Csongrád Megyei Hírlap - Délvilág, 1990. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-01 / 179. szám

47/179. 1990. aug. L, szerda Ara: 4130 Ft Csongrád megyti Szírlap Bizonytalanságban a termelők A búza sem bírja a kánikulát A termelők továbbra is bizonytalanságban vannak afelől, hogy milyen lesz az idei termés exportszubvenciója, a keretszámok ugyan hozzávetőleg ismeretesek, azonban a részletekről nincsen tudomásuk a gazdaságok vezetőinek. Márpedig addig, amíg a kérdést végérvényesen rendező ismeretek birtokába nem jutnak, addig a végső döntéseket, értelemszerűen, csak vonakodva és megkésve hozzák meg. Azt, hogy a szokásosnál kevesebb gabonát fogadtak eddig a termelőktől, holott a betakarítás az idén sokfelé előbbre tart, mint az elmúlt években, azzal is indokolják: a kánikula sújtotta Fejér, Pest, Bács-Kiskun és Szolnok megyékben, továbbá az ország más területein is, ahol hetek óta tart a szárazság, az őszi betakarítású kukorica igencsak sanyarú állapotban van. Márpedig ha valóban kisebb lesz a kukoricatermés a vártnál, akkor a legtöbb helyen takarmánybúzából igyekeznek majd pótolni a kieső kukoricatételeket. Ily módon a nagyobb állatállománnyal rendelkező gazdaságok már most óvatosabbak a takarmánygabona átadásánál, és gondolva a kukorica „kiégésére”, az őszitéli takarmányhoz szükséges gazdag fehérjetartalmú gabonát igyekeznek házilag raktározni. Van olyan feltételezés, hogy a szárazság következtében a búzatermés is kisebb annál, mint amit eredetileg prognosztizáltak a termésbecslésnél. Erről azonban véglegeset a gabonaiparban mondani egyelőre nem tudnak, hiszen országos összesítés az idén már nem készül, s a területi jelentésekből biztosat mondani egyelőre még nem lehet. Még néhány napig tart ez a bizonytalanság, amíg a területi adatokat a gabonaipari központokban összesítik, utána derül ki, hogy valójában visszatartják-e a termelők a búza egy részét, vagy pedig a terméseredmények kedvezőtlenebbek a feltételezettnél. A telepeken egyébként az átvételnél sorbanállás nincsen, a szerződéses gabonát és azt is, amire nem volt szerződéses megállapodás, folyamatosan veszik át a gazdaságoktól. Javában tart a kalászos gabona betakarítása, a gabonaipar eddig a szokásosnál kevesebb búzát vett át a termelőktől. Nem arról van szó, hogy akadozik az átvétel — a szállítmányokat a legtöbb helyen folyamatosan fogadják —, a gabonaipar szakemberei más okokkal magyarázzák, hogy a termelők részéről némi visszatartási tendencia érződik. Várhatóan szeptemberben kezdődnek Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között a tárgyalások az együttműködés további folytatásáról, a tervbe vett hároméves megállapodás előkészítéséről A közelmúltban Budapesten jártak az IMF-szakértők, és vizsgálataik eredményeként azt állapították meg: Magyarország eddig teljesítette az egyéves hitel-megállapodásban foglaltakat. Így hazánk — az IMF igazgatótanácsa kedvező döntése nyomán — lehívhatja az egyéves, 160 millió SDR-es (az IMF pénzneme 206 millió dollár) készenléti hitel második 40 millió SDR-es részletét a következő részlet a harmadik negyedévben esedékes, ám ennek lehívását is egy újabb szakértői vizsgálat fogja megelőzni. Az IMF-szakértők szeptemberben érkeznek, s ekkor kerül sor az újabb hosszabb távú együttműködéssel kapcsolatos tárgyalások előkészítésére is. A magyar kormány hároméves megállapodást kíván kötni az IMF-fel, s várhatóan