Csongrád Megyei Hírlap - Délvilág, 1990. október (47. évfolyam, 230-253. szám)
1990-10-01 / 230. szám
Rendőrbuliki.i. i ■' . i.i i ■ i. ■■ ■ . . u Két pisztolylövés A pénteki lapszámunkban közöltünk egy hírt arról, hogy verekedés volt Ópusztaszeren, s hogy az ott fellépő rendőr intézkedésének jogszerűségét a Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vizsgálja. Majd még ugyancsak pénteken egy telefonáló közölte velünk, hogy ott „pisztoly is előkerült, mégpedig lőttek is”. Megvallom, pár nappal korábban szerkesztőségünk üzenetrögzítő telefonján is volt egy értesítés arról, hogy lövöldözött egy kisteleki rendőr. Ennek Kisteleken próbáltunk utánanézni, de eredménytelenül. Így az utóbbit vaklármának tartottuk. A hét második felében kapott információk után járva összeállt a kép. Szeptember 22-én diszkó volt az ópusztaszeri Árpád vendéglőben. Előttünk nem ismert időpontban, de körülbelül 21 és 22 óra között jelent meg ott civilben egy rendőr zászlós, aki összetalálkozott az ajtóban egy kisteleki ismerősével. Bementek a pulthoz, inni valamit. A zászlós kávét ivott. Már közben is a rendőrséget és személyét enyhén szólva dehonesztáló megjegyzések hangzottak el itt is, ott is. Hiába volt civilben, sokan ismerték. Bár utóbb az újonnan megalakított kisteleki kapitányságon szolgál, előzőleg évekig ott, Szeriben volt körzeti megbízott. Még el sem fogyasztotta kávéját a zászlós, amint a helyiségben felvillanyozódtak a kedélyek, verekedés van odakint. A rendőr még civilben is rendőr, indult hát megnézni, mi is történt. Kint valóban két fiatalember kakaskodott. Dulakodtak, s pofon is csattant. Egy harmadik igyekezett szétválasztani őket, nem sok sikerrel. A zászlós felszólította őket, hogy azonnal hagyják abba. Csak éppen nem igazolta le magát, s nem mondta, hogy ő rendőr. Így, bár sokan tudták róla a jelenlevők közül is, hogy ő volt a helyi káembés, ám úgy látszik, épp a két nekihevült fiatal nem.. Szóval folytatták a dulakodást. A zászlós bilincset kapott elő a zsebéből, azzal próbálta harcképtelenné tenni a két fiatalembert. Hiába, ez sem járt eredménnyel. Utána került elő a szolgálati fegyver, a pisztoly. A zászlós figyelmeztető lövést adott le, a levegőbe. Majd még egyet lőtt, a föld felé is, mire az addig csak egymással viaskodó két fiatal egyszerűen elszaladt. A tömeg már mozgott, de nem történt semmi más. A zászlós visszament a helyiségbe, szólni a rendezőnek : „ha nem tudnak rendet tartani, zárjanak be". Majd együtt mentek ki a vendéglő elé, ahol egyszeriben a rendőr ellen fordult a tömeg. Ugyanis kiderült, hogy valaki megsérült. Igaz, csak éppenhogy, de a diszkóban levők ezen is felbőszültek. (Később tisztázódott, hogy egy lábon repesztett karcolás az egész, a föld felé leadott lövés után felpattanhatott valami, például egy kavicsdarab, és az okozhatta.) A lényeg: pillanatok alatt lincsharngulat alakult ki, a civil ruhás rendőrnek menekülnie kellett. Egy közeli tanyában fogadták be, az őt odáig üldöző húsz-harminc, vagy tán annál is nagyobb létszámú üldöző csapat elől. Ennyi a történet. Dr. Imolya Imre, a Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetője mondja: — Éjfél felé érkeztek ki a riasztott kisteleki rendőrök, addig veszélyeztetett helyzetben volt a tanyára menekült zászlós, aki egyébként magát sodorta ilyen helyzetbe. A fegyverhasználat jogosságáról ugyanis ez esetben szó sem lehet. — Miért, mit kellett volna tennie? — Először is felmérnie, hogy egyáltalán be kell-e avatkoznia. És mert civilben volt, hiába ismerték sokan, közölnie kellett volna, azt, hogy ő rendőr, leigazolnia magát, s azután felszólítania a veszekedőket cselekményük befejezésére, a dulakodás abbahagyására. Nem mérte fel kellőképpen, hogy miként intézkedjen. — Hevességében tette, vagy főn a tapasztalatlansága ragadtatta odáig, hogy fegyvert