Csongrád Megyei Hírlap - Délvilág, 1990. március (47. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-10 / 59. szám
A harmadik kakasszó idején, ha Szeged Belvárosában éltek volna kakasok, bizton meg is harsantak volna, a Hősök Kapuja malterrel vastagon befröcskölt boltíve alatt (Aba-Novák szellemét takartatta el habarccsal a hely szelleme) imigyen szála ősz mesterünk. — Gyerekek, az a faszi a szomszéd asztalnál jegyzetelte szavaimat, mi több a ti szavaitokat is megörökítette! — Az utókor számára? — lelkesedtem fel, mi megbocsátható egy teljesen naiv alanyi költőtől, kiváltképpen harmadik kakasszó idején, egy a Jégkunyhó címzetű hangulatos, azóta Hangulat bárra átkeresztelt vendéglátóipari létesítményben töltött éjszaka után. Az ősz mester magasba emelte ujját: — Hülye vagy — dörögte, de a habarcs nem hullott alá, csak a költőtárs vércukra, aki közölte, hogy rosszul van, és különben sem ért semmit az egészből. Ma már ország-világ tudja, volt egyszer egy ügyosztály. Ősz mesterünk, Mocsár Gábor magyar író, ezt már akkor is tudta. Akkor, a hatvanas évek közepén, amikor figyelésünkkel A. volt megbízva. Ismertem őt. A focipályáról, gyanúmon, ha lett volna, felül állt volna akkor is, hiszen A. — ezt hittem, s jól hittem — nehezen birkózott volna meg azzal az irodalmi problémával is, hogy mit jelent Petőfi Sándornak az anyja tyúkja. Jelentéseket persze írt rólunk. Az is lehet, hogy csak íratott. Néhány hónapja újra láttam. Ta- Ügyosztály lálkoztunk egy kocsmában, ahol beismerte, bizony ő volt, aztán áhítattal elrebegte Szepesi Attila nevét. (Ő lett rosszul a harmadik kakasszobor). A. jól van. A szolgálatot régebben otthagyta, később személyzetis volt egy ipari szövetkezetben. A cég a tönk szélén áll. — Munka nélkül maradok — mondta szomorúan A. Ittunk rá.* B. -ről eleve tudtuk. Röhögtünk is. Ő is tudta, hogy tudjuk róla. Ő nem szakadt meg a kacagástól. Vele focit játszottunk, de ez már a következő évtizedben történt. Focitörténésznek kellett volna mennie. — Bétes B. már mondta is: — Bakó — Buzánszky, Börzsei, Bodzsár — Bozsik, Berendi — Budai II. Borsos, Budai I., Bundzsák, Babolcsay. — Tartalékok? — Bárfi, Baráth, Bablena. Üdítő fiú volt. Fizetett. Nem üdítőket persze, hanem keményebb italokat is. Nem sajnáltuk, mert tudtuk, állami keretből oltja a szomjunkat. Mi az állami keretből ittuk ki. Ő magát az ügyosztályból. Néha látom. Egyszer utána is kiáltottam: — Bél Visszafordult, megrázta a fejét, meggyorsította a lépteit. Eltűnt a ködben. * Vannak napok, amikor semmi sem sikerül. Ködös napokon Pest különben is elviselhetetlen. Semmit sem sikerült intéznem. A tésztaképűvel először a Lucullusban találkoztam. A mellettem lévő boxban ült. Sört ivott és engem bámult. A Nyugatiban mögöttem állt a pénztárnál, a guruló kocsmában átellenben foglalt helyet. Kis ország — gondoltam — nincs jelentősége. Éppen akkor ismerkedtem meg