Debreceni Szemle, 1934 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 5. szám - DEBRECEN ÉS AZ ALFÖLD

DEBRECEN ÉS AZ ALFÖLD Stephanus Csorba Debrecinus Unparus. 1587-ben Forgách Imre kezdeménye­zésére számos humanista De Sigetho...­ címen Wittenbergben kiadott egy ab­ban a korban mindenesetre nagysza­bású gyászvers-gyű­jteményt, a szigeti hős emlékének áldozva. A magyar szerzők közt találunk debreceni embert is : „Stephanus Csorba Debrecin, Unga­­rus“-nak nevezi magát. Tizennégy disz­tichont írt Zrínyi magasztalására. Köl­teményében felveti a kérdést, hogy ha a hősök méltók a megemlékezésre, mennyire megilleti ez Zrínyit, aki oly nagy vitéz volt. A válasz Zrínyi érde­meit sorolja el. Végül így szól : „Ad quoties similem precibus petitique petetque Zrinius in terris sit numerosus Amen.“ Tekintettel arra, hogy a költemény felkeltheti érdeklődésünket más mun­káira is — ha vannak —, hasznosnak láttam, hogy behatóbban foglalkozzam a szerzővel. Csorba, mint a tehetősebb debreceni polgárok pártfogoltja mehe­tett Wittenbergbe 1584-ben. (V. c. Bartholomaeides : Memoriae Vngaro­­rum etc. Pesthini, 1817. p. 80.) Vissza­térte után az első nyom a debreceni kollégium Catalogus studiosorum il­lustris scholae debrecinae ab anno Dni. 1588. nevezetű jegyzőkönyvében talál­ható bejegyzés : . .Rectore Stephano Csorba. . . “. Veresmarti Mihály kitörési önigazolásában megemlékezik róla, mint mesteréről.” 1597-ben azonban már az érmelléki tractus esperesei közt sorolják fel őt. Ekkor ábrányi (Alsó­vagy Vedresábrány) lelkész volt, aki e minőségében vett részt a tasnádi zsi­naton, 1598-ban pedig a csengerin. 1605-ben pedig a középszolnoki tractus esperesei közt, mint erdődi lelkész sze­repel, s úgy látszik, itt halt meg, mert nincs róla több adatunk, illetve ebben az évben váltja fel helyét Erdődön Megyeri János.4 Miskolczi Csulyak István is említi önéletrajzában (Magy. Prot. Egyháztört. Adattár, XI. évf., Bp. 1927, 123—4­­1.) : „proficisci coactus sum Debrecinum bonae famae scholam, Gregorii Chiepregi, antea Cantoris Miscolniensis, tunc vero Debrecinensis scholae alumni com­mendatione illectus anno 1589. ubi duo clarissimi rectores decebant, Stephanus Chiorba Debrecinus et Johannes Thom­ai. . .“ Ki tud róla többet­­? (Budapest.) Ifj. Clauser Mihály. 2 Szűcs István : Debrecen város tört. 1871. II. 591 , 595. 1. 3 M. Évsz. 1891. 4 Bartholomaeides i. m. Barcsa János : A tiszántúli ev. ref. egyházker. tört. I. 57. 1. és 114. 1. 1 Részletesebben 1. Antal. Rec. (1906.) 321 —2. és 346—7. 1.

Next