Csongrád Megyei Hírlap - Délvilág, 1990. március (47. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-10 / 59. szám

A harmadik kakasszó idején, ha Sze­ged Belvárosában éltek volna kaka­sok, bizton meg is harsantak volna, a Hősök Kapuja malterrel vastagon be­fröcskölt boltíve alatt (Aba-Novák szelle­mét takartatta el habarccsal a hely szel­leme) imigyen szála ősz mesterünk. — Gyerekek, az a faszi a szomszéd asztalnál jegyzetelte szavaimat, mi több a ti szavaitokat is megörökítette! — Az utókor számára? — lelkesedtem fel, mi megbocsátható egy teljesen naiv alanyi költőtől, kiváltképpen harmadik kakasszó idején, egy a Jégkunyhó címzetű­ hangulatos, azóta Hangulat bárra átke­resztelt vendéglátóipari létesítményben töltött éjszaka után. Az ősz mester magasba emelte ujját: — Hülye vagy — dörögte, de a habarcs nem hullott alá, csak a költőtárs vércukra, aki közölte, hogy rosszul van, és különben sem ért semmit az egészből. Ma már ország-világ tudja, volt egyszer egy ügyosztály. Ősz mesterünk, Mocsár Gábor magyar író, ezt már akkor is tudta. Akkor, a hatvanas évek­ közepén, amikor figyelésünkkel A. volt megbízva. Ismertem őt. A focipályáról, gyanú­mon, ha lett volna, felül állt volna akkor is, hiszen A. — ezt hittem, s jól hittem — nehezen birkózott volna meg azzal az irodalmi problémával is, hogy mit jelent Petőfi Sándornak az anyja tyúkja. Jelenté­seket persze írt rólunk. Az is lehet, hogy csak íratott. Néhány hónapja újra láttam. Ta- Ügyosztály­ lálkoztunk egy kocsmában, ahol beis­merte, bizony ő volt, aztán áhítattal elre­­begte Szepesi Attila nevét. (Ő lett rosszul a harmadik kakasszobor). A. jól van. A szolgálatot régebben ott­hagyta, később személyzetis volt egy ipari szövetkezetben. A cég a tönk szélén áll. — Munka nélkül maradok — mondta szomorúan A. Ittunk rá.* B. -ről eleve tudtuk. Röhögtünk is. Ő is tudta, hogy tudjuk róla. Ő nem szakadt meg a kacagástól. Vele focit játszottunk, de ez már a következő évtizedben történt. Focitörté­nésznek kellett volna mennie. — Bét­es B. már mondta is: — Bakó — Buzánszky, Börzsei, Bo­­dzsár — Bozsik, Berendi — Budai II. Borsos, Budai I., Bundzsák, Babolcsay. — Tartalékok? — Bárfi, Baráth, Bablena. Üdítő fiú volt. Fizetett. Nem üdítőket persze, hanem keményebb italokat is. Nem sajnáltuk, mert tudtuk, állami keret­ből oltja a szomjunkat. Mi az állami keretből ittuk ki. Ő magát az ügyosztályból. Néha látom. Egyszer utána is kiáltot­tam: — Bél Visszafordult, megrázta a fejét, meg­gyorsította a lépteit. Eltűnt a ködben. * Vannak napok, amikor semmi sem si­kerül. Ködös napokon Pest különben is elviselhetetlen. Semmit sem sikerült intéz­nem. A tésztaképűvel először a Lucullusban találkoztam. A mellettem lévő boxban ült. Sört ivott és engem bámult. A Nyugatiban mögöttem állt a pénztárnál, a guruló kocs­mában átellenben foglalt helyet. Kis or­szág — gondoltam — nincs jelentősége. Éppen akkor ismerkedtem meg annál az