Református gimnázium, Csurgó, 1943
Az iskola múltja. A csurgói református gimnázium alapítója, Festetics György gróf és az alapító szándék lelki sugalmazója, nagyváthi Nagyváthy János, a gróf hatalmas birtokainak kormányzója, a haladószellemű gazda és nemeslelkű emberbarát a XVIII. századi felvilágosodással szerves kapcsolatban álló századvégi nemzeti megújulásból merítették teremtő ihletüket. Az alapító szándéka az volt, hogy magyar református jobbágyai számára teremtsen korszerű művelődési alkalmat egy birtokán létesítendő református gimnázium felállítása által. Ebbéli szándékát 1791. december 28-án és 1792. január 30-án Sárközy István akkori egyházmegyei gondnok-főbíróhoz , intézett két levélben részletesen ki is fejtette. A somogyi reformátusság az iskola székhelyéül a református anyaeklézsiával és triviális iskolával bíró Alsokot képzelte, de felmerült Nagybajom neve is, mint központibb fekvésű helyé. A gróf földesúri akarata azonban — nagyon helyesen — a városiasabb, s akkor még protestáns többségű Csurgó mellett döntött. így került át az 1784-től fogva működő alsoki elemi iskolából Jakab József akadémikus rektor Csurgóra, az urasági majorban létesült ideiglenes gimnáziumi épületbe tanítani, mint a református gimnázium rektor-professzora. Az első beiratkozás 1792. április 23-án volt s az utána következő hetekben már 35 csurgói és közvetlen környékbeli tanulója volt a zsenge intézménynek. A gimnáziumi épület — a mostani régi internátus — felépítésére a gróf a telken kívül 6000 rajnai forintot adott s további 4000-et professzorfizetésre, 14 mérő gabonát és 24 öl tűzifát pedig alumnustartásra, mert jól tudta, hogy az iskola csak a távolabbi környék fiainak internátusi elhelyezése mellett tud benépesülni. Fa- és mészhordásra s az iskola természetbeniekkel való ellátására a belsősomogyi egyházmegye tett ígéretet. 1749 január 17-én kismérték az iskola belsőségének helyétaz óvárostól *200 öl távolságban délre fekvő urasági erdőben s megkezdődött csakhamar az építkezés, de vele párhuzamban a ma Újvárosnak nevezett környék benépesedése is diáktartó iparoscsaládokkal. 1797. év végére már nagyjából elkészült az emeletes iskola s benne volt a csurgói reformátusság céljaira is szolgálói templomhelyiség az épület északi részének földszintjén. A királyi engedélyokirat, mely az akadémiai fokú filozófia és theológia oktatását is megengedte, 1798 március 27-én kelt a Helytartótanácson s a vármegyén keresztül 1798 április 23-án jutott el az egyházmegyéhez. Ez engedély elnyerését nagy mértékben elősegítette Sárközy János református somogyi földbirtokos 4000 forintos, professzorfizetésre és alumnustartásra szolgáló adományával. Ezzel a somogyi reformátusságot az iskola majdnem egyenrangú fenntartójává tette. De csak egy professzor és egy diákpraeceptor tanított a többnyire osztatlan iskolában még 1799/1800-ban is, amikor Csokonai Vitéz Mihály, a halhatatlan költő került iskolánk professzori székébe s vitte annak teendőit 1799 június 18-tól 1800 február végéig, a nagynevű jénai doktorprofesszor, Császári Lósi Pál megérkezéséig. Ennek háromévi működése a lázas útkeresés