Czuczor Gergely – Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 5. kötet

P - PERPES - PĚRREND - PĚRS - PERSA - PERSÁNY - PERSBŰZ - PERSE - PĚRSED - PĚRSEDÉK - PĚRSEDÉS - PĚRSĚL - PĚRSĚLY - PĚRSEN - PĚRSZAKASZ - PERSZE - PĚRSZÜNET - PĚRTANÁCS - PĚRTÁRGY - PĚRTÁRGYALÁS - PĚRTÁRS - PERTÓCSA - PERTYÓ - PĚRTYÓKA, PĚRTYUKA - PĚRÚJÍTÁS - PERÚJITÁSI - PĚRÚJÍTÓ - PĚRÚT - PĚRÜGY - PĚRÜGYELŐ

187 PERPES—PERSZAKASZ PERSZE—PERÜGYELŐ 188 PERPES, puszta Gömör m. helyr. Perpes-re, — én, —röl. PERREND v. PERRENDTARTÁS, (per-rend v. rend-tartás) esz. m­. A biró előtti peres eljárás vagyis törvénykezés szabályai rendszerbe foglalva. PÉRS, (pér-s) m­. tt. pérs­et, harm. szr. —e. Tüzes fakadás, bibircsó az állati bőrön. Származé­kai : pérsen, pérsed, pérsedék, pérsedés. Gyöke az égésre, tüzességre vonatkozó pér; rokona a kedély­nek heves kitörését jelentő förmed, förmed, és a bi­bircsó szóban lappangó pir, továbbá : mirigy, s né­mely mások. PERSA, 1. PERZSA. PERSÁNY, erd. falu Fogaras vid. helyr. Per­sány-ba, —ban, —ból. PERSBÜZ, 1. PERZSBÜZ. PERSE, falu Nógrád m. helyr. Persé-re, —n. — röl. PÉRSED, (pér-s-ed) önh. m. pérsed-­ v. —étt. Persnemű­ tüzes, lobos fakadás keletkezik. Forró nyárban kipersed a bör. PÉRSEDÉK, (pér-s-ed-ék) fn. tt. persedék-ét, harm. szr. —e. Tüzes, vörös fakadék a bőrön. Fe­kélyes persedék. A pers­egyes, a persedék több ily­nemű kifakadást jelent. PERSEDES, (pér-s-ed-és) fn. tt. persedés-t, tb. — ék, harm. szr. —e. Tüzes, vörös kifakadás a bő­rön. Különbözik tőle szabatosan véve ,persedék­, mennyiben ez már kifejlett, kész, amaz keletkezés­ben levő perseket jelent. PÉZ­SÉL, 1. PÉRZSÉL és PERSÉLY. PERSÉLY, m­. tt. pérsély-t, tb. —ék, harm, szr. —e. Gömbölyűbb ajakkal : pörsöly, tájdivato­san : péssély, pössöly. Bádog-, bör- vagy más lemezből való edény, melybe holmi adakozási pénzeket gyűj­teni szoktak. Templomi persely (néhutt : néma pénz­tartó v. csak : néma), szegények, kolduló barátok per­selye. Kórházi persely. Házról házra hordozni a per­selyt. A hajósoknál cső, majd vájt majd egyéb be­vésés, melybe valamely köldök, csap, vagy peczek jár. (Büchse, Kenessey A.). Különösen a kerékagy belső oldalára alkalmazott vaslemez ; továbbá a mol­nároknál így neveztetik a malomkő vasa. (Szabó D. Molnár Albertnél : subscus ferrea). Valószínűleg az idegen bursa, börse szókból alakult; ezek eredete pedig a görög pi-Qffa (­ bőr) szóban keresendő, melynek első része egészen öszveüt a magyar bör szóval. PÉRSEN, (per-s-en); PÉRSENÉS, (per-s-en-és), 1. PÉRSED ; PÉRSEDÉS. PÉRSZAKASZ, (per-szakasz) ész. m­. 1) A ré­gibb törvénykezésben az évnek azon része, melyben a perek folytak, ú. m. vizkereszti, mely tartott a húsvéti szünnapokig, húsvétutáni, Szent-Istváni, Szent-Mártoni. V. ö. PERSZÜNET. 