asztalnál Violával, akit az igazinak hittem (’89 decemberében volt, azóta, két hónap telt el, már tudom tévedtem), mit érdekelt engem a tésztakép­... A Nagyállomás melletti Tóth vendéglő­ben telepedett oda az asztalunkhoz. — Magát figyeljük — fogta rám a muta­tóujját — le fogjuk lőni! — Miért? — Csak! Az nem a maga dolga. S­ose volt, gondoltam. Néztem a tész­takép­ után, aki imbolygó léptekkel elindult az ajtó felé. Félni kezdtem. Aztán eszembe jutott a mester dörgedelmes hangja: hülye vagy! Az volnék? PETRI CSATHÓ FERENC 10 Családi események SZEGEDEN Született: Barna Miklós Fe­rencnek és Hollósi Erzsébetnek Réka, Gombos Antalnak és So­mogyi Erzsébetnek Adrienn, Horváth Lászlónak és Csurár Gyöngyinek Nimród, Bata Fe­rencnek és Sipos Zsuzsanna Ilo­nának Henrik, Szögi Pál Tamás­nak és Olajos Edina Erzsébetnek Tímea Edina, Szíjártó Ernőnek és Gál Mária Magdolnának Ádám Ernő, László Jenőnek és Klampeczki Ágnes Gizellának Szandra, Kónya Mihály Gábor­nak és Fodor Ildikó Erzsébetnek Máté, Kakuszi Sándornak és Miklós Erikának Sándor, Bajusz Lászlónak és Kovács Margitnak Gábor Richárd, Szólik Józsefnek és Forgó Ibolyának Ivett, Mis­­kolczi Józsefnek és Kószó Csillá­nak Máté, Nacsa Jánosnak és Berceli Katalinnak Tímea, dr. Tichy István Tamásnak és Fü­zesi Editnek Bálint Tamás, Ju­hász Lajos Benőnek és Sejben Mária Magdolnának Lajos, Kolo­­nich Lászlónak és Makó Beátá­nak Éva, Lóczi Ferencnek és Pacsikó Katalinnak Tamás, Tari Jánosnak és Szanka Rozáliának Tímea, Hakucsák Zoltánnak és Sárközi Éva Szilviának Eszter, Orosz Tamásnak és Vágó Csilla Editnek Tamás Andor, Baksa Ist­vánnak és Tóth Judit Margitnak Ágota, Sztabó Győzőnek és Szabó Zsuzsanna Ildikónak Ró­bert, Markót Istvánnak és Ber­­neki Irénnek Zoltán, Kismárton Vilmos Antalnak és Rózsa Piros­kának Atila, Németh Ferencnek és Pécsi Erzsébet Ildikónak At­tila, Szalagtyák Lászlónak és Ge­­réb Ildikónak Tímea, Farkas Zol­tánnak és Varga Andreának Ádám, Vincze Lászlónak és Dó­zsa Julianna Katalinnak Adrienn, Bende Szilveszternek és Szilágyi Éva Anikónak Katalin, Paluch Lászlónak és Tsuróczy Edit Ju­ditnak Robert Zsolt, Lázár Lajos­nak és Nacsa Erikának Enikő, Szokol Dezsőnek ás Rizsányi Ju­ditnak Zsófia, Kothancz Tibornak és Király Máriának Ágnes, Belez­­nai Jánosnak és Tapdari Editnek Róbert, Kovács Attila Elemérnek és Lakatos Évának Bianka, Gere Károlynak és Rutai Tímeának Roland Tibor, Tornyai Jenőnek és Szabó Évának Szabina, Ju­hász Zsolt Lajosnak és Kopono­­vics Zsuzsannának Enikő, Kol­­hay Gábor Ferencnek és Bóka Éva Máriának Kata, Oláh István­nak és Hankó Mária Zsuzsanná­nak Zsolt István, Kosztyó Károly­nak és Lábos Erikának Klemen­tina, Pugris Zoltánnak és Bör­­csök Máriának Tamás, Németh László Attilának és Szél Ildikó Eszternek Brigitta, Samu József­nek és Szőke Évának József, Barényi Mihálynak és Kovács Edit Erzsébetnek Mihály Gyula nevű gyermeke. Házasságot kötött: Vikartov­­szky József és Ádám Mária