szeptemberre elkészül az ehhez szükséges középtávú program is. E program — a piacgazdaság kiépítése mellett — alapvetően a külső eladósodás megállítását tűzi ki célul. A Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint csak olyan gazdaságpolitika fogadható el, amely nem növeli tovább az adósságállományt. A magyar gazdaságnak a következő években minden esztendőben legalább másfél milliárd dollár többletet kell előállítania a külkereskedelemben, az idegenforgalomban, s a külföldieknek nyújtott szolgáltatásoknál összesen. Ennyi pénz szükséges ugyanis a külföldi kölcsönök kamatainak kifizetésére. Ha ez sikerül, — a Magyar Nemzeti Bank szerint — biztosítható külföldről az a kétmilliárd dollár is évente, ami a lejáró hitelek törlesztéséhez szükséges. Az elképzelések szerint az MNB évente mintegy 1,2—1,5 milliárd dollár kölcsönt kíván felvenni a magán pénzpiacokon, 500—700 millió dollár hitelhez pedig hozzájuthat az ország a Világbank, az IMF, a Közös Piac, az Európai Beruházási Bank és más hasonló nemzetközi szervezet támogatása révén. Alapvető azonban, hogy létrejöjjön a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, e nélkül ugyanis a magánbankok is bizalmatlanná válhatnak, s a nemzetközi pénzügyi szervezetek is csökkentik hitelezésüket. Az IMF kedvező döntése .............................................................................««»»MM....... Lehívhatjuk a dollárokat Alkotmányellenes ukáz? Kalugin feljelentette Gorbacsovot Oleg Kalugin, a KGB lefokozott és kitüntetéseitől megfosztott tábornoka — aki a közelmúltban számos leleplező sajtónyilatkozatot tett a szervezet kulisszatitkairól — a moszkvai fővárosi bíróságon keresetet indított Mihail Gorbacsov államfő, Nyikolaj Rizskov kormányfő és Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke ellen. A Komszomolszkaja Pravda keddi számának jelentése szerint az exvezérőrnagy beadványában törvénytelennek ítéli azt az elnöki rendeletet amely megfosztotta rangjától, kitüntetéseitől és nyugdíjától. Véleménye szerint ez az „ukáz” alkotmányellenes, sérti az Oroszországi Föderáció btk-jának több paragrafusát. A kereset beadásával párhuzamosan egy szovjet népképviselő hasonló okokból levelet intézett az alkotmány-felügyelő bizottsághoz, kérve a törvénytelenségek kivizsgálását és a testület állásfoglalását Az utóbbi időben a Szovjetunióban megszaporodtak a hasonló perek, ami talán jelzi, hogy lassanként kialakul a jogállam, hiszen korábban még csak elképzelni is nehéz lett volna a párt- és állami vezetőkkel való pereskedést. Így például a moszkvai pártfőiskolának az SZKP-ból kilépett rektora a fővárosi pártbizottság neki felmondó határozatát támadta meg peres úton, míg Anatolij Szobcsak népképviselő, Leningrád reformer tanácselnöke egy altengernagyot perelt be becsületsértésért és hitelrontásért. A jogász népképviselő meg is nyerte a pert, a magáról elfeledkezett magas rangú tengerésztisztet nyilvános bocsánatkérésre kötelezte a bíróság. Mint ismeretes az elmúlt napokban megállapodás jött létre a kormánykoalíció pártjai között a termőföldtulajdon rendezésének legfontosabb elvi kérdéseiben. Ezt követően a Fölművelésügyi Minisztériumban, egy erre alakított bizottság elkészítette a törvényervezetet is. Abból az alapgondolatból kiindulva, hogy a földtulajdon minél igazságosabb és megnyugtatóbb, hosszútávra érvényes lerendezése nagyon sok embert érint, szükségesnek látszik, hogy a