Dátum, 1989. szeptember (1. évfolyam, 103-128. szám)
1989-09-01 / 103. szám
A duzzasztó izzasztó gondjai Miként használható a bősi erőmű a nagymarosi létesítmény nélkül, milyen jogi lehetőségek vannak e módosításra, milyen gazdasági kihatásokra lehet számítani? Szakmai bizottságok — több társadalmi környezetvédelmi csoport részvételével — vizsgálták az elmúlt hetekben ezeket a kérdésköröket. A műszaki-ökológiai, az államközi szerződés módosítására vonatkozó, illetve a gazdaságossági szempontokat mérlegelő jelentések a napokban készültek el. Milyen megállapításokat tet a műszaki-ökológiai bizottság? — kérdezte V. Nagy Imrét a munkacsoport vezetőjét az MTI munkatársa. — Alapvető megállapítás — mondotta a professzor —, hogy a nagymarosi duzzasztás nélkül nem lehet a bősi erőművet csúcsüzemben használni. Ez számos új problémát vet fel. A dunakiliti tározóban például a csúcsüzemi duzzasztás és vízleeresztés nélkül csak középen, az eredeti medernél mozogna a víz. Az áramlási tér két oldalán, azaz a tározó döntő részén nagyarányú algásodás kezdődne oxigénhiánnyal, s ez a csúcsüzemhez képest is jóval nagyobb iszaplerakódást eredményezne. Megoldást csak az hozhat, ha a magyar és a csehszlovák oldalon egyaránt új gátrendszerrel, egy, a jelenleginél kisebb duzzasztási teret építenének az egész víztömeg állandó mozgásban tartásához. Ez viszont óriási többletköltséget jelentene. A nagymarosi duzzasztás elhagyása ezenkívül más feladatokat is ad. A megemelt vízszint nélkül igen nagy lenne a medermélyülés ott, ahol az üzemvízcsatorna visszakanyarodik a Dunába. Több szakember szerint a nagymarosi létesítmény visszatartaná, leülepítené a különféle, főként nehézfém tartalmú szennyezőket, és ezek rendszeres eltávolításával, elkülönített tárolásával jobban megvédhetők lennének a főváros ivóvízbázisai. A Szigetköz keleti részén eredetileg nem terveztek szivárogtató rendszert. Itt a nagymarosi létesítmény visszaduzzasztó hatása biztosította volna a megfelelő talajvízszintet. Ennek pótlásáról is gondoskodni kell, ha nem épül meg a nagymarosi műtárgy. A bősi létesítmény alapüzeménél — s nem csupán a csúcsrajáratásnál — ugyancsak komoly ökológiai veszélyekkel jár, ha túl kevés víz marad az Öreg-Duna medrében. A nagymarosi létesítmény nélkül nem lehet a három és fél méteres hajózási vízmélységet elérni — állítják. A több milliárd forintos medermélyítési munkákkal is csak 2,1—2,3 méter a kitűzhető cél. A viták során a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság Környezetvédő Csoportja ezt a megközelítést nem fogadta el, különvéleményüket írásban csatolták. Többek között arra hivatkoztak, hogy csak mesterséges, csatornázott mederrészekben indokolt a három és fél méteres mélység. л Vasban • vaskalap nélkül Legális lengyel KGST-piac Legalizálták Szombathelyen a „lengyel piacot”, amelyet „KGST-piac” néven is emlegetnek. A vasi megyeszékhely piacán, illetve annak közvetlen közelében naponta 20—30, esetenként ennél is több lengyel állampolgár árusítja a különböző árucikkeket, zömmel ruhaneműket, divatárukat és műszaki cikkeket. Az illegális kereskedelem gyakran zavart, esetenként fennakadást okozott a csarnok környékén a közlekedésben, különösen néhány hónapja, amióta az illegális árusok kiszorultak a piacról, és a közeli iskola kerítéséhez költöztek. Mivel az effajta árusítást tiltó jogszabályoknak megnyugtató módon nem tudtak érvényt szerezni, a városi tanács vezetői úgy határoztak, legalizálják