Róza, Oláh Ferenc és Nádasdi Mária, Benkó Gyula és Szen­­teczki Magdolna, Borzán Péter és Kiss Katalin, Bodor László Zsolt és Sőregi Éva Mária, Gaz­dag László Attila és Vincze Anikó, Varga Csaba István és Laczkó Andrea, Tóth Sándor és Szekeres Mónika Zsuzsanna, Szüki István és Benke Márta Te­rézia, Gruity Csaba és Sebes­tyén Mária. Meghalt: Nádudvari Pál, Hegy­közi József, Molnár Mihályné Ré­vész Anna, Rácz Zsigmondné Faur Margit, Berta János, Haller Ferenc István, Gera Istvánná Fe­jes Ilona, Csapó József, dr. Bú­zás Lászlóné Kovács Erzsébet, Vecsernyés János, Benczúr Andrásné Szekeres Katalin, Gyuris Gergely Istvánná Mis­­kolczi Viktória, Piskorsici Sándor, Bakró József, Csányi Péter Pálné Sisák Eszter, Sadler Bé­­láné Bálint Viktória, Redenczki Sándor József, Csépe Mihály Péter, Rónai Antal Andrásné Tör­köly Franciska, Czirle Györgyné Puju Mária, Lovászi Antal Csom­­bai Julianna, Kucsai Ilona, Tóth Árpád, Muhari Jánosné Somogyi Ilona, Mucsi István János, Papdi Antal, Péter-Szabó Istvánná Heckter Ilona, Dezső Istvánná Szűcs Julianna, Császár István, Csányi József, Gera Antal, Má­­csai Istvánná Horváth Mária, dr. Gerda Sándor, Simon István András, Szarka-Kovács György, Bába István, Pintér Nándor Ist­­vánné Szűcs Klára, Kis Julianna, Biró Dénesné Fürdők Ilona Er­zsébet, Pál Mihály, Gulyás Ba­­lázsné Vas Mária, Balogh Mihály, Bozóki Ferenc Zoltán, Zádori Ist­ván, Mekkel Mihály, Varga Jó­zsef, Sziráki Sándorné Bozsák- Göbölyös Erzsébet, Tombácz Hajnalka, Kocsis József, Bödő József, Csirik Györgyné Molnár Ilona, Bárkányi József, Somos­­kövy István Péterné Németh Má­ria, dr. Vártay Istvánné Burghardt Ilona, Solymosi Jánosné Csonka Anna Ilona, Szalai Imre, Ördög János István, Ábrahám József, Zádori Mihályné Szilágyi Mária. VÁSÁRHELYEN Született: Krajnyák István Já­nos és Horváth Margitnak (Ju­hász Gyula u. 5.) Cintia; Lovászi Sándor és Jochim Gyöngyikének (Tanya 1119.) Bettina; Czutor Béla és Urbán Rozáliának (Októ­ber 8. u. 7.) Julieta; Dobos Zoltán és Lele Ágnesnek (Ormos Ede u. 8.) Attila; Tóth János István és Kovács Rozáliának (Csorba Má­ria u. 3.) Gábor Imre; Csenki Ferenc és Kiss Zsuzsannának (Észak u. 82.) Dorottya Zsu­zsanna; Imre László és Kelemen Mariannák (Rudnay Gyula u. 22/A) Dávid; Juhász Attila és Koczka Ildikónak (Malinovszkij u. 25.) Ildikó Renáta; Zádori György és Oláh Anikónak (Rudnay Gyula u. 39.) Krisztina; Piri Gábor és Buknicz Eszter Juditnak (Sze­ged, Zombori u. 34.) Petra Orso­lya; Talmácsi Antal és Seres Ve­ronika Évának (Hóvirág u. 2.) Veronika; Balogh Sándor és Lel­ Klárának (Hódzó u. 9—11.) Lilla; Martonosi István és Kovács Er­zsébetnek (Tanya 1197.) Anikó, Vincze Zoltán és Kerekes Judit­nak (Tolbuhin u. 66.) Judit Sza­bina nevű gyermeke. Házasságot kötött: Ménesi László (Vadász u. 2.) és Lajsok Gabriella (Szeged, Vedres u. 5.); Sepsei Tibor (Lenin u. 6.) és Puskely Anita (Orosháza, Kend u. 80.). * Meghalt: Varga-Tóth Sán­dorné Czirok