Czuczor Gergely – Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 6. kötet
ZS - ZSÍRBOGÁR - ZSÍRFOLT - ZSÍRFOLTOS - ZSÍRGÖDÖR - ZSIRKA - ZSÍRKŐ - ZSÍRNEMŰ - ZSÍROS - ZSÍROSAN - ZSÍROSÍT - ZSÍROSÍTÁS - ZSÍROSODÁS - ZSÍROSODIK - ZSÍROSSÁG - ZSÍROZ - ZSÍROZÁS - ZSÍRPĚCSÉT - ZSÍRPIACZ - ZSÍRPILLE - ZSÍRSAV - ZSÍRSAVAS - ZSÍRSEJT - ZSÍRTALAN - ZSISKU - ZSITÁR - ZSITFA - ZSITFAMAJOR - ZSITKÓCZ - ZSITTIN - ZSITTNA - ZSITVA
1267 ZSÍRBOGÁR—ZSÍROSODÁS. ZSÍROSODIK—ZSITVA. 1268 ZSÍRBOGÁR, (zsír-bogár) ősz. fn. 1. ISTEN TEHENKÉJE. ZSÍRFOLT, (zsír-folt) ősz. fn. Folt, vagy pecsét, vagy mocsok, mely a ruhán, vagy más testen, rácseppent zsírtól támadt, és látszik. A ruhából, szövetből, padolatból kivenni a zsirfoltokat. ZSÍRFOLTOS, (zsir-foltos) ösz. mn. Amit zsir-folt vagy foltok mocskitanak. Zsírfoltos kalap, sipka, asztal, ruha. „Félretaszítja fején zsírfoltos házi sisakját." (Vérségi. Baktai paraszt.) ZSÍRGÖDÖR, (zsír-gödör) ösz. m. Vadászok nyelvén a borz farkának tövében levő nyílás, melyet téli barangolásában szopogat. ZSIRKA, (zsírka) kicsinző m. tt. zsirkát. Göcsejben jelent kisütött szalonnaszeletet. ZSÍRKŐ, (zsírka) 1. SZALONNAKŐ. ZSÍRNEMÜ, v. —NEMÜ. (zsirnemü) ész. mn. Általán, minden zsírféle, vagy zsírhoz hasonló. Zsirnemü kövérség, nedvek, olajok, kenőcsök. ZSÍROS, ZSÍROS, (zsíros) mn. tt. zsíros-1, v. —at, tb. —ak. 1) Kövér, hájas, faggyas, szalonnás testű, bekrészü, zsírral bevont, zsirral bővelkedő. Zsiros hús, koncz, falat. Zsíros disznó, lud. 2) Amit zsirral főztek, sütöttek, leöntöttek, kirántottak, berántottak. Zsiros káposzta, pogácsa, gombócz, csusza, derellye, kása. Zsiros étkek. Szélesbért, ide veszik a vajast is. 3) Zsírral bekent. Zsírtól foltos, mocskos. Zsiros kötény, padolat. Zsirostarisznya v. táska. Zsiros szájú átv. értelemben is , aki a zsiros ételt szereti. Közmondatok : Aki sok zsírost eszik, elcsapja a hasát. A zsiros borsó elcsapta a gátat. Addig tart a barátság, mig zsiros a konyha. Sokszor a zsiros táskából ugrik ki a szép kalács. Ezen közmondat: sovány de zsiros, ellentétes szójáték. 4) Zsirnemű, vagy zsírhoz hasonló nedvekkel bővelkedő, olajos, földre vonatkozva am. televényes, sikeres, trágyázott. Zsiros szántóföldek. ZSÍROSAN, ZSÍROSAN, (zsírosan) id. 1) Zsírral készítve, megzsírozva. Zsírosan szereti az ételt. 2) Zsírral bekenve, bemocskolva, zsírfoltos állapotban. Zsírosan viseli a ruhát. Amit tisztán kapott, zsírosan adta vissza. ZSÍROSÍT, ZSÍROSIT (zsírosit) áth. m. zsírosított, par. —s, hb. —m. v. —am. Zsírossá, kövérré, hájassá, faggyassá tesz, hizlal. A makkolás, kukoriczaevés zsírosítja a disznót. Átv. a földet televényessé, termékenynyé teszi, trágyázza. V. ö. ZSÍROS. ZSÍROSÍTÁS , ZSIROSITÁS , (zsiros-ítás) fn. tt. zsirosítás-t, tb. —ok, harm. szt. —a. Cselekvés, mely