annál az asztalnál Violával, akit az igazinak hittem (’89 decemberében volt, azóta, két hónap telt el, már tudom tévedtem), mit érdekelt engem a tésztakép... A Nagyállomás melletti Tóth vendéglőben telepedett oda az asztalunkhoz. — Magát figyeljük — fogta rám a mutatóujját — le fogjuk lőni! — Miért? — Csak! Az nem a maga dolga. Sose volt, gondoltam. Néztem a tésztakép után, aki imbolygó léptekkel elindult az ajtó felé. Félni kezdtem. Aztán eszembe jutott a mester dörgedelmes hangja: hülye vagy! Az volnék? PETRI CSATHÓ FERENC 10 Családi események SZEGEDEN Született: Barna Miklós Ferencnek és Hollósi Erzsébetnek Réka, Gombos Antalnak és Somogyi Erzsébetnek Adrienn, Horváth Lászlónak és Csurár Gyöngyinek Nimród, Bata Ferencnek és Sipos Zsuzsanna Ilonának Henrik, Szögi Pál Tamásnak és Olajos Edina Erzsébetnek Tímea Edina, Szíjártó Ernőnek és Gál Mária Magdolnának Ádám Ernő, László Jenőnek és Klampeczki Ágnes Gizellának Szandra, Kónya Mihály Gábornak és Fodor Ildikó Erzsébetnek Máté, Kakuszi Sándornak és Miklós Erikának Sándor, Bajusz Lászlónak és Kovács Margitnak Gábor Richárd, Szólik Józsefnek és Forgó Ibolyának Ivett, Miskolczi Józsefnek és Kószó Csillának Máté, Nacsa Jánosnak és Berceli Katalinnak Tímea, dr. Tichy István Tamásnak és Füzesi Editnek Bálint Tamás, Juhász Lajos Benőnek és Sejben Mária Magdolnának Lajos, Kolonich Lászlónak és Makó Beátának Éva, Lóczi Ferencnek és Pacsikó Katalinnak Tamás, Tari Jánosnak és Szanka Rozáliának Tímea, Hakucsák Zoltánnak és Sárközi Éva Szilviának Eszter, Orosz Tamásnak és Vágó Csilla Editnek Tamás Andor, Baksa Istvánnak és Tóth Judit Margitnak Ágota, Sztabó Győzőnek és Szabó Zsuzsanna Ildikónak Róbert, Markót Istvánnak és Berneki Irénnek Zoltán, Kismárton Vilmos Antalnak és Rózsa Piroskának Atila, Németh Ferencnek és Pécsi Erzsébet Ildikónak Attila, Szalagtyák Lászlónak és Geréb Ildikónak Tímea, Farkas Zoltánnak és Varga Andreának Ádám, Vincze Lászlónak és Dózsa Julianna Katalinnak Adrienn, Bende Szilveszternek és Szilágyi Éva Anikónak Katalin, Paluch Lászlónak és Tsuróczy Edit Juditnak Robert Zsolt, Lázár Lajosnak és Nacsa Erikának Enikő, Szokol Dezsőnek ás Rizsányi Juditnak Zsófia, Kothancz Tibornak és Király Máriának Ágnes, Beleznai Jánosnak és Tapdari Editnek Róbert, Kovács Attila Elemérnek és Lakatos Évának Bianka, Gere Károlynak és Rutai Tímeának Roland Tibor, Tornyai Jenőnek és Szabó Évának Szabina, Juhász Zsolt Lajosnak és Koponovics Zsuzsannának Enikő, Kolhay Gábor Ferencnek és Bóka Éva Máriának Kata, Oláh Istvánnak és Hankó Mária Zsuzsannának Zsolt István, Kosztyó Károlynak és Lábos Erikának Klementina, Pugris Zoltánnak és Börcsök Máriának Tamás, Németh László Attilának és Szél Ildikó Eszternek Brigitta, Samu Józsefnek és Szőke Évának József, Barényi Mihálynak és Kovács Edit Erzsébetnek Mihály Gyula nevű gyermeke. Házasságot kötött: Vikartovszky József és Ádám Mária