Református gimnázium, Csurgó, 1939
Egy kéziratos énekeskönyv töredéke. (A Csokonai Vitéz Mihály gimnázium könyvtárának érdekességeiből.) Somogyból négy kéziratos énekeskönyvet, u. n. graduált ismerünk: a nagydobszai- és kálmáncsai-Graduált, az Üjnépi Énekeskönyvet s a Csurgói Kódexet. Az Üjnépi Ék. nem más, mint a Gelei Katona-féle Öreg Graduál kéziratos másolata, a többi három eredeti, egyetlen példány. Ezekről az énekeskönyvekről a szakirodalomban több helyen szó van.1) Magam is megtekintettem s összehasonlítgattam a három graduált s a rokonság alapján közös eredetet keresve azt a lehetőséget fejtegettem, hogy esetleg a Szilvásújfalvi Imre által emlegetett Kálmáncsai Sánta Márton-féle ék, a közös ősük, vagy legalább is az énekek egy része abból került mindegyikbe.25 Dehát ilyen régi dolgoknál megfelelő adatok hiányában bajos valamit csak megközelítő pontossággal is bizonyítgatni. Viszont bizonyos az, hogy mivel egész Nagymagyarországon az ilyen tűrhető épségben fentmaradt kéziratos énekeskönyvek száma a negyvenet sem éri el, ebből elég tekintélyes százalék esik Somogyra s e szám csak töredéke annak, ami valamikor volt, mert kétségtelenül sok elkallódott az idők folyamán. E feltevést igazolja az a töredék is, amiről most lesz szó. A csurgói gimnázium nagykönyvtárának kéziratgyűjteményét régebben rendezgetve ráakadtam egy néhány lapból álló töredékre, mely egy énekes- és imádságos könyvnek maradványa. A lapokat valaki egy könyvnek vastag táblájából fejtette ki, — hogy ki s mikor, az nem tudható. Úgyszintén ismeretlen egyelőre a könyvtárba kerülés időpontja és módja is. Valamelyik könyvtárőr behelyezte egy karton tokba s ott hevert — tudomásom szerint — anélkül, hogy valaha megszemlélték, vagy leírták volna. Ezért hozom én most szóba és soraim talán fel fogják hívni azoknak a szakembereknek figyelmét, akik többet látnak majd e néhány lapon, mint magunk. Kilenc levélből áll az egész, amolyan XVI., XVII. században divatos nagy, folió levelekből, de mivel egy öreg könyv vastag tábláját alkották összeragasztva s szétfejtésük — akár technikai okokból, akár mások 1 2 1) Kálmán-Farkas : Czelder-Figyelő 1879. évf UI, 6. Prot. Egyh. és isk. Lap 1881. évf. U. 6. Prot. Szemlében is. Barla-Szabó Jenő: Prot. Szemle 1900. évf. Erdélyi Pál: Énekeskönyveink a XVI. és XVII. sz.-ban. Magy. Könyvszemle 1899. évf. 2) – XVII. sz. kisebb verselőinek munkássága. Csurgó, 1933. III. fejezet.