a „KGST-piacot”. Intézkedtek, hogy a vásárcsarnok kezelésében lévő szabadtéri, bekerített területen kapjanak helyet a lengyel árusok, ezért természetesen helypénzt kötelesek fizetni. Ezzel kulturáltabbá, áttekinthetővé, ennél fogva ellenőrizhetőbbé tették ezt a fajta kereskedelmet. — Más férjek is segítenek a feleségüknek bevásárolni ... Nyelvekre nyitott kapuk Pécsi iskolapélda Minden előzetes várakozást felülmúló érdeklődés nyilvánult meg az ország első ifjúsági nyelviskolája iránt, amely ősszel nyitja meg a kapuit Pécsett A szervezők 80—100 fiatal jelentkezésére számítottak, ezzel szemben mintegy 200 lány és fiú kérte felvételét a speciális nyelvoktató intézménybe. A pályázók kétharmada az ország távoli vidékeiről utazott Pécsre, hogy felvételi vizsgát tegyen. A felvételi bizottság százhúsz — túlnyomórészt frissen érettségizett.S továbbtanulni vagy elhelyezkedni nem tudó — fiatal nyelvkészségét találta alkalmasnak az intenzív angol, illetve német nyelvi képzésre. Nyelvtudásuk alapján határozták meg, hogy ki, melyik csoportban tanul majd. Mind az angol, mind a német nyelvből egy alapfokú, két középfokú és egy felsőfokú nyelvvizsgára felkészítő osztályt szerveztek. Ezek nem merev beosztások, a tanulók év közben — gyorsabb vagy lassúbb haladásuknak megfelelően — átkerülhetnek az alsóbb vagy felsőbb csoportba. A pécsi kezdeményezés eredetisége abban áll, hogy az iskolájukból nemrég kikerült fiatalok ugyanúgy járnak tovább iskolába, mint annak előtte, azaz ősztől tavaszig minden nap délelőtt, de kizárólag a választott idegen nyelvvel foglalkoznak. Ha úgy tetszik, a középiskola ötödik osztályát végzik. Körülbelül hatszáz órában tanulják majd az angolt, illetve a németet, s nyelvi gyakorlaton is részt vesznek az illető országban. A nyelvi képzéshez kiegészítő szakmai (pénzintézeti, idegenforgalmi, kereskedelmi, stb.) képzés csatlakozik, így egyszerre kerülhet sor nyelvi és szakmai vizsgára. Az ifjúsági nyelviskola — a TIT pécsi-baranyai szervezete, a Baranya Megyei Tanács munkaügyi osztálya és a Magyar Hitel Bank pécsi igazgatósága közös vállalkozásaként született meg. Nem olcsó iskoláról van szó, de a szülők több mint fele maga fedezi a költségeket, mivel jó beruházásnak tartja a nyelvtudást. A többiek pályázatot nyújthatnak be a foglalkoztatási alaphoz, s közép-, illetve felsőfokú vizsgaeredmény esetén visszatérítik a költségek 60, illetve 70 százalékát A bank pedig — kívánságra — százezer forint nyelvképzési kölcsönt ad, amit öt év alatt kell törleszteni. Sorskérdések a KGB-ben Támogatott áldozatok * A sztálinizmus áldozatainak moszkvai szövetsége szerdán a KGB (Állambiztonsági Bizottság) székházában rendezett összejövetelt, amelyen főként a rehabilitálásról, az eltűntek sorsának kiderítéséről volt szó. Moszkvában alig egy hónapja alakult meg a szövetség, amelynek eddig 500 tagja van, s napról napra mind többen jelentkeznek felvételüket kérve. A szövetség elnöke Nyikolaj Numerov, aki 10 évet töltött büntetőtáborokban a sztálini érában, s háromszor zárták ki, majd vették vissza a pártba. Mint a tévének nyilatkozva elmondta: a szervezet konkrét kérdésekkel foglalkozik, így egyebek között a ma nehéz körülmények között élő áldozatok támogatásával, segítésével, ápolásának megszervezésével. A sajátos sajtóértekezleten a KGB képviselői elmondták, hogy megkezdődött és folyik a represszió idején ártatlanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálata, s erről