Cukoripar, 2000 (53. évfolyam, 1-4. szám)
2000-01-01 / 1. szám
2 Dr. Kiss Ernő 1929. február 19-én született Csurgón, ugyanitt érettségizett 1947-ben. Agrármérnöki oklevelét a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerezte meg 1952-ben. 1953-tól 1956-ig a Magyar Tudományos Akadémia önálló aspiránsaként a Sopronhorpácsi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézetben folytatott kutatásokat dr. Sedlgmayer Kurt akadémikus irányításával. Továbbra is ebben az intézetben dolgozott különböző tudományos és irányító beosztásokban. Aspiránsi kutatási témája a len terméselemzésére vonatkozott. Ebből készítette el disszertációját, melynek alapján 1959. szeptember 17-én megkapta a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tudományos fokozatot. A rost- és olajlen kutatások megszűntével a répa gombás eredetű betegségeinek (gyökérfekély, cerkolóra stb.) kutatását kezdte el az 1960-as évek elején, valamint az ellenük való védekezés módszereinek kidolgozását. Csakhamar ezen a területen is új eredményekre jutott, melyekkel mind a hazai, mind a külföldi tudományos életben elismerést vívott ki magának. Számos tanulmánya és szabadalma bizonyítja ezt. Mindvégig nagy figyelmet fordított az általa kidolgozott új védekezési módszerek gyakorlatba való bevezetésére. Szoros kapcsolatot alakított ki a cukoripar és a termelés szakembereivel. Kutatásainak eredményei hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. Előadásainak száma több százra tehető. Munkássága nyugdíjba vonulása (1992. augusztus 21-től) sem szűnt meg. Változatlan erővel folytatta növényvédelmi kísérleteit, amelyeket a cukorrépán kívül kiterjesztett más növényekre is (burgonya, napraforgó, gabonafélék sb.). 1999. szeptember 27-én elhunyt Gesztelyi Tiborné sz. Fördéncz Magda, a Szerencsi Cukorgyár Rt. ny. répalaboratórium vezetője. 1920. február 18-án Hévízgyörkön született. 1937-ben Aszódon érettségizett, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem vegyész szakára iratkozott be. Az abszolutórium megszerzése után az egyetemen maradt, hogy doktori címet szerezzen. A disszertáció kinyomtatásáig eljutott, de a doktori védés a témavezető váratlan elhunyta miatt elmaradt. 1943-ban a Magyar Cukoripar Rt. (MCRt.) marosvásárhelyi cukorgyárában kapott vegyészi állást. Innen 1944-ben a front közeledése miatt áthelyezését kérte. Ekkor került az MCRt. szerencsi cukorgyárába, ahonnan 1977-ben ment nyugdíjba. Szerencsen először üzemvegyészként dolgozott, majd 1957- ben rábízták az újonnan létesített répalaboratórium vezetésért. Talaj-, répa-, répamag vizsgálatokat végzett, utóbbiakat 1961-től már citológiailag is. Ezenkívül igen nagyszámú répavizsgálattal adatokat szolgáltatott a korszerű szaktanácsadáshoz, a kedvezőtlen adottságú rérendszeres feladatokat vállalt az egyetemi oktatásban, a szakmérnökök, a mezőgazdasági és cukoripari szakemberek továbbképzésében. Oktatási tevékenységét elimerve a Keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem 1984- ben címzetes egyetemi tanári címet adományozott számára. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium több ízben kitüntetésekkel ismerte el munkásságát. Nemzetközi tudományos rendezvényeken számos esetben képviselte a hazai cukorrépakutatást. Kutatásait a hazai és nemzetközi szakvélemény egyaránt elismerte és nagyra értékelte. Különböző tudományos bizottságok tagjaként részt vett a tudományos közéletben. Munkatársaival minden szinten kollegális és baráti kapcsolatot tudott kialakítani. Szerették és becsülték. A jövőre nézve is nagy tervei voltak, újabb növényvédelmi kutatások elindítására és elterjesztésére. Időközben váratlanul érte a halál. Dr. Kiss Ernő távozása nagy vesztesége a magyar mezőgazdasági kutatásoknak és ugyanúgy Intézetünknek is, ahol egész életén keresztül dolgozott. Eredményes életével számos, a gyakorlat számára is hasznos tudományos eredményt hagyott ránk, és ami a legfontosabb, tanított bennünket hittel, optimistán küzdeni a hazai kutatásokért. Sopronhorpács és a magyar mezőgazdaság szolgálatáért. Ezért dolgozunk a jövőben is bízva, hogy álmai megvalósuljanak. Barátai, munkatársai és tanítványai fájdalommal búcsúzunk Tőle. Emlékét őrizni fogjuk. Dr. Magassy Lajos faterületek szelektálásához, a répafajta kísérletek eredményéhez, majd 1968-tól 1970-ig cukortartalom szerinti répaátvételi kísérleteket is végzett. A többéves, hatalmas előkészítő munka alapozta meg 1976-tól 1978-ig a répa cukortartalom szerinti premizálását, majd 1979-től a cukortartalom szerinti répaátvétel hivatalos bevezetését. Közben korszerű, automata répalaboratórium létesült, ebben mint nyugdíjas dolgozott több kampányban. Gesztelyi Tiborné kiemelkedő tevékenységét, alapos, pontos munkáját nagy elismerés kísérte, többször kapott vállalati kitüntetést. Igen sikeres kedvtelése volt a kézimunkázás, a „Népművészet Mestere" címet is elnyerte. Kedvenc saját tervezésű és kivitelezésű vertcsipkéivel 1990-ben az Országos Népművészeti Kiállításon „Arany Plakett" díjat nyert. Nagyszámú volt munkatársa, tisztelője kísérte el utolsó útjára, a szerencsi r.kat. temetőben férje mellé helyezték végső nyugalomra. Tisztelettel és kegyelettel őrizzük meg emlékét! Salánki István Dr. Kiss Ernő 1929-1999 Gesztelyi Tiborné 1920-1999 CUKORIPAR Ltli. évfolyam (2000) 1. szám