rántson? — Még fiatalember, akinek szinte mindene a hivatása. Nála nem volt szolgálati idő, annak letelte után is mindig hozzá lehetett fordulni, bármiben intézkedett. Igen eredményes munkát végzett, ezért is került be nyomozónak az új kisteleki kapitányságra. Ezzel viszont megsokszorozódott munkája, hisz már nemcsak egy kisebb falu rendőre, de mintegy 38 ezer lakosra vannak tán négyen bűnügyi nyomozók. S aki a szolgálati időn túl is lelkiismeretes rendőrként él, egyszerűen kifárad. Ráadásul most egyéni gondjai is voltak. Feleségét pár nappal korábban műtötték valamivé. Ideges volt, szedte az Andaxint. Az idegesség, a fáradtság minden bizonnyal befolyásolta mérlegelési képességét. — Hogyan történt a sérülés, tisztázódott-e már? — A levegőbe leadott lövés után lefelé, a föld irányába fordította a pisztolyt, amely derékmagasságból, még tisztázatlan körülmények között sült el másodszorra, s egy felpattanó betonszilánk, vagy más kemény, szilárd tárgy okozta a 8 napon belül gyógyuló karcolást. — Mit tesz most a nyomozóhivatal? — Mint már említettem, a fegyverhasználat az eddigiek szerint teljesen jogtalannak tűnik. Ezért foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt folytatjuk az eljárást Berkó Imre rendőr zászlós ellen. A nyomozás eredményéről beszámolunk majd. Zrínyi Péter HÉTFŐ, 1990 OKTÓBER 1. Az újabb áremelés miatt sem szavaztak sokan Szentesen A rossz nyelvek szerint az is szavazás, ha nem szavaznak az emberek. Pedig mikor tehetnének legtöbbet a várospolitika alakításáért, ha nem most. Utólag már semmi értelme zsörtölődni. Remélem, odafigyelnek sorsukra a szentesi polgárok, és délután meg sokan érvényesítik voksukat. Mi itt optimisták vagyunk, és szeretnénk, ha nem csalódnánk a megjelenési végelszámolásnál sem sorolja tegnap délelőtt 11 óra tájban dr. Molnár Margit, a választási bizottság elnöke. Amikor nyilatkozik, még nem érte el a 20 százalékot a leadott szavazatok aránya ... nem a legjobbkor jött tegnap este a tévében bejelentett újabb áremelés. Mindenütt hallani, hogy így segítik, meg úgy egyengetik a vállalkozók útját, és tessék megnézni például a sertéstenyésztőket: lassan abbahagyják, amit csinálnak, mert nincs benne jövedelem! Ne is csodálkozzunk, ha a nép majd megy az egyetemisták után... — Ez a városrész mennyire kistafírozott? — Nagyjából kielégítőek a körülmények. Persze, az új városi testületnek lesz dolga itt is. Egyébként most olyan érzésem van, hogy az ellenzék előretör a helyhatósági választáson. Szentes felsőpárti negyedében a ruhagyári óvoda udvarán zajlik le ez a beszélgetés, ahol az egyik idevaló szavazókor ütötte fel a főhadiszállását. Délelőtt főleg az idősebb korosztály képviseltette magát az urnák előtt Akisiparosok egyik jelöltje Füsti Molnár Lajos cukrászmester. Tőle kérdezem a vasárnap délelőtti nagy forgalom közepette: — Hogyan alakul a helyzete? — Egyelőre csak azt tudoma, hogy itt még nem értem utol magam a munkában A szavazásról annyi az értesülésem, hogy eddig gyér a látogatottság. A városi másik szegletében nagyvállalat igazgatója jön velem szemben. Újságolja: — Én már eleget tettem hazafias kötelességemnek! Ezután csak azért kell szurkolnunk, hogy legyen elegendő gazdasági ereje az önkományzatnak az ország mai, súlyos állapotában. SZ. R. Makón Úgy látszik, a kampány, csend — mint Csipkerózsika álma — vasárnap is uralta Makót. Igen kevesen járultak az urnákhoz. Már a 2 órai helyzetjelentésből is sejteni lehetett, hogy ezt ismételni kell... A városi választási bizottság elnöke, Vígh Zoltán, titkára pedig, dr. Báron Zsuzsanna, a következő adatokat tudták elmondani délután 3 óra után. Reggel 6 órakor mind a harminc szavazókörben kinyíltak az ajtók, megkezdődhetett a szavazás. Délelőtt 10 óráig a telefonjelentések szerint a polgárok 14,9 százaléka adta le voksát. Csak összehasonlításul: érdemes elmondani, hogy ez a szám március 25-én 25,2 volt Legtöbben (19,8 százalék) a főtéren levő 1 -es számú körzetben járultak az urnához, a legkevesebben (6,5 százalék) a 8-asban, az úgynevezett honvédi városrészben. Még márciusban délután 2 óráig a szavazók 48,7 százaléka jelent meg, addig most mindössze 22,1 százaléka. (8-as körzet: 9,8, 1 -es körzet: 28,5 százalék. Márciusban este 6 óráig a városi arány 62,16 százalék volt.) — Történt-e bejelentés, illetve kellett-e intézkednie a bizottságnak? —■ Délután 1 óráig említésre méltó intézkedés nem volt. Azonban a kora délutáni órákban dr. Sántha Sándor jelölt bejelentést tett. Elmondta, hogy a 9-es szavazókörzet 19. és 20. számú szavazókörének közelében néhány, a kampányból visszamaradt plakátot távolított el. Ezt a bizottság tagjai a helyszínen megvizsgálták, s egyben megállapították, hogy intézkedésre nincs szükség. Egyébként az ottani szavazatszámláló bizottság tagjai elmondották, hogy illetékességi területünkön ilyen jellegű plakátokat nem találtak. E sorok írója több embert próbált szóra bírni a szavazás kapcsán. Volt olyan is, aki elküldött... mondván: „Uram, míg a szavazásra ismét súlyos milliókat költünk, addig a családom már a konyha küszöbét harapdálja. Majd ha teli lesz a hasunk.../* nem kell a napi megélhetésünkért álmatlanul forgolódnom az ágyban, akkor naponta is elmegyek szavazni. De addig hagyjanak engem békén." M. L. Csongrádon Éppen egy kis macska szaladt át az idős asszony előtt a csongrádi zeneiskolánál, amikor bement szavazni. Bizonyára jól választott a nevét titokban tartó beszélgető társam merthogy nem fekete volt az a macska. —•: Eléggé bonyolultnak találtam a lapok kitöltését, ide egyedül lévén a teremben, jó alaposan áttanulmányoztam. Bár nem tartottam túlságosan fontosnak a választást, mégis eljöttem. Hiszen mi még úgy tanultuk, hogy emberi kötelesség ez. Szerintem egy a lényeg, ott fönt, a kormány jól végezze a dolgát. S akkor itt lenn is rendben lesz minden. Nekem, mint nyugdíjasnak az a legfontosabb, hogy békesség legyen. — Melyik párt győzelme várható? — Az volna jó, ha nem versengenének. Mert szerintem mindegyiknek maga felé húz a keze. Így volt ez mindig, és így is lesz, amíg világ a világ. A fiatal hölgy Farkas Márta viszont nem titkolta el a nevét. Amikor azt firtattam, miért tartotta fontosnak a szavazást, így fakadt ki: — Most mondjam, amiket ilyenkor szokás mondani? Amivel teli van az újság? Ha nem is vagyok túlságosan optimista, azért változást várok. Mert ma valóban mi választunk. De ez a választás Csongrádon is a pártok egymás elleni harca. Én nem azt néztem, hogy melyik párt tagja a képviselőjelölt, hanem azt, milyen ember az illető? Márpedig meglehetősen nehéz eldönteni, hogy ki a legalkalmasabb, mert egyegy képviselőtestületi helyért hat-kilenc személy is versenyez. Ezt Serege Gábor, a választási bizottság elnöke magyarázta, miként tőle származik a többi információ is: a 10 választókerületben 73 jelölt szállt ringbe, közülük húszan függetlenként. S, hogy mi lesz a derbi állása estig, amikor kora délutáni órákban is csak 15- 26 százaléka adta le voksát a választópolgároknak? Csupán találgatni lehet ezen a szüretelő hétvégén Csongrádon. Serege Gábor szerint egy valami biztos: lesz második forduló! B. I. Kisteleken Kérdezősködésemrel ..nem különösebben tartottam fel a,.munkában a ?