Viktória (Csík u. 31.); Barna Anna (Jókai u. 87.); Hürkecz Györgyné Balogh Vero­nika (Mindszent, Kápolna u. 19.); K. Szűcs János (Serháztér u. 6.); Pilinyi András (Szikáncs, Dózsa György u. 18.); Gál Ferenc (Ta­­nya 4197.); Palócz Józsefné Mol­nár Jusztina (Borsi János u. 41.); Papp József Jánosné Sárkány Ilona (Szeged, Indóház u. 2/B); Jamniczky Istvánné Dornbach Berta (Serháztér u. 6.); Sipter László (Kun Béla u. 60.); Janko­­vics Anikó Ildikó (Gorkij u. 36.); Papp Sándorné Dévai Erzsébet (Serháztér u. 6.); Pálinkó Dezső (Mindszent, Horváth Gyula u. 35.); Pánger Lászlóné Bozó Pi­roska (Mindszent, Bajcsy-Zsi­­linszky u. 41); Bakacsi Rozália (Óföldeák, Táncsics Mihály u. 14.); Korom Ferencné Bozó Ro­zália (Mindszent, Deák Ferenc u. 20.); Gál Gáspár (Mindszent, Szántó-Kovács János u. 43.); Katona Mária (Serház tér u. 6.); Turóczki Sándorné Turóczki Lí­dia (Nagy András János u. 17.); Lovassy Istvánné Diós Jolán (Nádor u. 9.). MAKÓN Született: Bán Miklós és Imre Magdolnának (Apátfalva, Déli­báb u. 24.) Magdolna, Bakacsi István és Borbás Zsuzsannának (Lenin tér 21—23.) Szabolcs, Csikota József és Erdei Eleonó­rának (Kálvin u. 32) Gergely, Varga Tibor és Szuh Erikának (Kiszombor, Régi Makói utca 59.) Krisztián Ernő utónevű gyer­meke. Házasságot kötött: Kovács Jó­zsef (Lenin tér 18—20.) és Tölli Zsuzsanna Tünde (Kaszaper, Szabadság u. 11.); Kolompár Ti­bor (Cser J. u. 12.) és Petrovics Andrea (Attila u. 63.). Meghalt: Sóki Mihályné Pintér Erzsébet (Apátfalva, Csokonai u. 6.); Pál Dezsőné Czuczi Julianna (Maroslele, Kossuth u. 113.); Bárdos László (Luther u. 35.); Köteles Imréné Kardos Rozália (Sírkert u. 13.); Dobir Károlyné Dombi Margit (Magyarcsanád, Budai N. A. u. 18.); Molnár Jó­zsefné Rácz Julianna (Eötvös u. 13/A); Czene Ferencné Bucsek Mária (Deák F. u. 12.); Fodor Vincéné Börcsök Mária (Batth­yány u. 23.); Szecskó Ferenc Ferdinándné Ramotai Rozália (Wlassics u. 8.); Árva József (Maroslele, Pacsirta u. 28.). SZENTESEN Született: Szanka Sándor és Gábor Regina Klárának (Kisér u. 120.) Csaba; Boros István és Dóczi Máriának (Rákóczi F. u. 137.) Balázs; Szabó Sándor és Kádár Anikónak (Marx tér 13.) Nikolett; Máthé Lajos Loránd és Szabó Évának (Sáfrán M. u. 61.) Roland, Kádár Károly és Kovács Katalinnak (Kossuth L. u. 34.) Viktória; Tóth Zoltán és Hlavács Máriának (Árvai B. u. 68.) Nor­bert, Benedek Tibor és Molnár Gabriellának (Csongrád, Szép u. 5.) Renáta utónevű gyermeke. Meghalt: Rudolf József (Kiss Ernő u. 12.), Keller István (Csongrád, Gárdonyi G. u. 20.); Farkas Terézia (Dankó P. u. 30.); Berezvai Mihály (Aulich L. u. 5.); Gajda Józsefné Bába Terézia Jolán (Bocskai u. 8.); Tarján Ist­vánné Siprikó Zsuzsanna (Klára u. 4.); Márki Béláné Gyuris Anna (Nagymágocs, Lenin út 2.); Fe­kete Antal (Berek 50.); Csendes István (Dózsa Gy. u. 77/A); Binya György (Marx tér A épület); Gál Józsefné Gecse Anna (Jövendő u. 5.); Nagy Péter (Szabadság tér 2.); Tunyogi József (Nagymá­gocs, Magyar L. u. 56.); Szilvesz­ter Gáspár (Dózsa Gy. u. 142.). CSONGRÁDON Született: Galgóczi Imre és Ba­logh Rozáliának (Hársfa u. 61.) Krisztina; Szabó László Koncz Klárának (Szőlőhegyi u. 29.) Klára Bernadett; Kovács Sándor István és Samu Erikának (Tö­mörkény, Petőfi u. 31.) Krisztián utónevű gyermeke. Meghalt: Forgó István (Sugár u. 10 ); Gyovai István (Klauzál u. 30.); Kovács István (Mikszáth K. u. 1.); Keller Sándorné Pusztai Matild (Klauzál u. 42.); Nagy Mi­hály (Thököly u. 17.); Katona Andrásné Ambrus Irén (Móricz Zs. u. 23.). MÓRAHALMON Meghalt: Bakai Antal (Petőfi u. 18.). KISTELEKEN Meghalt: Ónodi János (Tanya 543.). A kezdet nem is olyan nehéz?... Fiatalember, aki nem adta fel Fizikai pályakezdő. A bélyeget viselve lé­pett ki, tanulmányai befejeztével a Szen­tesi 603-as Szakmun­­kásnéző kapuján. Most, amikor — tud­juk jól — nem könnyű sehol sem, vágott neki a bizonytalan­nak. Talpalt, kopog­tatott, kért, s kapott válaszokat ilyet is, olyat is. Nagy kecse­sen, ha megcsillan­tották előtte a re­ményt - tudta a to­jáshéj a hátán s ez nem előny - az öröme ürömmé válto­zott, amikor közölték a besorolásos órabé­rét. Hát igen a kezdet, a kezdet nehéz — sut­togta. Nem adta fel, tovább házalt. Vagy hat ajánlatot maga mögött tudva érkezett meg az utolsó állomásra. Az előítélete­ket száműzve beszélgettek vele. Körbejárta az üzemet. Elmondták: amennyit teljesít, annyit kap, s az órabére is közelít az öreg szakiké­hoz. Tisztességes ajánlat — elfo­gadta. Történt mindez tavaly év végén. Azóta eltelt két hónap. A fiatalember Tóth Attila jól érzi ma­gát munkahelyén, Szentesen a 31. sz. építőipari vállalatnál, ahol a hatalmas csarnok és az óriás vas­szerkezetek lenyűgözik. Nagyjá­ból már megszokta a fényt, a zajt és a füstöt. Ahol most van a tanu­lóévekhez képest, más világ. Be­csülik, szeretik. Tapasztalhatja ezt abból is, amit havonta egyszer a borítékban hazavisz. (Fotó: Pintér József). Szentesi javaslat A­z építkezés első téglái Gyakorlati tettekkel lehet politizálni A sok párt közül nem egy azonosan méri fel a múltat, ítéli meg a hiteltelen politiku­sokat és tetteiket. A változta­tás lassúsága azonban szub­jektív érzet, ugyanis a gyakor­lati tettek, elképzelések hiá­nyoznak számos párt prog­ramjából. Sokakban merül fel a kérdés, mit kellene tennünk az ifjúság önemésztő pesszi­mizmusának kialakulása el­len? Mert az elkövetkező évti­zedekben fizetniük kell „jeles" elődeik működésének árát. És ez nem nagyon vigasztaló. Magam sokat jártam külföldön és volt módom megtapasz­talni, melyek azok az apró változtatások, amelyek segít­ségével meg lehetne kezdeni a fiatalság perspektívájának építését. Javaslataim az első téglák ehhez az épülethez, de le kell tenni az első téglát is, ha azt akarjuk, hogy egyszer fölépüljön az európai ház ma­gyar szobája. Most, hogy egészen közeli kapcsolatba kerültünk a szomszédos országok kor­mányaival, pártjaival, meg