot a koráb­bihoz képest Ezt szolgálja például az, hogy növelik­ a háztáji földek mértékét sőt megfelelő feltételek arányá­ban még külön földterüle­tet­ is bérelhetnek a tagok. A földjáradékkal, összefüg­gésben aranykoronánként a búzaértéket 20 kilóra eme­lik. A további elképzelésekhez is jó kiindulási alapot nyújt az, hogy a közepesnél „jó­val erősebb” esztendőt zár­nak, és a teljesítményhez kötött bérezés is beváltotta az előzetes reményeket. Ta­valy az évközi juttatások átlaga 10 ezer forinttal ha­ladta meg az előző időszak ugyanezen összegét, egy tsz-dolgozóra vetítve. Még valami­­különösen fontos: akár magán — akár nagyüzemi mezőgazdálko­dásról van szó, pillanatnyi­lag nem a tulajdonformák lehetséges átalakulása vagy megszilárdulása jelenti a legnagyobb problémát, ha­nem az adó, az elvonás, a szabályozó, a felfelé vágta­tó árak sokasága! Legújab­ban rendkívüli mértékben mutatkozik ez például a vetőmagvaknál és a mű­trágyánál. Ezt már nem le­het gazdálkodási eredmé­nyekkel követni. Más sza­vakkal: a restrikció „víru­sa” támadja a mezőgazda­ságot is Előfordulhat — ha nem ügyelünk rá —, hogy elfogy a levegő azok számára, akik a gazdasági életben tevékenykednek ... SZ. R. Tisztelt Végrehajtó Bi­zottság ! A szegedi színházi élet évek óta nem elsősorban előadásairól, hanem kisebb­­nagyobb ügyeiről, botrá­nyairól híres.­­Gregor viha­ros távozása Győrbe; ba­lettvezetési válság; Pál Ta­más menesztése, majd meg­bízása a szimfonikusok ve­zetésével; Sándor János ki­tüntetése, majd hirtelen le­váltása; színészek csapatos, indokolatlan menesztése — és most az immár két és fél hónapja húzódó, egyre szövevényesebb Ruszt-ügy.) A több tagozatú színhá­zak irányítása természete­sen más városokban sem mentes az eleve beépített konfliktusoktól. Szegeden azonban a szakmailag­ rosz­­szul előkészített, különböző szintű hibás döntések soro­zata után mára gyakorlati­­lag működésképtelenné vált a nem kevés áldozattal új­jáépített Nagyszínház. a kisszínházbeli előadások színvonala a város színház- Ma a szegedi vb előtt írt művészeti modell, az intendatúra jön, hogy a nyilvánosság egyáltalán tudná, mi az­t alább közöljük. Termé­szetesen­­a határozati javaslatok nélkül, erre ugyanis a szegedi tanács vb jogo­sult. Bízunk benne, valamelyest oldód­hat a homály. Hiszen arról például se­hol nincs szó, hogy bárkinek a neve bárkiével bárminő összefüggésbe is ke­rülne. Ugyanis, nem személyekről, el­lenkezőleg: egy új rendszerről, sziszté­máról szól, melyet egyfelől a régóta is­mert gazdasági kényszer, másfelől konkrétan a helyi művészeti élet sze­mélyi torzsalkodásoktól terhes kilátás­­talansága (mint országos kórkép, objek­­tiváció) határol. szerető közönségét messze mélyiségek sérülnek, kerül- egymással össze nem férő nem elégíti ki. Szegeden nek sokszor önhibájukon emberek személyes ellenté­­máshol már bizonyított kívül — egymással szembe térel, netán gyűlölködéséről művészek pályája­­törik. Ezek az esetek világosan meg­ jelentős színházi szóm mutatják, nem egyszerűen (Folytatás a 2■ oldalon.) A szegedi színházbotrány legfrissebb fejleménye: az operatársulat művészeti vezetője. Gregor József, a szegedi ta­nács elnökhelyettesének írt levelében lemondott megbízatásáról­­ a nyártól. Tettét a Szegedi Egyetem című hetilap­ban közzétett interjúja szerint az a kö­rülmény motiválta, hogy a szegedi ta­nács vb mai ülésére olyan anyagot ter­jesztett be dr. Tóth Károly tanácstag, mely az ő nevével visszaél Az anyagot , mely egy régóta szükségszerűnek tetsző modell, az úgynevezett intenda­túra kidolgozását sürgeti, s mely ötlet jó másfél évtizede visszatérően fölme­rül, de most is anélkül forog közszá­ Tőkés László Alapítvány A világ különböző orszá­gaiban élő magyar kisebb­ségek támogatására Tőkés Lászlóról elnevezett