Debreceni Szemle, 1935 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Leffler Béla: Petőfi hatása a legnagyobb svéd lírikusra

DEBRECENI SZEMLE IX. ÉVFOLYAM 1935. JANUÁR, 1. (85.) SZÁM. PETŐFI FIATÁSA A LEGNAGYOBB SVÉD LÍRIKUSRA P­etőfi Sándor neve legelőször 1849-ben jelent meg a svéd nyilvá­nosság előtt, mikor a Nya Skänska Correspondenten“, délsvéd­országi elterjedt napilap „Ungrarna“ címen cikket írt, melyben meleg hangon ismertette a magyarok szabadságharcát, Kossuthot a „szabad­ság Napóleonijának nevezve és befejezésül közölte Petőfi Nemzeti Dalát német fordításban.1 . Csakhamar Petőfi neve és költészete ismertté lesz Svédországban, sőt a nyolcvanas években Birger Scöldström svéd Petőfi-életrajzának megjelenésével már igazi Petőfi-kultuszról is beszélhetünk. Ekkor Petőfi versei és­­Jókai regényei még egyedül kép­viselték a magyar irodalmat Svédországban.­ A svéd Petőfi-fordítások kevés kivétellel német közvetítéssel készültek s így sokat veszítettek eredeti üdeségükből, ezért azt kellene feltételeznünk, hogy aligha gyakorolhattak észrevehető hatást a svéd lírára. A dolog azonban mégsem így áll. Petőfi örökké lángoló szelleme olyan hatást tet­t a 80-as években Svédország egyik legnagyobb lírikusára, még csak egy poétalelkű és sűrűn verselgető, alig tizenkilenc éves ifjúra, hogy ezek a másodkézből svéd nyelvre átültetett Petőfi-versek indították el költői pályáján. Ebből az ifjúból lett a svédek legnépszerűbb népies, lírikusa, aki a legnagyobb nemzetközi irodalmi kitüntetést, az 1931. évi irodalmi Nobel-díjat azért nem vehette át, mert hirtelen betegség még az év tavaszán, hatvanhárom éves korában elragadta az élők sorából. Ez a svéd költő , Erik Axel Karlfeldt, a 18 svéd halhatatlan egyike és a svéd kir. Akadémiának majdnem húsz éven át főtitkára. Az újabb svéd líra tanulmányozásakor­ olvasni kezdtem Karlfeldt 1 A Petőfi Társaságban Petőfi és Karlfeldt címen tartott székfoglaló előadás átdolgozása. A székfoglaló néhány részlete kivonatosan megjelent a „Napkelet“ 1­932 novemberi számában (189—93. 1.). 8 L. Petőfi Svédországban, 1912. Különnyomat a nyíregyházi ág. h. ev. főgimnázium 1911—12. tanévi értesítőjéből. Német nyelvű átdolgozásban meg­jelent. : „Ungarische Rundschau“, II. évf. 3. füzet, 609—­25. 1. * V. ö. Magyar írók svéd nyelven c. kis dolgozatomat. „Irodalomtörténet“, 1914, 1. füzet. * Az újabb svéd líráról. A debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. o. kiadványai. I. k. 5. sz. Debrecen, 1923.

Next