2) A per folyamában a nevezetesebb ügyrészletek, pl. tárgyalás, itéletho­zás, fölebbhivatkozás, végrehajtás stb. PERSZE, a latin per se (t. i. intelligitur , ma­gától értődik); magyarul am. természet szerént, rö­videbben talán használhatnók az igen, igen is, igen ám, úgy ám szókat. PÉRSZÜNET, (pér­szünet) ész. m­. 1) A ré­gibb törvénykezésben az évnek bizonyos szaka, melyben a perek nem folytathattak, ú. m. aratási, szüreti időszakok, a három nagy sátoros ünnep előtt és utáni szünnapok stb. 2) Jelenleg más szünnapok a törvénykezésben nincsenek, mint a vasárnapok és a keresztény latin szertartás ünnepei, némely kivé­telekkel. PERTANÁCS, (per­tanács) ősz. m­. A székelyek­nél így nevezik gúnyból az oly embert, ki után útfé­len mindenkivel megáll, és deredarál. V. ö. TANÁCS. PERTÁRGY, (per-tárgy) ösz. fn. A biróság előtt folyó keresetnek vagy pernek végczélja. PERTÁRGYALÁS , (per-tárgyalás) ösz. fn. Törvénykezési vitatkozás a peres felek részéről. Szé­les ért. birói működés is valamely peres ügynek el­intézése végett. PERTÁRS, (per­társ) ész. f­. A biróság előtt perlekedőnek ügytársa, pl. kik többen együtt valaki ellen pert indítanak vagyis ugyanazon ügyben föl­peresek, azok egymásnak pertársai; és viszont, ha többen ugyanazon kereset alá vétetnek (ugyanazon ügyben alperesek) mint olyanok maguk között szin­tén pertársak. PERTÓCSA, falu Vas m., helyr. Pertócsá-ra, —n. —ról. PERTYÓ, 1. PERGYÓ, PÉRTYÓKA, PÉRTYUKA, PÉRTYUSKA, (pér-tyó-ka, pér-tyu-os-ka) kicsiny, m­. tt. pértyuká-t, és pértyusk­á­t. Vas vármegyei Őrségben am. lepke, minthogy ez a pertyút, pergyót, azaz, verőfényt sze­reti. V. ö. PERGYÓ. PERÚJÍTÁS v. —ÚJÍTÁS, (per­ újítás) esz. m­. Perorvoslat, melynél fogva valamely peressél elvesz­tett perét újra föléleszti és az alappernek ügyérdem­beli hiányait kipótolni vagy megigazítni törekszik. Az osztrák törvénykezési nyelven az előbbi állapotba visszahelyezés szélesebb értelmű volt, minthogy né­mely esetekben a per vég eldöntése előtt is helye volt. PERÚJITÁSI, (per­újitási) ész. mn. Perújítást illető, arra vonatkozó. Perújitási jogorvoslat. Perúji­tási eljárás. PERÚJÍTÓ V. —ÚJÍTÓ, (per-újító) ősz. fn. Aki elvesztett perét újra föléleszti. V. ö. PERÚJÍTÁS. PERÚT, (per-út) 1. PERINTÉZET. PERÜGY, (per-ügy) ősz. fn. Olyan ügy, mely iránt per van folyamatban, peres ügy. PERÜGYELŐ, (per-ügyelő) ész. fn. Csődügyek­ben a követelések s igények megvitatására, a töme­get érdeklő perek indítása s folytatására, a bukás okainak megrostálására s kifürkészésére, szóval min­den peres kérdésekben a csődtömeg képének viselé­sére a helybeli ügyvédek sorából bíróságilag kineve­zett törvénytudó személy.

Next