le­hetne kísérelni azoknak a módszereknek az alkalmazá­sát, amelyek már más orszá­gokban beváltak és hozzájá­rultak az ifjúság igényeinek, lehetőségeinek bővítéséhez. Mire gondolok? Jó lenne ha­zahozni Magyarországra a vakáció idején minél több kül­földön élő és magyarul még tudó fiatalt. Középiskolásokat, egyetemistákat. Hogy ismer­jék meg a hazai kultúrát, kör­nyezetet, a gondjainkat és közben újítsák meg nyelvtu­dásukat is. Ezt úgy képzelem a SERVAS mintájára olcsón, hogy minden település műve­lődési házában jelentkezhet­nének azok a helybeli csalá­dok, akik­­ egy-két éjszakára szívesen látnának vendégül ingyen szlovákiai, kárpát-uk­rajnai, erdélyi, újvidéki vagy Ausztriából érkezett magyarul tanuló vagy tudó fiatalt. Az adatokat az Országos Köz­­művelődési Központ gyűjtené és valamelyik „villámgyors ki­adóval” megjelentetné egy kötetben. Természetesen a szállásadókat határainkon túl is jegyeznék és a kötetbe fel­vettek tagsági igazolványt kapnának, amelyre a szállást igénybe is vehetik. Tehát azok vehetnék igénybe ezt a szol­gáltatást, akik alkalomadtán maguk is vendégül látnak egy-egy tagot, így olcsón le­hetne körbeutazni a Kárpát­medencét azoknak a fiatalok­nak, akik kíváncsiak rá. Egy hónapig érvényes autóbusz­­bérletet is kiadhatnának az összes távolsági autóbuszjá­ratra a Volán Vállalatok és a szomszédos országok távol­sági autóbusz-közlekedési vállalatai. Az ár 150 dollárnak megfelelő értékű forint, ko­rona, lej, dinár vagy schilling illetve rubel. Az autóbuszje­gyeket Magyarországra csak külföldön, a szomszédos or­szágokba pedig csak idehaza lehetne megvenni. A Grey­hound mintájára. Persze kiter­jeszthető ez a kanadai, vagy az egyesült államokbéli, iz­raeli vagy ausztráliai magyar származású és általában ha­zánk iránt érdeklődő fiatalokra oda-vissza alapon. Abban sem vagyok biztos, hogy minden, diplomát szer­zett fiatal pedagógusnak be kell vonulnia sorkatonaként a hadseregbe. Miért ne mehet­nének a kész tanárok például helyette két évre a határain­kon túl lévő magyar nyelvű településekre tanítani? Mint ahogy a francia lektor­ tanárok járják a frankofón országokat és azokat a településeket szerte a világon, ahol franciá­ul akarnak tanulni? Szentes angol és francia tanárai évti­zedek óta így kerülnek a Hor­váth Mihály Gimnáziumba. A mi fiaink, lányaink egy ma­gasszintű megállapodás alap­ján miért ne segíthetnék a kár­­pátalji, a lajtán túli vagy távo­labb a kanadai vagy új-zélandi magyarul tanulók ismeret­­szerzését. És a javaslat meg­valósulása minden ország idegenforgalmát fellendítené és a sokat sehol sem kereső ifjúság szemét és szívét segí­tené tágabbra tárni. Az igazi barátságok alakulásának is forrása lehet a Magyarok Vi­lágszövetsége keretében is megszívlelendő javaslat. Természetesen egyetértek azokkal is, akik hazai vonat­kozásban bármily irányban to­vább kívánják fejleszteni el­képzelésemet. NÁDOR ISTVÁN SZOMBAT, 1990. MÁRCIUS 10.

Next