Református gimnázium, Csurgó, 1933
Iskolánk múltja Alapította gróf Festetics György császári és kir. kamarás 1794-ben kelt alapító levelével, melyet I. Ferenc királyi őfensége ugyanazon év június 30-án szentesített. Az intézet 1792. április 2-án, mint grammatikai iskola a szomszédos Alsók községben kezdte működését 33 tanulóval, Jakab József rektorprofeszszor vezetése mellett, de már 1794-ben a nemes alapító csurgói majorjába helyezte át. A fent jelzett alapítólevél értelmében a Gróf az iskolaépület és három tanári lakás számára telket, a gimnázium felépítésére hatezer, a tanárok fizetésére évi kettőszáz rdenus-forintokat, az intézet és tanárok részére 24 öl tűzifát, a tápintézet számára 14 pozsonyi mérő búzát ajánlott fel. A belsősomogyi református egyházmegye elszórt 60-70 egyházközsége szolgáltatta a néhány ezerre rugó fuvaros és kézi napszámosokat, kik Nagyváthy János uradalmi kormányzó és Sárközy István nagybajomi földbirtokos, alispán, egyházmegyei gondnok rendelkezésére a téglaégetéshez való tüzelőt és az épületfákat az uradalom erdejében kivágták s az építéshez szükséges homok- és mésszel egyetemben összehordották. A 17 öl hosszú, 8 öl széles emeletes épület alapköve 1795. április 30-án tétetett le a Csurgó községtől 200 öl távolságban délre fekvő vadaskerti erdőben s 1796. őszén készen volt a földszint, hová bevonulhatott az iskola. Az építkezés 1798-ban fejeztetett be s az erdőben utca nyittatott Alsók felé, hová cseh, német és horvát iparosok telepittettek, kiknél a tanulók szállást kaptak. Az építkezésnek 6000 forintot meghaladó költségét, a felszerelés és fenntartásra szükséges összegeket részben jobbmódu adakozók (Sárközy János korpádi földbirtokos tízezer forintot) adtak össze, nagyobb részben pedig évenkint a fenti egyházakra, azok lelkészei és tanítóira vetették ki. Ugyancsak az egyházak gyűjtötték össze és küldötték be a tápintézet fenntartásához szükséges élelmiszereket. A hat osztályú gimnáziumban praeceptorok segítségével papjelöltek tanítottak, akik a theologia-akadémia végzése után három évi tanításra kötelezték magukat s annak elteltével jövedelmezőbb papi állásba, vagy a megtakarított pénzzel külföldi egyetemre távoztak ismereteik gyarapítása végett. A palotaszerű épület és a tapasztalt felbuzdulás arra sarkalta az alapitó Grófot és az egyházmegye vezetőit, hogy a grammatikai iskolát nyolc osztályú lyceummá fejlesszék, mire az 1791. évi 26. sz törvénycikk követelte királyi engedélyt 1798. tavaszán meg is nyerték, de az intézet nem rendelkezett e célra hivatott tanerőkkel. Ez időben alkalmaztatott Csokonai Vitéz Mihály, mint helyettes tanár, aki 1799. május 26—tól 1800. február 21-ig tesztelt lélekkel a tanításnak élt, s tanított a humanizmus alapján, annak eszközeivel. Távoztával külföldi egyetemet végzett tanárok hivattak meg s az intézet mint nyolc osztályú lyceum működött dr. Császári Lózsi Pál, Siposs