által zsírosítanak valamit. V. ö. ZSÍR. ZSÍROSODÁS, ZSÍROSODÁS, (zsiros-odás) fn. tt. zsirosodás t, tb. —ok, harm. szr. —a. A test növekedési állapota, midőn zsirosodik ; kövéredés, faggyasodás, hájasodás, szalonnásodás. V. ö. ZSIROSODIK, ZSÍROSODIK, ZSIROSODIK, (zsírosodik) k. m. zsirosodtam, —tál. —ott. 1) Zsírja növekedik, szaporodik,u.m.hájasodik,faggyasodik,szalonnásodik, illetőleg hízik, kövéredik. 2) Zsírtól foltosodik, mocskosodik. Zsirral bánónak keze, ruhája zsirosodik. ZSÍROSSÁG, ZSIROSSÁG, (zsírosság) m. tt. zsirosságot, harm. szr. —a. 1) Zsiros állapot, vagy tulajdonság, illetőleg hízottság, kövérség, hájasság, faggyasság. 2) Zsírtól származó mocskosság, foltosság. V. ö. ZSÍROS, ZSÍROZ, ZSÍROZ, (zsíroz) áth. m. zsiroztam, — tál, —ott, par. —z. l) Az ételt zsírral elkészíti, zsírral leönti, leforrázza, bekeni stb., hogy azt ízessé, csuszóssá tegye. Zsírozni a kását, csuszát. Vajazd meg neki, zsírozd meg neki, hadd legyen jó ize. (Népd.). 2) Zsírral mocskoz, foltoz,mázol. Bezsírozni a kezeket, az asztalkendőt, a ruhát. 3) Átv. ért. a földet trágyázza. ZSÍROZÁS, ZSÍROZÁS, (zsírozás) m. tt. zsírozást, tb. —ok. harm. szt. —a. Cselekvés, mely által zsíroznak valamit. V. ö. ZSÍROZ. ZSÍRPÉCSÉT, (zsír-pécsét) 1. ZSÍRFOLT. ZSÍRPIACZ, (zsír piacz) ész. m. Piacz, melyen zsírnemüeket, u. m. olvasztott zsírt, szalonnát, hájat árulnak. ZSÍRPILLE, (zsír-pille) ösz. m. 1) A zsiradékot meglepni szerető, s azon éldegélő pillefaj. 2) Kövéres hólyagosa, mely néha a víz színén úszkálni látszik. ZSÍRSAV, (zsír-sav) ösz. fn. Vegyészi ért.sav, melyet a zsíros állati részekből vonnak ki. ZSÍRSAVAS, (zsír-savas) ösz. fn. Zsírsavat, tartalmazó. Zsírsavas állati részek. ZSÍRSEJT, (zsír-sejt) ész. fn. Sejt, nemű részecske az állati zsírban. ZSÍRTALAN, (zsírtalan) 1. ZSÍRATLAN. ZSISKU, I. ZSIZSKU, és ZSIZSIK. ZSITÁR, fn. tt. zsitár t, tb. —ok. harm. szr. —a. v. —ja. Kriza J. szerént Kereszturfiszékben am. határpásztor . Gyarmathi S. szerént am. marhahajtó, máskép : zsíbtár, románul: zsitára. ZSITFA, ALSÓ—, FELSŐ—, faluk Somogy m. ; helyr. Zsítfára, —n, —ról. Némely kiejtés szerént pl. Kisznericsnél: Zsitva. ZSITFAMAJOR, puszta Somogy m.; helyr. —majorba, —ban —ból. ZSITKÓCZ, falu Szala m. ; helyr. Zsitkócz-ra, —on, —ról. ZSITTIN, falu Krassó m. ; helyr. Zsittin-be, — ben, —ből. ZSITTNA, falu Trencsin m.; helyr.Zsittnára, —n, —ról. ZSITVA, 1) L. ZSITFA. 2) Folyó Komárom megyében, mely Nyitra és Bars vármegyék közt határt csinálva, Udvardnál ömlik a megyébe és Zsitvatőnél szakad a Dunába. Ennek torkolatánál (in castris inter Danubium et fluvium Sitva positis) köttetett 1606-ik évi nov. 11-ikén II. Rudolf császár és a török szultán között az úgy nevezett Zsitvato-