Református gimnázium, Csurgó, 1894
újra létesítsék. Azóta több-kevesebb buzgósággal, lelkesedéssel az ifjak részéről s a tanárelnökök gondos vezetésével haladt önképzőkörünk a czél felé s működésében középpontul a magyar nyelvet és irodalmat tekintette, nem mellőzte azonban a többi tudományszakot sem, különösen a történelmet; törekedett egyúttal arra, hogy „iskolája legyen a szép előadásnak, szóban és írásban ; nemesítője az ízlésnek, fejlesztője az önállóságra törekvésnek“. E czél elérésére örömmel ragadott meg a kör a kéthetenkint tartatni szokott rendes gyűléseken kívül minden alkalmat, hogy történelmi s irodalmi nagy alakjaink és eseményeinknek emlékünnepet rendezzen, s ezeken az ünnepélyeken önállóan alkotott programmal mutatta meg, hogy önképzése helyes irányban halad. Önképzőkörünk fejlődésének, működése színvonala emelkedésének kiváló lendületet adott az a körülmény, hogy a csurgói nagy gimnázium az 1883—84. iskolai évben főgimnáziummá fejlesztetett. Aki a gimnáziumi tantervet s az ennek keretében szereplő tantárgyak szellemi nívóját ismeri, bizonyára érti, hogy miért tulajdonítok fontosságot a most említett évnek, illetve körülménynek önképző körünk történetében. A mi iskolánkban, mint a többi ref. felekezeti intézetekben is, a VII. és VIII. osztályokban taníttatott a magyar irodalom. Helyesen ez a tantárgy képezi középpontját az önképzőkör működésének is, mert a tanuló ifjú e tantárgy olvasmányainak tárgyalása folyamán tanulja öntudatosan megismerni a költő, a tudomány írója, a szónoknak eljárását, feladatát; itt szerzi meg magának azt a tehetséget, melylyel azokban az irodalmi termékekben nem csupán szórakoztató olvasmányt keres, hanem a bennök talált magasztos jellemeket tanulmányozva magának jellempéldányokat állít, pszichológus lesz, hasonló művek alkotására tör, szóval önálló gondolkozásra, önálló ítéletre s önálló cselekvésre készül s arra erőt nyer. Önképzőkörünk ez általános és épen ezért vázlatos történetében még csak egyet akarok megemlíteni. Ez a megjegyzés körünk mai nevére vonatkozik. Az egykori képző terrálat, a későbbi Önképzőkör, az 1881 —2. iskolai évben intézetünk egykori tanára s nagynevű költőnk, Csokonai Mihály emlékére rendezett ünnepélyen Csokonai-kör nevet vett föl s ez időtől fogva iskolai értesítőinkben állandóan e néven emlittetik