Állami főreáliskola, Debrecen, 1939

Halála után egy különös pör támadt : az arkádiai pör. Aki az arkádiai pörről szól, annak tudnia kell, hogy Kazinczy és Debrecen közt nagy ellentét volt már 1803—04-ben, még inkább 1805-ben és később. A két író viszonyát is ismernie kell. Költőnk már 1792-ben, 19 éves korában Kazinczy­hoz fordult, mire válaszként kapta, hogy „versei igen kedvesen folynak s az ideák nemesek és nem földszint csúszók", és megígérte neki, hogy verseit ő fogja kiadni, így kezdődött a barátságuk. Amint Kazinczy kiszabadul borzasztó fogságából, Csokonai is sietett üdvözölni; Kazinczy családja egyébként haragudott Csokonaira, Kazinczy édesanyja kérte is fiát, hogy ne fog­lalkozzék vele, Kazinczy azonban mindig védelmébe vette költőnket. Midőn betegségéről értesült, nyomban írt Szentgyörgyi doktornak. — Csokonai halála hírére Kazinczy Debrecenbe siet, résztvesz a temetésen és nekrológot ír. A nekrológ a Magyar Kurír­ban 1805 februárban jelent meg. Érsemlyénben írja róla Kazinczy: „volt néha benne misanthropia, de emellett valódi emberi szeretet, néha cinikus is volt, de mindamellett aesthetikai lélek maradt". Amint megjelent a nekrológ, Debrecenben nagyon megharagudtak Kazinczyra. Ráfogták, hogy Csokonait mizantró­piával, cinizmussal vádolta. A város közadakozásból akart emléket emelni költő fiának, Kazinczy azonban azt válaszolta, hogy kerülni kell a dobra­verést, majd maga gyűjti össze a szükséges pénzt. A Hazai Tudósítások­ban 1806-ban meg is írta, hogy mi lesz az emlékkövön, melyet ő állít Csokonainak. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLYNAK hamvai. Született 1773. Nov. 17. Meghalt 1805. Jan. 28. Árkádiában éltem én is ! (A felírás felett egy repülő lepe, a halhatatlan lélek jelképe.) Ennek a kifejezésnek : „Árkádiában éltem én is" jelentése : „Művész valók, s boldogul éltem a művészi szép élet sphaerajában." Debrecenben különösen Kiss Imre és Fazekas Mihály támadta Kazinczyt ezért. A deb­receniek szerint az egész felirat magyartalan, nincs annak értelme, mert a felirat első részében Csokonairól, mint harmadik személyről, a másik részében, mint első személyről van szó. Ami pedig Árkádiát illeti, a deb­receniek Barthélemy : Anacharsis utazásai c. regényében azt olvasták, hogy Árkádia igen jó legelő, különösen szamarak számára. Calepinus szótárában is utána néztek és azt olvasták, hogy Árkádia híres volt marhalegelőjéről, melyen szamarak is legeltek. Kazinczy a kifejezést a németektől vette át. Az egész kifejezés alapja azonban a híres Poussin festménye, amely pásztorokat és egy sírkövet ábrázol. Erre a sírkőre van ráírva : „Et in Arcadia ego." Ezt a kifejezést átvette Goethe is, Schiller is. Goethe azt írja egy helyt: „Én is voltam Árkádiában." Schiller pedig azt írja egy költeményében : „Én is Árkádiában születtem." Árkádia mindig a boldogság hazája. Csokonai is használta ezt a szót. Egy ajánlásában azt mondja Debrecenről, hogy az magyar Árkádia. Midőn a debreceniek azzal a váddal éltek, hogy Kazinczy megtámadta ezzel a felirattal Debrecent, akkor már nagyon "haragudtak Kazinczyra. A haragra Kazinczy is haraggal

Next