folyamatosan értesítik az érintetteket, illetve családtagjaikat. Világkiállításért Kft. Akinek nem (market)inge... Világkiállításért Kft alakult Budapesten 12 építőipari kivitelező, beruházó és tervező vállalat részvételével, 12 millió forintos alaptőkével. A társaság célja, hogy megszervezze a magyar vállalkozók részvételét a beruházás 50 hektáros területének, illetve 100 ezer négyzetméternyi épületének előkészítési, megvalósítási munkálataiban. A Kft. már most, a végleges döntés előtt is megkezdi a különféle információk gyűjtését, rendszerezését, a piackutatást, üzletszervezést, a marketing tevékenységet. 2 DÁTUM 1989. szeptember 1. Nem lőttek, csak puskát adtak?! A záradék ára A történelmi dokumentumok rögzítették: 1939. szeptember elsején hajnali háromnegyed ötkor a német Schleswig-Holstein cirkáló nehéztüzérsége lőni kezdte a danzigi (Gdansk) lengyel katonai támaszpontot. Nem sokkal később a több mint másfél milliós német hadsereg háromezer tankjával, kétezer harci gépével rátámadt Lengyelországra. Négy nap múlva elesett Bydgoszcz, ötödik nap Krakkó és szeptember 27-én Varsó, így kezdődött az emberiség legpusztítóbb háborúja. Az igazi újdonságot ma az augusztus végi napok „eddig ismeretlen” eseményei jelentik, ahogyan a sztálini Szovjetunió és a fasiszta Németország szövetségre lépett. 1939. augusztus 23-án meg nem támadási szerződést kötöttek, majd ezt szeptember 28-án barátsági és határszerződéssel egészítették ki. A szerződésekhez csatolt jegyzékek pedig eldöntötték a két fél kelet-európai érdekövezeteit. Kimondták: „a balti államok (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia) területén történt területi átrendeződés esetén Németország és a Szovjetunió határát Litvánia határvonalánál, a lengyel területi átrendezések esetén pedig Narew, Visztula, San folyók mentén húzzák meg. Lengyelország állami létét a későbbi politikai eseményektől teszik függővé”. Délkelet-Európában a Szovjetunió Besszarábia megőrzését kérte, ugyanakkor Németország teljes érdektelenséget mutatott a térség iránt A szerződés szovjet történészek szerint az adott politikai helyzetben megfelelő taktikai lépés volt, a háború elodázását, a német terjeszkedés megállítását jelentette. A későbbi barátsági és határszerződést, amelyet a Szovjetunió nem hadviselő félként a háborúban álló Németországgal szerződött, politikai hibának minősítik. Hasonlóan elítélik a szerződéshez csatolt újabb titkos záradékot, amelyben a népek feje felett tovább rajzolták Európa térképét. A háború előtti események nem kevésbé ismeretlen pillanatai azok a tárgyalások, amelyek francia, brit és szovjet részvétellel zajlottak és eredménytelenül értek véget 1939. augusztus 21-én Moszkvában. Mi történt volna, ha akkor megállapodnak és együtt lépnek fel a hitleri Németország ellen? S miért nem állapodtak meg? Megváltoztathatták volna a háború menetét a britek és a németek titkos tárgyalásai is — többek között 1941-ben, amelyekről mindmáig kevés vált ismertté. Az események, a politikai manőverek célja egy volt: mindenki a másikat kijátszva győzni akart A szovjet történészek határozottan visszautasítják azt a nézetet, amely szerint az 1939. augusztus 23-i szerződés és titkos záradéka hozta előbbre a háború kitörésének időpontját. Mint hangsúlyozzák, mindössze a későbbi események feltételeit teremtették meg. (Tehát nem lőttek, csak puskát adtak?! A szerk.) Mivel a szovjet-német szerződések kis túlzással egész Kelet-Európa további