Debreceni Szemle, 1938 (12. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 10-11. szám - HUNGARICA

H­ungar­ica. 267 a firenzei társaság minden tagját ha­mar megnyeri kivételes egyéniségével s nagy tehetségével.12 Francesca d’Orsay egyébiránt is ismert magyar művésze­ket . Salzburgban László Fülöppel találkozik s a nagy festő majdnem le is festi őt, amikor elhívják édesanyja betegágyához.13 Tormay Cécile a 900-as évek elején találkozik Francescával, aki mindjárt kegyeibe fogadja : nővére, Margherita és Rizi Visconti-Venesti márki mellett a magyar írónővel van legtöbbet. Cécile könyvei legkedvesebb olvasmányai közé tartoznak,14 s büszke, amikor a „cianoinesse“ görög tárgyú novelláit meséli az ő válogatott társa­ságának. Együtt mennek Viareggióba s együtt töltenek egész délutánokat Puccini, ill. D’Annunzio villájában. D’Annunzio „nővérkének“ nevezi Cécile-t és olaszra fordítja két remekbe készült elbeszélését (Nostra Donna in Arcadia, Laude e la dramma). A nagy­­műveltségű magyar leánnyal járni a múzeumokat „nagy művészi öröm volt“ — mondja Francesca.­" S ámbár nem mondja ki a nevét, nyilván ő az a „magyar barátnő“, akivel Firenze nagyságán lelkesedik : „Egy napon egy magyar barátnőm­mel sétáltam az Arno partján s a Szent­­háromság-tér sarkán egy három férfiból álló csoport üdvözölt : egy Rucellai, egy Strozzi, egy Gherardesca. Egymásra néztünk s egyszerre mond­tuk : „ez Gian Battista Alberti, emez Benedetto da Majano, ez pedig Dante. Művészi és költői látomás 101. * Mert Alberti építette a Rucellai­­palotát, Benedetto da Majano a Strozzi­­palotát és Dante énekelte meg a Gherar­­descákat a Pokol XXXIII. énekében... Francesca kétszer is meglátogatta Tormayékat : előbb egy telet töltött meghívásukra Pesten, aztán egy autó­val és hajóval kombinált utazást tett, amelynek balkáni (szerb és román) sza­kaszára, Pesttől Pestig Tormayék is elkísérték. Max d’Orsayban a jellegzetes magyar tulajdonságokat találta meg az olasz asszony, — Tormay Cécile-ben a magyar kultúra legfinomabb kivirág­zását ismerte meg.17­18 Hungarus Viator. 12 206, 212.1. Apróbb vonások még a képen : a magyar konyha, amelyet Max védelmébe vesz, de cseh szakácsné csinálja. A csehek a háborúig csak szakácsnék voltak, ma „nagy nemzet“. Nem lett volna érdemes jobban megtanulni a geográ­fiát ... Pálmay Ilka, aki ugyan már csak a lábaival énekel, de még mindig Bécs és Francesca grófné kedvence. A jó borok (159, 162. 1.), a po­zsonyi Mayer-cukrászda, a magyar intéző, aki tönkreteszi a grófot s aztán öngyilkos lesz. 18 303. 1. » 178. 1. « 212. 1.­­« 316. 1. « 173. 1. 18 L. Hankiss János : Tormay Cécile. Buda­pest, Singer és Wolfner, 1938.

Next