Róza, Oláh Ferenc és Nádasdi Mária, Benkó Gyula és Szenteczki Magdolna, Borzán Péter és Kiss Katalin, Bodor László Zsolt és Sőregi Éva Mária, Gazdag László Attila és Vincze Anikó, Varga Csaba István és Laczkó Andrea, Tóth Sándor és Szekeres Mónika Zsuzsanna, Szüki István és Benke Márta Terézia, Gruity Csaba és Sebestyén Mária. Meghalt: Nádudvari Pál, Hegyközi József, Molnár Mihályné Révész Anna, Rácz Zsigmondné Faur Margit, Berta János, Haller Ferenc István, Gera Istvánná Fejes Ilona, Csapó József, dr. Búzás Lászlóné Kovács Erzsébet, Vecsernyés János, Benczúr Andrásné Szekeres Katalin, Gyuris Gergely Istvánná Miskolczi Viktória, Piskorsici Sándor, Bakró József, Csányi Péter Pálné Sisák Eszter, Sadler Béláné Bálint Viktória, Redenczki Sándor József, Csépe Mihály Péter, Rónai Antal Andrásné Törköly Franciska, Czirle Györgyné Puju Mária, Lovászi Antal Csombai Julianna, Kucsai Ilona, Tóth Árpád, Muhari Jánosné Somogyi Ilona, Mucsi István János, Papdi Antal, Péter-Szabó Istvánná Heckter Ilona, Dezső Istvánná Szűcs Julianna, Császár István, Csányi József, Gera Antal, Mácsai Istvánná Horváth Mária, dr. Gerda Sándor, Simon István András, Szarka-Kovács György, Bába István, Pintér Nándor Istvánné Szűcs Klára, Kis Julianna, Biró Dénesné Fürdők Ilona Erzsébet, Pál Mihály, Gulyás Balázsné Vas Mária, Balogh Mihály, Bozóki Ferenc Zoltán, Zádori István, Mekkel Mihály, Varga József, Sziráki Sándorné Bozsák- Göbölyös Erzsébet, Tombácz Hajnalka, Kocsis József, Bödő József, Csirik Györgyné Molnár Ilona, Bárkányi József, Somoskövy István Péterné Németh Mária, dr. Vártay Istvánné Burghardt Ilona, Solymosi Jánosné Csonka Anna Ilona, Szalai Imre, Ördög János István, Ábrahám József, Zádori Mihályné Szilágyi Mária. VÁSÁRHELYEN Született: Krajnyák István János és Horváth Margitnak (Juhász Gyula u. 5.) Cintia; Lovászi Sándor és Jochim Gyöngyikének (Tanya 1119.) Bettina; Czutor Béla és Urbán Rozáliának (Október 8. u. 7.) Julieta; Dobos Zoltán és Lele Ágnesnek (Ormos Ede u. 8.) Attila; Tóth János István és Kovács Rozáliának (Csorba Mária u. 3.) Gábor Imre; Csenki Ferenc és Kiss Zsuzsannának (Észak u. 82.) Dorottya Zsuzsanna; Imre László és Kelemen Mariannák (Rudnay Gyula u. 22/A) Dávid; Juhász Attila és Koczka Ildikónak (Malinovszkij u. 25.) Ildikó Renáta; Zádori György és Oláh Anikónak (Rudnay Gyula u. 39.) Krisztina; Piri Gábor és Buknicz Eszter Juditnak (Szeged, Zombori u. 34.) Petra Orsolya; Talmácsi Antal és Seres Veronika Évának (Hóvirág u. 2.) Veronika; Balogh Sándor és Lel Klárának (Hódzó u. 9—11.) Lilla; Martonosi István és Kovács Erzsébetnek (Tanya 1197.) Anikó, Vincze Zoltán és Kerekes Juditnak (Tolbuhin u. 66.) Judit Szabina nevű gyermeke. Házasságot kötött: Ménesi László (Vadász u. 2.) és Lajsok Gabriella (Szeged, Vedres u. 5.); Sepsei Tibor (Lenin u. 6.) és Puskely Anita (Orosháza, Kend u. 80.). * Meghalt: Varga-Tóth Sándorné Czirok