Czuczor Gergely – Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 5. kötet
P - PERMETE - PERMETEG - PERMETEGĚS - PERMETĚS - PERMETĚSEN - PERMETESŐ - PERMETĚZ - PERMETĚZÉS - PERMETĚZIK - PERMÉZ - PERMISE - PERNEHÁJDER - PERNEK - PERNÓCZ - PĚRNYE - PĚRNYED - PĚRNYÉS - PĚRNYÉSĚDIK - PĚRNYÉSÍT - PERNYEST - PĚRNYESZT - PĚRNYESZTÉS - PĚRNYÉZ - PĚRNYÉZÉS - PERNYÓRA - PĚR-ORVOSLAT - PERŐCSÉNY - PĚRÖSVÉNY - PĚRPATVAR - PERPENCZE
185 PERMETE—PERNYÉS PERNYÉSÉDIK—PERPENCZE 186 PERMETE, (per-me-te) mn. tt. permeté-t. L. PERMET. PERMETEG, (per-m-et-eg v. per-m-ed-eg) mn. és fn. tt. permeteg-ét, harm. szr. —e. Apró cseppekben hulló. Permeteg eső. A permeteg fölfrisíti a mezőt. V. ö. PERMED, és PORKA. PERMETEGÉS, (per-m-et-eg-és) mn. tt. permetegés-t v. — et, tb. — ek. L. PERMETÉS. PERMETÉS, (per-me-t-és) mn. tt. permetés-t v. —et, tb. —ek. 1) Permettöl nedvesített, megázott. Permetes mezője , falevelek. 2) Miből permet esik. Permetes felhő. PERMETÉSEN, (per-m-et-és-en) id. Permettel nedvesített állapotban. PERMETESÖ, (permet-esö) ész. m. L. PERMET. PERMETEZ, (per-me-t-éz) önh. m. permeteztem, — tél, —élt, par. —z. Felhőről mondjuk, midőn permet hull vagy csepereg alá belőle. Viszonynév nélkül mint egyszerű állapotot jelentő : permetezik. V. ö. PERMET. PERMETEZÉS, (per-me-t-éz-és) m. tt. permetézés-t, tb. —ék, harm. szr. —e. A felhőnek azon megeredése, midőn nedveit permetekben hullatja. PERMETEZIK, (per-m-et-éz-ik) k. 1. PERMETÉZ. PERMEZ, (per-me-ez) önh. m. permét-tem, — tél, —étt, par. —z. Székely tájszólással am. permetez Törzse a székelyeknél divatos perme. PERMISE, falu Vas m. helyr. Permisére, —n. — röl. PERNEHÁJDER, m. tt. pernehájder-t, tb. — ek. Nem egyéb mint a német Bärenhäuter, azaz : henye, semmirekellő. A nép nyelvében gyakran előforduló szó. PEHNEK, falu Pozsony m.; helyr. Pernekre, — én, —röl. PERNOCZ, puszta Somogy m.; helyr. Pernóczra, —én, —ról. PERNYE, (pernye) m. tt. pernyét. Némely megégett testeknek piheforma, könnyen szálliakozó porai. A fa, szalma, gizgazféle növények pernyévé égnek, ellenben a tömörebb testekből, és némely másokból, pl. dohányból, parázs, illetőleg szén és hamu leszen. A szalmával fűtött kemenczéböl kiazsagalni a pernyét. Tüzes pernye. „Tahát egybetörettetének a vas, az erez, a föld, az ezüst es az arany, és fordejtatának monnal nyári szélének pernyéjébe, mellek a széltől elragadtatnak." (Bécsi c. Daniel IL). Gömbölyűbben ejtve : pörnye. Gyöke alkalmasint az égésre vonatkozó pér v. pör, mint parázsnak par. PERNYED, (pernyed) önh. m. pérmyed-t. Pernyévé ég. Az égő szalma pernyed, elpernyed. PERNYÉS, (pernye-es) mn. tt. pernyés-t v. — et, tb. —ek. Pernyével töltött, szemetezett, bemocskolt. Pernyés kosár. Pernyés konyha, kenyér, ruha. V. ö. PERNYE. PERNYÉSÉDIK, (per-nye-es-éd-ik) k. m. pernyéséd-tem, —tél, —étt. Pernyéssé leszen, pernyével behintetik, beszemeteztetik. PERNYÉSÍT v. PERNYÉSZT, (per-nye-és-íz) áth. m. pernyésít-étt, htn. —ni v. —eni. L. PERNYÉZ. PERNYEST, falu Arad m., helyr. Pernyest-re, — én, —völ. PERNYESZT, (per-nyeszt) áth. m. pernyesztett, par. pernyeszsz, htn. —ni v. —eni. 1) Pernyévé éget valamit. Elpernyeszteni a szalmát. 2) Holmi gizgazzal befűt, melyekből csak pernye, nem pedig parázs válik. Bepernyeszteni a kemenczét. V. ö. PERNYE. PERNYESZTÉS, (per-nyesztés) m. tt. pernyesztés-t, tb. —ék. 1) Pernyévé égetés. 2) Holmi gizgazzal befüt''s. PERNYÉZ, (per-nye-ez) áth. m. pernyéz-tem, —tél, —étt, par. —t. Pernyével behint, szemetez, mocskol. Bepernyézni a konyhát, ruhát. PERNYÉZÉS, (per-nye-ezés) m. tt. pernyízés-t, tb. —ék. Pernyével behintés, szemetezés. PERNYÓKA, 1. SZ ERTYÓKA. PER-ORVOSLAT, (pér-orvoslat) ész. fn. A perlekedésben olyan eljárás, mely által vagy a perben elkövetett hibák javíttatnak ki, vagy az ítélet foganatra függesztetik fel. Máskép : jogorvoslat. A régibb perrendtartásban többféle ily perorvoslat fordult elő, mint a per letétele, ügyvéd szó visszahúzása, bentitás, ellentállás, visszaűzés, visszafoglalás; az újabb rendszerben általános elnevezéssel csak e kettő engedtetik meg : perújítás és fölebbhivatkozás; ez utóbbi az ítéletek ellen neveztetik fölebbvitelnek vagy fölebbezésnek, végzések ellen : felfolyamodásnak ; e két rendbelivel egybekapcsoltathatik, de egyedül is használtathatik a semmiségi panasz. A perújítással rokonnak tekinthető az igazolási kérelem (birói határozat hozatala előtti valamely mulasztás miatt.) PERÖCSÉNY, falu Ilont m. helyr. Perőcsénybe, —ben, —böl. PERÖSVÉNY, (per-ösvény) 1. PERINTÉZET. PERPATVAR, (per-patvar) ész. m. Egymással veszekedő két vagy több személyek haragos, lármás szóváltása, mely viszonyos szemrehányásokkal, gyalázkodással, rágalmakkal párosul,azaz per és patvar egyesülve. 1. PER, PATVAR. Perrel kezdi, patvarral végzi. (Km.). Ikerített nyomás szó, mint : zajbaj, csitipati, zenebona stb. PERPENCZE, mn. tt. perper,czét. 1) Magvaváló, pl. szilva, baraczk, néhutt a nép nyelvén : berczenczei, berzenczei, még másutt : beszterczei. 2) A malomban azon kis palcza, mely a forgó kő lyukában zörög, s a szitát rázza. Első jelentése alkalmasint a berzenczei v. némely vidéki divat szerént : beszterczei szó módosulata , a másik a verésnek hangját utánozza, valamint a felső dunai molnároknál divatozó petike.