alapít­ványt létesített a Magyar Demokrata Fórum kisvárdai szervezete. A gyárak, válla­latok szövetkezetek, intéz­mények és magánszemélyek által felajánlott összegből az anya­nyelv megőrzéséhez kívánnak segítséget adni. A tervek szerint az ala­pítványból minden évben megszervezik Kisvárdán — a nemzetiségi színházi fesz­tivállal egy időben — a magyar nyelvű nyári sza­badegyetemet. A kurzuson a hallgatók megismerkedhet­nek a magyarság és a kö­zép-európai térség történel­mével, irodalmával, vala­mint tárgyi és szellemi néprajzával Az első szabad­­egyetemi előadás-sorozatot már az idén júniusban meg­rendezik. / ’fi tifi A a i napilap m i WH.st­r. /.. oai'inuL in: 41H Fi Csongrád Megyei Lódziak a megyében A fejőgép tetszett legjobban Ma utazik el Szegedről a Lódz megyei tanács delegá­ciója. A küldöttség Csong­­rád megye tanácsának meg­hívására­­ érkezett hozzánk, Grabski F. Andrzej profesz­­szor vezetésével, a testvér­­megyei kapcsolatokat ápo­landó. A látogatásról tegnap, szerdán tartottak tájékozta­tót a megyeházán. Lehmann István, a me­gyei tanács elnöke rövid be­vezetőt mondott, majd a küldöttség vezetője vette át a szót. — Ilyen összetételben elő­ször látogat Szegedre lódzi delegáció — mondta Grabski F. Andrzej, aki egyébként megyei társadalmi elnök. Hozzátette, hogy a hagyo­mányos kapcsolatokat új tartalommal kívánják feltöl­teni, a két országban egy­aránt bekövetkezett változá­soknak megfelelően. Bohda­­nowicz Waldemár, Lódz vá­ros polgármestere elmondta: a látogatás során nagy fi­gyelmet szenteltek a magyar önkormányzati "­elképzelések­nek — a magyar vendéglá­tókat ugyanakkor megis­mertették a lengyel önkor­mányzati koncepció alapel­­veivel. — Meg vagyok győ­ződve — mondta Bohdano­­wicz —, hogy a lengyel kor­mány jóváhagyja önkor­mányzati elképzeléseinket. — (Ez egyébként ma derül ki.) Fontosnak találta az it­teni gazdasági kamarával folytatott megbeszéléseket, a megye textilgyáraiban tett látogatásokat. Külön kiemel­te a vásárhelyi Hadiköt vál­lalatot, mellyel megismer­tetnék a legújabb lengyel technológiát, szó lehet áru- és munkaerőcseréről, sőt a termékek cseréje sem elkép­zelhetetlen. A lengyelek föl­ajánlották segítségüket a műszál-alapanyagellátás te­rén is. A küldöttség harma­dik tagjáról, Pagowski Grzegorzról, a lódzi építőipari és kommunális gazdasági bi­zottság elnökéről azt kell tudni, hogy mikor Szegedre indult, még tagja volt a LEMP-nek — de mire ide­érkezett, pártonkívülivé vált. Ebből is látható: a változások a lódzi vajdaság­ban is rendkívül gyorsak, amiből következően a két ország, a két testvérmegye gondjai sok tekintetben azo­nosak. Érdemes tehát figye­lembe venni egymás tapasz­talatait — hangzott el , hogy mi tetszett legin­kább a megyében a lengye­leknek? A Gorzsai Állami Gazdaság korszerű tehené­szeti telepe, ahol a látoga­táskor éppen világszínvona­lú technikát, komputerizált fejőgépeket szereltek be iz­raeli szakemberek. F. CS. Drága (vas)utak A Magyar Államvasutak értesíti az utazóközönséget, hogy február 1-jétől a vas­úti közlekedésben a sze­mélyfuvarozási­­ tarifák 20 százalékkal emelkednek. A díjváltozás kizárólag a belföldi utazásokra, fuvaro­zásokra érvényes, a nem­zetközi forgalomban meg­hirdetett díjakat nem érin­ti. Ugyancsak változatlanok maradnak az állami és szo­ciálpolitikai kedvezmények, valamint a vállalati hatás­körben biztosított üzletpo­litikai kedvezmények is. A díjváltozás időpontja előtt, 1990. január 31-éig elővételben, a régi áron ki­adott menetjegyek, valamint a felmutatóra és névre szó­ló bérletjegy a díjszabási érvénytartamon belül fel­használható az utazáshoz. A január hónapra érvényesí­tett havijegyek és a tanulók havijegye, illetve a második fél hónapra váltott félhavi­jegy február 5-én 24 óráig érvényes.

Next