Czuczor Gergely – Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 5. kötet
P - PERPES - PĚRREND - PĚRS - PERSA - PERSÁNY - PERSBŰZ - PERSE - PĚRSED - PĚRSEDÉK - PĚRSEDÉS - PĚRSĚL - PĚRSĚLY - PĚRSEN - PĚRSZAKASZ - PERSZE - PĚRSZÜNET - PĚRTANÁCS - PĚRTÁRGY - PĚRTÁRGYALÁS - PĚRTÁRS - PERTÓCSA - PERTYÓ - PĚRTYÓKA, PĚRTYUKA - PĚRÚJÍTÁS - PERÚJITÁSI - PĚRÚJÍTÓ - PĚRÚT - PĚRÜGY - PĚRÜGYELŐ
187 PERPES—PERSZAKASZ PERSZE—PERÜGYELŐ 188 PERPES, puszta Gömör m. helyr. Perpes-re, — én, —röl. PERREND v. PERRENDTARTÁS, (per-rend v. rend-tartás) esz. m. A biró előtti peres eljárás vagyis törvénykezés szabályai rendszerbe foglalva. PÉRS, (pér-s) m. tt. pérset, harm. szr. —e. Tüzes fakadás, bibircsó az állati bőrön. Származékai : pérsen, pérsed, pérsedék, pérsedés. Gyöke az égésre, tüzességre vonatkozó pér; rokona a kedélynek heves kitörését jelentő förmed, förmed, és a bibircsó szóban lappangó pir, továbbá : mirigy, s némely mások. PERSA, 1. PERZSA. PERSÁNY, erd. falu Fogaras vid. helyr. Persány-ba, —ban, —ból. PERSBÜZ, 1. PERZSBÜZ. PERSE, falu Nógrád m. helyr. Persé-re, —n. — röl. PÉRSED, (pér-s-ed) önh. m. pérsed- v. —étt. Persnemű tüzes, lobos fakadás keletkezik. Forró nyárban kipersed a bör. PÉRSEDÉK, (pér-s-ed-ék) fn. tt. persedék-ét, harm. szr. —e. Tüzes, vörös fakadék a bőrön. Fekélyes persedék. A persegyes, a persedék több ilynemű kifakadást jelent. PERSEDES, (pér-s-ed-és) fn. tt. persedés-t, tb. — ék, harm. szr. —e. Tüzes, vörös kifakadás a bőrön. Különbözik tőle szabatosan véve ,persedék, mennyiben ez már kifejlett, kész, amaz keletkezésben levő perseket jelent. PÉZSÉL, 1. PÉRZSÉL és PERSÉLY. PERSÉLY, m. tt. pérsély-t, tb. —ék, harm, szr. —e. Gömbölyűbb ajakkal : pörsöly, tájdivatosan : péssély, pössöly. Bádog-, bör- vagy más lemezből való edény, melybe holmi adakozási pénzeket gyűjteni szoktak. Templomi persely (néhutt : néma pénztartó v. csak : néma), szegények, kolduló barátok perselye. Kórházi persely. Házról házra hordozni a perselyt. A hajósoknál cső, majd vájt majd egyéb bevésés, melybe valamely köldök, csap, vagy peczek jár. (Büchse, Kenessey A.). Különösen a kerékagy belső oldalára alkalmazott vaslemez ; továbbá a molnároknál így neveztetik a malomkő vasa. (Szabó D. Molnár Albertnél : subscus ferrea). Valószínűleg az idegen bursa, börse szókból alakult; ezek eredete pedig a görög pi-Qffa ( bőr) szóban keresendő, melynek első része egészen öszveüt a magyar bör szóval. PÉRSEN, (per-s-en); PÉRSENÉS, (per-s-en-és), 1. PÉRSED ; PÉRSEDÉS. PÉRSZAKASZ, (per-szakasz) ész. m. 1) A régibb törvénykezésben az évnek azon része, melyben a perek folytak, ú. m. vizkereszti, mely tartott a húsvéti szünnapokig, húsvétutáni, Szent-Istváni, Szent-Mártoni. V. ö. PERSZÜNET. 2) A per folyamában a nevezetesebb ügyrészletek, pl. tárgyalás, itélethozás, fölebbhivatkozás, végrehajtás stb. PERSZE, a latin per se (t. i. intelligitur , magától értődik); magyarul am. természet szerént, rövidebben talán használhatnók az igen, igen is, igen ám, úgy ám szókat. PÉRSZÜNET, (pérszünet) ész. m. 1) A régibb törvénykezésben az évnek bizonyos szaka, melyben a perek nem folytathattak, ú. m. aratási, szüreti időszakok, a három nagy sátoros ünnep előtt és utáni szünnapok stb. 2) Jelenleg más szünnapok a törvénykezésben nincsenek, mint a vasárnapok és a keresztény latin szertartás ünnepei, némely kivételekkel. PERTANÁCS, (pertanács) ősz. m. A székelyeknél így nevezik gúnyból az oly embert, ki után útfélen mindenkivel megáll, és deredarál. V. ö. TANÁCS. PERTÁRGY, (per-tárgy) ösz. fn. A biróság előtt folyó keresetnek vagy pernek végczélja. PERTÁRGYALÁS , (per-tárgyalás) ösz. fn. Törvénykezési vitatkozás a peres felek részéről. Széles ért. birói működés is valamely peres ügynek elintézése végett. PERTÁRS, (pertárs) ész. f. A biróság előtt perlekedőnek ügytársa, pl. kik többen együtt valaki ellen pert indítanak vagyis ugyanazon ügyben fölperesek, azok egymásnak pertársai; és viszont, ha többen ugyanazon kereset alá vétetnek (ugyanazon ügyben alperesek) mint olyanok maguk között szintén pertársak. PERTÓCSA, falu Vas m., helyr. Pertócsá-ra, —n. —ról. PERTYÓ, 1. PERGYÓ, PÉRTYÓKA, PÉRTYUKA, PÉRTYUSKA, (pér-tyó-ka, pér-tyu-os-ka) kicsiny, m. tt. pértyuká-t, és pértyuskát. Vas vármegyei Őrségben am. lepke, minthogy ez a pertyút, pergyót, azaz, verőfényt szereti. V. ö. PERGYÓ. PERÚJÍTÁS v. —ÚJÍTÁS, (per újítás) esz. m. Perorvoslat, melynél fogva valamely peressél elvesztett perét újra föléleszti és az alappernek ügyérdembeli hiányait kipótolni vagy megigazítni törekszik. Az osztrák törvénykezési nyelven az előbbi állapotba visszahelyezés szélesebb értelmű volt, minthogy némely esetekben a per vég eldöntése előtt is helye volt. PERÚJITÁSI, (perújitási) ész. mn. Perújítást illető, arra vonatkozó. Perújitási jogorvoslat. Perújitási eljárás. PERÚJÍTÓ V. —ÚJÍTÓ, (per-újító) ősz. fn. Aki elvesztett perét újra föléleszti. V. ö. PERÚJÍTÁS. PERÚT, (per-út) 1. PERINTÉZET. PERÜGY, (per-ügy) ősz. fn. Olyan ügy, mely iránt per van folyamatban, peres ügy. PERÜGYELŐ, (per-ügyelő) ész. fn. Csődügyekben a követelések s igények megvitatására, a tömeget érdeklő perek indítása s folytatására, a bukás okainak megrostálására s kifürkészésére, szóval minden peres kérdésekben a csődtömeg képének viselésére a helybeli ügyvédek sorából bíróságilag kinevezett törvénytudó személy.