sorsára döntőek voltak, jelenleg történészek, politikusok, jogászok vitatják a szerződések megkötésének körülményeit, azok jogosságát, kihatását a mai politikai, geopolitikai helyzetre. Különösen így van ez az érintett balti államok esetében, amelyek szuverenitásuk elvesztését látják bennük. Éppen ezért követelik a szerződések és azok titkos záradékainak hatályon kívül helyezését Szovjet hivatalos álláspontok szerint a szerződések 1941. június 22-én, akkor, amikor Németország meglepetésszerű támadást intézett a Szovjetunió ellen, elvesztették érvényességüket De mivel a szovjet-német szerződésekben foglaltak — talán a történelem véletlen fordulatainak köszönthetően — lényegében a mai Európa földrajzi és politikai térképén is fellelhetők, sokan kétségbe vonják a szerződések érvénytelenségét igazi érvénytelenítés mellett foglalnak állást. Vannak, akik a történelem kerekét szeretnék visszafordítani, s az 1939. augusztus 23-a előtti állapotokból akarnak kiindulni. Szovjet vélemények szerint ez veszélyes és kalandor lépés lenne, ezzel ugyanis megkérdőjeleznének mindent ami azt követően történt így jelenlegi államhatárokat országok második világháborús szerepét, szövetségi viszonyokat szerződéseket. Felszabadítók és elnyomók cserélnének szerepet és a háború utáni, több mint negyven éves békés életet jelentő politikai stabilitás inogna meg alapjaiban. Olyan előre láthatatlan és felmérhetetlen események sorozata indulhatna el, amely még ezt a napjainkban ismeretlen ismerős háborút is túlszárnyalná... Kaszab Zsuzsa (Moszkva), MTI—Panoráma Osztrák külügyminiszteri nyilatkozat Készség az elkötelezettségre Az osztrák külügyminiszter országa erőteljesebb elkötelezettségét sürgette a reformok útját járó kelet-európai országok iránt A Die Presse csütörtöki számában megjelent nyilatkozatában Alois Mock kifejtette, hogy a tervezett segélyintézkedések végrehajtásába a szövetségi tartományokat és a társadalmi szervezeteket is be kívánják vonni. Mock egyidejűleg figyelmeztetett a jövőbeni keleteurópai fejlődéssel kapcsolatban megnövekedett kockázati félelmekre, amelyek véleménye szerint jelentősen csökkentik egy erőteljesebb segítségnyújtás lehetőágét. A lap a továbbiakban beszámol arról, hogy egyelőre nem érkeztek hivatalos válaszok arra a hatmilliárd dolláros segély csomagtervre, amit Mock az EFTA miniszteri konferenciáján Kristiansandban ez év júniusában terjesztett elő. Bécsben különösen az EFTA-tagok hallgatását fogadják megütközéssel, hisz a javaslat a szervezet tagállamainak befolyását növelné jelentős mértékben. Mock szerint komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy a kelet-európai reformok sikerre vezethessenek. Az emberek rövid idő alatt kedvező gazdasági eredményeket várnak. Mindnyájan tudjuk azonban, milyen hosszú ideig tart, amíg a gazdasági reformok eredményekre vezetnek, és ez politikai veszélyeket rejt magában — nyilatkozta a külügyminiszter. Az osztrák külügyminisztérium vezetője elutasított mindenfajta formalizmust a Magyarországon át Ausztriába távozni kívánó NDK-sokkal kapcsolatban. Amiről a Vöröskereszt megállapodik, azt Ausztria elfogadja. Az egész problémát Bécs „gyakorlatiasan, hatékonyan, feltűnés és komplikációk nélkül” kívánja kezelni. Ausztriának készen kell állnia, hogy konkrét segítséget nyújtson azoknak az emberekkde, akik „mindent maguk mögött hagytak”. Eddig az NDK is respektálta a feltűnés nélküli osztrák segítséget — hangzik a nyilatkozatban.