kérdéskörben minél több párt, szervezet, egyén nyilvánítson véleményt. E cél érdekében társadalmi vita szervezésére kérte fel a Földművelésügyi Minisztérium vezetése a megyei földhivatalokat. A társadalmi vitára való felkészüléshez kívánok segítséget adni azzal, hogy most hivatalosan ismertetem a tervezetet. Mindjárt az elején fontosnak tartom kiemelni, hogy a törvénytervezet hatálya „csak” a termőföldtulajdon (állami és szövetkezeti) rendezésére terjed ki, és nem vonja be sem a volt, sem a jelenleg fennálló építményeket. Ki szerezhet termőföld tulajdont? Aki a mezőgazdasági nagyüzem tagja, alkalmazottja nyugdíjasa, s akinek termőföld tulajdonát 1947. december 31. napját követően földfelajánlás, vagy földrendezés, vagy földmegváltás címén, kivéve az 1967. évi IV. törvény alapján kisajátítási áron megváltott területeket, vagy az 1956-os népfelkeléssel kapcsolatos elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény, illetve az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvény hatálya alá tartoznak, amennyiben termőföld tulajdonukat a semmissé nyilvánított büntető ítélettel, vagy kártalanítás nélkül, vagy aránytalanul alacsony ellenérték fejében államigazgatási intézkedéssel — ide nem értve a kisajátítást és a közút céljára történő igénybevételt — vonták el. Szerezhetnek még a b. pontban megjelölt tulajdonosok örökösei, s azok a mezőgazdasági tevékenység folytatására, vagy elősegítésére létrejött szervezetek (például legeltetési bizottságok, erdőbirtokosságok, tejszövetkezetek stb.), amelyek termőföld tulajdonát 1947. december 31-ét követően jogtalanul vonták el. Következő alapkérdések: milyen feltételek megléte kell az igényléshez? Mekkora területet igényelhetnek? Mezőgazdasági nagyüzem tagja, alkalmazottja, nyugdíjasa esetében 1,5 hektárt, ha tagsági viszonya, illetve munkaviszonya 1987. december 31. napjára már fennállt, vagy azt követően létesítette első tagsági viszonyát — feltéve, ha a tagsági viszony létesítését megelőzően nem állt munkaviszonyban, és termőföld tulajdonnal nem rendelkezik, illetve tulajdona az 1,5 hektárt nem éri el. Munkáját túlnyomórészt a mezőgazdasági nagyüzem mezőgazdasági alaptevékenységében végzi, vagy munkáját nem, vagy túlnyomórészt nem a mezőgazdasági nagyüzem alaptevékenységében végzi, de a mezőgazdasági nagyüzem gazdálkodási területével érintett településen lakik, és kötelezettséget vállal az igényelt termőföld megművelésére. Az e csoportba tartozók csak térítés ellenében kaphatnak termőföldet. A térítés mértéke az aranykorona érték (AK) 1000-2500 szorzatának megfelelő forint összege. Az eredeti tulajdonos tulajdonjogát legfeljebb 100 hektár termőföld mértékéig térítés és költségmentesen kell visszaállítani.. Az örökös örökrésze erejéig, de legföljebb 100 hektár mértékű , következő feltételekkel szerezhet termőföld tulajdont, mezőgazdasági termelést folytat, vagy kíván folytatni, és vállalja az e törvény alapján tulajdonába kerülő termőföld hasznosítását. (Folytatás a 3 oldalon) Kié legyen a Tények, gondolatok a társadalmi vita előtt V Ideóitok alakiket tüntessünk már végre ki bizalmunkkal, és hagyjuk a vádaskodást — sóhajt az idős orvostanár. Igaza van, elég volt a szennyes rágalmazásból, a vége nincs köpködésből. Végre legyen vége már, hiszen ha ezzel jár a közéleti rendszerváltás, akkor is elég volt. Amíg az állampárt uralkodott, addig vezetőit — hátuk mögött, de a tájékozottak