Református gimnázium, Csurgó, 1928

40 I. Iskolánk múltja. Alapította gróf Festetics György császári és kir. kamarás 1794-ben kelt alapitó levelével, melyet I. Ferenc király őfelsége ugyanazon év junius 30-án szentesitett. Az intézet 1792. április 2-án, mint grammatikai iskola a szomszédos Alsók községben kezdte működését 35 tanulóval Jakab József rektorprofesz­­szor vezetése mellett, de már 1794-ben a nemes alapító csurgói majorjába helyezte át. A fent jelzett alapítólevél értelmében a Gróf az iskolaépület és három tanári lakás számára telket, a gimnázium felépítésére hatezer, a taná­rok fizetésére évi kettőszáz rdenus-forintokat, az intézet és tanárok részére 24 öl tűzifát, a tápintézet számára 14 pozsonyi mérő búzát ajánlott fel. A belsősomogyi református egyházmegye elszórt 60-70 egyházközsége szolgál­tatta a néhány ezerre rugó fuvaros és kézi napszámosokat, kik Nagyváthy János uradalmi kormányzó és Sárközy István nagybajomi földbirtokos, alis­pán, egyházmegyei gondnok rendelkezésére a téglaégetéshez való tüzelőt és az épületfákat az uradalom erdejében kivágták s az építéshez szükséges homok— és mésszel egyetemben összehordották. A 17 öl hosszú, 8 öl széles emeletes épület alapköve 1795. április 30-án tétetett le a Csurgó községtől 200 öl távolságban délre fekvő vadas­kerti erdőben s 1796. őszén készen volt a földszint, hová bevonulhatott az iskola. Az építkezés 1798-ban fejeztetett be s az erdőben ucca nyittatott Alsók felé, hová cseh, német és horvát iparosok telepíttettek, kiknél a ta­nulók szállást kaptak. A építkezésnek 6000 forintot meghaladó költségét, a felszerelés és fenntartásra szükséges összegeket részben jobb módú adakozók (Sárközy János korpádi földbirtokos tízezer forintot) adtak össze, nagyobb részben pedig évenként a fenti egyházakra, azok lelkészei és tanítóira vetették ki. Ugyan­csak az egyházak gyűjtötték össze és küldötték be a tápintézet fenntartásá­hoz szükséges élelmiszereket. A hat osztályú gimnáziumban praeceptorok segítségével papjelöltek tanítottak, akik a theologia-akadém­ia végzése után három évi tanításra köte­lezték magukat s annak elteltével jövedelmezőbb papi állásba, vagy a meg­takarított pénzzel külföldi egyetemre távoztak ismereteik gyarapítása végett. A palotaszerű épület és a tapasztalt felbuzdulás arra sarkalta az alapitó Grófot és az egyházmegye vezetőit, hogy a grammatikai iskolát nyolc osztályú lyceummá fejlesszék, mire az 1791. évi 26. sz. törvénycikk követelte királyi engedélyt 1798. tavaszán meg is nyerték, de az intézet nem rendelkezett e célra hivatott tanerőkkel. Ez időben alkalmaztatott Csokonai Vitéz Mihály, mint helyettes tanár, aki 1799. május 26-tól 1800. február 21-ig tesztelt lélekkel a tanításnak élt, s tanított a humanizmus alapján, annak eszközeivel.

Next