Debreceni Szemle, 1934 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 5. szám - DEBRECEN ÉS AZ ALFÖLD
DEBRECEN ÉS AZ ALFÖLD Stephanus Csorba Debrecinus Unparus. 1587-ben Forgách Imre kezdeményezésére számos humanista De Sigetho... címen Wittenbergben kiadott egy abban a korban mindenesetre nagyszabású gyászvers-gyűjteményt, a szigeti hős emlékének áldozva. A magyar szerzők közt találunk debreceni embert is : „Stephanus Csorba Debrecin, Ungarus“-nak nevezi magát. Tizennégy disztichont írt Zrínyi magasztalására. Költeményében felveti a kérdést, hogy ha a hősök méltók a megemlékezésre, mennyire megilleti ez Zrínyit, aki oly nagy vitéz volt. A válasz Zrínyi érdemeit sorolja el. Végül így szól : „Ad quoties similem precibus petitique petetque Zrinius in terris sit numerosus Amen.“ Tekintettel arra, hogy a költemény felkeltheti érdeklődésünket más munkáira is — ha vannak —, hasznosnak láttam, hogy behatóbban foglalkozzam a szerzővel. Csorba, mint a tehetősebb debreceni polgárok pártfogoltja mehetett Wittenbergbe 1584-ben. (V. c. Bartholomaeides : Memoriae Vngarorum etc. Pesthini, 1817. p. 80.) Visszatérte után az első nyom a debreceni kollégium Catalogus studiosorum illustris scholae debrecinae ab anno Dni. 1588. nevezetű jegyzőkönyvében található bejegyzés : . .Rectore Stephano Csorba. . . “. Veresmarti Mihály kitörési önigazolásában megemlékezik róla, mint mesteréről.” 1597-ben azonban már az érmelléki tractus esperesei közt sorolják fel őt. Ekkor ábrányi (Alsóvagy Vedresábrány) lelkész volt, aki e minőségében vett részt a tasnádi zsinaton, 1598-ban pedig a csengerin. 1605-ben pedig a középszolnoki tractus esperesei közt, mint erdődi lelkész szerepel, s úgy látszik, itt halt meg, mert nincs róla több adatunk, illetve ebben az évben váltja fel helyét Erdődön Megyeri János.4 Miskolczi Csulyak István is említi önéletrajzában (Magy. Prot. Egyháztört. Adattár, XI. évf., Bp. 1927, 123—41.) : „proficisci coactus sum Debrecinum bonae famae scholam, Gregorii Chiepregi, antea Cantoris Miscolniensis, tunc vero Debrecinensis scholae alumni commendatione illectus anno 1589. ubi duo clarissimi rectores decebant, Stephanus Chiorba Debrecinus et Johannes Thomai. . .“ Ki tud róla többet? (Budapest.) Ifj. Clauser Mihály. 2 Szűcs István : Debrecen város tört. 1871. II. 591 , 595. 1. 3 M. Évsz. 1891. 4 Bartholomaeides i. m. Barcsa János : A tiszántúli ev. ref. egyházker. tört. I. 57. 1. és 114. 1. 1 Részletesebben 1. Antal. Rec. (1906.) 321 —2. és 346—7. 1.