Viktória (Csík u. 31.); Barna Anna (Jókai u. 87.); Hürkecz Györgyné Balogh Veronika (Mindszent, Kápolna u. 19.); K. Szűcs János (Serháztér u. 6.); Pilinyi András (Szikáncs, Dózsa György u. 18.); Gál Ferenc (Tanya 4197.); Palócz Józsefné Molnár Jusztina (Borsi János u. 41.); Papp József Jánosné Sárkány Ilona (Szeged, Indóház u. 2/B); Jamniczky Istvánné Dornbach Berta (Serháztér u. 6.); Sipter László (Kun Béla u. 60.); Jankovics Anikó Ildikó (Gorkij u. 36.); Papp Sándorné Dévai Erzsébet (Serháztér u. 6.); Pálinkó Dezső (Mindszent, Horváth Gyula u. 35.); Pánger Lászlóné Bozó Piroska (Mindszent, Bajcsy-Zsilinszky u. 41); Bakacsi Rozália (Óföldeák, Táncsics Mihály u. 14.); Korom Ferencné Bozó Rozália (Mindszent, Deák Ferenc u. 20.); Gál Gáspár (Mindszent, Szántó-Kovács János u. 43.); Katona Mária (Serház tér u. 6.); Turóczki Sándorné Turóczki Lídia (Nagy András János u. 17.); Lovassy Istvánné Diós Jolán (Nádor u. 9.). MAKÓN Született: Bán Miklós és Imre Magdolnának (Apátfalva, Délibáb u. 24.) Magdolna, Bakacsi István és Borbás Zsuzsannának (Lenin tér 21—23.) Szabolcs, Csikota József és Erdei Eleonórának (Kálvin u. 32) Gergely, Varga Tibor és Szuh Erikának (Kiszombor, Régi Makói utca 59.) Krisztián Ernő utónevű gyermeke. Házasságot kötött: Kovács József (Lenin tér 18—20.) és Tölli Zsuzsanna Tünde (Kaszaper, Szabadság u. 11.); Kolompár Tibor (Cser J. u. 12.) és Petrovics Andrea (Attila u. 63.). Meghalt: Sóki Mihályné Pintér Erzsébet (Apátfalva, Csokonai u. 6.); Pál Dezsőné Czuczi Julianna (Maroslele, Kossuth u. 113.); Bárdos László (Luther u. 35.); Köteles Imréné Kardos Rozália (Sírkert u. 13.); Dobir Károlyné Dombi Margit (Magyarcsanád, Budai N. A. u. 18.); Molnár Józsefné Rácz Julianna (Eötvös u. 13/A); Czene Ferencné Bucsek Mária (Deák F. u. 12.); Fodor Vincéné Börcsök Mária (Batthyány u. 23.); Szecskó Ferenc Ferdinándné Ramotai Rozália (Wlassics u. 8.); Árva József (Maroslele, Pacsirta u. 28.). SZENTESEN Született: Szanka Sándor és Gábor Regina Klárának (Kisér u. 120.) Csaba; Boros István és Dóczi Máriának (Rákóczi F. u. 137.) Balázs; Szabó Sándor és Kádár Anikónak (Marx tér 13.) Nikolett; Máthé Lajos Loránd és Szabó Évának (Sáfrán M. u. 61.) Roland, Kádár Károly és Kovács Katalinnak (Kossuth L. u. 34.) Viktória; Tóth Zoltán és Hlavács Máriának (Árvai B. u. 68.) Norbert, Benedek Tibor és Molnár Gabriellának (Csongrád, Szép u. 5.) Renáta utónevű gyermeke. Meghalt: Rudolf József (Kiss Ernő u. 12.), Keller István (Csongrád, Gárdonyi G. u. 20.); Farkas Terézia (Dankó P. u. 30.); Berezvai Mihály (Aulich L. u. 5.); Gajda Józsefné Bába Terézia Jolán (Bocskai u. 8.); Tarján Istvánné Siprikó Zsuzsanna (Klára u. 4.); Márki Béláné Gyuris Anna (Nagymágocs, Lenin út 2.); Fekete Antal (Berek 50.); Csendes István (Dózsa Gy. u. 77/A); Binya György (Marx tér A épület); Gál Józsefné Gecse Anna (Jövendő u. 5.); Nagy Péter (Szabadság