■ számú, szavazókör választási bizottságát. Ritkán jöttek, akik jöttek prolik voltak, tudták mi a dolguk. Sokszor borítékoltak az utóbbi időben. Már bele is untak. Pedig most tényleg saját pátriájuk, sorsuk alakításáról volt szó. A vénasszonyok nyara azonban inkább a kertbe csalogatta az embereket. Kisteleken a polgármesteri székre hárman pályáztak, a 13 tagú önkormányzatot pedig 29-es listáról kellett kiválasztani. Délelőtt 11 óráig 1128 állampolgár adta le szavazatát, ez 18 százalékos részvételi arányt jelentett. Pedig az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy inkább a reggeli órákban a legnagyobb a forgalom a szavazófülkék körül. Persze, ha meg azt vesszük, hogy a legutóbbi népszavazáson meg összesen csak hatszázan vettek részt, akkor nem is olyan rossz a kép. A választási gyűlések látogatottsága már sejtette, hogy az emberek aktivitása nem fogja az eget verdesni, mint sokan szerették volna. A városi tanács egyik munkatársa szerint a kampány során egyesek túllőttek a célon és éppen ellenkező hatást értek el korteskedésükkel. És bár Kistelek várossá avanzsált, elég kicsi ahhoz, hogy mindenki mindenkit ismerjen. Bizony akadtak, akik kijelentették, hogy bajban vannak, a listáról csupán 4-5 nevet tudnak kiválasztani, a többivel nem értenek egyet. A szavazás persze így is érvényes. Este hétkor már bizonyára jóval többet tudtak Kisteleken, mert a részeredmények alapján ekkor kellett a „jóljelentést” beküldeniük a megyei tanácshoz a polgármester választásról. — v. fekete — Mórahalmon — Ha szabad kérdeznem, szavazott már? — Nem, és nem is szavazok. Több oka van. Nehogy már többet járjak szavazni, mint az asszony a templomba. Aztán én nem tudom jó szívvel kiválasztani azt a 13 embert, aki majd dönt Mórahalom sorsáról. De végképp a szombat esti híradó tette be a kaput. Megint áremelés! És ezt muszáj volt a választás előtt tálalni? Köszönöm szépen, elég a politikából, választásból, pártokból, kormányból. — A nevét megmondaná? — Minek... Az alkalmi beszélgetőpartnerem mellett azonban mégis akadtak, akik elmentek polgármestert és képviselőket választani a megye legkisebb városában. Ha nem is túl sokan. A déli adatok szerint a 4 ezer 400 voksolásra jogosult 20 százaléka fordult, meg az urnáknál 11 óráig a kilenc szavazókörben. Három polgármesterjelölt közül választhatták a számukra legszimpatikusabbat. Az önkormányzat, miként a rosszkedvű úr is utalt rá, 13 tagú lesz. Huszonöten szerepeltek a listán. A helyhatósági választást kellő kampány előzte meg Mórahalmon is. Szórólapok tömkelegével bombázták a helybelieket, hogy egyrészt menjenek választani, másrészt pedig ki-ki a maga jelöltjét ajánlotta a polgárok figyelmébe. * Többek között ezért is számított kellemetlen meglepetésnek a passzivitás, jóval nagyobb érdeklődést vártak. Így jobb híján azonizgultak, hogy „záróráig” elérjék a 40 százalékot, különben újabb választás, ismétlés következik. A tanácsiak abban reménykedtek, hogy a délutáni focimeccs előtt még sokan veszik az irányt a szavazóhelyiségekbe. V. F. 5. A kormány gabonaimportra kiírt pályázatának jelentős részét az egyébként is ezzel foglalkozó szakkülkereskedelmi vállalat, az Agrimpex nyerte el. Vermes András vezérigazgató az MTI-nek elmondotta, hogy a gabonát már meg is vásárolták, és a kukorca az Egyesült Államokból érkezik majd hazánkba. A hajóra rakodás, illetve a vízi szállítás már megkezdődött és arra számítanak, hogy november vége felé beérkeznek a szállítmányok, legalábbis azok döntő része. Az import kukorica áráról jelenleg találgatások folynak. Ezzel kapcsolatban a vezérigazgató kijelentette: az Agrimpex minimális árrést alkalmaz — hozzávetőleg 1—2 százalékot — és ez azt jelenti, hogy tonnánként 10 ezer forint alatt lesz ennek a fontos takarmánynövénynek az ára. Ez már jelenleg is viszonylag kedvező értéket jelent, hiszen a szabadpiacon sokfelé ennél többet adnak és ígérnek a kukoricáért Az Agrimpex 139— 141 dollárt adott ki a kukoricáért tonnánként — úgynevezett magyarhatáráron — és ez jelzi, hogy a vállalat valóban nem törekedett nagyobb haszonra, akkor, amikor 10 ezer forint alatti árról beszél, összesen 350 ezer tonna gabonát vásároltak meg, ennek fele a kukorica, a tétel másik felét az Európában megvásárolt árpa teszi ki. Hajón az importgabona 3