modorában — távolságtartón szidalmaztuk. Elvégre, sohasem vállalkoztak a titkos szavazás meretkezésére, tehát nem is mi ültettük őket a bársonyszékekbe, maguk között osztozkodtak. De ezek a mieink, ágál az emlékezet. Vagy csak annyira futotta sokuknál, hogy szidd a bolsikat, azután meg majd meglátjuk? Volt meggyőződésük, ám elveszejtették ebben a nagy fölfordulásban? Mindenesetre, manapság ebben az európai szegletben, ahová eleink vezették a néhaiakat, szóval, itt, a politikában, előzmények nélkül nincs semmi! Ha tehát ma valaki úgy dönt, hogy — teszem azt — ilyenista, vagy ellenkező, akkor is — vannak elődök! Legalább a két háború közöttről, de biztosan régebbről is. Ezek könyveket írtak, tapasztalatokat hagyományoztak utódaikra, amiket illenék tanulmányozni, vitatni és vállalni. Elvégre, ugyan mit jelent, hogy én ideállok, te meg, haver, amoda? Az ember szíve örvendezik, mennyi derék,eltérő meggyőződésű polgár akik mindannyian a haza üdvét szolgálják. És akkor jön a hideg zuhany verekedő pártvezérekről, dorbézolásokról, dölyfös, parancsoló politikai vezetőkről. Mint megszokhattuk volt. A rádió még akadékoskodik, a sajtó még cikizi, de már mintha csak utóvédharc volna, ők már belül vannak, a többi meg idekinn. Persze, vizsgálatot indítanak, csak valahogy olyan átrághatatlan kásahegynek látszik az egész, pedig éppen hogy elkezdtük az új szakaszt. Kétségtelenül, többet leskelődhetünk a hatalom díszletei mögé az idén, mint ennek előtte, mégis: mi múlik rajtunk? Majd elválik a helyhatósági választásokon, vigasztalódunk. Ha át nem verjük magunkat készületlenségből, hagyományos kő-európai butaságból. Az egyik községben, itten, a mi vidékünkön, két nagy, országos párt is fészket rakott, huszon-harminc tagot számlálván egynek-egynek. Rendben is van ez, elvégre dolgozni kell annak a kétezer helybélinek, nem mindig az a nyűves povedálás... Amin azonban mégis somolyognak a falusiak, hogy egyikük elnöke a korábbi függetlenített párttitkár, másikuké meg a néhai helyettese. Lám, így megyen az ember a világban, egyszer erre, másszor amarra. Külszínt váltottak, de vajon belül is más emberek lettek? Még Tolsztojtól tudjuk, csak az ökör következetes. De ennyire? Különben félő erősen, nem tévedtek intésükben az ógörögök, miszerint régi tömlőbe új bort ne tölts! Nem boszorkányüldözés kell ide hanem az elődök ránk hagyományozott tudását érdeklődve elsajátító műveltség. És felelős magatartás a haza sorsáért Különben csak bohóckodnak nekünk. Velencében a kormányfő Antall József kormányfő és Jeszenszky Géza külügyminiszter kedd délután Velencébe utazott. A magyar vezetők a Duna—Adria regionális együttműködés kétnapos csúcstalálkozóján vesznek részt az olasz városban. Kedden este a Duna—Adria együttműködés öt tagállama, Olaszország, Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia és Csehszlovákia külügyminisztereinek rövid találkozójával megnyílik Velencében a közép-európai regionális együttműködés csúcstalálkozója. A Duna— Adria kooperáció csaknem nyolc hónapos alapító szakaszának végére érve az öt állam politikai dokumentumban körvonalazza a regionális együttműködés céljait, feladatait, s három évre szóló munkaprogramot dolgoz ki az elképzelések valóra váltására. Jelképes értékű gesztusként a helsinki záróokmány aláírásának 15. évfordulóján a Duna— Adria együttműködés tagjai üzenetet intéznek a helsinki folyamat részes államainak vezetőihez.