tér 2.); Tunyogi József (Nagymágocs, Magyar L. u. 56.); Szilveszter Gáspár (Dózsa Gy. u. 142.). CSONGRÁDON Született: Galgóczi Imre és Balogh Rozáliának (Hársfa u. 61.) Krisztina; Szabó László Koncz Klárának (Szőlőhegyi u. 29.) Klára Bernadett; Kovács Sándor István és Samu Erikának (Tömörkény, Petőfi u. 31.) Krisztián utónevű gyermeke. Meghalt: Forgó István (Sugár u. 10 ); Gyovai István (Klauzál u. 30.); Kovács István (Mikszáth K. u. 1.); Keller Sándorné Pusztai Matild (Klauzál u. 42.); Nagy Mihály (Thököly u. 17.); Katona Andrásné Ambrus Irén (Móricz Zs. u. 23.). MÓRAHALMON Meghalt: Bakai Antal (Petőfi u. 18.). KISTELEKEN Meghalt: Ónodi János (Tanya 543.). A kezdet nem is olyan nehéz?... Fiatalember, aki nem adta fel Fizikai pályakezdő. A bélyeget viselve lépett ki, tanulmányai befejeztével a Szentesi 603-as Szakmunkásnéző kapuján. Most, amikor — tudjuk jól — nem könnyű sehol sem, vágott neki a bizonytalannak. Talpalt, kopogtatott, kért, s kapott válaszokat ilyet is, olyat is. Nagy kecsesen, ha megcsillantották előtte a reményt - tudta a tojáshéj a hátán s ez nem előny - az öröme ürömmé változott, amikor közölték a besorolásos órabérét. Hát igen a kezdet, a kezdet nehéz — suttogta. Nem adta fel, tovább házalt. Vagy hat ajánlatot maga mögött tudva érkezett meg az utolsó állomásra. Az előítéleteket száműzve beszélgettek vele. Körbejárta az üzemet. Elmondták: amennyit teljesít, annyit kap, s az órabére is közelít az öreg szakikéhoz. Tisztességes ajánlat — elfogadta. Történt mindez tavaly év végén. Azóta eltelt két hónap. A fiatalember Tóth Attila jól érzi magát munkahelyén, Szentesen a 31. sz. építőipari vállalatnál, ahol a hatalmas csarnok és az óriás vasszerkezetek lenyűgözik. Nagyjából már megszokta a fényt, a zajt és a füstöt. Ahol most van a tanulóévekhez képest, más világ. Becsülik, szeretik. Tapasztalhatja ezt abból is, amit havonta egyszer a borítékban hazavisz. (Fotó: Pintér József). Szentesi javaslat Az építkezés első téglái Gyakorlati tettekkel lehet politizálni A sok párt közül nem egy azonosan méri fel a múltat, ítéli meg a hiteltelen politikusokat és tetteiket. A változtatás lassúsága azonban szubjektív érzet, ugyanis a gyakorlati tettek, elképzelések hiányoznak számos párt programjából. Sokakban merül fel a kérdés, mit kellene tennünk az ifjúság önemésztő pesszimizmusának kialakulása ellen? Mert az elkövetkező évtizedekben fizetniük kell „jeles" elődeik működésének árát. És ez nem nagyon vigasztaló. Magam sokat jártam külföldön és volt módom megtapasztalni, melyek azok az apró változtatások, amelyek segítségével meg lehetne kezdeni a fiatalság perspektívájának építését. Javaslataim az első téglák ehhez az épülethez, de le kell tenni az első téglát is, ha azt akarjuk, hogy egyszer fölépüljön az európai ház magyar szobája. Most, hogy egészen közeli kapcsolatba kerültünk a szomszédos országok