Debreceni Szemle, 1927 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 9. szám - Farkas Gyula: Jókai és Reviczky
Farkas Gyula : Jókai és Reviczky. 521 leplezetlenül tör ki ellenszenve. Amikor 1882-ben a Hon szerkesztőségéből elbocsátották, alig gondolhatott arra, hogy életútja még egyszer kereszteződni fog Jókaiéval. Erről a találkozásról megfeledkeztek életrajzírói. Történt pedig ez Kassán, 1885-ben, amikor Reviczky a németnyelvű ellenzéki ,,Pannonia“ szerkesztését vállalta. Életének kassai szakát még meglehetős homály borítja. Paulovits azt írja, hogy Aradról 1884 augusztusában távozván, háromheti pesti időzés után ment Kassára, ahol a „Pannóniát“ másfél évig szerkesztette. A „Pannonia“ egykorú évfolyamainak egyszerű átlapozása meggyőz arról, hogy Reviczky csak 1885 szept. elején vette át a „Pannonia“ szerkesztését. Az első vezércikket saját neve alatt a szept. 4-iki számba írta, melyben egy Endrődi-fordítása is megjelent, a lapot pedig mint felelős szerkesztő a szept. 23-iki számtól kezdve jegyzi egészen 1886 január 10-ig. Egyetlen felkutatható leveléből, mely ebből az időből származik, kesernyésen ír a kassai viszonyokról Koroda Pálnak. Megkísérelte előfizetők gyűjtését új kötete számára, de csak hat aláíró jelentkezett. Ugyanebben a levélben írja : „Újévkor már megint Pesten leszek.“ Kassán tehát alig négy hónapot töltött. (Kinyomozásra vár tehát, hogy hol volt Reviczky 1884 augusztustól 1885 szeptemberéig.) Ugyanebben az időben Jókai Kassa kormánypárti képviselője volt, a véletlen tehát úgy hozta magával, hogy Reviczky, az ellenzéki lap szerkesztője számára kitűnő alkalom kínálkozott a kormánypárti Jókai támadására. Reviczky alig melegedett még meg Kassán, már jelezte lapja, hogy Jókai szeptember 19-én Kassára érkezik, hogy választói előtt beszámolóját megtartsa. Az ellenzéki „Pannonia“ teljes tárgyilagossággal hozza a híreket az ünnepélyes fogadtatásról, a bankettről, még annak leírásáról sem feledkezik meg, hogy Jókai megérkezésének délutánján kikkel tarokkozott és hogy az éppen Kassán tartózkodó József főhercegnél tisztelgett. Ámde a szept. 23-iki számban egy vezércikket közöl Reviczky aláírásával „Humoristische Politik“ címen. Ezzel a vezércikkel indulnak meg Reviczky sorozatos támadásai Jókai ellen, melyekben őt nyilván nem személyes bosszúérzés, hanem sajátos irodalmi felfogása vezette, így mindjárt első vezércikke, röviden érintvén Jókai politikai beszámolóját, melyet politikai kérdésekben való nagy tájékozatlansággal vádol meg, áttér Jókaira, az íróra, aki politikai népszerűségének feláldozza páratlan írói népszerűségét. Az irodalmi élettel egyáltalán nem törődik. Az ifjú írókat nem karolja fel és nem is ismeri. Az Akadémia, a Kisfaludy-Társaság gyűléseire nem jár el, de még a neki és általa alapított Petőfi-Társaság ünnepi gyűlésein is csak hosszas tárgyalások után hajlandó megjelenni. Bezzeg, ha a kormány mellett egy „igen“ szavazatot kell leadnia, akkor a parlament gyűléséről nem hiányzik ! Különös megbotránkozással emeli ki Reviczky, hogy Jókai Arany életének utolsó húsz esztendejében a magyar költőfejedelemmel egyetlenegyszer sem találkozott. Reviczky lapját gyökeresen irodalmasítja, új rovatokat vezet be, így mindenekelőtt a „Paprikát“, mely igen sokat foglalkozik Jókai személyével, főleg a „Cigánybáró“ körül felvert hullámokkal. Ezek azapró csipkelődések fel is lázították aztán a kormánypárti lapot, mely