Cukoripari Kutatóintézet Közleményei, 1955 (2. kötet, 1-3. szám)
1955-01-01 / 1. szám
~A CUKORIPARI KUTATÓINTÉZET KÖZLEMÉNYEI A „CUKORIPAR" IDŐSZAKI MELLÉKLETE 1. füzet II. kötet 1955. január—április TARTALOM 1954. évi összehasonlító cukorrépafajtakísérletek (1). — A cukorgyári diffúziós folyamat elmélete VII. (11.) — Nyogvásfokozószivattyúk beépítése cukorgyári diffúziós telepekbe II. (16.) — Kilúgzott szelet folytonos automatikis mintavétele (18.) — Az egyenáramú ioncsere optimális körülményeinek megállapítása (21.) ■— Aminosavak mennyiségi meghatározása (36.) Г ■MnyvLár 1954. évi összehasonlító fajtakísérletek eredményei Zana János, 172. sz. közlemény. Beérkezett: 1955. III. 31. 1. A vizsgálatok tárgya Kísérleteinknek az a célja, hogy a termesztésben lévő és összehasonlítás szempontjából jelentőséggel bíró cukorrépa fajták teljesítőképességét és technológiai tulajdonságait határozzuk meg. Ennek megfelelően vizsgálataink a következőkre terjedtek ki : gyökértermés, digesztió, hasznos cukorhozam, leveles répafejtermés, konduktometrikus hamu, káros nitrogén tartalom, cerkoszpóra islettálló képesség és felmagzásra, valamint elágazásra való hajlam. 2. A kísérletekbe beállított fajták Nem kommersz magvak és összekötő standardok : Béta K-91 Elit (1952. évi összekötő standard) Béta K-91-1 (1953. évi összekötő standard) Béta K-91-4 (1954. évi összekötő standard) Béta Poly 1 Béta Poly 3 Kommersz fajták : Béta K-91 Béta C-242/53 R-632 1-1745 R-1537 Dobrovice „N“ Buszczynski CLR PZHR4 Sandomiersko „N“ Udycz „A“ 3. A kísérletek megszervezése és statisztikai feldolgozása A kísérletek megszervezése az eddigi gyakorlatnak megfelelően történt. A talaj megválasztásával kapcsolatban nehézségeinket csak részben tudtuk kiküszöbölni, így néhány kísérleti helyünkön továbbra is jelentős problémát okoz számunkra a megfelelő talaj kiválasztása [1]. Kísérleteinket az 1953-ban először alkalmazott 3 x5-ös latin téglalap elrendezésben állítottuk be. Ezzel a módszerrel szerzett tapasztalataink ez évben is alátámasztották múlt évi megállapításainkat [1]. Sortávolság 44,5 cm, növénytávolság 20 cm volt, a szegélysorokon kívül a kiértékelésre kerülő parcellák növényállományát 204 darab répa képezte. A kísérleti eredmények statisztikai feldolgozását korábbi közleményeinkben már ismertetett módon, szórás elemzéssel hajtottuk végre, a legkisebb szignifikáns különbséget mindenütt a 95%os valószínűségi foknak megfelelően számítottuk ki. A hasznos cukorhozamot az eddigi gyakorlatnak megfelelő képlettel számítottuk ki [1]. Az országos összesítések kidolgozásánál eltértünk az eddigi gyakorlattól, ugyanis nem az egyes kísérleti helyek átlagterméséből indultunk ki, hanem számításaink alapját közvetlenül az egyes mikroparcellák termése képezte. Ezen a módon lehetővé vált az együtthatások szignifikanciájának vizsgálata a független hibavarianciával való összehasonlítás útján. Ez lehetőséget adott korábbi megállapításaink további ellenőrzésére, amire közleményünk megfelelő részén bővebben ki fogunk térni. Az egyes kísérletek eredményeit tartalmazó táblázatnál könnyebb összehasonlítás céljából a kísérleti középértékre vonatkoztatott értékeket adtuk meg. Az országos összesítésekben az abszolút értékek mellett feltüntettük a kísérleti középértékre vonatkoztatott relatív értékeket is, valamint azoknak a középértéktől, mint 100-tól való eltérését. A legkisebb szignifikáns különbséget a fajták közötti különbségekre (tehát nem a kísérleti középértékre) vonatkoztatva adtuk meg. Ennek megfelelően ahol a kísérleti erdmények a kísérleti középértékre, mint 100-ra vonatkoztatott relatív értékben vannak megadva, a legkisebb szignifikáns különbség a 100-tól való eltéréseknek az fo^' 'i.416C