kormányaival, pártjaival, meg lehetne kísérelni azoknak a módszereknek az alkalmazását, amelyek már más országokban beváltak és hozzájárultak az ifjúság igényeinek, lehetőségeinek bővítéséhez. Mire gondolok? Jó lenne hazahozni Magyarországra a vakáció idején minél több külföldön élő és magyarul még tudó fiatalt. Középiskolásokat, egyetemistákat. Hogy ismerjék meg a hazai kultúrát, környezetet, a gondjainkat és közben újítsák meg nyelvtudásukat is. Ezt úgy képzelem a SERVAS mintájára olcsón, hogy minden település művelődési házában jelentkezhetnének azok a helybeli családok, akik egy-két éjszakára szívesen látnának vendégül ingyen szlovákiai, kárpát-ukrajnai, erdélyi, újvidéki vagy Ausztriából érkezett magyarul tanuló vagy tudó fiatalt. Az adatokat az Országos Közművelődési Központ gyűjtené és valamelyik „villámgyors kiadóval” megjelentetné egy kötetben. Természetesen a szállásadókat határainkon túl is jegyeznék és a kötetbe felvettek tagsági igazolványt kapnának, amelyre a szállást igénybe is vehetik. Tehát azok vehetnék igénybe ezt a szolgáltatást, akik alkalomadtán maguk is vendégül látnak egy-egy tagot, így olcsón lehetne körbeutazni a Kárpátmedencét azoknak a fiataloknak, akik kíváncsiak rá. Egy hónapig érvényes autóbuszbérletet is kiadhatnának az összes távolsági autóbuszjáratra a Volán Vállalatok és a szomszédos országok távolsági autóbusz-közlekedési vállalatai. Az ár 150 dollárnak megfelelő értékű forint, korona, lej, dinár vagy schilling illetve rubel. Az autóbuszjegyeket Magyarországra csak külföldön, a szomszédos országokba pedig csak idehaza lehetne megvenni. A Greyhound mintájára. Persze kiterjeszthető ez a kanadai, vagy az egyesült államokbéli, izraeli vagy ausztráliai magyar származású és általában hazánk iránt érdeklődő fiatalokra oda-vissza alapon. Abban sem vagyok biztos, hogy minden, diplomát szerzett fiatal pedagógusnak be kell vonulnia sorkatonaként a hadseregbe. Miért ne mehetnének a kész tanárok például helyette két évre a határainkon túl lévő magyar nyelvű településekre tanítani? Mint ahogy a francia lektor tanárok járják a frankofón országokat és azokat a településeket szerte a világon, ahol franciául akarnak tanulni? Szentes angol és francia tanárai évtizedek óta így kerülnek a Horváth Mihály Gimnáziumba. A mi fiaink, lányaink egy magasszintű megállapodás alapján miért ne segíthetnék a kárpátalji, a lajtán túli vagy távolabb a kanadai vagy új-zélandi magyarul tanulók ismeretszerzését. És a javaslat megvalósulása minden ország idegenforgalmát fellendítené és a sokat sehol sem kereső ifjúság szemét és szívét segítené tágabbra tárni. Az igazi barátságok alakulásának is forrása lehet a Magyarok Világszövetsége keretében is megszívlelendő javaslat. Természetesen egyetértek azokkal is, akik hazai vonatkozásban bármily irányban tovább kívánják fejleszteni elképzelésemet. NÁDOR ISTVÁN SZOMBAT, 1990. MÁRCIUS 10.